Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-09 / 236. szám

Szovjet kulturális napok Baráti találkozó, kiállítás, filmvetítés Gyulán V. G. Saergejev. a Szovjet Kultúra, és Tudomány Házának igazgatója köszöntötte a szarvasiakat Szanthoffer Imre grafi­kusművész kiállításán, melyet egész héten láthatnak az érdek­lődők a művelődési ház galériáján (Foto; Bódis MJ A BBOvjet tcuföuratifí napok egyik érdekes eseménye zajlott kedden Gyulán, az ifjúsági és út- töröházban. Itt rendezték meg az IBUSZ és az INTURISZT dolgozók baráti találkozóját. Ott volt többek között B. A. Zezulin, az INTURISZT budapesti irodájának vezetője, Iván Vas- keba, a Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetsége magyarországi képviseletének titkára. Szilágyi István, az IBUSZ megyei veze­tője, a párt-, tanácsi és társadal­mi szervek, a Hazafias Népfront több képviselője. Az „Utazás a Szovjetunióba" cí­mű kiállítást B. A. Zezulin nyi­totta meg. Gyönyörű színes pla­kátokról ismerheti meg a néző a Szovjetunió természeti szépsé­gekben legszebb tájait, Szibériát, a csodás Szocsit és környékét, Jaltát, Bjelorussziát, Kijevet, Moszkva, Leningrad és más vá­ros sajátos arculatát. Bemutat­ják az ukrán, üzbég, örmény, a tadzsik és más nemzetiségek gazdag népviseletét, népi szoká­sait, hagyományait is. A Bajkál- tó, Alma-Ata, Volgograd pano­rámája különösen nagy hatást kelt a nézőben. A kiállítás . megnyitása után filmeket vetítettek, 10—15 per­ces kisfilmek „invitálták” a né­zőt; nézze meg közelebbről a •baráti szovjet nép életét, alkotá­sait, a városokat, az üdülőket, a folyókat és hegyeket. A filmvetítés után az IBUSZ és az INTURISZT dolgozói beszélgettek a baráti együttmű­ködés fontosságáról, és sok hasz­nos tapasztalatot aditak át egy­másnak. A szovjet kulturális napok ke­retében ma, szerdán Békéscsa­bán nyílik szovjet filmplakát- kiállítás a Brigád mozi előcsar­nokában. A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet FELVESZ 2 nehézgépkezelői vizsgával rendelkező olaj- kazánfűtőt, 1 villamostargonca-kezelőt, asztalos szakmunkásokat, férfi és női segédmunkásokat. Jelentkezni; Berényi út 122 AZ ALFÖLDI KŐOLAJ- ES GÁZIPARI GÉPGYÁR FELVÉTELRE KERES LEGALÁBB 9 éves gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt vagy üzemmérnököt tervezői csoportvezetői munkakörbe. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni tehet; a gyár műszaki osztályvezetőjénél. Orosháza, Bajcsy-Zs. u. 41—43. ' 340238 A pénzügyi revízió tapasztalatai t Többen megsértenék a szocialista gazdálkodás rendiét — Békésen tartotta ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága október 8-án me­gyénk legfiatalabb városában, Békésen tartotta ülését. Klaukó Mátyás elnökletével. Az ülés kezdetén a tanács elnöke kö­szöntötte a legutóbbi tanács­ülésen megválasztott új vb-ta­gokat; Csepregi Mihálynét és Gyulavári Pált. Ezt követően Makoviczki János, Békés város Tanácsának elnöke írásos jelen­tésben számolt be az új városi vb munkájáról,, melyhez dr. Kertész Márton, a megyei ta­nács vb-ti tkára adott kiegészí­tést. E napirend tárgyalásán részt vett és felszólalt Inokai János, a békési városi pártbi­zottság első titkára. A vizsgálati tapasztalaitok lé­nyegében megegyeztek a beszá­molóban foglaltakkal. A két je­lentés és az elhangzott vita alapján a testület megállapítot­ta, hogy a városra a feladatok elvégzésének sokasága jellem­ző. Dicséretes a vezetőknek az a szívós munkája, mellyel a feladatok megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésén fára­doznak. A tanácsi testületet is a nagyfokú közéleti érdeklődés és tenniakarás jellemzi. Növe­kedett a lakosság részvétele a közügyekben. A városi tanács 14 hatályos rendeletet hozott. Ezek a rendeletek kiterjedtek a helyi életviszonyokra, s mind­arra, melyeket a lakossággal együttesen meg akarnak olda­ni. A városi tanácstagok mun­kájának, aktív részvételének biztosítéka, hogy választókerü­leti munkájukhoz a végrehajtó bizottságtól, a szakigazgatási szervektől minden szükséges tá­mogatást megkapnák. Jó