Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-17 / 269. szám
Tudományos ülés Békéscsabán A Korányi Frigyes TBC és Tüdőgyógyász Társaság délmagyarországi csoportja és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Békés megyei bizottsága tegnap, november 16-án Békéscsabán, az SZMT székházában tartotta szakma-politikai rendezvényét. A tudományos ülésen jelenlevő mintegy 100 vendég Bács-Kiskun, Szolnok, Csong- rád és Békés megye tüdő- gyógyászaiból tevődött össze. Az ülés 9-kor kezdődött, amelyen elsőnek dr.-. Sonkoly Kálmán kórházi igazgató-főorvos, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet megyei elnöke , üdvözölte a vendegeket. Ezután dr. Hutás Imre docens, igazgató-főorvos tartott előadást. Elképzelések az emyő- fényképszolgálatra épülő általános egészségügyi szűrővizsgálatra címmel. Az aspeci- fikus tüdőbetegségek felkutatásának, s nyilvántartásának tapasztalatairól dr. Czina Géza, a békéscsabai tüdőgondozó intézet vezető főorvosa adott tájékoztatót. A tudományos ülésen ezenkívül dr. Jármai Árpád, dr. Páncél Gyula, dr. Boka István, dr. Lesnyák József, dr. Tróján Imre, valamint dr. Kókai Károly, dr. Heszler Erzsébet és dr. Szijj Ilona beszélt a tüdőgyógyászatról, s az ezzel kapcsolatos problémákról. A reprezentatív szakma-politikai rendezvényen sor került a dél-magyarországi szakcsoport vezetőségének újraválasztására. flz ismeret terjesztés szolgálatában Csillagászati bemutatók Medgyesen Mint már korábban hírül adtuk, a medgyesegyházj művelődési ház tetőjén a TIT Békés •megyei Szervezetének és a helyi termelőüzemek összefogásával létesült csillagdát az idei évi csillagászati héten avatták fel. Azóta elvégezték a kupolán és a műszeren az utolsó szereléseket is, november 17-én, 20-án, 24-én és 27-én. decemberben pedig minden vasárnap este — tiszta égbolt esetén — a nagyközönség rendelkezésére áll a csillagda. A bemutatókat szakemberek vezetik, a helyszínen csillagászattal kapcsolatos szakkönyvek, kiadványok, térképek kaphatók. A TIT Békés megyei Szervezete a következő évben Békéscsabán is szeretne egy bemutatók- i ra alkalmas csillagdát létesíteni. Az anyagi erőforrások biztosítottak, a csillagda elhelyezéséhez azonban a városban élő amatőrök, a csillagászat iránt érdeklődőik segítségét kérik. Levélben várja az ismeretterjesztő társulat az ötleteket: hol helyezzék el a csillagdát? Elsősorban olyan jellegű épületek jöhetnek számításiba, ahol a késő éjszakába nyúló megfigyeléseket, bemutatókat nem zavarná semmi. A TIT megyei szervezetének címe: Békéscsaba, István király tér 8. «*S8asM**eii«aam*«B«»aaB«a«aaa*«aBa<N*8e»assBseassaeaaaa»a(ie«sa«««**B*!i»«»*>Baaqa«av» árán tud csak útlevelet szerezni az asszonynak és gyermekének. Jobbnak látja, ha minél hamarabb felhagynak a közös bujdo- sással. Családját nem bánthatják, éljenek csak otthon a Józsefvárosban, ő pedig egyedül kevésbé feltűnő, mozgékonyabb is, igénytelenebb is. Azzal a határozott ígérettel vesz búcsút Te. réztől, hogy szeptember 20-ig, Mihály napjáig tűzön-vízen át hazaér. Ha mégsem úgy történne, akkor bajba jutott. Emlékezett rá, földesúr lett Tápióbicskén Deák Mátyás, hajdani tanítványa Izsákról. Hozzá sietett a mezőkön át, elkerülve a forgalmas utakat. Ügy tervezte. megkéri Deák Mátvást, fogadja napszámosnak a birtokára, hiszen jól ért ő mindenféle paraszti munkához. Egykori tanítványa azonban hűvösen begombolkozott, azzal hárította el a kérést, hogy lehetetlent kíván tőle Táncsics, mert a forradalom idején írt cikkeire igen jól emlékeznek a tápióbicskei birtokosok, erősen haragszanak rá. Ha