Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

harminc ! ESZTENDEJE I iSil ■ 33. Körömszakailtáig I Előrehaladásunk egyik kulcskérdése: a felnőttoktatás A békéscsabai helyzetről tudósít interjúnk Gajdács Pál művelődésügyi osztályvezetővel Major Jenő altábornagy egy mondata a pécsi 4. honv. kér. 1944. november 17-i, 47. számú parancsából: „Eltökélt szándé­kom, hogy a gyávákat kiirtom; alki nem harcol utolsó körömsza- kadtáig, az pusztuljon ebből az árny ókvilágból.” Vájná belügyminiszter már nem volt ennyire biztos a dol­gában. November 13-án, aláírt, „Szigorúan bizalmas! Sürgős!” jelzésű rendeletében így fordult a törvényhatóságok helyi veze­tőihez: „Nem kívánatos, hogy előre látható események követ­keztében a volt jobboldal pártok ■iratai, különösen tagnévsoraik, ellenséges kézre kerüljenek; ezért megengedem, hogy a Ma­gyar Élet Pártja, az Erdélyi Párt, a Magyar Megújulás Pártja és a Magyar Nemzetiszooialista Párt 3080/1944. ME. számú rendelet alapján őrizetbe vett iratai, amennyiben azokat a volt párt kéri, a párt részére kiadassanak.” Ugyanebből az időből egy .Szigorúan bizalmas! Tiszt — tisztnek!” jelzésű fővezért ren­delet: „Az utóbbi időben mind gyakrabban érkeznek jelentések arról, hogy német csapatok a ki­ürített községekben fosztogatnak. Az ellenszegülő, lakosságot bán­talmazzák és általában olyan magatartást tanúsítanak, mely alkalmas arra. hogy a lakosság ellenszenvét kiváltsa. Ami vi­szont a magvar—német fegvver- barátságot is aláássa és ígv a magyar csaoatok harckészségét is csökkenti.” November 20-án, Beregfy m. kir. honvédelmi miniszter igy kecsegtette a a Hunyadi SS srá- nátoshadosztálvbalépőket: „Min­den jelentkezőnek ugyanazon jo­gai. kötelességei és illetményei vannak, mint minden SS-kato- nánaik. Tagjai az egyenruhán magyar felségjelet viselnek.” Részlet a debreceni Névlap első számának vezércikkéből: ..Eljöttek a végső órák, elhang­zottak a végső figyelmeztetések. Tíz nanig szünetelt a légiharc. tíz napig várták a tankok az el-' ső önálló magyar lépést.. Ekkor döbbenhetett az az egy-két ki- jőzanult koponya, hogy milyen aljas, pusztító munkát végeztek itt negyed évszázadon keresztül. Nem volt kire éoítemi! Fasizmus­sal átitatott katonatiszti kar, tisztviselők szolgahada. elszéd1'- tett. gyanakvó tömegek, ettől vártak határozott, szabad lé­pést?” S hogy ír mindezen esemény­ről a Magvar Űiság című front­iam november 23-i száma? ..A Vörös Hadsereg Budapest előtt áll. A nemzetközi sajtó megálla­pítja, hogv most már nemcsak a szovjet légierő és messzehordó tüzérség lőhetné rommá a német és nyilas banditáikat tűrő fővá­rost, hanem — közvetlen közel­ből — a kisebb lövegek is föl­dig rombolhatnák. A Vörös Had­sereg mégsem nyúl az utolsó eszközhöz, jóllehet —, ha nem akarná kímélni a magyar fővá­rost — ezzel kétségkívül.gyorsít­hatná előrenyomulását Bécs fe­lé.... Október 15-én, amikor Hitler nyilas bérencei német szu­ronyokkal magukhoz ragadták a hatalmat, az egész haladó embe­riség hitte, hogy ezt a nemzet­gyilkosságot, ezt a gyalázatot a magyar nép nem fogja tűrni. A világ közvéleménye remélte, hogy