Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-13 / 265. szám
Mind több kisiparos vállal j garanciát a munkájáért Határozat a lakossági szolgáltatás fejlesztésére — Tanácskozott a KIOSZ Békés megyei választmánya Eszmecssre a mnnkabelyl demokráciáról Kinek lehet igaza? A KIOSZ Békés megyei választmánya november 11-én értekezletet tartott, amelyen először Berényi Mátyás, a KIOSZ megyei titkára számolt be a szervezet féléves munkájáról. Elmondta többek között, hogy az elmúlt időszakban sok kisiparos csatlakozott a kongresz- szusi versenyhez. A vállalások a lakossági szolgáltatási igények jobb kielégítését segítik elő. Tájékoztatást adott arról, hogy Békés megyében a munkaviszony és nyugdíj melletti ípargyaikorlók részaránya évenként 3 százalékkal emelkedik Nőtt a vas-, fém-, gép- és építőiparban dolgozok száma. Ezekben a szakmákban többen szak- és segédmunkásokat is alkalmaznak. Kevesebb lett azonban a kisipari szakmunkástanuló. Csaknem 450 kisiparos vállal i garanciát a munkájáért Vasár- | nap és munkaszüneti napokon 142-en tartanak ügyeletet, akik újsághirdetésben és hirdetőtáblákon kifüggesztve hozzák azt a lakosság tudomására. A szolgáltatás színvonalának emelése a kisiparosok rendszeres továbbképzését követeli. Lehetőség van mestervizsga letételére és minden évben szakmai oktatást is szerveznek a KIOSZ körzeti csoportok. Az oktatáson azonban eddig csak kevesen vettek részt. A kisiparosok általában elfogadható áron dolgoznak. Kirívó árdrágítás nem történt. A KIOSZ szervezetei nágy gondot fordítanak az ártájékoztató előadások megtartására. Ilyen és más vonatkozásban is sok hasznos ismeretet nyújt a Kisiparos Újság. Berényi Mátyás a továbbiakban szervezeti kérdésekkel foglalkozott, ma'jd méltatta azt az eredményt, amit egyes helyeken a kisiparosok kongresszusi felajánlásuk alapján elértek. Kérte, hogy az őszi betakarításhoz is nyújtsanak segítséget. Végül hangoztatta, hogy a kisiparosok tevékenységét társadalmunk el300 ezer fő távozott a mezőgazdaságból. Ezek a folyamatok 1954-től egy időre lelassultak, sőt kismértékű visszaáramlás indult el a mezőgazdaságba. A hatvanas évek elején a mezőgazdaság szocialista átszervezése során azonban ismét felgyorsult a munkaerőnek a mezőgazdaságból az iparba történő áramlása. A mezőgazdaság szocialista átszervezése azonban nem ebből a szempontból eredményezett elsősorban alapvető strukturális átalakulást, ezt a mezőgazdaság termelési viszonyainak átalakulása h02;ta magával. A kisárutermelő parasztság termelőszövetkezeti taggá válása ugyanis alapvetően megváltoztatta a parasztságnak a társadalmi struktúrában elfoglalt helyét, s ez döntő lépés volt a munkásosztály és a parasztság közötti osztályjellegű különbség megszüntetésének útján. A parasztság társadalmi helyzetének megváltozóra mellett a hatvanas években tovább növekedett a munkások száma és aránya. A hatvanas évek végére az iparban és az építőiparban foglalkoztatótok aránya 1949-hez képest megduplázódott. ,A lezaiiott társadalmi és gazdasági változások eredményeként még a munkások számánál is gvnrrabh=n nőtt a szellemi munkát v^frnk száma és aránya. Rendkí-irfil gyors volt az értelmi- aég átalakulása £& A felsőfokú ismeri, ami kitűnik abból, hogy rájuk is mindjobban kiterjeszti a szociális juttatások körét és mértékét. Elvárja azonban, hogy mindenki becsülettel tegyen eleget az állam iránti kötelezettségének. A beszámolót több hozzászólás követte. Gálfi Sándor (Dé- vaványa) egyebek közt javasolta, hogy a Kisiparos Újságra mindenki fizessen elő. Csepregi Károly (Békéscsaba) elmondta, hogy a békéscsabai kisiparosok vasárnap a Május 1. Tsz-ben segítséget nyújtanak az őszi betakarítási munkákhoz. Fábián