Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-03 / 258. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Egy Rákócsi mustrahőnyv apropóján a Koros—Maros koséról Korabeli rajz. Vigadóié kurucok Még magához sem tért na ország népe a másfél százados török megszállás után, máris testébe hasított a Habsburgok gyarmatosító politikája. Üj szabadságharc hívta zászlaja alá m sértett nemesi rendet, a piacán kifosztott várost és az agyonadóztatott jobbágyot. A nemzeti szabad- ságküzdelmekben már nevet szerzett család gyermeke 27 éves, amikor 1703. júniusálban, a Beszkidek- hegyek lábánál tarpai jobbágyai élére állt. A nagyságos fejedelem egyesítette a más-más társadalmi gyökérből táplálkozó, de a gyarmati elnyomás szenve. déíyes dlvetésében egyesült vágyakat. Felszabadító híre futótűzként rohant. Mozgalma feltartóztathatatlanul haladt előre az ország határain innen, azon túl pedig megnyerte XIV. Lajos francia király megbízhatatlan támogatását és I. Péter orosz cár akadályozott szövetségét. Ezzel európai érdekűvé nőtte magát. A kilencéves gigászi küzdelem bejárta az ország mir.den zugát. A Körös— Maros-közben is felhalmozódtak azok a robbantó okok, amelyek más tájakon a szabadság zászlajának kitűzéséhez vezettek. S bár védekezésbe szorultak a németek Magyarország területén, a pétervá- fad—szeged—arad—szebeni vonalra támaszkodva mindvégig kétségessé -ették a kuruc fennhatóságot a Körös—Maros közben. Itt jár-kél Szebenből Rabutin, az ámyékhatalommá vált erdélyi gubemium (kormányzóság) katonai parancsnoka. Rákóczi Erdélyért folytatott harca, valamint diplomáciai és fontos kereskedelmi kapcsolatai a Maros—Tisza vonalán túli területeket még birtokában tartó lékelt ha- jójú Török Birodalommal megnövelték a tájegység Jiéimifo’urriH A kurucjárás hírén tűzbe jött és jövőtlen nyomorúságából kitört a bihari és Eidélyi-érchegység vidéki magyar és román jobbágyság. Alighogy kierőszakolta Rákóczi a tisza- becsi átkelést, a jobbágyok Diószegen számon kérték a német gróf tiszttartójától az izzadsággal termelt soksok poltúrát, a Maros mentiek pedig „kurucz bőrbe öltözének”. Ezzel kezdődött él a szábadságharc a Körösök völgyében, és a hűséges Sarkad kapitulálá. sa zárta a sort, miután oly sok szolgálatot tett e kuruc végvár német-Várad és Gyula között az ellenséges határőrvidék ellen. Sajátos viszonyok között harsogták a kuruc tárogatók az igaz hazafiság vérpezsdítő dallamát a Körös—Maros közben, mint ahogy más volt itt a népi kurucság hajdútánca is, ahol először fogott kezet a mozgalom a néppel, túl a Rákóczi-uradalom határán, mélyen a Habsburg-had- szervezet testében, és ahol először szólalt meg a nya- kaszákadt szabadságharc szegénylegényeinek bánatos éneke. A szabadságiharc egyetlen hadjáratához kapcsolódunk ezúttal, mert hely- történeti adalékai érintenek minket. Az 1706. évi erdélyi hadjáratról van szó, amelynek hátterében az erdélyi rendekkel való szóértésre törekvés ügye áll. Történetírásunktól nem hangsúlyozott mozzanat, hogy a Rákóczi-szabadság- harc kezdetén az erdélyi Habsburg-uralom megtöréséi« egyaránt készült Rákóczi és Erdély Törökországban tartózkodó