a magyar nép ezek után végre széttöri német rabsága láncait.” (daniss) KÉT ÉVE, AMIKOR KÖZZÉTETTÉK A PÁRT OKTATASPO- LITIKAI HATÁROZATÁT, A FELNŐTTOKTATÁS KORSZERŰSÍ­TÉSE SÜRGETŐ KÖVETELMÉNYKÉNT LÉPETT ELŐ. AZÖTA MÉG INKÁBB KIDERÜLT: A TÖMEGEK ÁLTALÁNOS ÉS SZAK­MAI MŰVELTSÉGÉNEK EMELÉSE ELŐREHALAD ÁSUNK NÉL­KÜLÖZHETETLEN FELTÉTELE. KULCSKÉRDÉS, TÖBBEK KÖ­ZÖTT. ÍGY TÖRTÉNT, HOGY MOST ÚJRA A TARTALMI-FORMAI KORSZERŰSÍTÉS KORÁT ÉLJÜK, HOGY A BONYOLULT HE­LYETT AZ EGYSZERŰBB, A GYAKORLATI ÉLET DIKTÁLTA FORMÁK KIALAKÍTÁSA LETT é, CÉL. KIDERÜLT, HOGY CSAK A KÖZÉRDEKLŐDÉS ÚTJÁN LEHET ELJUTNI SOKAK TANULÁSÁHOZ, OLYAN ÜTŐN. AMELYEN A KÖZÖSSÉGI ÉR­DEK AZONOSULHAT AZ EGYÉNI ÉRDEKKEL. anusMi 1974. NOVEMBER 17. Gajdács Pál, a Békéscsabai vá­rosi Tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője nemrég írás­ban számolt be a végrehajtó bi­zottságnak a felnőttoktatás vál­tozásairól. Kérdéseinkre adott válaszaiból kitűnik, hogy az osz­tály a felnőttoktatás kiváló is­merője és szervezője: hogy el­képzeléseik reálisak és megvaló­síthatók, és amit elértek, az sem a véletlen szülötte volt. O Beszámolóját a városi in­tézkedési tervből vett idé­zettel kezdte: „El kell érnünk, hogy javuljon a felnőttlakosság általános iskolai végzettsége; hogy az általános műveltséget is a termelőerőt növelő értéknek tekintsék; hogy a dolgozókat-er­kölcsileg és anyagilag is érde­keltté tegyék a tanulásban.” Le­gyen ez a kiindulópontunk! — Az oktatáspolitikai irányel­vek óta megjelent minisztériumi rendelkezések folyamatosan megadták a lehetőséget a felnőtt- oktatás megújításához. Hagyo­mányaink is érdemesek, köztu­dott, hogy Békéscsabán a fel­nőttoktatás évtizedek óta való­ság. Az 1952,53-as tanévben kezdték meg az oktatást a dol­gozók első általános iskolájában, és négy tanulócsoportban 106-an végezték el a nyolc osztályt. Többségük tovább folytatta ta­nulmányait és sikeresen érett-, ségizett a dolgozók középiskolá­jában. A következő években eh­hez hasonló, vagy alacsonyabb volt a végzettek száma. Tíz év múlva, az 1962/63-as tanévben már jelentős a létszámemelke­dés, a 60-as évek közepén azon­ban a hallgatók száma újból csökkenti, A mélypont 1971-ben jelentkezett, bizonyságául annak, hogy az oktatáspolitikai irányel­vek a lehető legjobbkor hívták fel a figyelmet arra, hogy elér- kezett a felnőttoktatás tartalmi- S formai megújításának ideje, hi- : szén az 1970-es népszámlálás so- • rán az is kiderült, hogy a lakos­ság 42,5 százaléka nem rendelke­zik általános iskolai végzettség­gel. : Amikor 1972 őszén újjászer- ; veztük az általános iskolai fel- ■ nőttoktatást, az üzemek és válla- ! latok a mainál lényegesen ki- | sebb érdeklődést tanúsítottak : iránta. Emlékezetes példaként * tartjuk számon azt a tanáosko- j zást. melyet az SZMT hívott ősz- S sze az ügyben, és azon a város ~ üzemei, vállalatai közül mindösz- sze ötnek a képviselője jelent meg. A kezdeti érdektelenség és közömbösség szerencsére gyor­san elmúlt, és az érdeklődés megerősödésével egyenes arány­ban növekedett a felnőttoktatás­ban résztvevők száma. Elhatároz­tuk, hogy az l-es számú iskola lesz a felnőttoktatás általános iskolai bázisa, itt. kapott igazga­tóhelyettesi beosztást Bokor Jó­zsef, akit a felnőttoktatás irá- ; nyitásával és szervezéssel bíz- ; tunk meg. Azóta fejlemény, hogy ! 