Ádám, a KIOSZ megyei adó- közösségének a titkára felhívta a figyelmet arra, hogy az állam — adókedvezményekkel is — a lakossági szolgáltató tevékenységet támogatja. Jass Mihály (Békéscsaba) az országos és megyei irányárak körének bővítését és a meglevőknek az anyagárak változásához igazodó módosítását javasolta. Dr. Dan- kó János, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője elismeréssel szólt a kisiparosok kongresszusi versenyéről. Javasolta, hogy a kisiparosok fordítsanak gondot a műhelyük tisztaságára, rendjére. Hangsúlyozta, hogy az úgynevezett kihaló, de a lakosság szempontjából fontos szakmákban az utánpótlásra feltétlenül szükség van. Kojanitz László, a KIOSZ Országos Központ osztályvezető-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a kisiparos- szükségletet az alapszervezetek az iparhatóságokkal együtt állapítsák meg, és ennek megfelelően gondoskodjanak az ipargyakorlás lehetőségének a propagálásáról. Ezután átadta a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt Baricsa Lajos békési szobafestő-mázoló kisiparosnak. Befejezésül Berényi Mátyás válaszolt a felszólalásokra, majd a választmány határozatot hozott a lakossági szolgáltatás további fejlesztésére. Pásztor Béla végzettségűek 1949-ben az aíictív S keresőknek csak 1,9 százalékát, S 1970-ben már 5,3 százalékát tét- £ ték ki. Különösen jelentős volt £ az iparosítás és a technikai fej- 5 lődés következtében a műszaki • értelmiség és az általános kultú- | ralis színvonal emelkedésének ! hatására a pedagógusok számá- £ nak és arányának emelkedése. £ A felszabadulás óta eltelt idő- [ szakban tehát forradalmi átala- £ kuláson ment át a magyar társa- £ dalom szerkezete. A volt ural- £ kodó osztályok kisajátításával a » munkásosztály és a vele szövet- S séges rétegek kezébe került a £ hatalom. A munkásosztály szám- £ szerűlég Is rendkívül erőteljesen £ megnövekedett, belső szerkezete, ; társadalmi helvzete alapvetően 5 átalakult. Döntő változások kö- j vetkeztek be a parasztság tár- : sadalmi struktúrában elfoglalt £ helvébenr a mezőgazdaság szó- £ cialista átszervezésének eredmé- | nyeként az aktív keresőknek 96 ■ százaléka dolgozik ma a szocia- £ lista termelési viszonyok között. S Különösen gvors volt a szellemi £ dolgozói? számának és aránvá- £ nal? növekedése és ezen belül £ több mint megháromszorozódott £ az érte!miséviek száma. Ma- • gyarország elmaradott, feudális | elemekkel terhelt társadalom- ■ szerkezetét a szocialista termeié- . si viszonyok által meghatározott: társadalmi szerkezet váltotta fel. í ■ Kolosi Tamás (Folytatjuk) Kiállítást rendez termékeiből Budapesten a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet Jó ideje minden esztendőben kiállítást rendez termékeiből Budapesten a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet A soron következő termékbemutatót november 18-a és 23-a közötti időben rendezi meg a fővárosban, a Hotel Duna Intercontinental báltermében. A kiállításon többek közt korszerű dolgozószobákat és irodai berendezéseket, valamint irodaházak komplett berendezéseit mutatják be. Ezenkívül az érdeklődők megtekinthetik a különböző rendeltetésű forgó, görgős, emelhető, dönthető és a sokoldalúan használható ülőbútorokat. Láthatják majd a szállodai és modem hallberendezéseket, kerthelyiségek és hétvégi pihenőházak szebbnél szebb kerti garnitúráit, valamint székek, asztalok és kiegészítő bútorok gazdag választékát. A kiállítás ünnepélyes megnyitóját november 18-án,- hétfőn délelőtt 11 órakor tartják meg. Tizenegy fiatal megyei vadász az első országos találkozón Szombaton, november 9-én, délelőtt a MAVOSZ Békés megyei Ifjúsági bizottsága a köros- ladányi