választott fejedelme, Thököly Imre, Rákóczi Ferenc mostohaapja. Thököly Imre már 1704 februárjában Erdély déli részére küldte ötszáz főre menő kuruc sereggel ezredesét, Orlay Miklóst, aki a még török kézben tartott Temesi Bánságon át haladva ért Erdélybe. Dévánál kelt át a Maroson, majd megközelítette a Fehér-Körös vonalát. A thökölyánusok délről jövő katonai mozgolódása és II. Rákóczi Ferenc kurucainak jelenléte Erdély nyugati határán válaszút elé állította a még Habsburg megszállás alatti rendeket. Kit tekintsenek hát a fejedelmi rang várományosának? — hangzott a kérdés. A kérdésre néhány hónapon belül találtak választ a rendek. Már nem volt jelentős a Thoiköly-párt Erdélyben Orlay hadjáratának hónapjaiban, ugyanakkor Rákóczi katonai sikerei bátorítólag hatottak, így a rendek 1704. július 7-i gyulafehérvári országgyűlésen II. Rákóczi Ferencet választották meg fejedelemmé. Ettől kezdve az a konkrét cél húzódott meg a kelet- magyarországi harcok hátterében, hogy a császári csapatokat kiűzve, utat törjenek Rákóczinak Erdélybe. Az erre tett első kísérletet 1705. november 11-én hiúsította meg Herbeville Lajos császári marsall, aki ezredei élén Zsibónál mért vereséget a Kolozsvár felé tartó kuruc seregre. Ezt követően nagyobb kuruc erő csoportosult Erdély nyugati határán és oldalában a német kézen levő Gyulával, illetve Borosje- nővel lehatolt a Maros vonaláig, hogy biztos alapot képezzen az 1707 tavaszi hadjárathoz, amelynek eredményeképpen Rákóczi személyesen megjelenhetett április 5-én a marosvásárhelyi beiktató országgyűlésen. Az 17<HJ-ban Erdély teaélén állomásozó nadsereg főparancsnok! tisztét Károlyi Sándor töltötte be. A Kirdtyi nemzetség budapesti levéltárában őrzik azt a 790 sűrűn teleirt oldalú „Mustrakönyv”-et, amelynek időette bőrkötésén szálkás betűkkel a következő szöveg áll, fakulón: „Méltóságos fejedelem, Felsővadász! Rákóczy Ferenc kegyelmes urunknak méltóságos Generális Marschall nagyságos Károlyi Sándor úr ő Nagysága commandója alatt való nemes, lovas és gyalog regimentjeiről. Kezdetett általam Dószegen, die 26 mensis Februárii Anno 1706.” Majd más helyen olvasva megtudjuk, hogy Károlyi generális hadbiztosai (comissariusai) a Diószegen kezdett csapat- összeírást Szatmáron fejezték be, augusztus végén, azaz hat hónapon ált folyt a sereg mustrája. A sereg állományjegyzéke azért érdekes számunkra, mert fed találjuk abban a Körös—Maros közi helységekből toborzottak neveit. A közel háromszáz évvel ezelőtt zajlott szabadságküzdelem katonáiról emlékezünk egyben: Károlyi Sándor tábornagy reguláris ezerében: Nagy Márton, 36 éves, Bé- késszentandrásról; Belényesi Sándor, 40 éves, Be- lényesről; Hajdú Mihály káplár, 28 éves, Szilasy János, Kertmagi Miklós, Szilasy Istók, Potya Gergely és Pataki Mihály Szentesről; Váráshelyi Pap István káplár, Puttyás Istók és Porosy János közlovasok Hódmezővásárhelyről. Palocsay György ezeres- kapitány karabáyos reguláris seregében: Pap János káplár Borosjenőröl; Szőlősy István lajdenant (hadnagy) Belényesről. Teleky Mihály ezreskapitány mezei lovas ezerében: Békésy János, 26 éves, káplár, Békésről. Szappanos