Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

I Együtt oldhatjuk meg közös dolgain Icát; ■ Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség idősze­rű feladatait vitat­ta meg a napokban az MSZMP békéscsabai Vég­rehajtó Bizottsága. Megálla­pította, hogy a felszabadulá­si akcióprogram végrehajtá­sa növeli a békéscsabai KISZ- szervezetek és tagjainak, ak­tivitását. Az akcióprog­rammal szinte egy idő­ben. — szeptember közepére — a KlSZ-tagok megtették egyéni vállalásaikat. Éppen ez a serkentő az ifjúsági mozgalom munkájában, mert ezzel növekedett az ifjak egyéni felelőssége, hiszen a konkrét, érdemi vállalás tett­re sarkall bárkit is. Ezért helyes az az elképzelés, hogy a novemberi taggyűléseken értékelik a vállalások telje­sítésének helyzetét. Termé­szetesen nem elvonatkoztat­va « KISZ-tag egyéniségé­től. A végrehajtó bizottság ki­fejezésre juttatta, hogy az if­júsági mozgalom életereje mindig attól ' függ, miként irányítják a pártszervezetek a KISZ-szervezeteket. Amíg a korábbi években a KISZ- alapszervezetek szinte ma­gjukra voltak hagyva, az utóbbi két esztendőben egye­bek között a pártalapszerves­zetek arra is gondot fordíta­nak, hogy a lehetőség sze­rint minél több KISZ-tag részt vegyen politikai tan­folyamon. Ide tartozik ak is, hogy a KISZ-oktatás propa­gandistáinak nagyobb része ma már pártmegbízatásként végzi ezt a feladatot. A párt- szervezetek kezdeménye­zésére alakult több helyen Békéscsabán KISZ-szervezet, mint a vasöntödében, az épí­tőipari szövetkezetnél, a Ma­Természetesen így í® számot­tevőek az 1949-hez mért ered­mények. Egyes készítmények, így például a rádióelektronikai termékek megközelítik a vi­lágszínvonalat. Kína két mű­holdat bocsátott fel és nukleá­ris robbantásokat hajt végre. Kína lakossága azonban a Föld lakosságának 22 százalé­ka. A világtermelésben való részesedése viszont; á hetvenes évek elején mindössze 2,3 szá­zalék volt (szénből 11,5, elekt­romos energiából 1,4, kőolaj­ból 0,7, cementből 2,4, gépko­csiból 0,17 százalék). Számos Iparcikk egy lakosra jutó há­nyada tekintetében' az utolsó helyet foglalja el a világon. Az életszínvonal úgyszólván nem emelkedik. 1949 és 1958 között a munkások és al­kalmazottak átlagbére több mint kétszeresére növekedett. 1958-ban az évi átlagkereset 656 jüan volt. A további több mint tíz év alatt ez a szint nem emelkedett, sőt, némileg csökkent, s az Űj Kína hír­ügynökség jelentése szerint 1971-ben 650 jüant tett ki. A kilencedik és a tizedik pártkongresszus lényegében el­vetette a szocializmus építé­sének korábban elfogadott prog­ramját. Sőt, a kínai tizedik kongresszuson el is ítélték a nyolcadik kongresszusnak azt a tételét, hogy a fő feladat a tasraaelés növelése. Ezt a meg­gy ar—Szovjet Barátság Tsz- j ben vagy a város II. kerü­letében. Külön felhívta a figyelmet a végrehajtó bizottság, hogy az ifjúsági szövetségen kívüli fiatalokkal nemigen törő­dik senki, ezért aztán nincs is, aki érdeküket védené. Van ugyan a KlSZ-bizott- ságnak és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának együtt­működési megállapodása az Ifjúsági Törvénynek megfe­lelően. de a szakszervezeti bizottságok több helyen nem találták meg a módját, hogy érdemben miként támogassák annak végrehajtását. Olyas­féle felfogás is él, hogy a KISZ csinálja ezeket a dol­gokat, mert az jobban ért hozzá. Pedig hát a szakszer­vezeteknek kötelessége minden tagjával törődni, következés­képpen az ifjúmunkásokkal is. Természetesen ez önma­gában nem elég. Ahol nincs