Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-13 / 265. szám

Az élet megy tovább Se. M. Re'mgold, a penzai szánház főrendezője állította színpadra Békéscsabán Izidor Stole: Az élet megy tovább cí­mű drámáját. Képeink az elő­adás két jelenetét mutatják be. A demokratizmus születése Borisz és Mása — Kárpáti Tibor és Mihók Éva Körösztös István és Bicskey Károly (Szkvorec és Zabrogyin szerepében) emlékezetes alakítást nyújtottak (Fotó: Demény) •■■■■MtltlMCglIliailSIW iBsaaa«naesesRessRHi!««sa««aaa«saBHfecii«aai(it*Ra NÍVÓS AJÁNDÉKOTOK: márkás, pontos karórákat ragyogó, hódító divatékszereket finom művű kézelőgombokat kecses formájú öngyújtókat hasznos, szép lakásdíszekeí kínálnak boltjaink ■ l LM' Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 5. Orosháza. Kossuth L. u. tí. Gyula, Városház u. 4. Megyei úttörőparlament Békéscsabán Az olvasó, aká volt már ■ gyermekénekkel kezdődő ta­nácskozáson, jól tudja, milyen j feledhetetlen élmény ez. Nyolc­tízéves kisdobosok és alig idő­sebb úttörők mondták el tegnap Békéscsabán 40 ezer tamulótár- suk gondolatait arról, hogy mi­lyennek tartják az általános is­kolád mozgalmi életet. A megyei úttörőparlament tel­jes üléssel kezdődött. Zászlóbe­hozatallal, jelentésadással, kö­szöntőkkel. Az igazán figyelemre méltó munka azonban az ézt kö­vető szekcióüléseken folytató­dott. Hét csoportban különböző korosztályokról és témákról esett szó. A munkát az őszinte véle­ménynyilvánítás, az okos segíte­ni akarás jellemezte. Ezen a na­pon a társadalom életében oly fontos demokratizmus egyik szü­lőszobája lett az Ifjúsági ház ter­me, hiszen a legkisebb állam­polgárok szóltak bele közös dol­gainkba. És ennek a beleszólás­nak mem is annyira a tartalma, sokkal inkább a ténye a fontos: az, hogy a jövő felnőtt nemzedé­ke nem kezdheti elég korán is­merkedését a jogokkal, a köte­lességekkel. a közösséggel, R k sdoSiQvok szekcióján a ] küldöttek énekkel kezdték a ta­nácskozást. „Gyere nyuszi, sose félj, meal eszünk mi kettecskén” — dalolták, majd Király Évi gyulavári kisdobos, harmadik osztályos szöszi kislány szólalt fel elsőnek. Határozottan beje­lentette, hogy több dologról is szeretne beszélni. A kisdobos­próbát — mondta — szigorúbban kell venni. El kell dönteni, ki ! kaphatja meg a próbajelvényt. A követelményekből nem szabad engedni... Az jó, hogy Gyulavári­ban a foglalkozások programja olyan, amit szeretünk csinálni. Közösen rendezzük az úttörőkkel a télapó- és a farsangi ünnepsé­geket. A gyulai kisdobosok nevében1 Mészáros Józsi szólt a példamu­tatásról; arról, hogy jól kell ta-: nulni és élni kell a jogokkal. I Papp Sanyi, békési küldött a Vörös Csillag és a Kincskereső akció sikeréről számolt be. El-1 mondta, hogy felderítőmunká- jukban segítségükre vannak az üzemek szocialista brigádjai. Kérte az úttörővezetőket, intéz­zék el, hogy ők is részt vehesse­nek a nyári őrsvezető táborok­ban, rendezzenek a kisdobosok­nak is tantárgyi vetélkedőt és építsenek úttörőházat Békésen. Szentesi Erzsébet Füzesgyar­matról érkezett. Beszámolt ar­ról, hogy a foglalkozásokon a környék növény- és állatvilágá­val ismerkednek, rajzokat készí­tenek a régi házakról, paprikás- krumplit főznek a Berettyó part­ján. De nemcsak szórakoznak. Üveget, hulladékot gyűjtenek és kiflit hordanak. Ebből a pénz­ből szeretnének utazni, hogy megismerjék az országot. Zsótér Olga orosházi küldött kérte, hogy építsenek városukban a gyerekeknek egy játszóteret, sok játékkal, valami hatalmas téren. Jó lenne nekik egy autóbusz is, amivel "kirándulhatnának és egy úttörőház, szép meseszobáyal. (Ahogy ezt mondja, körbenéz a teremben. A polcokról filcnyuszi, pamutbaba és tudós bagoly cso­dálkozik ró...) Lehoczki Tomi kaszaperi kis­dobos kicsit haragosan mondta, hogy drága a Kisdobos című új­ság. Jó lenne, ha rendeznének a megyében is olyan versenyt, mint a televízió „Gyere velünk, csináld velünk” műsora. Azt is kérte, lehessen kapni a kisköz­ségek boltjaiban is kisdobos­felszerelést! Szakács Zsolt (Do­boz) elmondta, hogy akciónap- lóiik eljutottak a megyei ver­senyre. Régiségeket gyűjtenek a faluban. Van osztály, amelyik már valóságos múzeum. A me­zőgazdasági munkát is segítették, babot szedtek a tsz-ben. Egy tót- komlósi kisdobos kérte, hogy játsszon náluk is mesedarabot a Jókai Színház. Az úttörők egyik csoport­ja az iskolai úttörőéletről vitat­kozott Véleményeikben megcsil­lantak a közösségi életben elő­ször tapasztalt gondok. „Mi tör­ténjen azokkal, akik semmit sem dolgoznak? Hogyan rójuk