Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-08 / 235. szám

Szovjet kulturális napok Bárom nap Számsort Békésen, Békéscsabán, Mezöberényhen. Cserváson és Sarkadon A szarvasi megnyitón B. D. Seviltln, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa magyarul köszöntötte a város és Békés megye lakóit Szombaton este Szarvason ünnepélyes nyitánnyal megkezdődtek Békés megyében a szovjet kulturális napok. A megnyitót követő kultúrműsorában hatalmas sikert arattak a moszkvai, a bakui' ope­rettszínház művészei, és a szovjet déli hadeeregcsoport művész­együttese Mezőberényben „A Szovjetunió magyar szemmel” címmel nyílt Gink Károly fotókiállítása, Csorváson szintén szov­jet katonaművészek szerepelteti szombaton esté. Vasárnap nyílt meg Békésen nagy érdeklődés közepette a „Le­nin élete és a kommunizmus építése a Szovjetunióban a magyar bélyeggyűjtők gyűjteményeiben” című kiállítás, Sarkadon pedig a szovjet déli hadseregcsoport művészei léptek fel a „Bemutatjuk a Szovjetuniót” című kiállítás megnyitása után. Tegnap, hétfőn Békéscsabán, a Jókai Színházban vendégszere­peltek a moszkvai operettszínház, a lvoVl, novoszibirszki, ogyeeszai filharmónia és a déli hadseregcsoport művészek A műsor egyik pillanata: orosz tánc A békési művelődési házban bemutatott bélyegkiállitás vasár­nap délelőtt óta tekinthető meg (Fotó: Bódís MJ „Emlékezni jói H Aradra és baráti kézfogásra” Magyar—román ünnepség a 125« évfordulón Arad, 1974. Október 6. j Hűvös eső szemerkél. A szűk Stirada Stromped-n ezrek és ez­rek vonulnak esernyő alaitt az utcából torkolló térre, ahol em lékoszllop áll. Az az oszlop, amely nemzedékek óta emlékezi ért. az aradi 13-ra. A hősökre* akiknek vértanúságával dicső korszak zá­rult le. Ott áll az oszlop. ahol l„.l évvel ezelőtt a bitófák so­rakoztak, Ide igyekszünk ezen a napom, amikor közös magyar —romáin ünnepség keretében ka­tonai díszpompával helyezik örök nyugalomra az itt kivég- i l zeit 11 honvéd tábornok ham­vait. A két nép kormányának kép­viselői : román részről Dímitru Popescu, a Román Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács elnöke, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, a magyar kormány kép­viseletében pedig dr. Orbán László kulturális miniszter, az MSZMP KB tagja helyeztek el koszorút az emlékműnél. Ugyan­csak lerótták kegyeletüket a hő­sök sírjánál a megyénket kép­viselő száztagú delegáció ne­vében Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese és Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Ott volt a résztvevők között Enyedi G. Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára is. A koszorúzás után a résztve­vők az aradi kultúrpalotába vo­nultak, ahol mintegy 800 meg­hívott vendég előtt Dumttru Po­pescu és dr. Orbán László mon­dott beszédet. A Román Kommunista Párt KB titkára üdvözölte a ma­gyar kormányküldöttséget és megelégedését fejezte ki, hogy házigazdái lehetnek ennek a két nép közötti hagyományos baráti kapcsolatok tekintetében mélységesen történelmi jelentő­ségű megnyilvánulásnak. Rámu­tatott arra. hogy az új világ épí­tésében vállvetve halad egymás mellett a két szomszédos nép. összefogásuknak és barátságuk­nak alapja a társadalmi rend­szer azonossága. Meggyőződése szerint ez az új típusú barátság teljes mértékben megfelel a két nép alapvető érdekeinek és a társadalmi haladásért vívott harc általános érdekelnék. Beszéde után dr. Orbán László lépett a mikrofonhoz: — Emlékezni jöttünk Aradra, és baráti kézfogásra, népeink barátságának további erősítésé- | re. azért jöttünk- hogy elhelyez- J zük a kegyelet virágait a 125 évvel ezelőtti vértanúság szín­helyén, a hősök sírjánál — kezdte beszédét, majd így foly­tatta: — Az aradi 13-ak nem­csak Magyarország, hanem az európai népék mártírjai is vol­tak. Ma sem élnek eléggé a köztudatban azok a hídverő kí­sérletek, amelyet magyar, ro­mán, szlovák, szerb, horwát rész­ről a szabadság közös ügyének szolgálatát állították előtérbe. I Például 1849. július 28-án Sze­geden a magyar országgyűlés elfogadta a Szemere Bertalan 3 Békés 1974. OKTÓBER 8. A kultúra palotájában ott voltak megyénk delegációinak tagjai is által előterjesztett nemzetiségi törvényt, amely kimondja: „Mi minden népet testvérünknek te­kintünk” s így kollektiv nem­zetiségi jogokat is törvényerőre emelt. Beszéde további résizétoen em­lékeztetett. hogy a Duna-meniti népek összefogásának jelentő­ségét a magyar szellem legjobb­jai; Ady, Bartók, később József Attila és társai világosan látták ugyanúgy, minit a szomszéd né­pek legmesszebb látó fiai. Ezt azonban meggátolták a reakciós erők. melyek mesterségesen szí­tottak ellentétéket és tudatosan használták az „oszd meg és uralkodj” politikát. Történelmileg gyökeresen új helyzet állt elő 1944—45-ben, amikor a hős szovjet hadsereg felszabadította országainkat a fasiszta elnyomás alól — mond­ta a továbbiakban dr. Orbán László. Nemcsak 1848—49 örök­sége válhatott valóra, hanem az is, hogy a munkásosztály, a magyar nép — a kommunista párt vezetésével — diadalma­san megvívta harcát a kapita­lista kizsákmányolás és elnyo­más ellen a szocialista forrada­lomért, Hasonló utat járt be a román nép: a munkásosztály és pártja vezetésével győzelemre vitte a szocialista forradalmat és sikeresen építi hazájában a szocializmust. Üj lehetőségek nyíltak meg egymás melleit élő népeink kapcsolatában, melye­ket a közös sor» és a közös érdek fűzött össze a történelem során. Két szocialista or­szág él most egymás mellett* amelyet összekapcsol a szocia­lista építés közös ügye. a mar­xista—leninista világnézet, az internacionalizmus, a béke szol­gálata. Összekötő kapocs az or­szágainkban élő nemzetiségiek is, a nálunk élő románok, az itt élő magyarok. Annál erő­sebb ez az egymást összekötő híd, minél következetesebben érvényesülnek országainkban a lenini nemzetiségi politika elvei. Internacionalista és nemzeti érdek, hogy kölcsönösen fellép­jünk minden előítélet ellen, amély elválaszt, hogy támogas­suk a szellemi és gazdasági híd­építőket, hogy a határokat ne szakadéknak tekintsük, hanem közös ösvénynek, melynek men­tén a barátság virágozhat — mondotta befejezésül kormány- delegációnk vezetője. Az ünnepi beszédek elhang­zása után maígyar és román mű­vészek adtak közös, nagy sike­rű műsort. i Nagy János és Nyári Sándor elhelyezik a kegyelet virágait m sírem léken

Next

/
Thumbnails
Contents