valahol, hát akkor ezen a tájon bizony rövid ideig szívhatna szabad levegőt. Lelkileg, testileg megtörtén buidosott tovább, mindig csak Pest felé. Hiába volt legendásan ió gyaloelé borzalmasan leromlott a nélkülözésektől. Csontbőrré aszalódva érte el Pest határát szent ember 2K-én délhep a józsefvárosi temetőnél. Távolról megkerülte a sorompót és azzal az eltökéltséggel lépte át a határokat, hogy lesz. ami lesz, : nem éli tovább a földönfutók ■ életét. Ittmarad a városban, le- • leményességére és a jó sorsra ! bízza magát. A jó sors mindenekelőtt Te- : Téz volt. A feleség, akinek egy- : szerű, halk hősiessége csodával ; ért fel. Mintha idegei nem Is ■ lettek volna, csak jósága meg j ikötelességtudata. Ha ő nincs. : Táncsics Mihályt ma vért"tű- : ként tartaná számon az utókor. ■ Teréz intézett mindent. Gondos- ; kodott a váltakozó rejtekhelyek- ■ ről, a megélhetésről, csalhatatlan j ösztönnel választotta meg azt a : néhány embert, aki beavathatott ! a szigorú titokba. E kevesek kő- ; zé tartozott Magyar Mihály ; könyvárus, Mészáros Ignác or- ! vos. Kocsis Imre ügyvéd. Varga l Ágoston orvosnövendék és Kál- lavné, a jótevő földbirtokos asz. szony. Egymástól függetlenül tudtak a titokról, hogy ezzel meekétezereződjék felelősségérzetük a rejtezkedő iránt. Annál szörnyűbb veszedelmet jelentett rájuk egy hold földjük bérlője. Prokotka György kertész. Ez a rosszindulatú ember a maga javára fordította a bajt. Hallgatása fejében kicsikarta a haszonbér elengedését, s amikor Táncsics kénytelen kelletlen engedett. rákaoott az állandó zsarolásra. Jószerében a kertészhez vándoroltak a baráti seeitsés- nyírjtás garasai, sőt a hallgatás árát Teréz keresményével is meg kellett toldani. (Folytatjuk) Hintón járó szerelem Ä rang és jómód T évedés ne essék, nem a jól sikerült Hintón járó szerelem című filmről akarok írni. Csupán onnan kölcsönöztem a cím első részét. Az ötletet pedig az élet adta. Az eset, amelytől még ma is visszhangzik megyénk egyik városa — a nyáron történt. Az egyik jól gazdálkodó termelő- szövetkezet elnökének fia ötös fogaton vitte aráját a tanácsháza elé esküvőre. Ez még hagyján. A csődület akkor támadt, amikor még tíz hintó követte az elsőt. Rögvest címet is adtak az örömapa szövetkezeti elnöknek: báró úr! Persze nem szemtől szembe, csak úgy, a háta mögött. Azóta néhány hónap telt el és elég sokan megjegyzik: „ezt miért nem írták meg”? — Meg azt sem írták meg, hogy milyen előkészület volt, mire a lakodalom napja elérkezett. Ebben a tsz-elnök felesége tűnt ki legjobban (aki egyébként al- kalrhazotti minőségben a szövetkezet bérjegyzékében szerepel). Arra is kiterjedt a figyelme, hogy balatoni villájuk takaríthat a szövetkezet takarítóasszonyával végeztesse. Igaz, a nagyvonalúság itt sem hiányzott — a tsz kocsijával — (bár van saját autójuk is), két napra ment el a takarítóasszonnyal a balatoni hétvégi kis házba. És ez mind a szövetkezeti tagság szeme láttára történt és sok-sok felelős beosztású ember kimondott vagy kimondatlan jóváhagyásával. Ez, ami elgondolkoztató. Egyébként mindenki olyan esküvőt rendez családjának, amilyet éppen a saját erszénye elbír és nem hagy maga után eb- ben-abban kérdőjelet. Itt viszont bőven maradt kérdőjel. Alig 30 évvel ezelőtt még valóban a jómód adta a rangot, azaz a társadalmi rang megkövetelte a jómódiságot. Itt álljunk meg egy szóra. Akkor a báró úr,, a nagygazda a saját vagyonával „módosko- dott”, kivagyiskodott. A ma különbségét a rangra, a módra, jogosultságot a társadalmi tulajdon viszonyainak minden magyarázat né’kül megadják a választ: mi a