Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-02 / 257. szám
műveltség nem magánügy Hegyei közművelődési tanácskozás Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) emberibb módon való kihasználása is műveltségi kérdés. De az imperialista hatalmak fellazítást politikája sem vezetheti félre az általános műveltséggel rendelkező embereket. A továbbiakban a gazdasági vezetők közművelődéssel kapcsolatos felelősségét hangsúlyozta: — Nem lehet méltó a vezető elnevezésre az, aki a gazdaság, intézmény, vállalat, szervezet jó működésében, eredményes tevékenységében nem látja az azt mozgásban tartó, értékeket megteremtő legfőbb tényezőt és megkülönböztetett módon nem gondoskodik ezek karbantartásáról mind anyagiakban, mind szellemiekben. Vagyis, nem gondoskodik a sokoldalú igényeinek kielégítését jogosan elváró emberről. A határozat egyik vitájában hangzott ej az e gondolatokhoz kapcsolódó következő néhány mondát: „Egyes üzemeikben, szövetkezetekben a gazdálkodás érdekeire hivatkoznak és nem ismerik fel, hogy nemcsak általában a szocializmusnak, hanem szőkébben véve még Baját vállalatuknak is érdeke, \ hogy a könyvtárra, a munkások továbbképzésere, a szocialista brigádok klubjára is jussom pénz és energia. Egyszer el kell már érkeznünk oda, hogy éppúgy felelősségre lehessen vonni egy olyan vezetőt, iáki elhanyagolja az emberek szellemi „fejlesztését”, mint azt, aki rozsdásodni hagyja vállalata értékes gépeit. Az elnök vagy az igazgató, a párttitkár, általában a kommunista vezető joggal igényelt személyes példamutatásának része az is, hogy jár-e színházba, olvas-e, vásárol-e könyveket.” Az előadó ezután a közművelődés tartalmi kérdéseiről, az ifjúság művelődésének jelentőségéről, az adott helyzethez és igényszinthez alakított feladatokról, a társadalmi összefogás szükségességéről beszélt. Hangsúlyozta: Munkánkat csak akkor kísérheti siker, ha a köz- művelődést mindenütt annak tekintik ami: a politikai munka ■fontos és szerves részének. A közművelődési párthatározat végrehajtása senkitől sem kívánja azt, hogy népművelődési szakemberré váljon, ha nem az. A kultúrpolitika a párt általános politikájának szerves része, amelyet elsősorban politikai eszközökkel kell végrehajtani, támaszkodva természetesen a szakemberekre. Megoldásának feltétele akarni a végrehajtást; nem azt ü^etesni, hagy ezt miért nem lehet, hanem azt, hogyan lehet közös erőfeszítéssel megvalósítani e hosszú távra szóló párthatározatból mindazt, amit ma már ténylegesen megtehetünk — fejezte be vitaindítóját a megyei pártbizottság titkára. ( A szőhet után vita következett. A vitában elsőnek Feld- mann József, az Orosházi Művelődési Központ igazgatója szólalt fel. Varosunk szociális át- réteseződéséböl új közművelődési feladatok adódnak. Az iparosodott egykori mezőváros más művelődési igényt támaszt. Orosházán ma már 11 ezer az iparban- a közlekedésben dolgozó munkások száma, de a mező- gazdaságban is nagyüzemi körülmények között dolgoznak az emberek. Ehhez a tényhez alakították közművelődési formáikat. Elsősorban a munkásmű- velödés keretét adó, szocialista brigádvezetők klubjának munkájára fordítanak gondot. Tervezik, hogy 1980-lg évente 300 dolgozót iskoláznak be a felső tagozatos és közéofokú oktatásba, élénk kulturális programot szerveznek