Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-03 / 258. szám
fgy látta a hetet hírmagyarázónk, Pélfy József: | A HÉTEN volt húsz esztendeje, hogy Algírban kirobbant a francia gyarmatosítók elleni felkelés. Emlékszem, akkor még Párizsban „rendőri ügynek” tekintették a lázadás leverését (A belügyminiszter tartozott 'intézkedni. (A történelem furcsa tréfája, hogy — Francois Mitterand-nak hívták... Néhány év múlva már az, aki az első rendőri egységeket küldte a felkelők ellen, maga is elismerte az algériai nép követeléseinek jogosságát Mit- terand ma már — tudjuk —■ a francia baloldal egyik vezető egyénisége, aki tisztes eredményt kétszer is elérve, kétszer is megküzdött az elnökválasztási harcban, mint a baloldal közös jelöltje.) Hét és fél évig kellett harcolnia és várnia az algériai népnek, míg eljutott a függetlenségig, az önálló állam megalakításának lehetőségéig. Pedig még viszonylag egyszerű volt a képlet aránylag hamar kibontakozott a megoldás: egy gyarmatosító hatalommal szemben ott állott ősi födjén a tízmilliós algériai nép, amely számíthatott a szocialista országok támogatására és az egész haladó világközvélemény együttérzésére, és még egyikmásik Franciaországgal rivalizáló tőkés hatalom — ha nem is önzetlenül — segítségére is. Minderre azért érdemes ina visszaemlékezni, mert a szemünk előtt megy végbe egy másik új állam kialakulása, hosszú-hosszú harc vége felé: Palesztinára gondolok. Itt már sokkal bonyolultabb a képlet és nagyon nehéz megtalálni a kibontakozás módját, a megoldás lehetőségét. A palesztin nép nagy többsége menekülttáborokban Szíriában és Libanonban él, szegényen és elmaradottam A palesztinok nemzeti jogainak elismerését sokáig csak a szocialista országok és természetesen egyes arab országok adták meg. Az arab világban sem volt azonban egységes álláspont a palesztin kérdésben: elsősorban az a Jordánia, amelynek uralkodója az amerikaiak embere, próbált szembeszegülni a palesztin nemzeti követelésekkel. Nem egy esetben maga mögött tudhatta Fejszál királyt is, Szaúd-Arábia uralkodóját. S az utóbbi években egyre több bizalmas értesülés szivárgott ki Husszein király titkos kapcsolatiról — Izraellel... A RABATI Hilton Hotelban 20 arab ország és a Palesztin Felszabadítási Front vezetőinek hosszú vita után sikerült meghátrálásra kényszeríteniük az ammani uralkodót és a palesztin ügy iránt kevés lelkesedést tanúsító más arab vezetőket. A létrejött ötpontos megállapodás elismeri a palesztin nép önrendelkezési jogát, azt, hogy a felszabaduló területeken önálló palesztin államot hoznak létre, a palesztin nemzet képviseletére pedig a Palesztin Felszabadítási Szervezetet tekintik jogosultnak. Jasszer Arafat személyes sikerének is minősíthető a rabatt határozat. Ezt most már egy palesztin ideiglenes kormány megalakulása követheti. (A történelmi analógia idekíyán- kozik: em’ékszem. hogy az 50- es esztendők végén az algériai forradalom ideiglenes kormányát hányszor gúnyolták, fitymálták a párizsi polgári politikusok, milyen sokáig közöl e csak idézőjelek között az ideiglenes kormány nevét a jobboldali francia sajtó...' A PLO, a Palesztin Felszabadítási Szervezet most szerzi meg „politikai nemesi levelet”. Még hosszú az út a genfi tárgyalóasztalig s majd az önálló államalapításig, de bizonyos, hogy az 1974 októberi rabati csúcs bevonult Palesztina történelmébe. Izrael részéről egyelőre a teljes elutasítás a válasz: Rabin miniszterelnök korábbi kijelentését, „csak a csatatéren vagyunk hajlandók