Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-08 / 235. szám

Nyomógombos telefon As angol posta megindította az integrált áramkörű telefon gyártását. A készülék a régi berendezés hasonmása, csak a tárcsát helyettesítik nyomó­gombok. Bár egyelőre nem jár rendkívüli előnyökkel a készü­lék használata, máris nagyon sok a jelentkező, az új telefon divatos lett A jövőben beprog­ramozható lesz a tíz leggyak­rabban hívott szám, így ezek gombnyomással i* hívhatók, to­vábbá tárcsázás nélkül vissza­hívható lesz az utoljára hívott szám. Az angol megoldás eltér az TTSA-ban bevezetés alatt álló rendszertől, de mindkét eset­ben a távolabbi cél, hogy a telefon 'csatlakoztatható legyen számítógéphez. Olajszennyezés eltávolítása centrifugálással Egy francia cég olyan centri­fugát hozott forgalomba, első­sorban a kikötők vizének meg­tisztítására az olajszennyezé­sektől, amellyel szét lehet vá­lasztani a vizet az olajtól. A Ciklonét néven forgalomba ke­rült centrifuga-berendezés bár­mely hajóra 24 óra alatt felsze­relhető és ha a vízen nagyobb terjedelmű olajfoltokat észlel­nek, műnkába állítható. A centrifuga egy, a vízbe merülő csövön át óránként 200 — egy kisebb változata 20 — köbmé­ter vizet szív fél, centrifugálás­sal szétválasztja a vizet és az olajat és a tisztított vizet, amelyből az olajszennyezés 80— 100 százalékát eltávolította, má­sik csővezetékén visszavezeti a tengerbe^ A „yörös bolygó” titkai Az utóbbi évek­ben a Hold és a Venus után a Mars bolygó lett a csillagászat har­madik „kedven­ce”. A Mars tulaj­donképpeni „ost­romát” 1965-ben kezdték meg a ku­tatók, ekkor jutott el a bolygó köze­lébe a Mariner—4 amerikai űrszon­da, amely össze­sen 21 felvételt készített a Mars felszínéről és to­vábbított a Földre (az 1962-ben indí­tott Mars—1 és az 1964-ben fellőtt Mariner—3 mars­rakéták kezdeti próbálkozások vol­tak, útjuk nem járt számottevű eredménnyel). Idő. közben nemcsak újabb felvételek­kel, hanem érté­kes mérési ered­ményekkel is gaz­dagodott a csilla­gászat információ tára. A bolygó legutóbbi „látoga­tója,,, a Mars—6 szovjet űrkuta­tó állomás volt, amelynek sima le­szállást végrehaj­tó egysége minden eddiginél értékesebb informáci­ókkal szolgált. Amit már régen tudunk A Mars belülről kifelé ha­ladva, a bolygórendszerünk ne­gyedik tagja. A Naptól átlago­san 228 millió kilométer távol­ságban közel kör alakú pályán kering. Legnagyobb földközel­sége 15—17 évenként követke­zik be, ekkor 55—57 millió ki­lométerre van a Földtől. Ke­ringési ideje majdnem kétszer annyi, mint a Földé: 687 nap. Tengelye körül alig valamivel több idő alatt fordul meg, mint a Föld, A Mars, méreteit tekintve, közbenső helyet foglal el a A Mars-glóbus» Föld és a Hold között; átmé­rője kb. 6800 kilométer, fele a Föld átmérőjénék és kétszerese a Holdénak. Felszíne alig na­gyobb, mint a Föld felszíné­nek negyede. Tömege a Föld tömegének tizedrésze, ami azt jelenti, hogy a Marson minden tárgy két és félszer olyan könnyű lenne, mint a Földön. Elkészült a Hars-glóbusz Az amerikai Mariner—9 auto­matikus űrlaboratórium 1972- ben összesen 7300 jó minőségű fényképfelvételt készített a Mars felszínéről. A Földre to­vábbított képeket megfelelő sorrendben egy 1,8 méter át­mérőjű gömb felületére ragaszt­va,' elkészítették a Mars-gló­buszt, ami óriási előrehaladás a bolygó kutatásának a törté­netében. Kiderült, hogy a Mars felszíne bizonyos mértékig job­ban hasonlít a Hold felszíné­hez. mint a Földéhez: kisebb- nagyobb kráterek tömegét fe­dezték fel rajta. A Mars felszínén három fő tájtípus különböztethető meg. Egyes területeket meteorok és kisbolygók becsapódásából szár­mazó kráterek borítanak. Má­sutt igen magas, vulkánikus eredetű hegycsúcsok magasod­nak, meredek lejtőkkel. A he­gyek közül feltűnően kiemel­kedik a Nix Olympica nevű, több mint 20.000 méter magas csúcs. A harmadik táj típus az a mintegy 1600 kilométer át- mérűjű, jobbára sík terület, A csongrádi vízlépcső A Tisza-völgy korszerű ren­dezése két évtizede, a tiszalökí vízlépcső építésével kezdődött 1973-ban « kiskörei vízlépcső csatlakozott a 620-km-es rend­szerhez. E vízrendszernek még egy pontja van, ahoi duzzasztó­mű építése szükséges a végleges rendezéshez és ez Csongrád tér­ségében van. A jugoszláv hatá­ron túl, Növi Becseinél van ez a hatalmas vízlépcső, amelynek visszad uzzasztó hatása Qsong- rádig érvényesül. Növi Becsei­től délre pedig már a Dunán épített Vaskapu vízlépcső