vadásaházbain tartotta meg soron következő ülését. A fiatal vadászokat a vendéglátó körösladányi Vadásztársaság elnöke, .Dorogi József köszöntötte, majd Kárpáti József, az ifjúsági bizottság elnöke számolt be a vadászok októberi Békés megyei küldöttértekezletén elhangzottakról a bizottság tagjainak. Ezt követően az ifjúsági bizottság megvitatta a Békés megyei fiatal vadászok szeptemberi fórumának tapasztalatait és e tanulságokat figyelmébe ajánlotta annak a tizenegy fiatal vadásznak, aki megyénket képviseli a most szombat—vasárnapra, november 16—17-re Egerbe, illetve Gyöngyösre összehívott első országos ifjúsági vadász-találkozón. Utolsó napirendi pontként a megyei ifjúsági bizottság szombati ülésén Kárpáti József szólt arról, hogy a 43 Békés megyei vadásztársaság összesen hetven olyan új tagot vett fel 1974-ben, aki nem töltötte még be a 30. évét. A fiatalok növekvő érdeklődésére alapozva az ifjúsági bizottság jövőre már kétszeg szeretne közös megyei programot szervezni a fiatal vadászoknak és ifjú természetbarátoknak. „HegbGvölt" magvak Érdekes találmányról érkezett hír a Szovjetunióból: a Grúziában készült berendezés elektromágneses hullámokkal sugároz be vetőmagvakat. Az így kezelt búza- és kukoricaszemek a mezőgazdasági szövetkezetekben feltűnően termékenyeknek bizonyultak. Kiderült, hogy az aratás bősége függ a hullámhossztól. A tudósok azt is kikísérletezték, hogy milyen vetőmaghoz milyen hullámhossz a _ legideálisabb. i (SBUDAPEESS—APN)) A kilbonitakozóiban levő munkahelyi demokrácia leginkább vitatott kérdésköreinek egyikét fogíalmaztuk meg a címben. Amit kézenfekvő igazságként elfogadhatunk: az egyenlőség vagy egyenlőtlenség ebben az esetben sem beosztásnak, sem tisztségnek nem lehet függvénye. Ám rögtön megfordíthatjuk. azaz kérdésessé tehetjük ezt az igazságot: miféle demokrácia az, ahol valakinek több joga. nagyobb igaza lehet, mint másoknak? Kettős szerep Töprengéseink során már szó esett a demokrácia közvetlen és közvetett, — képviseleti — formáiról. Arról azonban még nem beszéltünk, hogy más tekintetben is kettős szerep hárul a munkahelyi közösségiekre. Például abban, hogy minél jobbam egyeztessék a népgazdasági — össztársadalmi — és a vállalati érdekeket, de ugyanakkor megfelelően képviseljék a sajátos munkavállalói érdekeket is. Nos, ilyen kérdéseikben meglehetősen sűrűn tanúi lehetünk annak, hogy jogban, igazságban nem részesül — nem részesedhet — mindenki egyformán. Miért nem? Azért. mert adódhatnak ügyek, amikor ahány ember, annyiféle „igazság”. Megtörténhet az is, hogy emberek bizonyos csoportjának jogát háttér, be szorítják, s az érintettek úgy érzik, megrövidítették őket. A demokrácia, éppen azért, mert az. ami. nem engedhet teret vélt és való igazságok keveredésének. Ennek logikus következménye, hogy egy-egy vitára, döntésre bocsátott kérdésben mindig lesznek, akik kisebbségben maradnak, akik igazsága másokénál erőtlenebbnek bizonyul. Ezek szerint az egyszerű többség igazsága a nagyobb? Ha az élet csupán egy síkban zajlana, akkor igen, Ak_ kor a kisebbség véleménye nem érdemelne különösebb figyelmet. A munkahely bonyolult emberi, anyagi viszonyai, kapcsolatai korántsem egy síkban helyezkednek el, azaz e tekintetben abszolút igazságok nin- csenek. Vóltoző viszonyok Formálója és tűikre a munkahelyi demokrácia mindannak, ami egy-egy közösségben lezajlik. A tükörnek viszont mutatnia kell a változó viszonyokat, azaz, a korábban megkérdőjelezett igazság egyszer csak teljesen helytállóvá válhat vagy fordítva. Kevésbé képletesen fogalmazva: emberek egy csoportja fontosnak tarthatja új gépek, berendezések vásárlását, de ami_ kor a termelőrészlegek némelyikének üziemcsamoka osszer