1975. január 1-től önálló alsó- S fokú felnőttoktatási igazgatósé- 5 got szervezünk. Éz nagy jelentő- • ségű Tépés lesz! Az 1973/74-es • tanévben már 37 általános isko- ! lai tagozat működött Békéscsa- : bán. ebből 31 tanulócsoport az ; üzemekben; többek között hat a ; Tégla- és CseréDipari Vállalat- » nál, öt a DÉMÁSZ-nál, négy a ! Férflfehérnemű-gyárban kettő- • kettő az Építőipari Vállalatnál J es a Hűtöházban, egy-egy a Hí- * radástechnikai Vállalatnál, a Kö­töttárugyárban, a Konzervgyár­ban, a Vegyesipari Vállalatnál, és a Felsőnyomási Állami Gaz­daságban. Ebben a tanévben az üzemek és vállalatok 128 ezer fo­rintot adtak a felnőttoktatás ki­adásaira, ugyanakkor meghono­sodott a tanulásra ösztönzés több formája, például a DÉMÁSZ a nyolc osztályt elvégzetteknek fi­zetésemelést adott, a dicsérettel végzetteknek pénzjutalmat; de megtalálták az anyagi ösztönzés jó formáit a Tégla- és Cserép­ipari Vállalatnál és a Hűtőház­ban is. így alakult, hogy az 1973/74-es tanévben Békéscsabán 497 felnőtt járt általános iskolába és 186-an szerezték meg végbi­zonyítványukat a nyolcadik osz­tályról. Nem hagyhatjuk viszont figyelmen kívül, hogy a lemor­zsolódás igen magas, eléri a 20 százalékot, tehát minden íOO be­iratkozottból 20-an egy idő után nem folytatják tanulmányaikat. Ügy gondoljuk és erről több al­kalommal meg is győződtünk, hogy a lemorzsolódás egyik alap­vető oka az, hogy a dolgozók munkahelyeiken nem érzik szük­ségét annak, hogy továbbtanul­janak, és erre a munkahely sem tart különösebb igényt. Ezen a helyzeten a közművelődési szem­lélet megváltozásával segíthe­tünk, és ennek a szemléletnek kialakítása sem képzelhető el másként, csak összefogással. El kell még mondanom azt. hogy az iskolai felnőttoktatás­ban mintegy 50 pedagógus vesz részt, és az elmúlt évben gyakor­lattá vált az is. hogy az iskolát patronáló üzemben a patronált iskola nevelői tanítanak. Ennek előnyei az iskola egész éledében megmutatkoznak. Hasznos és említésre méltó az a kezdemé­nyezés, hogy több tanulócsoport­ban közös közművelődési prog­ramokat szerveztek, együtt men­tek színházba, vagy találkoztak a város vezetőivel és művészek­kel is. O Az általános iskolai vég­zettség megszerzése csak egy lehetőség, természetesen je­lentős lehetőség. A középfokú továbbtanulás szervezése már nehezebb, az elmúlt két év vál­tozásai mégis szembetünőek. Ké­rem, szóljon ezekről! — A felnőttek középfokú iskolai képzését jó néhány formában szerveztük meg az elmúlt években. Ta­valy mintegy 1400-an tanul, tak — közöttük mintegy 700 fi­zikai munkás — a közgazdasági szakközépiskola, és a dolgozók gimnáziumának tagozatain, vala­mint végezték a közgazdasági ki­egészítő és pénzügyi kiegészítő tagozatokat. A Kemény Gábor Szakközépiskolában kétéves köz­lekedési gépész levelező tagozat működik, és gépészeti esti tago­zat is. Itt az emelt szintű szak­munkásképesítést szerzett fiata­lok kapnak