KISZ-szervezet, ott a gazda­sági, a vállalati vezetők na­gyobb figyelmet fordítsanak az if jakra. Az mindenképpen figyelemre méltó, hogy az utóbbi években a vállalati vezetők sok ifjúsági klub alakítását támogatták. De amire a tavaszi munkahelyi ifjúsági parlamentek figyel­meztettek: az intézkedési ter­vek nagy része csak az el­ső számú vezetőknek szabja meg a tennivalókat. Nyilván­való, hogy ezek után a töb­bi vezető nem is érezhet olyan felelősséget, mint ami­lyen ráhárul az Ifjúsági Tör­vény kapcsán, mert nincs megszabva feladata. Az vi­szont jó dolog, hogy az üze­mek, hivatalok párt-, gazda­sági, szakszervezeti vezetői­nek tanácskozásaira a KISZ- titkárt meghívják, sőt több határozást revizionista . elmé- : létként bírálták. A tizedik partkongresszus ; anélkül, hogy említette volna ! a szocializmus anyagi és mű- : szaki bázisának felépítését, a i dolgozók anyagi igényeinek ki- : elégítését, a totális militarize- * lás és háborús felkészülés ■ maoista politikájának szüksé- 5 gességét hangsúlyozta. A kato- ; nai kiadások az 1973. évi költ- • ségvétésj előirányzat 40 száza- j léfcát emésztették fél! •' Mindent egybevetve: a kínai ! szocialista bázis eltorzulása ab- • ban foglalható össze, hogy a • kínai vezetés nem utasítja ■ ugyan el az állami és a sző- 5 vetkezeti tulajdonformát, de ; antiszociaiista célokra használ- j ja fel. A Mao-csoport egysze- j rűen semmibe veszi a szocia- ! lizrhus gazdasági törvényeit. A • termelés fejlesztése a KNK- j ban nem az életszínvonal eme- : ■ lésének, nem az emberi célok- * raak alávetettek, hanem a tö- ; megekfcől és a szocializmustól • idegen elképzeléseknek, a ka- ■ tonai potenciál növelésének. A ; jelszó: aki idejében félkészül ; a háborúra, az uralkodni tud ■ másokon, aki nem — mások j uralma alá kerül. A maoisták elszakadása a : szocializmus építésének mar- ; xista—leninista elveitől veszély. ■ be sodorja a kínai nép szocia- ; lista vívmányait, gátolja az or- ■ szág fejlődését. I nagyobb vállalat üzemrészei­ben is működnek „kis négy­szögek”. A tapasztalatok ar­ra is utalnak, hogy gyenge az állami vezetés és a KISZ kapcsolata, ami abban is ki­fejezésre jut: nem vonják be a KISZ-titkárt olyan tanács­kozásokba, ahol az ifjúságot érintő kérdések szerepelnek napirenden. A tapasztalatok, alap­ján a végrehajtó bizottság úgy fog­lalt állást, hogy az együttműködési megállapodá­sokat felül kell vizsgálni és az élethez, a mai követélmé­nyekhez szükséges azokat iga­zítani. Különben semmi két­ség nem fér hozzá, amikor valamely rétegnek gondosan előkészítünk valamit, akkor annak megvan a hatása. Ha csak a szakmunkástanuló na­pokra, a szakmai versenyek­re és vetélkedőkre, a külön­böző honvédelmi és sport- versenyekre gondolunk — melyek igén kedveltek let­tek — máris érzékelhető, mi­ként növekedhet az ifjúsági mozgalom életereje. Termé­szetesen soha ki nem hagy­va a pártszervezetek irányí­tását. Ezért járnak el helye­sen azok a pártszervezetek, ahol a vezetőségi ülésekre meghívják a KISZ-titkárt. Hisz ily módon van tájéko­zódva azokról a politikai, társadalnű, gazdasági, kultu­rális folyamatokról, melyek ismerete nélkül csak a duz­zadó akarás lehet meg ben­nük. Ez pedig nem elég. A társadalmi folyamatok isme­retében pedig ez a duzzadó akarás alkotó erővé válik. Ezért nem járnak el helyesen azok a pártalapszervezetek, ahol a KISZ-titkárt nem hív­ják meg a vezetőségi ülé­sekre. Azokon a helyeken ez gondot is okoz, ahol a KISZ- titkár pártonkívüli. Mondván, hogy ez — akár a párttag­gyűlés — a kommunisták tanácskozása. Ez igaz is. De a KISZ-titkár a párt ifjúsá­gi szövetségének a vezetője, ezért ott a helye a pártveze­tőségi üléseken, s a párttag- gyűléseken. Különös lenne most, amikor a beszámoló párttaggyűléseken négy esz­tendőt mérlegelnek, melyből természetesen az ifjúsági szervezet munkája, nem ma­radhat ki, a KISZ-titkár nem venne részt, mert pártonkí­vüli. Természetesen amikor szorosan véve a párt belső ügyeit tárgyalják, mondjuk személyi ügyeket, akkor ne legyen jelen a pártonkívüli KISZ-titkár a vezetőségi ülé­sen vagy akár a taggyűlé­sen. A párttag KISZ-titkár is csak akkor vegyen részt a vezetőségi ülésen, amikor személyi ügyeket tárgyalnak, ha a testületnek választott tagja. Kivéve, amikor a KISZ-ről van szó. De akkor a pártonkívüli KlSZ-titkár- nak is ott a helye. ■ végrehajtó bizottság általában is kife­jezte: nagyobb bi­zalmat a fiatalok­nak; csak velük együtt old­hatjuk meg közös gondjain­kat. Ä sarkad! Kossuth Tsz kommunistáinak négy esztendeje Jó hangulatban gyüle­keztek beszámoló taggyűlésükre a sarkadi Kossuth Termelőszö­vetkezet kommunistái. A köz­vetlen ok; a már-már váratla­nul jóra forduló idő. Végre le­het dolgozni a földeken. Oly­annyira lehet, hogy a taggyű­lésen várni kell a kezdéssel, csak jóval a kitűzött két óra után érik el a határozatképes­séget. Mindenki a munkahelyé­ről sietett ide. sokan pedig a határbap maradtak, hogy be­hozzák a temérdek eső okozta lemaradást. A jó hangulat mélyebbről fa­kadó magyarázata: az elmúlt két esztendőben' nyereséggel zárt a szövetkezet. Ugyanezt ígéri az idei év. Ez pedig lénye­ges összetevője az alapszerve­zet tevékenységének is. Egyér­telmű világossággal hallatszott ki a vezetőség beszámolójából és a hozzászólásokból, hogy amikor gazdasági gondokkal kellett a tsz-nek küszködnie — gondok voltak a pártélet fo­lyamatosságával is; amikor vi­szont tele volt a tagok kam­rája — rögtön megélénkült az alapszervezet tevékenysége. Igaz mindez megfordítva is: ha jobban dolgozott az alapszer­vezet — javultak a gazdasági eredmények. Ez utóbbiról közvetlenül ke­vesebb szó esett, közvetve an­nál több, amikor a pártszerve­zet gazdasági szervező és ellen­őrző tevékenységéről, kezdemé­nyezéseiről beszélt a titkár. S amikor a párttagok egyéni fe­lelősségéről, példamutatásá­ról summázta: ha a párttagok jól dolgoznak, becsületesen él­nek — sokan kövjetik a jó pél­dát; ha viszont az alapszerve­zet valamelyik tagja vét a munkafegyelem ellen, ha tá­madási felületet enged a ma­gánélete — gyorsan és gyak­ran az rá a válasz, hogy „ak­kor bizony én sem csinálom másképp”. 4 párttagok többségére az előbbi volt a jellemző. Per­sze ők sem különleges hősök, hanem egyszerűen csak — és ezt a „csak”-ot idézőjelbe kell tenni —. tisztességgel dolgozó, kommunistához méltó módon élő mindennapi embérek. Akik az átlagosnál többet tettek a közösségért. Egyebek között az­zal. hogy határozatokat hoztak a termelési fegyelem betartása és a kádermunka javítása ér­dekében, az ésszerű takarékos­ságért és az oktatás megszerve­zéséért, a vagyonvédelem ha­tékonyabbá tétele és a szocia­lista munkaverseny megerősí­tése céljából. E határozatok vég­rehajtását rendszeresen ellen­őrizték. Mindezek, valamint személyes részvételük révén a határozatok többsége meg is va­lósult. Az alapszervezetnek ez az erjesztő szerepe különösen két dologban volt észrevehető — így szűrhette le a beszámo­lót hallván, a hozzászólásokat figyelvén a kívülálló: a mun­kaversenyben és az oktatás­ban. Az 1972-es