a művelődési házat látogató munkásoknak. Klimaj Pálné szarvasi szó- dialista brigád vezető arról szólt, ! hogy nődolgozóik többségé reszt I »esz valamilyen oktatásban. Eredményes az „Egy .könyv, egy brigádtag”1 elnevezésű akciójuk, de a szocialista brigád vezetők klubját is szívesen látogatják dolgozóik, akik kisebb kollektívájukban egyre tartalmasabb programot szerveznek az ott tapasztaltak alapján. A KISZ-tagak közművelődési feladatairól Szabó Zsuzsanna sarkadi KISZ-titkár mondta el véleményét. Beszeli, arról, hogy fokozni kell e területen a tudatosságot, a tervszerűségeit. Szólt a fiatalok tanulmányi munkáját segítő összefogásról, az önművelésre nagy lehetőséget biztosító klubmozgalomról. Kérte a jelenlevő gazdasági vezetőket, tegyenek meig mindent annak érdekében, hogy saját fiataljaik kulturált körülmények között tölthessek el szabad idejüket. Komáromi Géza, Vésztő nagy. község tanácsednaice eredményeikről beszélve kiemelte az idén átadott 14 ezer kötetes új községi könyvtár jelentőségét. Elismerés,sei szólt a korábbi években még gyengén gazdálkodó helyi termelőszövetkezetek által nyújtott anyagi támogatásról, mely lehetővé beszi a közművelődési feladatok megvalósítását. Gond még Vésztőn, hogy a fizikai dolgozók keveset olvasnak; korszerűtlen körülmények között tevékenykedik a művelődési ház. Kifogásolta az OBI rendezvényeinek színvonalát és a szervezők megbízhatatlanságát. Megemlítette, hogy a helyi tanács, és a termelőegységek pénzügyi gondjaik ellenére is nagy segítséget adtak az európai hírű, Vésztő határában folytatott régészeti feltáráshoz. Dr, Becsei József, a békéscsabai városi pártbizottság titkára hozzászólásában egyebek között ezt mondattá: — A közművelődéssel kapcsolatos intézkedési terveinket jelemeg az alsóbb szintű pártszervezetek tárgyalják. Az a tapasztalatunk, hogy e határozatot sokan leszűkítik az állami oktatásra vagy éppen túlszélesítik az ide nem tartozó dolgokkal. Hatékonyan foglalko. zunk pártszervezeteinkben a kultúrpolitikai kérdésekkel, hiszen csak így lehetünk e munka irányítói. Szükségesnek tartjuk, hogy a feladat megvalósítása során nagyobb kulturális propagandát fejtsünk ki, hasznosítsuk az agitáció eszközeit is, melyek népszerűsíthetik a kultúra eredményeit és ezáltal felkelthetik az igényeket. Fokozott figyelemmel kell végezni az ellenőrzést, jobban kell kihasználni a szocialista brigádmozgalom lehetőségeit. Békéscsabán dot a helyi társadalmi valóság' feltárására, pedig csak ennek j ismeretében lehetnek cselekvőképes döntéseik a vezetőknek. Hiányosság még az is, hogy sok j esetben nem határozzák meg a közművelődésből adódó helyi j célkitűzéseket. Szükséges az is, hogy valamennyi tanácsi testület a helyi társadalmi és gazdasági szervekkel együtt készítse el az egységes közművelődési mun- katerveU egyeztessék a gyakorlati végrehajtás mozzanatait. E munka során) minden esetben igényeljék a megyei művelődésügyi osztály segítségét — mondotta, majd a megye közművelődési intézmé- j nyeiről szólt. Megemlítette, hogy számuk elmarad a kívánt meny- nyiségtől. A megye 15 évre szóló köz- művelődési tervének kidolgozásához kérte, hogy jelezzék igényeiket a települések. Ezután Filadelfi Mihály, a Békéscsabai városi Tanács népművelési felügyelője szólalt fel. Beszélt a közművelődésre