Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-26 / 276. szám

A békéscsabai ÁFÉSZ brigádja nyerte a ,,Közlekedj velünk” megyei versenyt A „Közlekedj velünk” megyei vetélkedő győztes brigádja Tetszés szerint választanak a. jutalomkönyvből a szocialista brigádok tagjai i, Közlekedj velünk” címmel megyei versenyt hirdetett ez év tavaszán a fennállásának ne­gyedszázados évfordulójára ké­szülő Volán 8. számú Vállalat. A cél az volt: minél több üzem, in­tézmény szocialista brigádja csatlakozzék a nemes kezdemé- nyezeshez, egy kicsit felfrissíte­ni a KRESZ-t, a közúti közle­kedés szabályait és íratlan tör­vényeit. Ismerkedni a személy­es teherszállítás megannyi prob­lémájával, a legfrissebb hazai és nemzetközi eseményekkel. A házi selejtező versenyeken 26 szocialista brigád száznál több tagja vett részt. A megyei dön­tőt vasárnap tartották Békés­csabáin, a Volán Válla­lat központi szókházában, A megye minden tá­járól 9 szocialista brigád fog­lalt heiyet a számára kijelölt asztaloknáil. Ott volt egyebek között a békéscsabai ÁFÉSZ 25. Jubileumi Szocialista Brigádja, a Víz- es Csatornamű Vállalat szarvasi és békési kirendeltségé­nek kollektívája, az orosházi Gázipari Gépgyár, a Sarkadi Cu­korgyár és más üzem szocialista brigádja. Mosowyi István játékvezető is­mertette a játékszabályokat, kö­szöntötte a versenyzőket, a* üzemek, intézmények vezetőit, a jő barátokat, munkatársakat, akik együtt izgultakba győzele­mért vetélkedő brigádokkal. A megyei döntő igen izgal­mas és magas szintű volt. Szakmai és politikai (kérdések­re adtak választ főként írásban, de voltaik szóbeli kérdések is. A brigádok felkészültségére jel­lemző- voltak fogas kérdések, amikor egyöntetűen jó volt a felelet. A zsűri értékelése szerint a megyei első helyezett a békés­csabai ÁFÉSZ 25. Jubileumi Szocialista Brigádja lett. Végig vezetett ez a jól felkészült bri­gád talpraesett -válaszaival. A jutalom: romániai társas kirán­dulás. A második helyen a Viz­es Csatornamű Vállalat szarvasi kirendeltsegenek Major Szocia­lista Brigádja végzett. Jutalmuk egy belföldi kirándulás. A har­madik helyezést az Orosházi Gázipari Gépgyár Petőfi Szoci­alista Brigádja nyerte. Minden brigádtag olyan bérletet kapott, amellyel 1974. december 31-ig a Volán 8. sz. Vállalat valamennyi autóbuszán ingyen utazhat. Ha figyelembe vesszük, hogy szabad szombatokon, vasárnapokon, ka­rácsonykor hosszabb utakra is elmehetnek, bizony nem kis ér­ték ez a díj sem. A többi brigád minden tagja könyvjutalomban részesült. A megyei vetélkedőn Vándor Pál, a Volán 8. sz. Vállalat igazgató­ja méltatta a vetélkedés jelen­tőségét. Köszönetét mondott a résztvevőknek ég mindazoknak, akik lehetővé tették a szocialis­ta brigádok felkészülését, ver­senyzését. A „Közlekedj velünk” megyei verseny sókat segített abban, hogy kulturáltabb le­gyen a viszony a gyalogosok és a gépjárművezetők, hivatásos gépkocsivezetők és „úrvezetők” között egyaránt. A. Helytálltak a szocialista Kunágotán Bercsényi Tsz-benmár hagyománya van a szocialista munkaver­senynek. Hasznos volt ezt táp- < Iáim, életben tartani, a korábbi' években elért eredményeket fo­kozni ebben az esztendőben is. Az állattenyésztésben és a gé­pesítésben dolgozó kilenc szo­cialista brigád jól helytállt a rendkívüli időjárású őszben. Az állattenyésztők közül csak ket­ten maradtak ügyeletesként a jószágok körül, a többiek a nagy munka elvégzése után mentek a répaföldre, segíteni a betaka­rítást. A gépes brigád már a nyáron 830 vagon búza betakarításával kiválóra vizsgázott. Most 850 vagon kukorica betakarítása vár a kombájnotokra. A szállítás­ban dolgozó szocialista brigád napjai is egybefolytak. Vasár­nap és ünnepnap egyfolytában dolgoztak, s nem volt olyan ! nap. hogy a műszakot ne nyúj­tották volna meg. A nagy mennyiségű kukorica es