helyes és mi nem. Régen soha be nem érthető hátránnyal indult, aki nem hordott zsebében degeszre dagadt pénztárcát, és csaknem 30 évvel ezelőtt a felszabadult országunkban félmillió ember került a gépektől vezető beosztásba. Félmillió üres zsebű ember kapott a néphatalomtól rangot és javuló életformát. Így az elmúlt 29 év alatt gyökeresen megváltozott a társadalom szerkezete, s a változás folyamatában szemlélhetjük a köz- gondo'kozást, a közerkölcsöt, amelyben egyre halványodó vonalakkal, de még ma is kitapintható a rangimádat és a jómód tisztelete. 6 zót sem érdemelne, ha ** csak egy esetről lenne szó. Sajnos azonban többről tudunk. Szólhatnék olyan vállalati, ..körmét lakkozó” adminisztrátor nőről, aki a „felsőbb tízezerhez ’ tartozónak tartja magát. 'Ügy mondja, hogy ő nem elvtárs! Az apja tanár, a férje mérnök. apósa főorvos (gondolom, ugyanennyi kocsi is van a családban). — A felső tízezer a gyűlölt Horthy-rend- szer kategóriája volt. Ma legfeljebb sokan feltűnési viszke- tegségből vallják magukat ide- tartozónak. Persze magatartásukkal hatást gyakorolnak környezetükre, a divat, az ízlés és erkölcs nagypolgári felfogásában is. Vallják a státusz-szimbólum jelentőségét, ^rni csalfa dolog, mert ez semmiféle különösebb és értékesebb emberi státuszt nem határoz meg. Legfeljebb az ügyeskedést, az óvatos vagy nyílt harácsolást, a szerzés mánikusságát. Kiderült már, hogy az egész magyar társadalom nem esik hasra egy kacsalábon forgó balatoni villa vagy magánlak előtt, melyet tulajdonosa vagy emberfeletti hajszával kapart ösz- sze. vagy úgy, hogy egyszerűen túllépte a törvényesség határát. Ezek a jómódok elszürkülnek egy-egy bírósági okfejtés alapján és a dolgozók ama felismerése folytán, hogy nagy többségük másfajta értékrendet tart érvényesnek: a becsületes munkát. Akkor is kinyílik a bicska az ember zsebében, amikor arról hall egyik-másik tsz-elnöktől: „Miért nem lehet nekem olyan Mercedesem, mint az államtitkárnak?” Vagy, amikor éppen a szabálytalanságokat ellenőrző szerv „jólszituált” alkalmazottja Békéscsabáról egy halászlé elfogyasztásáért az intézet gépkocsiján „átugrik” Szegedre. Ö teheti, biztos kényes gyomrú! Az is előfordult, hogy nyári vakációra a vállalat gépkocsi - vezetője a vállalat gépkocsijával viszi a vállalat főnökét és családját üdülni rendszeresen, minden évben. Az önzésnek teljes netovábbjának tartható még olyan eset is, amikor jó keresettel bíró vezető felesége és iskolázott gyermeke ge- bint vállal, hogy jöjjön a pénz, a pénz és megint csak a pénz. Sokan már ismételgetik nyugatot, hogy csak az „enyém”, a magántulajdon biztosíthatja az emberek anyagi érdekeltségét. Ez éppen úgy nem igaz, mint az. hogy országunk gazdasági fejlődésével, a jólét növelésével a dolgozók szükségszerűen önzőkké válnak. A jólét megteremtése a szocializmusban nem jár együtt az erkölcstelenség elterjedésével. fyV iért szólunk példázgatások * “ alapján ezekről a ficamokról? Sok szerény, önzetlen kommunista panasza hangzik el az önzés, az anyagiasság, a kispolgári mentalitás ellen, melyekkel találkozunk társadalmunkban. Hiba csupán az. hogy olykor általánosítanak és ezt az általánosítást a szocializmus általános sikereiből, az anyagi érdekeltség elveinek alkalmazásából származtatják. Szó sincs róla. hogy tagadnánk az említettek létezését. Az önzés és az önfeláldozás azonban sohasem békülnek ki egymással véglegesen. A társadalmi tulajdon mindannyiunk közös tulajdona. Ennélfogva az emberek nem szemben állnak, nem konkurrensei, hanem mukator- sai és elvtársai egymásnak. Így ! minden dolgozó