kezdeményezésnek emlí­tették azt a megállapodást is, amelyet Békés város Tanácsa Békéscsaba város Tanácsával kötött. Ennek részletes, a szak- igazgatási szervekre háruló fel­adatokat tartalmazó kiegészítése most van folyamatban. A hoz­zászólások, valamint a testület értékelése elsősorban azokra a hiányosságokra terjedt ki, me­lyek megszüntetése még jobb eredményeket hozhat a város­ban. Így többek között megem­lítették, hogy hatásköri túlka­pást is elkövettek. Különösen a célcsoportos beruházások nem hozták a megyei előírásokat. Menet közben a helyi akarat megelőzte a megyei akaratot. Hangsúlyozták, hogy a végre­hajtó bizottság munkájában a tisztségviselők tevékenysége domborodik ki a városban, de a végrehajtó bizottság tagjáé elmarad a követelményektől. Tény azonban, hogy a végre­hajtó bizottság tagjainak több­sége már a kezdeti stádiumban bebizonyította, hogy felelősséget érez a városért, mellyel őket választóik megbízták. A következőkben Jurth La- josné hivatalvezető számolt be a Pénzügyminisztérium Bevéte­li Főigazgatóság Békés megyei Hivatalának tevékenységéről, a gazdálkodási szervek ellenőr­zésének tapasztalatairól. A na­pirend tárgyalásánál részt vett dr. Kiss Gábor, a Pénzügymi­nisztérium Bevételi Főigazgató­ságának helyettes vezetője. A jelentés 188 gazdálkodó egység­nél végzett vizsgálatokat tartal­maz. E tapasztalatok alapján megállapította a végrehajtó bi­zottság, hogy a vállalatok, szö­vetkezetek tevékenysége általá­ban összhangban van a népgaz. dasági célkitűzésekkel. A válla­lati, szövetkezeti gazdálkodás hatékonysága javult, erősödött a gazdaságosságra való törekvés. A pénzügyi és elszámolási fe­gyelem, a mérlég- és eredmény­valódiság, a számviteli és bi­zonylati rend, az adófizetési morál az előző időszakhoz ké­pest tovább szilárdult. E pozi­tív fejlődésen túl negatív jelen­ségek is szerepéitek a jelentés­ben. Többen megsértették a szo­cialista gazdálkodás rendjét, nyereségnövekedésük érdeké­ben meg nem engedett eszkö­zökhöz folyamodtak. A jelentés példatárra] rendelkezett, mely szemléltetően mutatta a külön­böző visszaéléseket. Ezekből ra­gadunk ki néhányat. A köröstarcsai ÁFÉSZ nyere­ségének növelése érdekében Cegléden bélfeldolgozó' üzemet létesített. Az üzem egy magán- személy berendezésinek igény­bevételével működik. Ennek a személynek a munkabéren fe­lül két és fél év alatt 283 ezer forint költségátalányt számol­tak el. A szövetkezet lényegé­ben nevénék és bélyegzőjének átengedéséért évente 10(1—120 ezer forint nyereséghez jut. Saj­nos a felelősségre vonásoktól jórészt eltekintenek. Ebből von­ható le az a következtetés, hogy némelyek vérszemet kap­nak a szinte már bűncselekmé­nyig menő visszaélésekhez. Az eredményeket növelő mó­dosítások 64 százaléka még mindig abból adódik, hogy a gazdálkodó egységek fejlesztési alapjuk kímélése érdekében a beruházásokra fordított össze­geket szabálytalanul, költség­ként számolják él az eredmény terhesre, vagy helytelenül érté­keli a saját rezsiben végzett beruházásaikat. Az ilyen irányú megállapítás a ktsz-eknél jel­lemző. A Szarvasi Vasipari Szö­vetkezet 282, az Endrődi Cipész Szövetkezet 183, a Füzesgyar­mati Járműkészítő és Javító Szövetkezet 212 ezer forintot számolt el szabálytalanul beru­házást fenntartó költség címén. A valóságnak meg nem felelő mérlegeredmények velejárója a helytelen alapképzés. 1973-ban 48 millió forinttal kellett he­lyesbíteni a gazdálkodó szer­vek által képzett alapot. Ez ar­ról tanúskodik, hogy nem léte­ző eredmény alapján képeznek ilyen költségeket. Az állami költségvetéssel kapcsolatos el­számolási kötelezettségek vizs­gálata alapján 1973-ban 16 mil­lió forint adóhiány és jogtalan állami támogatás igénybevételét, 1974. első fiád évében pedig 10 millió forint hiányt állapítottak meg. Különös manipulációkra ve­tett fényt a jelentés egyes gaz­dálkodó szerveknél. így az oros­házi Üj Élet Termelőszövetke­zetnél 3 millió 291 ezer fiorirjc adóhiány került megállapításra, 1973-ban. Ebből 2,5 millió fo­rint a tehénlétszám növekedése után jogtalanul igénybe vett üzemviteli támogatás. A Szarva­si Vasipari Szövetkezetnél 1972. évre vonatkozóan 744 ezer nye­reségadó-hiányt állapítottak meg. A szövetkezet ebből sem tanult, mert 1973-ban 123 ezer forint nyereségadó-hiány volt még. Ennél még riasztóbb példa az Orosházi Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet manipulációja. A szövetkezet termelőeszköz-kereskedelmi te­vékenységet folytatott, ez sok esetben nem is kereskedés volt. csupán közvetítés.' Felhasználva néhány ember személyi kapcso­latát, részükre olyan jövedelmi viszonyokat teremtett, ami több­szöröse a szövetkezeti átlagnak; 80 ezer 583 forint bért. hatezer forint nyereségrészesedést, és 48 ezer forint költségátalányt fizetett ki egy személynek, egy évre. A nem kívánatos tevé­kenység felszámolására több­szöri figyelmeztetés ellenére sem volt hajlandó, így kerüli sor a revízió során jegyzőkönyv felvételére és indítvány a gaz­dasági bírság kiszabására. Há­rommillió forint gazdasági bír­ságra büntették a ázövatkezetet. A jelentést tevőknek a szemé­lyi felelősségre vonásról tudo­másuk nincs, mivel a helyi tar nácstól visszajelentés nem ér­kezett. A vezetők hanyagságá­ra, nemtörődömségére utal az is, ami a medgyesegyházi Ha­ladás Tsz-nél történt. „Magán zó” üzletszerző részére 10 ezer 240 forintot fizetett ki azért, mert két darab használt gépko­csit vásárolt 120 ezer forint ér­tekben, valamint 16 mázsa lu- cemamag vásárlásában közvetí­tett. Súlyos felelősség terheli az ilyen vezetőket a felelőtlen gaz­dálkodásért — állapította meg a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága ilyen és ha­sonló esetek megelőzésére gya­koribb és hatékonyabb ellenőr­zést sürgetett, valamint jobb együttműködést az ellenőrző fel­adatokat ellátó valamennyi szervvel. Indokolt a személyi felelösségrevonóSj alkalmazása is, ahol megállapíthatóan fele­lőtlen gazdálkodást, visszaélésit tapasztalnak. Ezt követően Gregor György egyházügyi titkár, osztályvezető tájékoztatta a testületet az egy­házpolitika helyzetéről, a me­gyei feladatokról. A tájékozta­tó jelentést a testület elfogad­ta, megállapította, hogy me­gyénkben. az egyházpolitikai munkák a célkitűzésekben fog­laltak szerint alakulnak, mely­nek jellemzői az állam és egy­ház közötti jó viszony fenntar­tása a társadalmi érdekék fi­gyelembevételével. A végrehajtó bizottság ülését bejelentésekkel és személyi ügyek megtárgyalásával fejezte be. —r. Sarkadon rendezték meg Hajdú-Bihar és Békés megye szövetkezeti szakácsainak második versenyét Első alkalommal a múlt év­ben került sor Hajdú-Bihar és Békés megye szövetkezeti sza­kácsainak versenyére. Akkor a derecskéi Kristály Étteremben a Hajdú megyeiek remekeltek és vehették át a tetszetős Sza­kács Kupát. Október 5-én, szom­baton a sarkadi ÁFÉSZ Pelikán Éttermében találkozott, ez eset­ben másodszor, a két megye négy-négy fős szakács-csoport­ja és mérték össze tudásukat, falkészültségüket. A versenyző­ket. a zsűrit és a nagyszámú érdeklődőket Bagdi Sándor, az ÁFÉSZ főosztályvezető-helyette­se köszöntötte. Ezt követően vette kezdetéit a szakácsok ké­szítményeinek zsűri előtti be­mutatása. .A két megye szakácsversenyé­nek csapatgyőztese ez esetben Békés megye lett. A Szakács Kupájuk — melyet Oláh Gátor, a MÉSZÖV osztályvezetője vett át — egy évig megyénk lesz az őrzője. Az egyéni verseny el­ső helyezettje viszont a Hajdú- Bihar megyei Kovács László mesterszakács lett. Öt követte helyezési sorrendben Lázár La­jos, a füzesgyarmati ÁFÉSZ, Vári Imrémé, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ mesrterszakacsa és Nagy Gábor, a békési ÁFÉSZ széká­csa. A két megye szakácsversenyé­nek záróaktusaként Oláh Gábor oklevelet, értékes tárgyjutal­mat adott át a legjobb helyezést elért versenyzőknek, miközben elismeréssel szólt a sarkadi ÁFÉSZ kiváló rendezői munká­járól. Ugyanakkor egyetértettek a két megye szövetkezeti veze­tői abban, hogy az 1975. évi versenyre Hajdú megyében ke­rüljön sor, várhatóan a Hajdú­sági Farsang keretében. (Balknal /

Next

/
Thumbnails
Contents