cukor­répa szállítása mellett még 500 vagon műtrágyát is a rendelte­tési helyre vittek, összesen 3 ezer köbméter fát raktak le a gáterfűrész mellé. Az építkezé­sek előmozdítására kétezer köb­méter sódert szállítottak a szö­vetkezetbe. Cirokmagból 70—80 vagonnal adott el a tsz, ezt is ők szállították el. Munka tehát bőven volt. A szövetkezet vezetői külö­nösen büszkék a Hajdara Ist­ván vezette villanyszerelő szo­cialista brigádra. A termény- szárító összes villanyszerelési munkáját példásan elvégezték. Nem is volt fennakadás, üzem­zavar munka közben. Az AG-1 ROBER Békés megyei Vállala­tától szakemberek tanulmá­nyozták a villanyszerelő brigád munkáját. fényképfelvételekét készítettek róla azzal, hogy a brigádok többi szárító villanyszereléséhez felhasználhassák a Kunágotán szerzett tapasztalatokat. Vala­mennyien rendszeresen tovább­képzik magukat, az érintésvé­delmi tanfolyamot ebben az esztendőben elvégzik. A sok-sok mindennapi mun­ka mellett arra vállalkozott az Október 6 nevet viselő állat- tenyésztési brigád Kiss György vezetésével, hogy részt vesznek a szakmunkás-továbbképző tan­folyamon Orosházán. Ugyanez a brigád vállalta a battonyai árva gyermekek otthonának se­gítését is. A fizetésük egy ré­szét felajánlották, ajándékokat vettek a gyerekeknek. űkodik a szövetkezet­ben egy ifjúsági bri­gád is. Ez a központi tanyán dolgozik. A magtári gé­peket és a szárítót kezeli, ki­váló eredménnyel. », K. N Taggyűlési vita - érdemi politizálás A közelgő pártkongresszus elő­készítésének fontos állomásai az alapszervezetek taggyűlései. Ez­úttal is két taggyűlés előzi meg a kongresszust. Az ezekben a na­pokban megtartandó első az alapszervezet helyzetével és problémáival, az alapszervezeti vezetőség négyéves munkájával foglalkozik. Ez a taggyűlés — ahol a vezetőség beszámol a megválasztása óta végzett mun­káról — értékeli az alapszer­vezet tevékenységét, azt a mun­kát, amelyet a párt politikájá­nak megvalósításáért, a felsőbb pártszervek és az alapszervezet határozatainak végrehajtásáért folytatott. A második — janu­ári — taggyűlésen a Központi Bizottság kongresszusi irányel­veit, valamint a párt szervezeti szabályzatának módosítására vo­natkozó javaslatot vitatja meg a párttagság. Egyúttal itt választ­ja meg az alapszervezet vezető­ségét és küldötteit a felsőbb szerv pártértekezletére. Az a tény, . hogy külön tag­gyűlést szánnak a helyi munka, illetve a pártpolitika általános kérdéseinek elemzésére, módot és lehetőséget ad a tagságot és a pártszervezetet közvetlenül érin­tő kérdések alaposabb megvita­tására, a helyi teendők vita ered­ményeként történő meghatározá­sára. Nem lenne helyes azonban figyelmen kívül hagyni, hogy e két taggyűlés szervesen kapcso­lódik egymáshoz, éppen úgy, ahogyan a helyi politika kapcso­lódik a párt általános politikájá­hoz, annak része, konkretizálá­sa a helyi viszonyokra. Mindkét taggyűlésnek az az alapvető funkciója, hogy maximálisan biztosítsa a párttagság aktív részvételét, közreműködését a párt politikájának formálásában, továbbfejlesztésében és követke­zetes megvalósításában. A kongresszus előkészítésének ez a módszere lehetővé teszi, hogy minél többen —, mindenki, aki­nek mondanivalója van —- szót kapjanak a taggyűlésen* Tartalmas hozzászólásokkal A beszámoló taggyűlés az alapszervezet kommunistáinak legfontosabb tanácskozása, a pártdemokrácia jelentős fóruma. A párton belüli demokrácia egyik legfontosabb eleme éppen az, hogy eszköze a párttagság ak­tivizálásának. A párttagság érde­mi részvétele a taggyűlési viták­ban fontos egyrészt azért, hogy megalapozottabb döntések szü­lessenek, másrészt a párttagok olyan döntések megvalósításáért tudnak igazán szívvel, lélekkel küzdeni, amelyek meghozatalá­ban valamilyen módon maguk is részt vettek. Régi igazság, hogy a jó, ér­demleges, tartalmas