Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-08 / 235. szám
Nyomógombos telefon As angol posta megindította az integrált áramkörű telefon gyártását. A készülék a régi berendezés hasonmása, csak a tárcsát helyettesítik nyomógombok. Bár egyelőre nem jár rendkívüli előnyökkel a készülék használata, máris nagyon sok a jelentkező, az új telefon divatos lett A jövőben beprogramozható lesz a tíz leggyakrabban hívott szám, így ezek gombnyomással i* hívhatók, továbbá tárcsázás nélkül visszahívható lesz az utoljára hívott szám. Az angol megoldás eltér az TTSA-ban bevezetés alatt álló rendszertől, de mindkét esetben a távolabbi cél, hogy a telefon 'csatlakoztatható legyen számítógéphez. Olajszennyezés eltávolítása centrifugálással Egy francia cég olyan centrifugát hozott forgalomba, elsősorban a kikötők vizének megtisztítására az olajszennyezésektől, amellyel szét lehet választani a vizet az olajtól. A Ciklonét néven forgalomba került centrifuga-berendezés bármely hajóra 24 óra alatt felszerelhető és ha a vízen nagyobb terjedelmű olajfoltokat észlelnek, műnkába állítható. A centrifuga egy, a vízbe merülő csövön át óránként 200 — egy kisebb változata 20 — köbméter vizet szív fél, centrifugálással szétválasztja a vizet és az olajat és a tisztított vizet, amelyből az olajszennyezés 80— 100 százalékát eltávolította, másik csővezetékén visszavezeti a tengerbe^ A „yörös bolygó” titkai Az utóbbi években a Hold és a Venus után a Mars bolygó lett a csillagászat harmadik „kedvence”. A Mars tulajdonképpeni „ostromát” 1965-ben kezdték meg a kutatók, ekkor jutott el a bolygó közelébe a Mariner—4 amerikai űrszonda, amely összesen 21 felvételt készített a Mars felszínéről és továbbított a Földre (az 1962-ben indított Mars—1 és az 1964-ben fellőtt Mariner—3 marsrakéták kezdeti próbálkozások voltak, útjuk nem járt számottevű eredménnyel). Idő. közben nemcsak újabb felvételekkel, hanem értékes mérési eredményekkel is gazdagodott a csillagászat információ tára. A bolygó legutóbbi „látogatója,,, a Mars—6 szovjet űrkutató állomás volt, amelynek sima leszállást végrehajtó egysége minden eddiginél értékesebb információkkal szolgált. Amit már régen tudunk A Mars belülről kifelé haladva, a bolygórendszerünk negyedik tagja. A Naptól átlagosan 228 millió kilométer távolságban közel kör alakú pályán kering. Legnagyobb földközelsége 15—17 évenként következik be, ekkor 55—57 millió kilométerre van a Földtől. Keringési ideje majdnem kétszer annyi, mint a Földé: 687 nap. Tengelye körül alig valamivel több idő alatt fordul meg, mint a Föld, A Mars, méreteit tekintve, közbenső helyet foglal el a A Mars-glóbus» Föld és a Hold között; átmérője kb. 6800 kilométer, fele a Föld átmérőjénék és kétszerese a Holdénak. Felszíne alig nagyobb, mint a Föld felszínének negyede. Tömege a Föld tömegének tizedrésze, ami azt jelenti, hogy a Marson minden tárgy két és félszer olyan könnyű lenne, mint a Földön. Elkészült a Hars-glóbusz Az amerikai Mariner—9 automatikus űrlaboratórium 1972- ben összesen 7300 jó minőségű fényképfelvételt készített a Mars felszínéről. A Földre továbbított képeket megfelelő sorrendben egy 1,8 méter átmérőjű gömb felületére ragasztva,' elkészítették a Mars-glóbuszt, ami óriási előrehaladás a bolygó kutatásának a történetében. Kiderült, hogy a Mars felszíne bizonyos mértékig jobban hasonlít a Hold felszínéhez. mint a Földéhez: kisebb- nagyobb kráterek tömegét fedezték fel rajta. A Mars felszínén három fő tájtípus különböztethető meg. Egyes területeket meteorok és kisbolygók becsapódásából származó kráterek borítanak. Másutt igen magas, vulkánikus eredetű hegycsúcsok magasodnak, meredek lejtőkkel. A hegyek közül feltűnően kiemelkedik a Nix Olympica nevű, több mint 20.000 méter magas csúcs. A harmadik táj típus az a mintegy 1600 kilométer át- mérűjű, jobbára sík terület, A csongrádi vízlépcső A Tisza-völgy korszerű rendezése két évtizede, a tiszalökí vízlépcső építésével kezdődött 1973-ban « kiskörei vízlépcső csatlakozott a 620-km-es rendszerhez. E vízrendszernek még egy pontja van, ahoi duzzasztómű építése szükséges a végleges rendezéshez és ez Csongrád térségében van. A jugoszláv határon túl, Növi Becseinél van ez a hatalmas vízlépcső, amelynek visszad uzzasztó hatása Qsong- rádig érvényesül. Növi Becseitől délre pedig már a Dunán épített Vaskapu vízlépcső hatása érvényesül. A csongrádi vízlépcső megépítése tehát az ősz- szefüggő tiszai vízgazdálkodási rendszer fontos középső láncszeme lesz. amely Csongrádiéi Kisköréig érezteti majd jótékony hatását. Azt a tervet, amely a csongrádi vízlépcső megépülését 1980-ra irányozza élő, az alábbiak indokolják. Általános érvényű sürgető ók a vízgazdál- Joodás területéről jelentkezik és ez a növekvő ipari és mezőgazdasági vízhasználat, amelyet csak a rendelkezésre álló készletek kedvező területi és időbeli elosztásával elégíthetünk ki. Az egységes európai víziút-hálózat kialakulásával (Duna—Majna— Rajna-csatorna) —, amelynek elkészülése az 1980-as évekre várható — rendkívül fontos számunkra- hogy ebbe a víziúthálózatba bekapcsolj ük a Tiszát is. Ennek is egyik előfeltétele a Tisza teljes hosszában való hajózhatóvá tétele. (Másik feltétele a Duna—Tisza-csatorna megépítése.) A két feltétel teljesítése esetén ezek egymásra is kedvező hatással lesznek. A csongrádi vízlépcső és a hozzá tartozó víztározó (Alpár •község térségében) a visszaduz- zasztással a kiskörei víztározás lehetőségét is egynegyedével emeli. Az Alföld déli részének a vízlépcső hatásterületéhez tartozó részén 1 millió emiber él. A jelenleg is virágzó mezőgazdaság további fejlesztése öntözőrendszerekkel és a nehézipar kifejlesztése az ipari víz biztosításával érinti elsősorban a lakosságot. A tározóba kerülő 160 millió köbméter víz lehetővé teszi, hogy a Dél-Alföld nagy kincsét: a felszín alatti vizeket rendeltetésüknek megfelelően hasznosíthassák majd a jövőben. A tározó, amelynek partján üdülőterület létesíthető, kedvezően befolyásolja a természeti környezetet. A 4*SS kf-w Macs—> auuvjet automata írállomá* amelyen aem kráter, sem mtm jellegzetes domborzati egyenetlenség nincs. A mélyreható tektonikus folyamatok több tízmillió évvel ezelőtt mentek végbe a Maison, vélik a tudósok. Mintegy 25 000 évvel ezelőtt még folyóvizek töltötték ki a ma üres medreket. Akkoriban melegebb lehetett a bolygó éghajlata, s a légkörben jelentős mennyiségű oxigén volt jelen (ma csaknem teljes egészében széndioxid tölti ki a földinél százszorta ritkább légkört Hová lett a tíz? Felmerül a kérdés: honnan keletkezett a víz és hová tűnt el, miért víztelen ma a Mars, és csakugyan nincs-e rajta víz? A víz valószínűleg az egykori vulkánikus tevékenység kapcsán, gázokkal együtt tört fel a bolygó felszínére. Mivél a Mans légköri nyomása mellett a víz fagypontja mínusz 70 C-fok körül van, nincs kizárva, hogy a felszín alatt, az örökké átfagyott rétegekben még ma is jelentős vízkészletek vannak. Ám, ha ez vízgőz formájában a felszínre jut, a vízmolekulák a Nap hatására hidrogénre és oxigénre bomlanak szét, és minthogy a Marsnak kicsi a vonzereje, eltávoznak a világűrbe. E folyamat révén — a számítások szerint — még ma is naponta kb. 290 tonna vizet veszít a Mars. Az élet magasabbrendű formái jelenleg aligha lehetségesek a Marson, de az alacso- nyobb rendű szerves élet lehetőségei nem kizártak. A következő években nyilván ez lesz az űrkutatási programok egyik fő témája, különösen azután, hogy a Venuson ' — a magas nyomás és hőmérséklet miatt — kár is lenne keresni az élet nyomait. 4 titkok torábbi „ostroma" A marsi élet kérdésére * szovjet tudósok a bolygó felszínére küldendő biolaboratóriumok méréseitől várnak végleges választ. Emellett olyan űrkutató eszközök útnak indítására is sor kerül a jövőben __talán még ebben az évtizedben —■, amelyek talajmintákat hoznak a Marsról a Földre. A szovjet űrkutatás hosszú távú Mars-terveiben terepjáró kutatójárműveknek — „Marshodok- nak” a bolygó felszínére való eljuttatása is szerepel. Ezeknek a távirányítása hallatlanul nehéz feladat lesz majd, hiszen egyetlen rádiójel 30 perc alatt teszi meg a Mars—Föld és a Föld—Mars közötti utat. A z Egyesült Államok kutatói a Viking-program keretében indítanak újabb akciókat a Mars titkainak felderítésére. 1976 nyarára két tudományos kutatóállomást érkeztetnek a bolygó felszínére, amelyek sokféle mérési adatot továbbítanak majd folyamatosan a Földre. A kutatóállomásokat 300 méter átmérőjű (!) ejtőernyővel szándékoznak sértetlenül „ráültetni” a Mars egy előre meghatározott sík részére. A „vörös bolygót” minden bizonnyal szovjet—amerikai vegyes személyzetű, közös építésű űrhajó keresi majd fel először — de csak jóval 1980 után. 0 1974. OKTOBER A