egyénileg ér- j dekelt abban, hogy az együtt- . működés alapján egymás tisz- I teleiben tartásával a kiváltsá- ' gok kierőszakolása nélkül a legjobb eredményt érj élt eL Hihetetlennek tűnne és frázis lenne azonban azt állítani, hogy azok, akik a szocialista társadalomban a javakat meg- tere ették, ne élvezzék annak örömét. Nem lehet bűn az, ha az ember a szocializmus építése közben is keresi az anyagi boldogulását. Nem bűn ez akkor, ha az eszme és az érdekeltség egy irányba hat. De vajon az említett példáknál így van ez? Aligha. Ezek az emberek a rangkórság levegőjét szippantják és mint a megfázott, tüsszentő ember. átitatják vele környezetüket. Következésképpen terjesztik a gerinctelenséget, a nagyravágyást, ami az egyszerű embereknél jogos dühöt vált ki vagy éppen csüggedést idéz elő. De van itt valami más is, ami elősegíti az ilyen eseteket. Addig, amíg intézményeinknél, gazdaságainknál erre lehetőség nyílik, sokan fognak próbálkozni azzal, hogy saját jólétüket, rangosságukat a társadalmi érdek rovására javítsák meg. Ezért fontos a szocialista elvek következetes érvényesítése, az érvényben levő törvényeinknek szigorú betartása és betartatása és a már elavult szabályok felülvizsgálata. Mindezek nélkül a szocialista tudatnevelő. az erkölcs kialakítására irányuló erőfeszítéseink vajmi kevés eredménnyel járhatnak. I gaz, ez a megállapítás a törvény szigorára utal. Ám van, ami törvénybe nem ütköző cselekedet, mégis elítélendő, még súlyosabban elítélendő, ha azt párttagok követték el. A párt küzd az önzést imádó kispolgári magatartás ellen. Ezért a törvény nem ítélheti el azt a szövetkezeti vezetőt sem, aki hét világra szóló lakodalmat tartott gyermekének. De a párt szigorúbb mércével mért tagjait. A kommunista számára más a lehet és megint más a szabad. Amit a törvény nem tilt, az nem is büntethető. De összeférhetetlen lehet a párt erkölcsi normáival. A „felső tízezerhez” tartozó adminisztrátor nem párttag ugyan, de körülötte ott élnek, dolgoznak a kommunisták. Hogyan mer oda. abba az irodába belépni egy kérges kezű munkás? Milyen fogadtatásban részesülhet? Kézcsókra nyújtott kar és rövid válasz: „jöjjön máskor”. Ezt észrevenni, ez is a párt erkölcsi normáihoz tartozik. A kommunista számára a munkahely nem csupán a kenyérkereset színtere, hanem harci poszt, amelynek rendjéért politikailag is felelős. Sajnos több helyen nem csinálnak ügyet az egészből, különösen, ha vezető állású emberről van szó. A szelíd élcelődésnél tovább nem jutnak — vívódik bennük a jómód tisztelete és a közösségi ember értékrendje. Jóllehet, ma már a rangot nem az autó márkája és évjárata jelenti, hanem a közösségi társadalom megbecsülése. C£ ajánlatos. hogy egyes párt- és állami szervek bizonyos nagyvonalú „elnéző” magatartást tanúsítanak a szocialista erkölcs megsértői iránt. Bizonyos rosszul értelmezett humanizmusból elítélendő cselekedeteket takargatnak. Magától értetődő, ilyen folyamatban megnő a befelé fordulás, az anyagi javak öncélú hajszolása. Etekintetben nagy feladat vár ránk, kommunistákra, hiszen nagyon is elevenen él még a régi rend hagyománya, melyben aszerint ítélték meg az embert, hogy mije van és nem aszerint, mennyire hasznos tagja a társadalomnak. A rangosságot pedig éppen ez utóbbi jelenti nálunk, Magyarországon, amü nem kisebbít sem (Fős- fogat. sem Mercedes, sem balatoni nyári lak. Roesfcár János AZ ALFÖLDI KŐOLAJ- ÉS GÁZIPARI GÉPGYÁR felvétele keres eszternáiyos szakmunkások** Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi előadójánál. Orosháza, Bajcsy- Zsilinszky u. 4Í—43. 340403