dőléssei fenyeget, akkor aligha lehet — tényeken, tapasztalatokon alapuló — igazságukat ott és akkor elfogadni. Hasomr ló esetek tucatjával vannak, hiszen mire adják a több pénzt, a vállalati bölcsőde avagy a hétvégi üdülő- bővítésére? Aki az utóbhi mellett kardoskodik a vállalati szakszervezeti tanács ülésén, s másokkal együtt leszavazzák, úgy megy vissza a műhelybe, hogy azt tartja, nincs igazság, mert hisz’ az övét nem fogadták el... ! Baj ez? Az a baj, ha a munkahelyi demokrácia fórumai — akár a közvetlenek, akár a közvetettek — nem az igazság súlya, hanem az igazságot —pontosabban a véleményt, a javaslatot — képviselő rangja, beosztása szerint mérlegelnek. Ha tehát mechanikusan működnek, nem adnak teret a nézetek ütköztetésének. Egyenlőf de.«, Séma szerint a munkahelyi demokrácia valamennyi fórumán egy ember az egy ember, minden igenlő va^ tagadó szavazat értéke azonos. Valójában a séma csak elvi lehetőség, a gyakorlatban kivihetetlen. A munka és a demokrácia is megbénulna a munkahelyen. ha az ellenvélemény vétójogként hatna. Az üzemi, munkahelyi demokrácia — akárcsak az összefoglaló egész, a szocialista demokrácia — arra alapozódik, hogy a kisebbségnek el kell fogadnia a többség akaratát. Ami visizont korántsem egyenlő azzal, hogy ne tartsák számon a kisebbség véleményét, az abban rejlő részigazságok fontosságát, a benne foglalt alkotóelemek egyikének vagy másikának használhatóságát, Van azonban még valami, aft»i szorosan ide tartozik. Ez pedig — ritkán, a szükségesnél legalábbis ritkábban beszélünk, róla — a jogok erkölcsi alapja. Mert ugyan általában minden dolgozónak, minden kisebb közösségnek a munkahelyen belül azonos a demokratizmus adta joga, de nem visszatetsző-e, ha olyasvalaki bírál, oktat aki maga a semminél is kevesebbet nyújt? S vajon nincs kesernyés mellékíze annak, ha a műhely termelési értekezletén más üzemrészeket kritizálva próbáljál? a saját mulasztásaikat feledtetni? A szavak hitelét csakis a tett, a közösségen belül vállalt feladat végrehajtása adja, adhatja meg, s nem az, ki milyen élesen, szellemesen tud fogalmazni! Azaz 4 jogok forrása a munkahelyi demokrácia esetében nem a gyári, vállalati szervezetben betöltött hely, hanem a tevéikenysóg értéke,^ az adott helyen vállalt felelősség mértéke. Á megtartó erő A jogokról, az igazság érvényesítésének lehetőségeiről sokféle rendelkezés szól — elég itt utalni a Minisztertanács 1973- ban hozott határozatára, s a SZOT elnökségének ahhoz kapcsolódó irányelveire ■—. de e rendelkezések megtartó és megtartató ereje csakis maga a közösség. a munkahelyi kollektíva lehet Nincs olyan okos testület. olyan mindent látó hivatal, mely megmondhatná, el- dönthetné, hogy egy-egy munkahelyen belül miként alakúi többség és kisebbség véleménye igazsággá, hogyan változik a demokrácia fejlődésével az arra való jog, s gyakorlásának: feltétele. E megtartó és megtartató erő nem gombnyomásra működik, s nem húzható elő az asztalfiókból sem. Kemény viták közepette alakul ki. érdeke,, módom éppen vélt és való, időszerű és időszerűtlen igazságok ütközetében. Egyszerűbben kifejezve: a közösségnek meg kell tanulnia az igazságtevő., kényes tudományát, s vele az emberformálás nemes művészetét. Má még sűrűn nem azon áll a vita. hogy mi az igazság, hanem azon, kié és miért az övé, övéké az igazság? Ezt tisztázni aligha fölösleges, Csak éppen nem befejezése. hanem kezdete a lényegről zajló, a gyakorlati munkát segítő, a demokráciát hatékonyan érvényesítő eszmecseréknek, M. O. Azonnali belépéssel felvesz segédmnnkáso&al. kubikosokat a Békési Építőipari Szövetkezet. Munkát a téli időszakban is biztosítani tudunk. Jelentkezés: Békés, Szarvasi u. 42. )
