Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-09 / 236. szám
Őszi könyvhetek Őszi megyei könyvheteket tartanak október 6-tól 27-ig. A rendezvénysorozat elsősorban a falusi könyvterjesztés ünnepe. Beszélhetünk arról, hogy ez rangos kultúrpolitikai esemény, megállapíthatjuk azt is. hogy ez ma már természetes. nem szükséges ünnepi jelleggel felruházni. Akár így vesszük, akár úgy, az ügy lényegén semmit nem változtat. Olvasnak-e elegen és eleget Magyarországon? A kérdés még élesebben vetődik fel, ha a falura gondolunk. Ne kerülgessük a választ A falu ma még nem olvas eleget. Bár az is igaz, hogy az elmúlt évek erőfeszítései nyomán soha ennyien még nem olvastak. Falusi. községi könyvtárak statisztikái is bizonyítják ezt, de emellett szól a falun vásárolt könyvek száma, az ezekért kifizetett forintok is. A tendencia megnyugtató, az eredmény még korántsem az. Nem mellékes természetesen az sem, hogy azok a falusiak, akik könyvet vesznek a kezükbe, mit olvasnak. Ismert á tény: elsősorban magyar klasszikuscr kát Nagyon lényeges és megbecsülendő ez, mert egyben azt is jelzi, hogy „ klasszikusok olvasói a magyar irodalom magas szintjén lépnek az olvasók táborába. A tárgyilagos szemlélet azonban felveti a kérdést: olvassák-e falun a mai magyar irodalmat? Csak elvétve. S ért már némi nyugtalansággal állapíthatjuk meg. Mai irodalmunk egy tőről fakad gondjainkkal, reményeinkkel. eredményeinkkel. Vajon a mai falu élete nem része ennek? De bizony az. A mai magyar irodalomra vonatkoztatva is igaz a mondás: „róluk is szól a mese!” Hol a kérdés nyitja? Az MSZMP legutóbbi köz- művelődési határozata is megállapította, hogy a falu társadalmi struktúrájának átalakulása a közművelődési munka elé is új feladatokat állít, vagyis az új helyzethez alkalmazkodó differenciált tevékenységet kell folytatni. Ez art jélenti, hogy falun is csökkenteni kell a műveltségi színvonalban és művelődési lehetőségekben meg. levő viszonylagos hátrányt. A korszerű ismeretek terjesztésében, a klasszikus és mai magyar irodalom közvetítésében, nyernek hivatást és rangot az őszi megyei könyvhetek. S mindaz ami ennek keretén belül történik, a künyvankétok, irodalmi estek, az író-olvasó találkozók. A könyv ezzel ismét egy lépéssel közelebb került a faluhoz — és a falu a könyvhöz. Feltehető a kérdés: van-e szükség erre a telekommunikációs eszközök a tévé, a rádió, és a ma még előre nem is látható technikai vívmányok elterjedése mellett? Egyértelműen igennel válaszolhatunk. A kultúra és a civilizáció régi és úi értékeinek nagy részét az írott szó őrzi s ezekről a kincsekről soha nem mondhatunk le. Az emberi gondolatnak az Írott szónál nincs hűségesebb megőrzője. Ez a tény tárgyilagos számvetésre kötelez, különösen egy olyan területen, ahol oly sok még a tennivaló, mint falun, az olvasás elterjesztése érdekében. Szocialista kultúránknak társadalmi problémája ez, az értelmes emberi életnek, az ember kiteljesedésének jelene és távlata. Ez önmagában értékmérője az idén is megrendezésre kerülő őszi megyei könyvheteknek. A smMwssg, 1974. OKTOBER 9. Jelentkezhettek volna többen is Csurka István és Dér Endre megyénk legfiatalabb városában Békés adott otthont az idei könyvhetek megnyitó ünnepségének November 21-ig tart as iparjogvédelmi tanfolyam Az iparjogvédelmi tanfolya- | mon, amelyet most tartanak Békéscsabán és. amelyet az Országos Találmányi Hivatal irányításával. a Szakszervezetek Bé- ' kés megyei Tanácsa, valamint a : Magyar Iparjogvédelmi