hatá­sa érvényesül. A csongrádi víz­lépcső megépítése tehát az ősz- szefüggő tiszai vízgazdálkodási rendszer fontos középső lánc­szeme lesz. amely Csongrád­iéi Kisköréig érezteti majd jó­tékony hatását. Azt a tervet, amely a csong­rádi vízlépcső megépülését 1980-ra irányozza élő, az aláb­biak indokolják. Általános ér­vényű sürgető ók a vízgazdál- Joodás területéről jelentkezik és ez a növekvő ipari és mezőgaz­dasági vízhasználat, amelyet csak a rendelkezésre álló készletek kedvező területi és időbeli el­osztásával elégíthetünk ki. Az egységes európai víziút-hálózat kialakulásával (Duna—Majna— Rajna-csatorna) —, amelynek elkészülése az 1980-as évekre várható — rendkívül fontos számunkra- hogy ebbe a víziút­hálózatba bekapcsolj ük a Tiszát is. Ennek is egyik előfeltétele a Tisza teljes hosszában való ha­józhatóvá tétele. (Másik feltéte­le a Duna—Tisza-csatorna meg­építése.) A két feltétel teljesí­tése esetén ezek egymásra is kedvező hatással lesznek. A csongrádi vízlépcső és a hozzá tartozó víztározó (Alpár •község térségében) a visszaduz- zasztással a kiskörei víztározás lehetőségét is egynegyedével emeli. Az Alföld déli részének a vízlépcső hatásterületéhez tar­tozó részén 1 millió emiber él. A jelenleg is virágzó mezőgazda­ság további fejlesztése öntöző­rendszerekkel és a nehézipar kifejlesztése az ipari víz bizto­sításával érinti elsősorban a la­kosságot. A tározóba kerülő 160 millió köbméter víz lehetővé te­szi, hogy a Dél-Alföld nagy kincsét: a felszín alatti vizeket rendeltetésüknek megfelelően hasznosíthassák majd a jövőben. A tározó, amelynek partján üdülőterület létesíthető, kedve­zően befolyásolja a természeti környezetet. A 4*SS kf-w Macs—> auuvjet automata írállomá* amelyen aem kráter, sem mtm jellegzetes domborzati egyenet­lenség nincs. A mélyreható tektonikus fo­lyamatok több tízmillió évvel ezelőtt mentek végbe a Maison, vélik a tudósok. Mintegy 25 000 évvel ezelőtt még folyóvizek töltötték ki a ma üres medre­ket. Akkoriban melegebb lehe­tett a bolygó éghajlata, s a lég­körben jelentős mennyiségű oxigén volt jelen (ma csaknem teljes egészében széndioxid tölti ki a földinél százszorta ritkább légkört Hová lett a tíz? Felmerül a kérdés: honnan keletkezett a víz és hová tűnt el, miért víztelen ma a Mars, és csakugyan nincs-e rajta víz? A víz valószínűleg az egy­kori vulkánikus tevékenység kapcsán, gázokkal együtt tört fel a bolygó felszínére. Mivél a Mans légköri nyomása mellett a víz fagypontja mínusz 70 C-fok körül van, nincs kizárva, hogy a felszín alatt, az örökké átfagyott rétegekben még ma is jelentős vízkészletek van­nak. Ám, ha ez vízgőz formá­jában a felszínre jut, a vízmo­lekulák a Nap hatására hidro­génre és oxigénre bomlanak szét, és minthogy a Marsnak kicsi a vonzereje, eltávoznak a világűrbe. E folyamat révén — a számítások szerint — még ma is naponta kb. 290 tonna vizet veszít a Mars. Az élet magasabbrendű for­mái jelenleg aligha lehetsége­sek a Marson, de az alacso- nyobb rendű szerves élet lehe­tőségei nem kizártak. A követ­kező években nyilván ez lesz az űrkutatási programok egyik fő témája, különösen azután, hogy a Venuson ' — a magas nyomás és hőmérséklet miatt — kár is lenne keresni az élet nyomait. 4 titkok torábbi „ostroma" A marsi élet kérdésére * szovjet tudósok a bolygó fel­színére küldendő biolaborató­riumok méréseitől várnak vég­leges választ. Emellett olyan űrkutató eszközök útnak indí­tására is sor kerül a jövőben __talán még ebben az évtized­ben —■, amelyek talajmintákat hoznak a Marsról a Földre. A szovjet űrkutatás hosszú távú Mars-terveiben terepjáró kuta­tójárműveknek — „Marshodok- nak” a bolygó felszínére való eljuttatása is szerepel. Ezek­nek a távirányítása hallatlanul nehéz feladat lesz majd, hiszen egyetlen rádiójel 30 perc alatt teszi meg a Mars—Föld és a Föld—Mars közötti utat. A z Egyesült Államok kutatói a Viking-program keretében indítanak újabb akciókat a Mars titkainak felderítésére. 1976 nyarára két tudományos kutatóállomást érkeztetnek a bolygó felszínére, amelyek sok­féle mérési adatot továbbíta­nak majd folyamatosan a Föld­re. A kutatóállomásokat 300 méter átmérőjű (!) ejtőernyő­vel szándékoznak sértetlenül „ráültetni” a Mars egy előre meghatározott sík részére. A „vörös bolygót” minden bizonnyal szovjet—amerikai ve­gyes személyzetű, közös építésű űrhajó keresi majd fel először — de csak jóval 1980 után. 0 1974. OKTOBER A

Next

/
Thumbnails
Contents