találkozni a palesztinokkal”, a mostani hivatalos megnyilatkozások mégsem ismétlik ezt így, teljes keménységében, harciasságában, hanem már enyhültebb formában A nyugati sajtó arról ír, hogy most már az USA is azon van: be kell vonni a rendezésbe a palesztinokat... A HÉT másik nagy jelentőségű eseménye Schmidt nyugatnémet kancellár és Genscher alkancellár, külügyminiszter moszvai—kijevi látogatása volt. Még öt hónapja sincs, hogy az új vezetők Bonnban kormányra kerültek. E sorok írója ott volt a szövetségi parlament épületében az ülésterem karzatán, amikor Schmidt bemutatkozó beszédét mondta, az új kormányfő ex- {pozéjának egyik lényeges része az NSZK „keleti politikájára” vonatkozott, nem ígért csodát, de az óvatos megfogalmazású mondatokból kiérzett, hogy az európai erőviszonyok tökéletes ismeretében lát ő is munkához. Mos.ani moszkvai tárgyalásai is ennek jegyében alakultak. Elég csak a bonni kormány- szóvivőt idézni: a tárgyalások elősegítették a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlődését, a gazdasági együttműködés bővülése pedig hozzájárul a Szovjetunió és ‘az NSZK közötti bizalom növekedéséhez. Schmidt még egy politikai gesztust tett: a hivatalos eszmecsere befejeztével Kijevbe utazott. Az ukrán fővárosban az ismeretlen katona sírját megkoszorúzva, a Brandt által elkezdett „keleti politika” érzelmi elemeihez egy újat tett hozzá. Érdemes elgondolni, három évtizeddel ezelőtt még ukrán földön pusztított a visz- szavonuló hitleri hadsereg! A nyugatnémet kancellárt otthon belpolitikai gondok fogadták, a hamburgi szociáldemokrata városvezetők körében kitört a belháború, márpedig az északi Hansa-város egyben Schmidt személyes fellegvára is. A sajtó most közli a különböző gazdasági kutatóintézetek előrejelzéseit az idei télre, nos, sötét képet festenek a „gazdasági csoda” országáról: egymillió munkanélkülivel számolnak! Ilyen körülmények közt különösen jelentősek Schmidt moszkvai megállapodásai, a milliárdos „csőüzlet” és a szovjet földgázszállítás. Sok tízezer embernek biztosítja mindez a munkaalkalmat és az NSZK energiaellátását is javítani fogja. Nyugat-Európa más országaiban is gondok felhőzik az uralkodó osztályokat: Franciaországban egyre hevesebb a sztrájkharc, amelyet a bányászoktól a postásokig egész sor szakmában megvívnak a dolgozók, Giscard d’Estaíng elnök sakkhúzása, amellyel a baloldali pártok vezetőit személyes eszmecserére hívta, kudarcot vallott, sem Marchais, sem Mitterand nem lépte át az Elysée-palota küszöbét. Olaszországban annál sűrűbb a vendégjárás Leone köztársasági elnöknél : a kormányalakítási tárgyalások szakadatlan folynak. Talán most Morónak sikerül? Közlemény dr. Carlos P. Ronnlo, a Fülöp-szigeti Köztársaság külügyminisztere magyarországi látogatásáról Púja Frigyes külügyminiszter, meghívására dr. Carlos P Romulo, a Fülöp-szigeti Köztársaság külügyminisztere 1974. október 30. és november 2. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A külügyminisztert fogadta Losonczi PáL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertana- osanak elnöke. A szívélyes légkörű megbeszéléseken a két külügyminiszter megvizsgálta a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése érdekében szükséges teendőket és I mélyrehatóan megvitatta a közős érdeklődésre számot tartó legfontosabb nemzetközi kérdéseket. A miniszterek megállapították, hogy számos lehetőség van a két ország kapcsolatainak toDr. Üimény Imre fogadta az ukrán Cj kertészeti