vitának elő­feltétele egyrészt a beszámoló tartalmassága és konkrétsága, másrészt pedig a taggyűlés meg­felelő előkészítése. Ezek színvo­nala ösztönzi, de vissza is fog­hatja a kialakuló vitát; Termé­szetesen a taggyűlési vita értéke nem csupán azzal mérhető, hogy számszerűen hányán szólalnak fel — bár ez sem mellékes. Már csak ezért is érdemes vitába szállni azzal a felfogással, hogy ha valaki a beszámoló taggyű­lést megelőző pártcsoport-érte- kezleten \nár véleményt nyilvá­nított, annak nem lenne helyes felszólalnia a taggyűlésen. Hi­szen a pártcsoport nem helyette­sítheti a taggyűlést, megbeszélé­se csupán arra szolgál, hogy megfelelően felkészítse a pártta­gokat a taggyűlésre és lehetővé tegye, hogy kellő tájékozottság­gal vegyenek részt a vitában. Még fontosabb azonban a hoz­zászólások tartalma: az, hogy a felszólalók lényeges kérdésekben érdemlegesen mondjanak véle­ményt, foglaljanak állást, tegye­nek javaslatokat, bíráljanak vagy dicsérjenek. Az érdemi taggyűlési vita igénye és elő­mozdítása lényeges elvi kérdés, mert a párt politikájának kiala­kítása, formálása minden párt­tag joga és egyben kötelessége. A mostani taggyűlések rendel­tetése, hogy a gazdasági, a hiva­tali munka kérdésének politikai oldalával foglalkozzon. Így he­lyes, ha a vitában résztvevők is mondanivalójukat ilyen szem­pontból gondolják át, hiszen nem termelési tanácskozáson, hanem egy politikai szervezet ülésén- szólnak hozzá. Mint ahogy a beszámolóval kapcsolatban is jogos igény, hogy konkrét legyen, nevezze nevükön azokat, akiket egy-egy feladat érint, továbbá reális igé­nyeket támasszon az alapszer­vezet tagjai iránt. Ugyanez az igény érvényes a vitában részt­vevőkkel szemben is. Fontos, hogy sok olyan hozzászólás han­gozzék el, amely jő kiegészítője ■ a beszámolónak és segíti az alap- ' szervezet munkáját. A taggyű­lési vita akkor élő és eleven, ha az egyes hozzászólók nem hosz- szú, előre leírt szöveget olvas­nak fel, hanem reagálva akár a beszámolóban, akár a vitában el­hangzottakra, ahhoz kapcsolód­va mondanak véleményt. II vita hasznosítása A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a párttagság szívesen nyil­vánít véleményt, ha a vezetőség nem csak szavakban igényli ezt, de oda is figyel, felkarolja a ja­vaslatokat, megszívleli a kritikát és érdemi válaszokat ad minden észrevételre. Ez természetes is, hiszen a vita nem önmagáért van, hanem azért, hogy előbbre vigye a munkát, amely nem fe­jeződik be azzal, hogy a párt­tagság elmondta a véleményét. Bevált gyakorlat pártunkban, hogy az elhangzott észrevétele­ket, javaslatokat a pártvezetőség a taggyűlés után tanulmányoz­za, csoportosítja és munkatervé­ben rögzítve hasznosítja. Ami a helyi kérdéseket illeti, azok többsége helyileg is megoldható. A vezetőségnek ezért intéz­kednie kell ezek megoldásáról, s erről a tagságot időben és meg­felelő módon tájékoztatni kell A javaslatok és a kritika érde­mi megszívleléséhez azonban az is hozzátartozik, hogy a nem re­ális, vagy a jelenleg nem meg­oldható javaslatokkal kapcso­latban is nyíltan foglaljanak ál­lást és adjanak választ. A második taggyűlést illetően a vezetőség fontos feladata, hogy a kongresszusi irányelvekkel és a szervezeti szabályzat módosí­tásával összefüggő észrevétele­ket, javaslatokat pontosan és időben eljuttassa a felsőbb párt­szervhez, amelyeke); aztán össze­sítve továbbítanak a Központi Bizottsághoz. A Központi Bi­zottság ezúttal is — hasonlóan az elmúlt kongresszusokhoz — széles körűen hasznosítja a párt­tagság észrevételeit a kongresz- szusi beszámoló és a határozati javaslat kidolgozása során. így lesz a párttagság ezúttal is köz­vetlen részese a helyi és az or­szágos politika formálásának, fejlesztésének. lajtai Vers BÉKÉSMl^kf^l Q 1974. NOVEMBER SS,

Next

/
Thumbnails
Contents