Egyesü- { let szervezett, 43-an vesznek részt (Közülük is 15-en ipari | szövetkezetektől.) Jelentkezhettek volna jóval többen is, mert 80 vállalat, üzem kapótt meghi- ! vót, de úgy látszik, még nincs kellő érdeklődés az iparjogvé- delemmel kapcsolatos kérdések iránt. Lehet hogy egyes helyeken a | vállalati jogtanácsosra szándé- j koznak hárítani az ilyen felada- | tot. Am, az újítással, találmány- j nyal, szabadalommal, védjegy- j gyei, áruoltalommal összefüggő' kérdések intézése a műszaki ve- j zetés dolgia. amely, ha helyesen jár el, megelőzhet minden bonyodalmat Csak ha perre kerül a sor, akkor válik szükségessé a jogtanácsos közreműködése. Csak hatan Bizonyára egyes minisztériumok is szerveznek hosszabb, rö- videbb időtartamú iparjogvédel- | mi tanfolyamokat, melyeken! képviseltetik magukat Békés l megyei vállalatok. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület! együttműködésben a Műszaki és Természettudományi Egyesüle- I tek Szövetségének tagegyesületeivel, október 14. és 16. között Az iparjogvédelem időszerű kérdései címmel konferenciáit rendez az iparvállalatok és mezőgazdasági intézmények vezető beosztású műszaki és gazdasági szakembereinek. A tájékoztató szerint az egész országból 587-en jelentették be részvételüket a konferencián, akik közül azonban csalt 6-an Békás megyeiek: két igazgató, egy főmérnök, egy főkönyvelő és két műszaki vezető. Ez az arány ép- J penséggel nem mondható meg-1 felelőnek. megkönnyítését és a balesetek megelőzését törekednek elősegíteni. A vállalat eddig 15 javaslatot bírált el és vezetett be. Egyébként nálunk Mészáros István igazgató és Hegedűs Lajos főmérnök egyaránt f igen nagy fontosságot tulajdonít az űjítómozgálamnak. — Meddig tart a tanfolyam? — Még több előadás lesz és november 19. és 21-e között,, előbb Békéscsabán, majd Budapesten, az OTH-nál vizsgázunk. Igyekszem jól felkészülni és remélem, a vizsga sikerülni fog. Lónké Menyhért, mint újítási megbízott, az idén tavasszal — a tavalyi eredményes .munkája alapján — megkapta a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt. Szélesebb körben Dr. Lontai Endre egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia ÁlLam- és Jogtudományi Intézetének a főmunkatársa az iparjogvédelmi tanfolyam egyik előadója. A találmányokkal és szabadalmakkal kapcsolatos kérdésekről tart előadásokat. Tapasztalata szerint igen nagy a hallgatók érdeklődése. — Még a szünetekben is szakmai viták vannak. Kár azonban, hogy a mezőgazdasági üzemek alig képviseltetik magukat a tanfolyamon. Csak két állami gazdaság és egy tsz küldött hallgatót. Pedig egyre nagyobb szükség van arra, hogy kellő ismereteket szerezzenek termékeik (állat, növény, gép) jogi oltalmának biztosítására és az újítómozgalom kibontakoztatásának elősegítésére — állapítja meg. Érdemes lesz tehát a jövőben újabb iparjogvédelmi tanfolyamot tartani Békés megyében, hogy a szükséges ismeretek minél szélesebb körben elterjedjenek. / Pásztor Béla Évről évre nagyszerű hagyományként rendezik meg megyénkben is az őszi megyei könyvheteket, tgy volt ez most is, és a megyei megnyitó ünnepségre október 7-én, hétfőn este a békési városi könyvtárban került sor. A nagyszámú, irodalom- szerető békési olvasót dr. Fu- taki Gergely, a városi könyvtár vezetője köszöntötte, majd meleg szavakkal mutatta be a megyénkből elszármazott két József Attila-díjas írót, Csurka Istvánt és Dér Endrét. Ezután Oláh Gábor, a MÉSZÖV osztályvezetője a megyei szervező bizottság