Mihály ezerében: Békésy István főhadnagy, 40 éves, Békésjenéről; Jeney János, J. György és J. András Borosjenőbol. Nádaskay György mezei lovas ezerében: Békésy János, 40 éves, Békésről, Tolvaj György káplár, Belényesről, Csoti István, Szalonkáról. Pongrácz György mezei lovas ezerében: Békésy János, 24 éves, Békésről. Gencsy Zsigmond mezei lovas ezerében: Rácz György Aradról. Kárándy Mihály mezei lovas ezerében: Szőcs Mihály, 35 éves, vicahad- nagy, Medes István, 36 éves, zászlótartó, Kökánye- si János, 20 éves és Köké- nyesi Péter, 22 éves közlovasok Békésről; Mészáros István, 45 éves és Szeredi János, 18 éves, Gyuláról; Sill je Ferena Okányból; Kocsay János, Szalontárói; Szigyártó János Ványáról. öllyüs János gyalog eze-' rében: Borsi Tamás, 23 éves, Békésről. . Ecsedy János mezei gyalog ezerében: Forró András, 50 éves, vicehadnagy, Békésről; Dobszai Péter (Körösnagy)Harsányból. Nemcsak ismereteinket gazdagítjuk, amikor hosszú napok munkájával megelevenítjük II. Rákóczi Fte- renc kurucait, hanem a magunk közérzetének javítását szolgáljuk, emlékezve a régiekről. Dr. Virág h Ferenc Érdekli-a a közönségei a kis film? Ä címbeli kérdésre nem válaszol a statisztika. A szé- mok csak annyit árulnak el. hogy Magyar- országon évente körülbelül négyszáz kisfilm késül. Ennek körülbelül a fe'e reklám, a többi népszerű- tudományos, tío lumeatum-, és oktatófilm. Rajtuk kívül a mozikban egy év alatt több mint száz külföldi kisfilmet is vetítenek. Fogrémünk sincs róla, hány néző előtt. A mozilá- togató tudniillik a nagyjátékfilm kedvéért vált jegyet A híradót és a kisfil- met afféle ráadásként kap_ ja. Minden bizonnyal nagyon kicsiny szám fejezi ki: mennyien számíthatók a kisfilmek iránt érdeklődők t. borába. Jellemző, i hogy például a nemrég véget ért miskolci kisíilm- fesztivál a kaiméból tervezett közvéleménykutatás azért fulladt kudarcba, mert mind a miskolci, mind a budapesti nyilvános vetítések csaknem teljesen nfpte'.en nézőtér előtt zajlottak le. Alapos a gyanú, hogy ez az érdnkt'lonség jobb kife_ jezés híján: — nem tipikus. S főleg nem írható a kisfilmek rcr. ásóra. Hiszen aligha kell különösebb jóstehetség hozzá, hogy megjövendöljük: a fesztivál szóban forgó díjnyertes alkotásait később százezrek néák majd végig/ A szokásos módon, nagyjátékfilmek előtt. Akár he is lehetne érni a ténnyel: végül mégiscsak eljut a filmbarátok zöméhez a kisfilmek mondandója. Az már az alkotókon múlik meg tudják-e nyerni a közönséget. Ha efféle kérdések kerülnek szóba, a külföldiek irigyelnek bennürket. Nálunk ugyanis az állam nemcsak a kisfilmek gyártásához szükséges milliókat biztosítja, hanem a figyelem, a pártfogolás a kisfilm- művé'zet egyetemes fejlődésének elősegítésére is kit r ed. Ennek el smeré- selsént volt Miskolc az idén a fesztivállal egyidő- fcen a Nemzetközi Tudo- mányosfilm Szövetség kongre szusának is színhelye Tizennyolc ország százötven küldötte előtt vizsgáztak alkotásaink. s nem vakoltunk szeg ént. A százhetven bemutatott kis- film közül huszonnyolc nyert oklevelet Közöttük öt mayy-r: Czigány Tamás „Semmiből egy új világot”, Dévény; I ászló „Szemek”, Kis József „A Ealaton vé- delméb.n”. Kollányi Ágos_ ten .,A természet geometriája” és Lakatos Vince ..Bölcs me terek, okosszer- k 'zetek” című alkotása. Kisf. lmjaink nemzetközi elismerésének semmi köze sincs a „hazai rálya” előnyéhez. A nemzetközi szövetség cl’ző években Becsben, A trónban, Madridban és Szói! b'n lezajlott kongresszusaival ' együtt rendezett fe-ztivá’o on is háson_ ló sikert arattunk. Nem szerénytelenség, ha nem hallgatjuk el: afféle „kisfilm -n agyhatalomnak’’ szá_ mítunk. Mindezt csak azért említjük. hogy még hangsúlyosabbá váljék * kérdés: vajon kellőképp hasznosítjuk-e kisfilmjeiniket? Ará" nyos-e, a beléjük fektetett munka — az anyagiakról nem is szólva — emberformáló hatásukkal? Akadnak-e. akikben kíváncsiságot ébresztenek a látottak- hallottak? Számottevő-e azoknak a köre. akik szívesen cserélnek eszmét, esetleg vitáznak is valamely kisfilmről? Aligha lehet véletlen: ezekre a kérdésekre se tudunk válaszolni. Elcősorban azért, mert a kisfilm korántsem vált a közművelődés részévé Még ismeret- terjesztő előadások illusztrációjaként se igen sikerült a klubokban, művelődési lázakban polgárjogot nyer_ nie, nemhogy önálló művészeti ágként' Ha filmművészetről esik szó. mindenütt csalás nagyjátékfilmekre gondolnak. S természetes, hogy például filmankétot vitát, művész—közönség találkozót sohasem kisfilmek kapcsán rendeznék. Jószerivel Kollányi Ágoston, György István. Kis József, s a többi élvonalbeli magyar kisfilmrendeiő ritkábban kap hazai, .mint külföldi meghívást. Mintha határainkon túl o’ykor nagyobb érdeklődést keltene munkásságuk. Márpedig nemigen szükséges bizonygatni: a velük folytatott, f kisfilmjeikkel színesített eszmecsere a szó igaz értelmében szórakoztatva mi. velődés lenne. Ugyancsak vitathatatlan rail hasznos lett volna * többi között a miskolci fesztivál vonzerejének észszerűbb kihasználása. Mind a kisfilm. mind a közművelődés ügyének jót tett volna, ha legalább a környékbeli népművelőket meghívják. A fesztiváli ve- títőten éppúgy bőven akadt volna számukra hely, mint a díjnyertes alkotások budapesti bemutatóján. Amit elmulasztották, még pótolható. Érdemes volna kísérletképpen egy kisfilmösszeálr lítást készíteni a Miskolcon látottakból, R néhány helyen bemutatni „ közmű- ve’ődés munkásainak. A költségek minden bizonynyal többszörösen megtérülnének. A fentiek kapcsán kell felhívni a figyelmet arra: ezek a kisfilmek nemcsak most időszerűek, hanem később is. Éppúgy, mint a tavaly, tavalyelőtt, s azelőtt készültek javarésze. De ki emlékszik rájuk? Hol lehet utánanézni annak. hogy valamilyen közművelődési témakörhöz illő kisfilm van-e a filmfor- g 1 marással foglalkozó vál_ lalat raktárában? Szinte semmiféle propagandaanyag. semmiféle katalógus nem jut el a közművelődés munkásaihoz. Márpedig a szóban forgó alkotásokat esetenként be’e lehetne — pontocabban: bele kellee — illeszteni a helyi közművelődési akciókba Nem törvényszerű, hogy ezek a kópiák szinte észrevétlenül kerüljenek az archívumok polcaira Oda, ahol már amúgy is fölbecsül’cetetlen értékű kisfilmldncs vár újraíölfer dezésre. Veszprémi Mlfcftós i