fordítandó pénzösszegek tervszerű felhasználásáról, majd a szakszervezeti kulturális intézmények sok esetben nem elfogadható tartalmi munkáját bírálta. A vitában utolsóként dr. Be- reczki Loránd, a párt Központi 1 Bizottságának munkatársa kért . szót. Elismeréssel szólt a ta- naoskozós hasznos felvetéseiről', tapasztalatcserét biztosító munkájáról, majd néhány gyakorlati kérdésre tért ki. Hangsúlyozta, hogy mint az a hozzászólásokból is kiderült- a közművelődés- 1 tői nem lehat elválasztani a közoktatás kérdéseit, hiszen ez utóbbi képezi annak alapját. Az ORI-rendezvényekkel kapcsol a- | tos - bírálatot jogosnak tartva elmondta, hogy sok hasonló panasz nyomán szigorú vizsgálat indult néhány szervezőjük ellen. Egyértelműen kijelentette: távol keli tartani a kultúrától azokat, aikik nem a szocialista műveltség terjesztését szolgálják, hanem csupán hasznot akarnak húzni. A Hozzászólások után Enyedi G. Sándor mondta el a közművelődési aktíva-ülés sárszavát: Blvtársak! Vitaindítómban főleg a művelődés ügyével való törődés kiemelt fontosságát volt célom aláhúzni és azt, hogy presztízs kérdéseket félretevő közös összefogás megteremtése nélkül nem tudunk előrelépni. A követelmény nem irreális. Számos gyakorlati példa mutatja, hogy járható ez az út és csakis ezen az úton terem ered. mény. Ilyen összefogás hozta létre annak idején például az ehhez kérjük a közművelődési szakemberek segítségét, akikből városunkban Is többre lenne szükség. Nemcsak az intézményekben, hanem az üzemekben 5 is. E folyamatos közművelődési í feladat eredményesebb végrehajtásához sajnos hiányzik városunkban a korszerű központi művelődési objektum. Bulik József mezohegyesi szó-! cialista brigadvezetó arról számolt. be, hogy községükben je- j lenleg 230-an tanulnak a dolgo- i zók esti iskoláiban. Nehézségei ; között említette a közművelő- ! dési épület teljes hiányát, a korszerűtlen mozit. Örömmel szólt azonban az új községi könyv- j tárról és áz Ifjúsági klubház-1 ban tevékenykedő szocialista i brigádvezetők klubjáról. Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettes»» hozzászólásában a következőket mondotta: — Egyre többen ismerik fél a köz- művelődés fontosságát. Most már azokra a gyakorlati fel- j adatokra kell koncentrálni, amelyek a továbbhaladást eüősegl- i tik. Tapasztalataink szerint a tanácsi irányításban jelenleg j még nem mindig fordítanak gon- I Orosházi Művelődési Központot, így épülhet a Gyulai Művelődési Központ; ezért kiemelkedő az a munka, amely a napi folyamatos feladatok megoldáséra szervezetileg is megteremtődött Csontoson. Községeink részére követendő példának is állíthatjuk ezt. Ismét szeretném hangsúlyozni, hogy a fő figyelmét: a munkások, a dolgozóit és az ifjúság művelődésére kell fordítanunk. A hagyományok ápolása épp annyira nem nélkülözhető, mint a legújabb szellemi eredményeknek közkinccsé tetejp. Es ebbe mindenkor bele kell érteni megyénk gazdag nemzetiségi, magyar és nem magyar kulturális hagyományainak ápolását, továbbfejlesztését, Köztudott, hogy kulturális intézményeink"lényegében kiépültek, (bár komoly hiányok is vannak még!), jelenlegi állapotuk azonban tá3 UMMSL 1974, NOVEMBER 2. A tanácskozás szünetében Horváth István, a Gyulai Harisnya- gyár igazgatója a munkásmüvelödés kérdéseiről beszél a végegyháziak képviselőivel (Fotó: Demény Gyula) volról sem kielégítő. Amikor ■ anyagi erők koncentrálásáról beszélünk, akkor az két célt kell szolgáljon: egyrészt ezek fejlesztését, másrészt a tartalmi feladatok megoldását. Ez utób- | blhoz kapcsolódik a már szóba került művelődési tervek kész»- : tése, amelyet elvárunk a párt- határozat alapján minden gaz-1 dasági egység, intézmény és szervezet részéről. Az adott településen e tervezetet a tanácsi tervek keretében kell egysége- j sítenj és pontosítani. Az anyagi ' erők összevonásakor mindig tisztázódjon, hogy azért milyen kulturális szolgáltatást kapnak az anyagiakat adók! A „vala- : mit valamiért” elv érvényesül- I jön tehát ügy, hogy annak gyű. mölcse a dolgozó emberek minél szélesebb köreinek kulturális ellátását egyre magasabb szintien szolgálja, A tennivalókat, a napi munkát a szüntelenül változó élethez, a felgyorsult tempójú fejlődés Icövetelményeihez keli hozzáigazítani. így és csakis így bontakoztathatjuk ki a népünkben meglevő képességeket arra, hogy felépítse a fejlett szocialista társadalmat. Abban a harciban, amely az értelmes, szép emberi jövőért folyik, a kultúrának, a közművelődésnek történelmi jelentősége van — fejezte be szavait a megyei pártbizottság titkára, R. L Megválasztották az újságíró szövetség új vezetőségét Pénteken a MUOSZ közgyfi-1 lése Komiját Irén alelnök vezer! fősével folytatta munkáját a Budapesti Pártbizottság Oktatási Igazgatóságának épületében. Az előző nap megkezdett vita folytatásaként a felszólalók, foglalkoztak a MUOSZ érdekvédelmi tevékenységével, sajtópropagain, dánk helyzetével, az újságírók felelősségteljes munkájával. A szövetség utóbbi ötesztendős munkájáról szóló beszámolóhoz, az ellenői-ző, az etikai bizottság jelentéséhez 'és az alapszabályok módosításáról szóló javaslatokhoz fűzött gondolatokat Szamosi Károly (Népszabadság), Magyar Ferenc (Üj Ember), Fál- fy József (Magyarország), Róbert László (Magyar Rádió), Gál' Ferenc (Ifjú Kommunista) és Gedeon Pál (Népszava). Ezt követően Király András, a JVJUOSZ főtitkár^ összefoglalta a vita tanulságait és válaszolt a hozzászólóknak. Ezután Kanját Irén felolvasta a Szovjet Újságíró Szövetség üdvözlő táviratát A közgyűlés » beszámolót és ■ a bizottsági jelentésekét Jóvár hagyta s a leköszönő vezetőségnek megadta a felmentést, majd határozatot fogadott el, amely" ben rögzítette a szövetség előtt álló feladatokat. A közgyűlés végül inegválasz. tóttá a MUOSZ ötvenegy tagú választmányát, kilenctagú etikai bizottságát és héttagú ellenőrző bizottságát. Az etikai bizottság elnöke Eck Gyula, az ellenőrző bizottság elnöke Szabó János lett. Az új választmány » közgyfr lés után megtartotta első ülését és megválasztotta az elnökséget. Tagjai: Bőgős László, Gyulai Ferenc. Gyurkó Géza, Hárs István, Katona István, Király András, Komját Irén, Máté György, Nagy Rtchárd, Pálfy József, Pethő Tibor, Rácz Lajos, Sulyok Katalin, Szemes Piroska, Szijj Róbertné. Ezután megválasztották az el" nökség tisztségviselőit. A MUOSZ elnöke Pálfy József, főtitkára Király András, alel nőkéi : Komját Irén, Gyurkó Géza és Pethő Tibor. (MTI) Férfifehérnemü-gyár Békéscsabai Gyára felvételre keres — gyakorlott gyors- és gépírót — varrónőket — női munka Tőket betanított munkára, valamint — segédmunkásokat V