beszámoló párt­taggyűlés olyan feladatot adott a gazdasági vezetésnek, hogy élessze újjá a szociálista' brigá­dok versenyét. A következő évben még nem volt eredmény, nem tudtak eleget segíteni a gazdasági vezetők s talán az alapszervezet, sem tett meg minden tőle telhetőt. A meg­alakult hét brigád munkáját nem lehetett megfelelően érté­kelni Aztán a községi pártbi­zottság is foglalkozott a kér­déssel, további erőfeszítésekre serkentve a termelőszövetkezet kommunistáit. A jelenlegi hely­zet: a most alakult tizenkét brigádból tíz dolgozik jól. S ebben annak is fontos része van, hogy egy esztendő alatt az alapszervezet vezetősége négy, a taggyűlés két alkalom­mal tűzte napirendjére a témát, foglalkozott a soron következő feladatokkal. Az alapszervezet pártmegbi- zatásul adta iskolai tanulmá­nyaikat félbehagyott tagjai­nak, hogy fejezzék be a nyolc osztályt. Az érintettek a meg­bízatást elfogadták és teljesítik. A termelőszövetkezetnek négy olyan tagja van, aki elvégezte a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemet és tizenkettő, aki elvégezte az esti középiskolát, Jelenleg öten járnak ez utób bi oktatási forma előadásaira, szemináriumaira. Valamilyen oktatási formában pedig az alap­szervezet minden tagja részt vesz. Amiben további javulás­ra lenne szükség, hogy a meg szerzett ismeretek a gyakorlat ban is kamatozzanak, érvénye­süljenek. Hogy a hétköznapi munkában további viták nél kül valósuljon meg. amire a taggyűlés határozatot hozott. Jo b&H%ó móló volt. amit Árgyelán János titkár felolva sott. Mert reálisan tükrözte az alapszervezet sokirányú tévé kenységét, felhasználva a tag­gyűlések, vezetőségi ülések ta­nulságait; felhasználva a be­számoló taggyűlést megelőző pártcsoportértekezletek vala mennyi bíráló, elismerő hozzá­szólását, gondolatát. És okosan láttatva az alapszervezet tag jai előtt álló legközvetlenebb feladatot. Ez év nyarán határozatot ho­zott a község három termelőszö­vetkezetének a tagsága, hogy 1975. január 1-én egyesül » Lenin, a Haladás és a Kossuth Nem vitás, hogy az új gazda­ság erősebb lesz, mint külön- külön bármelyikük is lehetne Jobb életet biztosít ez majd tagságuknak. A tisztségek szá­ma azonban megcsappan és ezt jó néhányan nehezményezik, hangulatot keltenek az egyesü­lés ellen. Nagy és szép köteles­sége most a kommunistáknak, hogy harcba szálljanak az ilyen — a jelenleg folyó munkákat is hátráltató — nézetekkel. Az alapszervezet tagjai egyetértet­tek a beszámolónak ezzel a ja­vaslatával is, az határozattá emelkedett. Négy esztendő meg­annyi történése, tapasztalata, sikere emelte olyan határozót tan szavazáskor a jelenlevő kommunisták karját. A taggyűlés eseményei gyor san zajlottak tovább. Megvá­lasztották a következő taggyű­lés tisztségviselőit, a levezető elnököt, a jelölő és a szavazat- számláló bizottság tagjait. Vé­gezetül könyvjutalmat kaptak: a pártmunkában legkiválóbbak, s hatan a veteránok közül; Tö- rőcsik Pál, aki 1936-tól, Varga Sándor, Bondár Károly. Patóes Mihály, Debreceni Lajos és Ozsváth Sándor, akik a feísza badulástól tagjai a kommunis­ták pártjának. iVv ugO0Ít9 kiegyensúlyo­zott taggyűlés volt a sarkadi, Nem voltak látványos pillana­tai, nem voltak éles vitái. Mint ahogy a tárgyalt négy esztendő­re is a mind szervezettebb munka, a javuló eredmények sora volt a jellemző. A novem­ber 15-1 két és fél óra ponto­san tükrözte e megelőző sok­kal hosszabb időt. (d—ö) BÍKtS MMí&SP, 1S74 NOVEMBER, 17 Ctserel Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents