Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-08 / 235. szám

A Fáklyalángról

aktnak *J*ä. tkm, «Jfclwefc :

sokszori élménye nőtt már Hlyét I Gyula Fáklyaláng-ja. A dráma j tévéváltozatának vasárnap esti £ újbóli bemutatását az aradi ti- ( zenhármak vértanúhalálának | J2S. évfordulója tette különösen : jelentőssé, bár a gondolkozva ■ néző most is világosan megért- \ hette — van, aki először* van, ; aki sokadszor —, hogy Kossuth \ és Görgey találkozása, szénné- ! helyes összecsapása-vitája az • aradi várban a történelmi hét- £ köznapokon terjed szét; hogy az } alkalom, mely a két, és tragiku- ■ san különbözőképpen hatalmas : elmét összehozza, az erők csont- [ vázáig bontva a* érzelem és az ; értelem máig is és ezután te £ milliónyiszor kirobbanó kon}- £ liktusa elösorban. A lángoló, az • eszméért fenntartás nélkül hal- ■ ni kész, a Dugonics Titusz szőr- £ nyű hősiességét példázó végle- • tességgel halni kész emberi tar- • tás összecsapása a matematikai £ kimértséggel, az esélyeket az ■ emberi lélek belső energiáira ; nem figyelő latolgatással, a hi- £ deg rációval, amelynek a Föld j bármely pontján, bármely hely- £ zetbsn mindig négy • kétszer j kettő.

Nem tudjuk így történhetett e \ minden akkor. 125 éve, a nagy i tragédia: Világos és Arad slő- jj estéjén. Illyés Gyula a lényeget ■ ragadta meg és járta körül s ; leit ember által, akik kőéül Kos- £ suth a hazaszeretet fárosza lett, £ a másik az árulásé. Bár azt hi- \ szem, ét ezt a Fáklyaláng nem £ te áttéUtessn, hanem nyíltan ■ érzékelteti: nem e két ember !

különbözőségén bukott el a ma- j gyár szabadságharc. Kibukott az ■ « nemzet egysége híján, slbu- : kott, mert mindig és minden j helyzetben akadtak érdek-egoit- ; iák, nagyszájúnk, helyezkedók \ es hiú pitiánerek, akikre Petőfi \ még azt sem átadottá ki monda- \ tu, hogy Jcutyák". i

Ezek vezettek Mohácshoz te. ! Aradhoz is, és még akadna egy- £ néhány jnagy temető”,

S. B. ■

magabiztosan épOtl. szépül. Sorsukat, jövőjüket a föld és a közeli város. Gyula határoaza meg. Az alföldi falura jellemző apró, fehérre meszelt, zöld muskátlis ablalkú. idillikus faluképet — bármennyire is kedves volt nekem — nem sajnálom, mert az a kép Igénytelenséggel, kevesebb önbecsüléssel, nélkülözéssel, kor rai öregséggel párosult.

Első pillanatra ideglennek tűnnek a kőből épült, nagy ikerablakos. sátortetős házak, a beton- vagy kovácsoltvas kerítések, De ezekből „ házakból hiányzik a szegénység,, a gond. a holnapért való aggódás. Ez elűzi belőlem a nosztalgiát és belopja magát szívembe a község ú j arca. A padló* szobák. „ fürdőszobák. az egyre szaporodó tv- készülékek. a portalanitott utak, az új, modern üzletházak, a szigetmajori új település, a sok-sok kilométernyi járda mutatja a község urbanlzálódását. A város közelsége, az eltervezett parcellázás és annak viszonylag alacsony ára biztosítja a község további fejlődését, lélekszámúnak további gyarapodását.

A község vonzereje ‘kézzelfogható. A dénesmajori külső településen megindult az elnéptelenedés folyamata A fiatalok már a faluban építenek. Egyre kevesebben vállalják a szülőkkel való közösséget. Ez nem a szülői szeretet hiányának következménye. hanem a lehetősé,.

gek nőttek meg. A mai fiatalok

Országos kereskedelmi tanácskozás a Gellert Szállóban

A kereskedelem és a vendéglátás Időszerű tennivalóival, s negyedik ötéves terv kereskedelmi beruházásainak helyzetével- az üzemi és gyermekélelmezés fejlesztésével foglalkozott dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi államtitkár elnökletével hétfőn a megyéi tanácsok kereskedelmi osztályvezetőinek és a szövetkezeti kereskedelem szakembereinek országos értekezlete a Gellert Szállóban.

A* értekezleten összegezték egyebek között, hogy a tervidőszak három évéiben a kereskedelem tervezett 14 milliárd forintos beruházásának mintegy a félét használták fel. A bolti és a vendéglátóipari hálózat 570 ezer négyzetméterrel bővült, 19 szálloda épült. Bejelentették, hogy a jövő év végéig a fővárosban elkészült a szövetkezeti nagyáruház, a Flórián téri bevásárlóközpont, a Déli pályaudvari ABC-áruház. Vidéken négy lakiberendezési áruház nyílik. s megépül a pécsi, a métra- füredi, a hajdúis'zoboszlói és a hévízi szálloda.

A munkahelyi és a gyermekélelmezés főbb tennivalóiról szólva beszámoltak arról, hogy a következő tervidőszakban megkétszerezik, 550 ezerre növelik az általános iskolákban étkezők számát, s újabb 400 000—-500 000 dolgozónak teszik lehetővé a munkahelyen való étkezést

iaa<i*«Ba«*«i«*aa««aBBBBBBBBBBBBB*B*»aB*»«BB»B#»BaBBpaBBBBaB*aiaaa*»*Batea*R*ia»BiB«i

Tárolás télire

egzisztenciája már nem elsősorban a szülőktől függ. hanem

munkájuktól, szakértelmüktől. Nem kérnek, és nem várnak örökséget. A múlté lett az örökösök cívódása a kicsinyke fold én a megroggyant viskók miatt Ma a fiatalok magiuk igyekeznek az otthont megteremteni, amelyet jobban is tudnak becsülni. A megöregedett szülők, akik mérhetetlenül sokat szenvedtek. akik már elszámoltak az élettel, akik borzongás nélkül szólnak a közeli elmúlásról, nem magukról, hanem gyermekeik boldogulásáról beszélnek, még ha olykor könnyet is csal szemük sarkába a magány. Ma sem tudnak sokkal többet a társadalmi fejlődés törvényszerűségéről. de amit 1944 ősze hozott és az elmúlt harminc év munkája, annak gyümölcsét érzik és értük Egyszerű gondolkodással. ösztönösen féltik és óvják azokat az eredményeket, amelyek „ mai fiataloknak természetesnek tűnnek, sőt sokszor túlzottan is természetesnek. A múlt nekik történelem, de hogy ez a történelem élőbb legyen számukra, erről ml is tehetünk.

Mi akkor még részesei voltunk a múltnak és a munkásai a jelennek. Mi tehetünk róla, hogy Gyulavári és többi Békés megy« helység gyerekei örököljék é* ébren tartsák a „Viharsarok” forradalmi «ze1 lemét.

(Folytatjuk)

Száz hektárról fejezték be a napokban a kevermesi Lenin Tsz-ben a silókukorica betakarítását. Hektáronként átlagosan 509 mázsát tároltak télire. Képünkön Kempf Mihály egy DT—75-ös lánctalpassal ..tapossa” a- silót. (Fotó: Demény)

Felhívás a jolifi betegellátásért

Az MSZMP XI. kongresszusának és a hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére országszerte kibontakozó munkaverseny-mozgalom széles körű érdeklődést keltett az egészségUgvi dolgozók körében i6. Az Egészségügyi Minisztériumnak és az Orvos- Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezete elnökségének most megjelent felhívása megjelöli azokat a fő célokat és feladatokat, amelyekkel az orvosok, gyógyszerészek és egészségügyi dolgozók hozzájárulhatnak a kongresszusi és jubileumi munka verseny sikereihez.

A felhívás rámutat azoknak a kezdeményezéseknek a jelentőségére, amelyek a betegék. illetve szociális gondozottá^ fogadásának ésszerűsítésére, a várakozásra szolgáló helyiségek rendjére. tisztaságára, a várakozás rövidítésére, a rendelések kihasználásának egyenletesebbé tételére irányulnak.

A felhívás kitér a munka- szervezés korszerűsítésére is.

Nem csak üzlef, — felelősség is!

E

gy legutóbbi hivatalos belkereskedelmi minisztériumi jelentés a következőképpen kezdődik: „A fogyasztási cikkek hazai termelésének fejlődése, az import bővülése azt eredményezte, hogy a lakosság áruellátása az elmúlt években lényegesen javult.” Valóban így van. Hazánkban a kiskereskedelmi forgalom 1966 és 1973 között, tehát nyolc év alatt megkétszereződött: évi 88 milliárdról 177 milliárd forintra emelkedett.

A negyedik ötéves terv a lakosság egyéni fogyasztásának

29—30 százalékos növelését jelölte meg feladatul. A számok tükrében máris megállapíthatjuk: a fogyasztás a legtöbb termékből a terv szerint vagy afölött alakul. Megyénk kiskereskedelme például 1974 első felében 3,5 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le, folyó áron 9, meny- nyiségbén mintegy 7 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az Iparcikkek közül a ruházati forgalom csaknem megegyezik a tavalyival, a vegyes iparcikkek eladása pedig 13 százalékkal nagyobb.

Amikor a számokon meditálunk. érdemes megállni és elgondolkodni azon: milyen szintre, milyen pontra érkeztünk a í tömegfogyasztást, a tömegigényeket illetően?

Nyilvánvaló, hogy az emberek manapság már nem azért vásárolnak Cipőt vagy ruhát, mert a meglevő egy tönkrement, s ha nem vennének, mezítláb és rongyosan járnának, hanem mert bővíteni akarják ruhatárukat, szebben kívánnak öltözködni. A tehetősebbek a drágább holmik között válogatnak, míg a kevésbé tehetősek, kisebb igényűek, az olcsóbb árut keresik, de az önkéntes választás lehetőségéről ők sem kívánnak lemondani: Es ezen a ponton találkozhatunk ezzel a vitatható állítással, miszerint nálunk a lakosság alapvető igényeinek alapvető cikkekkel való ellátása már nem gond, megy szinte magától. Arra kell törekedni — mondják és vélik sokan —. hogy az eddiginél sokkal jobban igyekezzünk kielégíteni a kényelmi, speciális és lu- xusjellegű igényeket. Vitatkoznunk kell ezzel az állásponttal mégpedig azért, mert túlbecsüli a tömegfogyasztás mai színvonalát. Csak az országos, esetleg megyei globális átlagszámok alapján mond véleményt, s nem veszi figyelembe a különböző társadalmi rétegek és csoportok eltérő anyagi és fogyasztási szintjét. Mert minden átlagnak az a tulajdonsága, hogy valamik vagy valakik az átlag alatt, mások az átlag fölött vannak. Statisztikailag kimutatható: a

nyugdíjasok, a fiatal házasok, a sokgyermekesek és mindazok a családok, amelyekben az egy személyre jutó jövedelem nem haladja túl a havi 1000—-1200 forintot — és ilyenek sokan vannak —, továbbra Is kénytelenek alapvető szükségleteiket a legolcsóbb tömegcikkek vásárlásával kielégíteni.

A legnagyobb baj az, hogy mindezek ellenére éppen az ipari és a kereskedelmi szakemberek nemcsak vallják, hanem a gyakorlatban követik ezt az álláspontot. Aki figyelő szemmel járja az üzleteket és a zsebe néni dagadozik a sok pénztől, észreveheti, hogy a legszélesebb tömegek által keresett alapvető élelmiszerekből, ruházati cikkekből az ellátás színvonala, a kívánt áruk választéka, minősége korántsem javul olyan mértékben, mint ahogyan javul általában. Mondhatunk példákat a ruházat területéről. Kormány- Utasításra sikerült javítani a gyermekruhaellátást és rendbe hozni az árszínvonalat. Ám többszöri próbálkozás ellenére sem megoldott a felnőtt lakosság olcsó és közepes árú ruházati termékekkel való ellátása. A ruházati boltok áruösszetétele ugyanis aránytalanul a drágább holmik felé tolódott el és nem is mindig a korszerűsítés, a divatváltás objektív ókai miatt. Már miniszteri szinten is elhangzott az a megállapítás, hogy a ruházati termékek összetétele és emiatt az árszínvonala nincs arányban a fizetőképes keresettel. Az ipari és kereskedelmi vezetők többsége tudja, felismerte ezt, a felismerést azonban nem mindig követik a tettek. Miért nem?

Nagyon sokan azt mondják: az olcsó és közepes árú tömegcikkeket sem gyártani, sem forgalmazni nem elég kifizetődő és legtöbbjük a gazdasági szabályozó rendszerre hivatkozik. Ez sem így van.

Számos példa bizonyltja, hogy a

tömegcikkeken is kereshet a gyár, a bolt. Egyrészt azért, mert tömegcikk, óriási mennyiséget gyárt és ad el belőle, másrészt, mert jogában áll, hogy — az átlaghaszonkulcs szigorú megtartása mellett — a különböző termékek fogyasztói árát leég felfelé megváltoztassa. Vagyis, lehetősége van rá, hogy a tömegek által keresett cikkeket az átlagosnál kisebb hozammal a luxuscikkeket az átlagosnál nagyobb haszonnal árusítsa. Sajnos, azonban nagyon sok vállalat nem él azzal a hatáskörrel és lehetőséggel sem. ami a kezében van. Nem lenne helyes vitatni, hogv a fogyasztási cikkek gyártása és forgalmazása nálunk is üzlet, eredménye Pedig a haszon. De éppen azért, mert szocialista tínusű fogyasztás a cél, hozzá kell tenni az „is” szócskát.

** zlet is, haszon is — és felelősség Is! Fe'élesség az ellátásért. A X. kongresszus határozatában az olvasható. hn»y a mai körülmények között .fokozódik a kereskedelmi szentek hatásköre és felelőssége”. Ez a felelősség — úsv véliük — hatványozott mértéltben érvénves mindazokra, akik a töme^szük- ség!eteket kielégítő alapvető árutömeg megrendelése, gvártíka, behozatala és forgalmazása fölött döntenek.

Seres Sándor

A Volán 8. sz. Vállalat FELVÉTELRE KERES

autószerelő, géplakatos, karosszérialakatos, autófényező. esztergályos szakmunkásokat, kocsimosó és kocsltakarító munkakörbe segédmunkásokat, autóbusz gépkocsivezetőket, kalauzokat, gyors- és gépírónőket, állóeszköz-nyilvántartót és általános adminisztrátort, rakodógép-kezelőket. 42 órás munkahéttel gumijavito segédmunkásokat. Jelentkezni lehet,:

Békéscsaba. Szarvasi a. 87. Munkaügyi ónálló osztály. Munkába járáshoz díjmentes utazást biztosítunk.