nevében köszöntötte az ünnepi megnyitó résztvevőit. Hangsúlyozta, az őszi megyei könyvhét — mint mindig — most is az olvasás megszerettetését, a könyvterjesztés fokozását tűzte célul, és ez összhangban van az Olvasó Népért mozgalom célkitűzéseivel. A továbbiakban arról szólt, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, most is nagy erőfeszítést tesznek a könyv megszerettetéséért, terjesztéséért azok az akciók, melyeket a megyei könyvhetek programjaként a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek — a tanácsokkal és népművelési szervekkel együttműködve — bonyolítanak le. Ezt követően került sor a jelenlevők által nagy érdeklődéssel várt két író — Csurka István és Dér Endre — személyes bemutatkozására. A hallgatósághoz már az első percekben mindketten közel kerültek. Fakadt ez mindenekelőtt abból, hogy Csurka István Békésen született, ahol gyermekéveit is töltötte. Így nemcsak a helységhez, hanem a békjési emberekhez is erős szálak'kötik. Dér Endrét, a Békéscsabáról elszármazott írót pedig régből ismerik megyénkben, így Békésen is. Mindebből következett, hogy műveik felolvasása különösen nagy tetszést váltott ki. Már véget ért a jól sikerűit ünnepi'megnyitó, Csurka István és Dér Endre azonban még sokáig olvasói, régi ismerősei körében maradtak. Válaszoltak az érdeklődők kérdéseire, beszéltek terveikről, készülő műveikről. — Balkus — Megnyílt a II. Békés megyei népművészeti pályázat kiállítása Mezőkovácsházán Október 6-án, vasárnap délelőtt Mezőkovácsházán megnyílt a II. Békés megyei népművészeti pályázat anyagából rendezett kiállítás. Ekkor nyitották meg a Kis Jankó Borf országos hímzőpályázat kiállítást is: első alkalommal láthatja e pályázat remekeit megyénk közönsége. A délelőtti megnyitón Csende Béla, a Békés megyei Tanács közművelődési csoportjának vezetője méltatta a másodízben megrendezésre kerülő megyei pályázat jelentőségét, a résztvevők nagyon szép munkáit, majd átnyújtotta a pályázat díjait. Az öt népművészeti kategóriában — a hímzés, a fafaragás, á szőttes, a kosárfonás és a fazekasság kategóriáiban — 66-an 194 munkával pályáztak. A hímzők közül a battonyai Borsos Béláné, a kaszaperi Horváth Györgyné és a nagybánhegyesi Chabrecsek Andrásné, a fafaragók közül a tótkomlósi Szakolai Sándor, a szövők közül a szarvasi Fazekas Sándomé kapott első díjat. A kosárfonás és a fazekasság kategóriájában az első díjakat nem adták ki. Ugyanitt vette át dr. Szabó Imréné, a mezőkovácsházi népi díszítőművészeti szakkör vezetője a Népművelési Intézet és a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának különjutal- mát a kiállítás előkészítéséért, szervezéséért, általános munkájáért. DOBRA SÁNDOR: GYULAVÁRI A Viharsarok viharsarka 2, Ahol megértik Az iparjogvédelmi tanfolyam egyik hallgatója, Donkó Menyhért, a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat műszaki előadója és újítási megbízottja. Vajon neki mi a véleménye az eddigi előadásokról? — Az előadók kiváló szakemberek. Máris nagyon sokat tanultam tőlük, ami lehetővé teszi, hogy — mint újítási megbízott — szakszerűbben hajtsam végre a feladatomat. Ez egyúttal az ügyek gyorsabb elintézését is jelenti. A gyorsaság pedig ösztönzőleg hat az egész újítási mozgalomra — válaszol. — Milyenek az idei eredmények a vállalatnál? — Az idén a dolgozók 35 újítási javaslatot adtak be. amelyekkel főként a termelékenység növelését, a munka Békéscsabai vállalat vidéki munkahelyekre biológiai ismeretekben jártas vegyészekei vesz lel önálló munkakör betöltésére. Bérezés megegyezés szerint. a jelentkezéseket <3fi-- gős” jeligére a kiadóba kérjük leadni A község több mint 700 éves település. 