meg a vétkeseket? Sok esetben nem használ a megszégyenítés, a nyakkendő visszavétele.” Kérdések és válaszok sokasága hangzott el, mire rátaláltak a 12—14 éves gyerekek a jó meg­oldásra. Valaki azt mondta: az a fontos, hogy a többiek ne néz­zék el a fegyelmezetlen úttörők dolgait. Ne biztassák azzal a rendbontót, hogy nevetnek raj­ta. Persze annak is utána kell nézni, vajon mi a közösségbom­lasztó viselkedés oka. A másik szekció úttörői a KISZ-életre való felkészülés gyakorlati feladatairól beszéltek. Sok értékes javaslatot tettek, amelyek gyökeresen változtat­hatnak az évek óta tárgyalt gon­dokon. Elhangzott például, hogy a Kilián Kör foglalkozásait már a nyolcadik osztály végén el le­hetne kezdeni. Ez folyamatosab­bá tenné a mozgalmi életet. Ja­vasolták. hogy minden úttörő- csapat válasszon egy patronáló KISZ-alapszervezetet. Az „Egy üzem. egy iskola” mozgalomnak ez a kapcsolat legyen az alapja. A tartalmas munkakapcsolatot létesítő úttörőcsapatok és KISZ- szervezetek elismerésül kapja­nak emlékplakettet. A megyei úttörőparlament (melynek munkájában tanács­adóként részt vett Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Öcsai István, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségé­nek tagja és Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának első titkára) az összefoglaló után megválasztotta a Békés megyei kisdobosokat és úttörőket képvi­selő országos küldötteket. R. I. iSaaaBaasHaassaaaaaaaaaaaaaaaaaMaaaB«M«aaaaaaaaaaaaBaBBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaasaa»aa»aaaMaa»» aaBaBsaaaaaaaaaaaaaBaaiB» Gerencsér Miklós: 23. Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye : Dolgozik. Eddig sem tétlen­; kedett, a körözvény megérke­• zése utón azonban kizárólagos j időtöltése a munka lesz. Írja ! a „Nép szava — Isten szava” : című politikai tanulmányát, ■ erőteljes okfejtéssel bizonyítva « a dézsma és a robot, a feudá- ; lis termelési mód e két hírhedt : velejárójának tarthatatlansá- : gát. A mű elkészül, viszik I<á­• rolyvárosba, ahol szeretnék ki- i nyomtatni. A nyomdász eló- ; szőr hajlana rá, de felesége • úgy megijeszti, hogy körmöd ! aranyakért sem nyújtana se- 5 gítséget a fennálló rendet tá- i madó mű megjelenéséhez. 1 Stancsics javíthatatlan bizako­• dóssal Pestre csempészteti a S kéziratot és máris hozzálát , Robespierre életének megírása ­• hoz, beszédeinek magyarra for­• dításához. j Megkísérti a tenger közelsé- » ge, látni akarja Fiume medi­terrán környékét, amelyet be­járt gimnazista korában. Fia­talosan, felfrissülve érkezik vissza február végén a tenger­partról. Le sem verheti ma­gáról az utazás porát, megtud­ja a tragikus újságot: immár nincs egyetlen gyermeke sem, leánykája meghalt. Szobájába zárkózik, szavát nem hallani, sír csillapithatatlanul. Gyá­szoló magányát kénytelen meg­szakítani Kardos Mihály jó­szágfelügyelő. 1847 .március 4-én este tizenegy órakor ré­mülten kopogtat be hozzá. Közli: tele van a kastély ud­vara fegyveres poroszlókkal, érte, Stancsics Mihályért jöt­tek. Alig közli a rossz hírt. be­lép a királyi ügyész és a te­rület szerint illetékes főszolga­bíró. nyomukban poroszlók Ezek vasra verik, holmijával együtt elhurcolják. Éj idején, télies hidegben, csupasz sze­kérderékban cipelték Károly- városba, onnan reggel tovább Zágrábba. Napokig tartják ma­gáncellában, anélkül, hogy tö­rődnének vele. Annál kíván­csibban fürkészik át minden irományát, kutatják ki vala­mennyi holmiját, nincs-e nála valamely rendkívüli bizonyí­ték, aminek alapján minél gyorsabban vádat emelhetnek ellene. Az, hogy rendkívül fon­tos fogolynak tekintik, nyilván­valóvá lett Stancsics előtt. A minden részletre kiterjedő, na­pokig tartó motozás után egy hadnagy lép cellájába, mögöt­te hat gránátos. Ez a hadnagy közli, hogy feladata a rendel­tetési helyére szállítani a letar­tóztatottat. Stancsics szeme láttára tölti meg fegyverét a hat gránátos: — lássa csak, mi­re számíthat, ha szökésre pró­bálna vetemedni. Aztán a had­nagy egy lefüggönyözött hintó­ba parancsolja, maga is be­száll, csakúgy, mint a két grá­nátos, élesre töltött fegyverrel. A többi négy gránátos a hintót követő szekérre üL Hurcolta tása közben nem amiatt aggódik, hogy súlyos börtönre ítélik-e, avagy fel­akasztják, hanem, hogy kivi­szik az országból. Akár élve. akár halva, de magyar földön akar maradni. Bilincsbe verten is nagy megkönnyebbülé­sére szolgál, amikor So­mogy megyén át Pest-Bu­da felé tart vele a le-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents