Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-02 / 257. szám

ötezer négyszögöl cukorrépa felszedését vállalta a MÉSZÖV ötven dolgozója A MÉSZÖV dolgozói már ko­rábban is segítettek az esős idő miatt bajba jutott mezőgazda­ságnak. Most újabb szervezési formát alakítottak ki: meghatá­rozott területű répa felszedé­sére, fejelésére, tiszt írására vál­lalkoztak. A MÉSZÖV 50 dol­gozója öt brigádot alakított. Azért szedik csoportosan a ré­pát, hogy a szállító járművek kiszolgálása könnyebb legyen, a munka szaporábban haladjon. Vállalták, hogy személyenként száz-száz négyszögölről taka­rítják be a cukorrépát. Ez azt jelenti, hogy a békéscsabai Le­nin Tsz alaposan átázott hatá­rában ötezer négyszögölről a MÉSZÖV dolgozói takarítják be a cukor alapanyagát. Az öt munkabrigád egyébként össze­sen három napot szánt répabe­takarításra. Menetközben úgy szervezik meg az irodai mun­kát, hogy abban se legyen fenn­akadás. Az új módon szervezett tár­sadalmi munkát hétfőn kezdik a békéscsabai Lenin Tsz hatá­rában. A tervek szerint szer­dán és pénteken ugyancsak ré­paszedésre indul az öt brigád ötven tagja. Új Országos Építésügyi Szabályzat lépett életbe; egyszerűbb^ áttekinthetőbb Parcellázás, új üdülők kialakítása Egy hónapja, október 1-én lé­pett hatályba az új Országos Építésügyi Szabályzat, amelynek csaknem 1100 oldalas elődje 1961-ben jelent meg. Az azóta eltelt évek alatt erő­teljesen felgyorsult a műszaki fejlődés. Ma már olyan korszerű építési módokat alkalmaznak tö­megméretekben, mint a házgyári vagy a könnyűszerkezetes tech­nológia. A régi szabályzat elő­írásai pedig a hagyományos épí­Egyetértés a méze§kalác§uzembeo A* idén 100 vagon termék ké­jéül az Országos Méhészeti Szö­vetkezeti Közös Vállalat (OMSZKV) békési mézeskalácsr ős cukorkaüzemében. Mint ahogy a neve is elárulja, csupa finomság: mézeskalács, pemete-, méz- én malátacukorka, vala­mint kóku szcsemege, nyalóka és kffió (habzó por). A mennyiség hasonló a tava­lyihoz. csak kevesebb a mézes­kalács és több a nyalóka. A bel­én külkereskedelem igénye sze­rint Raktárba nem kerül áru. A termékek hazai alapanyaga ból készülnek. Mézből például évente 15 vagont használnak fel. A termelési érték 30 millió fo­rint. Kivédeni a „szúrást^ Az üzem évről évre fejlődött Igaz, csak szerényen, amennyi­re az erejéből tellett. Közben az országban számos vállalat és szövetkezet ..bírókra kelt” vele. Különösen a gazdasági reform bevezetése után kezdtek több­kevesebb sikerrel másutt is ha­sonló termékeket gyártani. A verseny most is tart. Hogy ki kit győz le, azt a jövő mu­tatja meg. A vívók nyelvén szólva az OMSZKV igyekszik 3tivédeni a „szúrást”, amiről Mn- nya János, az üzem igazgatója így nyilatkozik: — Az OMSZKV-nak más ha­sonló üzeme is van. Mindenütt többfajta termék készül. , A vállalat specializálja a terme­lést. Nálunk például 9-féle mé­zeskalács helyett csak 4—5 ké­szül majd, ami elősegíti, hogy termelékenyebben dolgozzunk. — A gjazdaságosabb termelés nagyobb jövedelemhez juttatja a vállalatot, ami viszont lehető­vé teszi a fejlesztés meggyorsí­tását. Vajon hogyan akarják ezt megoldani? — Egyelőre nem az üzem bő­vítésével. hanem új gépek, esz­közök beszerzésével, megfelelő technológia kialakításával. Így a meglevő helyen több és igen jó minőségű termékeket tudunk majd előállítani Már készülünk is rá. A gyártásvezetők és he­lyetteseik a gyártásközi ellenőr­rel együtt tanfolyamon vettek részt, amelyen megismerkedtek a bevezetésre kerülő technológi­ával. Van egy jó közmondás Az üzemben 140-en dolgoz­nak, sokan hosszú évek óta. Többségük nő, akik a háztartás­ból kerültek ide és betanított j munkásokká váltak. S talán sen_ ki sem ragaszkodik annyira a munkahelyéhez, mint ez az asz- szonygárda. A ragaszkodás pe­dig nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánul. De magyarázgatás helyett isr merkedjünk meg az öt szocia­lista brigád egyikével, a 6 fér­fiből és 28 nőből álló. két mű­szakban dolgozó mézestermelő­csoporttal. A brigádvezető Hankovszki János, aki már nem tartozik a fiatal korosztályhoz. Erős. iz­mos ember. Először azt kérde- asm tőle: — Mi a brigád elnevezése? Kiegyenesedik és mély, férfi­as hangion megszólal: — Nálunk kérem csak egyet­értés lehet. — Azt elhiszem — mondom neki tréfás gúnyolódással, mi­közben az erejét méregetem. Elmosolyodik. Megérti, hogy mire gondolok. Ám hamar tisz­tázódik a „félreértés”, amikor Horváth Józsefné megszólal: — Túlnyomóan nők vagyunk az Egyetértés brigádban. És ha egyszer mi túlnyomóan va­gyunk ... Tudja mi az? Van egy közmondás: Sok lúd... Mit válaszolhat Hankovszki János? El kell ismernie, hogy igaz a közmondás. De azt is, hogy ezekkel az asszonyokkal, lányokkal nem nehéz egyetér­teni. Mintaszerűen dolgoznak. És okosan is. Kitalálták példá­ul a méz csapos rendszerrel va­ló adagolását és egyszerűsítet­ték a tészta kandírozását. cu­korbevonattal való ellátását. Nézeteltérés is előfordul Az egyetértés persze nem azt jelenti, hogy mindig teljes a békesség. Erről pedig Kocsis Károlvné így beszél: —Néha nézeteltérés is van. Mindnyájan féltjük az üzemet és ki így. ki úgy szeretné, hogy rendesen menjen a munka. Ne küldje vissza az árut „ megren­delő. A jó minőségű áru a leg­jobb reklám. Ha rossz, bezár­hatjuk a „boltot”. — És küldtek már vissza mé­zest? — Nemigen. Nagyon ügyelünk a minős'gre. Én magiam is vá­sárló vagyok. A két gyermekem különösen szereti a mézest. Né­ha a vendégeket is megkínálom, akik ugyancsak dicsérni szok­ták. Meghálálják a törődést Vágási Lásrióné a szakszerve­zeti bizalmi, akinek egyebek közt a segélykérelmek elbírálá­sában. a beteglátogatás, a nő-és a gyermeknap, valamint a nyug­díjas találkozó megszervezésé­ben van fonto® szerepe. Más ügyes-bajos dolog elintézése is az ő feladata, de az nem jelent számára különösebb gondot, amit így próbál megértetni: —Minya János, az üzem igaz_ gatója rendszerint itt van kö­zöttünk és vele minden kérdést azonnal megbeszélünk. Amit le­het. el is intéz. Néha persze várni kell. Régebben például fáztunk télen. Idő és főleg pénz kellett, amíg központi fűtést lé­tesítettek. — A kandírozásihoz csak hideg víz állt rendelkezés­re Most már meleg víz is jön a csapbóL Mézeskalácsból hirtelen meg­nőtt a kereskedelem igénye. Nincs más lehetőség, december közepéig a szabad szombatokon ! Vágási Lászlónának nem kel­lett sokat magyaráznia: — Megértették a dolgozók, bár az asszonyoknak otthon is lenne munkájuk. A velük való törődést azonban igyekeznek meghálálni. És persze lesz egy kis pénz. Kell is. Amiben nincs vita Az üzemben az idén fegyelmi felelősségre vonást nem kellett alkalmazni. Egyszer ugyan va­laki írásbeli figyelmeztetést ka­pott. amiről Minya János a kö­vetkezőket mondja: — Két mázsa mézeskalácsot túlsütöttak. Ilyesmi előfordulhat és nem is jelent különösebb kárt, mert az anyagot újra fel lehet használni. De a túlsütött mézeskalácsot az illető kandí- rozni is akarta. Már készült rá. A minőség kérdésében vitá­nak helye nincs. Az Egyetértés brigád minden tagja egyetért ebben És talán a jó minőségű termékkel szerzett hírnév az, ami az üzem fejlesztését indo­kolja. Hogy erre mikor kerül sor, azt Minya János nem tudja, de azt igen. hogy már készül a tanulmányterv. Nemsokára pedig befejezik egy korszerű fehér-fekete öltö­ző, fürdő építését, amit mére­teiben már a jövőhöz igazítot­Pásztor Béla tési módra alapozódnak, egyre kevésbé adhattak lehetőséget a korszerű megoldások alkalmazá­sára és sok esetben a műszaki fejlődés gátjaivá váltak. Az új szabályzat már más jellegű: ke­retszabály, amely nem a megol­dások konkrét módját írja elő, hanem azt a követelmény szintet határozza meg, amelyet az adott anyagnak, szerkezetnek vagy he­lyiségnek ki kell elégítenie. Az új előírások valamennyi épít­ményfajtára általános érvénnyel vonatkoznak és a megoldás mód­ját a tervezőre, beruházóra bíz­zák. Növekszik tehát a szakem­berek felelőssége azért, hogy a választott építési mód valóban kielégítse a szabályzatban meg­fogalmazott követelményeket Az új szabály mindössze 230 oldal terjedelmű. Természetesen eb­ben is szerepelnek szabatos elő­írások, ezek azonban olyan, hosz- szabb távon érvényben tartható követelményeket rögzítenek, mint például az élőt-, az egész­ség- és vagyonvédelemmel kap­csolatos szabályok, a felhasznál­ható anyagokra és szerkezetekre vonatkozó alapkövetelmények. Az új szabályzat város- és köz­ségrendezési, általános és sajá­tos építési előírásokat tartal­maz. Az építkezni szándékozók örömmel tapasztalhatják, hogy sok szabály egyszerűbb, egysé­a réginél, korábban az állami, a termelőszövetkezeti és a személyi tulajdonban levő kül­területi földrészletekre más-más építési lehetőségek voltak ér­vényben. Ezentúl az úgyneve­zett zárt kertekben, amelyek ko­rábban akár állami, akár szövet­kezeti, vagy személyi tulajdon­ban voltak, ideiglenes tartózko­dásra alkalmas, meghatározott alapterületű gazdasági épületet lehet emelni, ha a földrészlet 200 négyszögölnél nagyobb. Az új szabályzat lehetőséget ad arra, hogy szociális és mun- káseilátási helyiségeket létesít­senek olyan épületekben is, ame­lyek építési tilalom alatt áiinair A lakó- és üdülőterületeken, az úgynevezett második építési öve­zetben az eddig kétlakásos he­lyett ezentúl lehetőség lesz négy- lakásos ház építésére, a harma­dik építési övezetben pedig az egyszintes és egylakásos helyett kétszintes és kétlakásos épít­mény létesíthető. A hetedik építési övezetben lé­nyegesen felemelik az üdülőtel­kek lehetséges legkisebb terüle­tét. Erre azért van szükség, mert sok helyen a telkeket annyira el­aprózták, hogy ezek már üdülés­re, pihenésre nem alkalmasak, Ahol azonban felosztották a te­rületet, ott már nem változtat­nak. ■-) Tanácskoznak az építőipar szocialista brigádjainak vezetői A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetése ma, szombaton dél­előtt fél 9-kor rendezi meg Békéscsabán, az Építők Mun­kácsy Mihály Művelődési Há­zában a szocialista brigádok vezetőinek tanácskozását. A résztvevőket tájékoztat­ják a szocialista brigádmoa- galom és a szocialista murv- kaverseny helyzetéről, vala­mint a vállalat soron követ­kező feladatairól. A hozzá­szólások után kitüntetéseket és jutalmakat adnak át, Gerencsér Miklós» 15. Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Alig lépte át a város kapuját, máris nyakát» szakadt az első kellemetlenség. Steinbauer ká­dármester időközben megérdek­lődte, vásárlója csakugyan pesti polgáire. Válaszként azt közöl­ték. hogy Stancsios Mihály is­meretlen. Hazudtak, természete­sen. Nagyon is jól ismerték Stancsics Mihályt. A hátuk kö­zepe sem kívánta, hogy á hata­lom szemében rossz hírű tollfor- gató a városnak ingatlannal ren­delkező állandó lakója legyen. Ellenben, ha mégis telket vesz, csak be kell jegyezni a rendes polgárok közé. A felvilágosítás­kor nyilván egyebet is szólhat­tak kárára, mert a sváb Stein- bauer "alaposan kikelt ellene. Hazugnak, csalónak nevezte. Stancsics alig tudta kiengesztel­ni. Hosszas alkudozással abban állapodtak meg, hogy azonnal fizet száz váltóforintot, egy hó­napon belül újabb kétszázötve­net. Ha nem. odavész egész tör- is termelni kell. Ezt az időt tűi- t lesztése. Továbbá, amíg ki nem órában fizeti a vállalat j fizeti a telj« vételárat, Steuv­bauer úgy lakik a házban, mint sajátjában. Szigorú egyezség volt. de Stancsics egy időre legr alább megmenekült a békétlen­ségtől. Keserves helyzetében — szerfölött hátrányos feltétellel — eladta kincsként őrzött könyve­it Tischer antikvárosnak. Ka­pott száz forintot, pedig könyv­tárában olyan értékek voltak, mint Voltaire összes művei 56 kötetben, eredeti francia nyel­ven. Hozzá még Tischer érezte magát nagylelkűnek, beleegyez­ve, hogy a könyvek csak akkor kerülnek végképp a tulajdoná­ba. ha Stancsics fél éven belül ki nem váltja őket kellő kamat fejében. Leszámítva az alkalmi kraj- cáros keresetet, nem volt sem­mi jövedelme. Az a pár alkalmi hatos abból származott, hogy cikkeket írt Munkácsy János „Rajzolatok” című hetilapjába. Bár ne tette volna. Amilyen koldus módra fizetett a szegény lap. ahhoz képest túlságosan sok ellenséget szerzett magának. Meg kell hagyni, Stancsicstől tá­vol állt mindenféle készség a kompromisszumra. Nem ismerte; el, hogy a szellemi életben és. egyáltalán a társadalmi érintke­zésben néha hasznosabb a kímé­let. mint a mindenáron való őszinte véleménymondás. Ö az utóbbinak volt feltétlen híve Alig írt néhány cikket, máris magára haragította a szellemi te­kintélyek egész seregét. Megha­ragudtak rá Bajza József és tár­sai csakúgy, mint a nyelvészek, vagy Ráday gróf, akit pedig mindenki fennen diósért iroda­lompártolásáért. Hiszen Stan­csics éppen azt vetette a szemé­re, hogy hódol ugyan a nemzeti irodalomnak, de jobbágyaival szemben feltűnően szűkkeblű. A kiadókkal sem boldogult, jobban irtóztak munkáitól, mint remete a kísértéstől. Szaporodó nyomorúsága közben a nehezen birtokolt egy hold földecskéje nyújt neki némi vigaszt. Előve­szi régi földművelő tudományát, fölássa az egész ugart és burgo­nyát ültet bele. A pihent föló izzadságos munkájáért ritka bő terméssel fizet, Stancsics nem győri elvermelni a rengeteg bur­gonyát. Ügy számol, hogy tavasz- szal jó pénzért eladja. Ha addig szűkölködik is, portékája árából hosszabb nyugodalmas időnek nézhet elébe. Azon töpreng, mivel tölthetné kilátástalan helyzetében haszno­san az 1837—38-as telet, amikor hírét veszi, hogy Bécsben töme­gesen kezdik tanulni a magyar

Next

/
Thumbnails
Contents