1231-ből származó oklevél Vary néven említi. A település Zaránd vármegyéhez tartozott és Vary a Zarándi vár birtoka volt 1438-ban lett Békés vármegyéhez csatolva. A Gyula előnevet a XIX. század végén kapta, megkülönböztetvén ezzel a Bereg megyei Váritól. A gyulai vár körül dúló haréok során a falu elnéptelenedett a török időkben. 1716-ban kezdett újra benépesedni Bihar megyei családokkal. 1726-ban már 32 család lakta újra. Vári az 1700-as évek elejéig jóformán várbirtok volt. Az itt élők a vár jobbágyai voltak. Ez részben kiváltságot jelentett, hiszen tizedet nem fizettek, de a várnak húst és takarmányt kellett szolgáltatni. Az 1773-as összeírás szerint 13 telkes jobbágy, 50 házas zsellér, 13 ház nélküli zsellér, és 4 iparos lakta a falut 1839-ben már 330 ház volt és közel 2000 lélek. A feudalizmus felbomlása után a felszabadult jobbágyok a nagybirtokosok cselédjei, napszámosok, idénymunkások lettek. A község több mint tízezer holdját pár nagybirtokos sajátította ki. Kiemelkedni a nincste- lenségből nagyon kevesen tudtak. Az 1944-es felszabadulás után is mindössze három gyulavári gazda rendelkezett 25 holdnál nagyobb földterülettel. Gyulavári a Viharsarok viharsarka volt mindig. Munkásmozgalmi múltjával erre rá is szolgált. A meginduló folyószabályozások és vasútépítésekhez munkáskezekre volt szükség. A nincstelenek tömege Vált kubikossá, bejárva az egész országot. Ez bizonyos szabadságot jelentett a cselédsorhoz viszonyítva és megtanultak látni, hallani a gyulavári kubikosok Ez talajává vált a forradalmi szemléletnek, és tovább mélyítette az elnyomóik ellen a gyűlöletet. Ez utóbbi már korábban is megvolt. Bár Írásos feljegyzés nincs, de biztos, hogy Dózsa seregében meg lehetett találni a gyulavári embereket, mint ahogy az 1735- ös Péró-féle parasztfelkelésben, ahol 11 vári ember vett részt. Az 1848—49-es szabadságharcban való részvételt tanúsítja az a tény, hogy a szabadságharc bukása után Táncsics Mihály és >■■■■*■■■■■■■»• ■■■■■■■■■«■■■■■■■■■aaaiaa»« családja a faluban talált átmenetileg menedéket. A falu fekvése, a kiterjedt erdőség és nádasak jó búvóhelye lehetett a bujdosóknak és a szegénylegényeknek. E feltevést igazolják a bujdosók közül letelepült emberek felvett vagy hozott családnevei is. (Például: Horváth, Lengyel, Tóth, Kun, Török, Székely, Szilágyi, Beré- nyi, Gyulai, Erdélyi stb.) A századforduló után a szocializmus eszméi hamar utat találtak az agrárproletárok, az országot járó kubikosok között. 1903-ban megalakult a Munkás-egylet, Medgyesi Péter, D. Nagy Ferenc és Kovács József — az első „mezítlábas” bíró — vezetésével. 1905 tavaszán már több, mint 300 fős tömeg tüntetett a községháza előtt munkát és nagyobb bért követelve. Májusban 500 mezőgazdasági munkás tagadta meg a munkát, míg bérkövetelésüket nem teljesítették. Július 5-én már.földet követeltek a nincstelenek. Bár a karhatalom egyre erélyesebben lénett fel a munkások megmozdulásaival szemben, mégis kiemelkedő esemény volt az 1906-os aratósztrájk. Ez a megmozdulás 1907-ben is folytatódott. Irányítója a Földmunkások Országos Szövetségének Gyulavári Csoportja volt. élén Szilágyi Mihállyal, aki nemcsak a gyulavári, hanem a dobozi és más községek munkásait is igyekezett levélben felszólítani a sztrájkra, és megakadályozták, hogy más községekből odairá-