küldöttséget Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szombaton a MÉM-ben fogadta O, Sz. Melnyikov minisztert, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa mellett működő gyümölcs- és szőlőtermelési hivatal vezetőjét és az általa vezetett küldöttséget Megbeszélést folytattak a gyümölcs- és szőlőtermesztés és szaporítóanyag-előállítás helyzetéről, valamint az együttműködés lehetőségeiről. (MTI) LUNA—23 Moszkva Az október 28-án felbocsátott Luna—23 szovjet automatikus űrállomást szombaton Hold körüli pályára vezérelték. A Luna—23 repülésével egyidejűleg folytatja munkáját a június 2-án Hold körüli pályára állított Luna—22 is. Az eltelt öt hónap alatt az állomással létesített, ezernél több rádiókapcsolat során a tudósok nagy mennyiségű tudományos információ birtokába jutottak. Mindkét automatikus államág fedélzeti rendszerei megfelelően működnek. Az elektronikus számítógép-központ folytatja a beérkező adatok feldolgozását. (TASZSZ) Politikai künyvkiadosunk 30 éves jubileuma A párt kiadója fennállásának 30. évfordulóját ünnepelték szombaton az MSZMP budapesti bizottsága Villányi úti oktatási igazgatóságán. A bensőséges ünnepségen megjelent és az I elnökségben foglalt helyet Győri Imre, az MÍT'MP KB titkára, dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár, dr. Móna Gyula és dr. Bagota Béla, a KB osztályvezető-helyettesei, Gábor Viktor, a kiadói főigazgatóság vezetője. Ott voltak a nyomdák j és a kiadók képviselői, valamint a magvar könyvkiadók és l könyvterjesztők egyesülésének vezet' munka*''•sai is. Az ünnepségen Béréi Andor igazgató mondott beszédet. Ezt követően Győri Imre, a KB titkára köszöntötte a jubiláló kiadót. vábbfejlesztésóben. különösen a kereskedelem, a gazdasági és a kulturális együttműködés terén. Mindkét fél törekedni fog a lehetőségek jobb kihasználására. A lóét miniszter kölcsönösen tájékoztatta egymást országa gazdasági és társadalmi téren elért előrehaladásáról. A magyar külügyminiszter elismerését fejezte ki, hogy a Fülöp-szigeti Köztársaság kormánya fejleszteni kívánja kapcsolatait minden országgal, tekintet nélkül azok társadalmi rendszerére. A Fülöip-sangetek külügyminisztere nagyra értékelte a Magyar Népköztársaság kormányának hozzájárulását a nemzetközi béke es biztonság erősítéséhez. A két miniszter megelégedés. sei állapította meg, hogy az utóbbi években kedvező változások mentek végbe a nemzetközi életben: az enyhülés a világpolitika fő irányzatává vált. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az enyhülés a világ minden térségére kedvező hatást gyakorol és kijelentették: a békés egymás mellett élés és a más országok belső ügyeibe való be nem avatkozás szellemében további erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, nogy az enyhülés útjában álló akadályokat elhárítsák. A két miniszter tárgyalt az európai biztonsági konferencián elért előrehaladásról. A Fülöp-szigeti külügyminiszter üdvözölte a magyar külügyminiszter megállapítását arról, •hogy az európai biztonsági értekezlet sikeres befejezése az egész em,beriség érdekeit szolgálná, mert nemcsak Európa békéjét szilárdítaná meg, hanem hozzájárulna a feszültség csökkenéséhez, a konfliktusok megoldásához a világ más térségeiben is. Megegyezett a véleményük abban, hogy Ázsia, a legnagyobb és legnépesebb földrész stabilitásának és biztonságának megteremtése elengedhetetlen i feltétele a tartós nemzetközi békének. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták az 1973. január 27-én aláírt, Vietnammal kapcsolatos párizsi egyezmény minden érdekelt fél által történő maradéktalan végrehajtásának jelentőseget és szükségességét. A két külügyminiszter kijelentette, hogy kormánya támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, figyelembe véve annak fontos szerepét a világ békéjének es biztonságának megőrzésében, a nemzetközi együttműködés elősegítésében. Kiemelték, hogy kormányaik: következetesen fellépnek a gyarmati országok és népek függetlenségéről szóló ENSZ-nyilatko- zat haladéktalan megvalósítása mellett és határozottan elítélik a faji megkülönböztetés minden formáját. Aláhúzták, hogy hatékony intézkedéseket kell tenni az általános és teljes leszerelés megvalósítása érdekében, ami kiterjedne mind a hagyományos, mind a nukleáris fegyverekre. A Fülöp-szigeti külügyminiszter mély elismerését fejezte ki a magyar külügyminiszternek azért a meleg fogadtatásért és szívélyes vendéglátósért, amelyben magyarországi tartózkodása során kíséretével együtt részesült. Meghívta a magyar külügyminisztert, hogy tegyen hivatalos látogatást a Fülöp- szigeteken. A magyar külügyminiszter a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Dr. Carlos P. Romulo, a Fülöp-szigeti Köztársaság külügyiminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon, szotnbaton elutazott Budapestről. Kíséretében volt Luis Moreno-Salcedo, a Fülöp-szigeti Köztársaság párizsi nagykövete és Felipe Mabilangen nagykövet, a külügyminiszter személyi kabinetfőnöke. A vendégek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter és Rácz Pál külügyminiszter-helyettes. Szovjet lap a magyar—szovjet kapcsolatok fejlődéséről Moszkva A Kádár János vezette magyar párt- es kormányküldöttség szeptember végén lezajlott szovjetunióbeli hivatalos baráti látogatása — írja a Mezsduna- rodnajj, Zsizny című moszkvai folyóirat legfrissebb száma ..új- bői ragyogóan demonstrálta a Szovjetunió és Magyarország testvéri szövetségét, a nézetek teljes azonosságát a jelenkori fejlődés összes kiemelkedő fontosságú kérdésében”. A folyóirat szerint a két ország népei közötti közeledési folyamat szüntelen fejlődésében meghatározó szerepet játszik az SZKP és az MSZMP közötti né_ zetazonosság és testvéri együtt! működés, amely lehetővé teszi, hogy egyre teljesebben használják ki mindkét fél érdekében a szocialista és kommunista építés tapasztalatait, koordinál-, ják a két ország nemzetközi erő- i feszítéseit, új minőségi szintre emeljék a szovjet—magyar barátságot Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnere — emlékeztet a Mez.sdu.na rod na j„ Zsizny — a Szovjetunió, mely 35—38 százalékkal részesedik kü1 kereskedelmi forgalmunkból. Az utolsó tíz esztendőben a kölcsönös szállítások értéke megkétszereződött, 1973-ban csaknem 2 milliárd rubel volt. s eb. ben az évben ismét 10—11 százalékkal növekszik. A Szovjetunió elégíti ki a magyar népgazdaság alapvető szükségleteit a legfontosabb nyersanyagokból: vasércből mintegy 90 százalékban, olajból 70 százalékban, foszfor tartalmú nyersanyagokból 85 százalékban, gyapotból 70 százalékban, fűrészáruból 77 százalékban A magyar gépimport csaknem egynegyede ugyancsak a Szovjetunióból származik. Ugyanakkor a Szovjet- •unió importgépeinek mintegy 10 százalékát szerzi be hazánkból, az importgyógyszerek 35 százaléka, a behozott fonal 20 százaléka, az almaimport 30 százaléka érkezik Magyarországról. Tavaly 4700 Ikarus autóbusz érkezett a Szovjetunióba — a magyar autóbusz-export 80 százaléka. (Bokor). 1974. NOVEMBER 3.