középiskolai (techni­kumi) végzettséget. Jól működik a Vásárhelyi Pál Útépítési és Földmérési Szakközépiskola ke­retében a textilipari szakközép- iskola. a levelező útépítési szak­középiskola, és a kiegészítő ta­gozat. Véleményünk szerint Bé­késcsabán, a középfokú oktatási intézményekben egyre eredmé­nyesebb a felnőttoktatás. A leg­többen a közgazdasági és pénz­ügyi tagozatra járnak, de vál- toza tanul sikeres a gépész- és a textilipari képzés is. Az idei tan­évben szerveztük meg- először a szakmunkások hároméves szak­középiskoláját a Tégla- és Cse­répipari Vállalatnál és reméljük, a jövő tanévben a Konzervgyár­ban jelentkeznek annyian, hogy az ottani tagozatot is megnyit­hatjuk. Ismeretes, hogy ez az új oktatási forma nagy érdeklődést váltott ki országszerte, ezt a bé­késcsabai példákkal is bizonyít­hatjuk. Ma már elengedhetetlen hogy a szakmunkások általános műveltsége elérje a kor köve­telményeit, és —, ahogy az idé­zett intézkedési terv is aláhúz­za — az általános műveltséget a termelőerőt növelő értéknek kell tekinteni. O A< felnőttoktatás fontos ré­sze a szakmai képzés, a szakmunkásképzés. Bár ez tel­jes egészében nem tartozik köz­vetlen hatáskörükbe, ismerete­ik bizonyára erről is széles kö­rűek. — Megállapítható, hogy az üzemekben dolgozó szakmunká­sok számaránya lassan emelke­dik, 1970-ben 33,8 százalék volt, az idén már 37,6 százalék. Szá­muk növekedése azonban első­sorban az újonnan belépő fiatal szakmunkásoknak köszönhető, a felnőttek még mindig kevés számban törekednek arra, hogy szakmunkás-képesítést szerezze­nek. Az Építőipari Vállalatot és a DÉMÁSZ-t dicséri, hogy az ál­talános iskolai képzettséggel rendelkezőknek ezakmunkásKép- ző tanfolyamokat szerveztek. Ezt a törekvést kellene általánosíta­ni, mert a tapasztalat bizonyít-' ja, hogy az üzemekben szervezett tanfolyamok mindig sikereseb­bek, hiszen jobban alkalmazkod­nak a feltételekhez, a követelmé­nyekhez. A szervezett formán kívül azonban egyénileg is le­het jelentkezni szakmunkásvizs­gára. Feltehető, hogy ezt nagyon kevesen tudják, pedig a békés­csabai szakmunkásképző intéze­tek évente két alkalommal is vizsgáztatnak. A legfrissebb hír: a szakmunkásképző intézetek közvetlen tárgyalásokat kezdtek az üzemekkel és vállalatokkal, arról, hogy tízhónapos szakmun­kásképző tanfolyamokat szervez­zenek. A sikeres megállapodások társadalmi hasznát nem szüksé­ges hangoztatnom. Általában tehát a felnőttokta­tás békéscsabai helyzete jó. Az iskolák, vállalatok., üzemek kö­zösen igyekeznek a felnőttokta­tás tartalmi és formai megújítá­sára felhasználni azokat a lehe­tőségeket, amelyek az oktatás- politikai irányelvek megjelenése óta biztosítják, hogy minél töb­ben növelhessék általános és szakmai műveltségüket. Számos részletproblémával állandóan foglalkozunk, erre kapunk biz­tatást az Oktatási Minisztérium­tól is, és az utóbbi időben egyre több támogatást. A kor emberé­nek élete, munkája bonyolult, sokrétű. Ehhez kell, hogy igazod­jon a felnőttoktatás is tartalmi­lag és formailag egyaránt. A mű­velt ember az eszményképünk, és ezért tenni sohasem lehet ele­get — mondotta befejezésül Gajdács Pál a Békéscsabai vá­rosi Tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője. Sass Ervin ■■■■•■••■■■•■■■•■■■•a Gerencsér Miklós: 27. Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Táncsics szemtanúként élte át az ország tragédiáját. Családját Aradon helyezte átmeneti biz­tonságba, ő maga a világosi tá­borban siratta a bukást. Végig­nézte, hogyan váltak meg fegy­vereiktől a szabadságharc kato­nái. Az utolsó pillanatig magányos maradt a politika színpadán. Egyetlen politikustársáról sem tudta, hova lett, merre mentet­te életét. Mindössze annyit tu­dott, hogy a közeli Bohus-kas- télyban intézi Görgey a fegyver- letételt a cári generálisokkal. Egyébként a tábor lefegyverzett katonái maguk közé tartozónál; vélték, ezért neki is adtak fél font húst, amikor felosztották élelmezési készleteik maradékát. Ott, a világosi mezőn főzte meg belőle vacsoráját Táncsics Mi­hály. Némán, könnyező szemmel járkált a táborban egy honvéd­tiszt és adott neki néhány ezüst tíz- és húszforintost, mivel a Kos- suth-bankók önmagukban is ve­szedelmet hozhattak tulajdono­sukra. Táncsics ebből a gesztus­ból értette meg Igazán, hogy minden elveszett, nem marad más számára, csak a bujdosás. Még a fegyverletétel napján, au­gusztus 13-án, a maga főzte va­csora elköltése után késő este megindult a hadifogollyá lett katonatömeggel. Gyula felé sod­ródott a tábor, erre terelte a cári katonaságból mindenütt jelenlé­vő őrség Pankotáig vánszorgott a beláthatatlan tömeg, ott aztán elnyugodhattak éjszakára a sza­bad ég alatt. Reggel sikerült megszöknie, mivel civil ruhát viselt. Ólmos, lidérces élmények során át vergődik vissza Aradra, ahonnan gyorsan szökteti csa­ládját. Gyulaváriba, Osváth Im­re református tiszteleteshez. A császáriak máris megkezdett haj- tóvadászáta elől az életösztön, diktálta vakmerőséggel nyert egérutat. Annál inkább sietnie kellett, mert sokan felismerték, noha levágatta szakállát. Osváth Imre nagylelkű és koc­kázatvállaló a Táncsics család érdekében. Azzal próbálja segí­teni a halálos veszdelemben for­gó forradalmárt, hogy rendelke­zésére bocsát nyolcvan hold föl­det, kis házikóval, gvulavári egyik határrészében, Erdőgyara- kon. De amilyen alkalmasnak látszik a terv, olyan nehéz be­tartani. Éppen mert a bujdosók a legeldugottabb helyeket kere­sik, Erdőgyarakon is megfordul­nak. Mende-monda kerekedik, gyanút fog a tanyavilág népe. Amikor pedig Szacsvay Imre, szintén vol t képviselő erre vető­dik, végképp megszűnik a titok titok maradni. Szacsvay java­solja, jelentkezzen önként —, még mindig jobb néhány eszten­deig sáncmunkára ítéltetni, mint a bujdosásban vergődni. Táncsics nem fogadja meg me­nekülő társa tanácsát, de gyula­vári környékén sem maradhat­nak. Asszonyával és néhány hó­napos kislányával kalandos, ve­szélyes körülmények között jut el Gyomán, Mezőtúron át Szol­nokra. Remélik, itt kifújhatják magukat: népesebb város, mégis kevesebben ismerik, akik viszont ismerik, azok a barátai. Csalód­nia kell. Hűvös fogadtatásban részesülnék. Nagy nehézségek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents