Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-08 / 235. szám
Szovjet kulturális napok Bárom nap Számsort Békésen, Békéscsabán, Mezöberényhen. Cserváson és Sarkadon A szarvasi megnyitón B. D. Seviltln, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa magyarul köszöntötte a város és Békés megye lakóit Szombaton este Szarvason ünnepélyes nyitánnyal megkezdődtek Békés megyében a szovjet kulturális napok. A megnyitót követő kultúrműsorában hatalmas sikert arattak a moszkvai, a bakui' operettszínház művészei, és a szovjet déli hadeeregcsoport művészegyüttese Mezőberényben „A Szovjetunió magyar szemmel” címmel nyílt Gink Károly fotókiállítása, Csorváson szintén szovjet katonaművészek szerepelteti szombaton esté. Vasárnap nyílt meg Békésen nagy érdeklődés közepette a „Lenin élete és a kommunizmus építése a Szovjetunióban a magyar bélyeggyűjtők gyűjteményeiben” című kiállítás, Sarkadon pedig a szovjet déli hadseregcsoport művészei léptek fel a „Bemutatjuk a Szovjetuniót” című kiállítás megnyitása után. Tegnap, hétfőn Békéscsabán, a Jókai Színházban vendégszerepeltek a moszkvai operettszínház, a lvoVl, novoszibirszki, ogyeeszai filharmónia és a déli hadseregcsoport művészek A műsor egyik pillanata: orosz tánc A békési művelődési házban bemutatott bélyegkiállitás vasárnap délelőtt óta tekinthető meg (Fotó: Bódís MJ „Emlékezni jói H Aradra és baráti kézfogásra” Magyar—román ünnepség a 125« évfordulón Arad, 1974. Október 6. j Hűvös eső szemerkél. A szűk Stirada Stromped-n ezrek és ezrek vonulnak esernyő alaitt az utcából torkolló térre, ahol em lékoszllop áll. Az az oszlop, amely nemzedékek óta emlékezi ért. az aradi 13-ra. A hősökre* akiknek vértanúságával dicső korszak zárult le. Ott áll az oszlop. ahol l„.l évvel ezelőtt a bitófák sorakoztak, Ide igyekszünk ezen a napom, amikor közös magyar —romáin ünnepség keretében katonai díszpompával helyezik örök nyugalomra az itt kivég- i l zeit 11 honvéd tábornok hamvait. A két nép kormányának képviselői : román részről Dímitru Popescu, a Román Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács elnöke, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, a magyar kormány képviseletében pedig dr. Orbán László kulturális miniszter, az MSZMP KB tagja helyeztek el koszorút az emlékműnél. Ugyancsak lerótták kegyeletüket a hősök sírjánál a megyénket képviselő száztagú delegáció nevében Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese és Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Ott volt a résztvevők között Enyedi G. Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára is. A koszorúzás után a résztvevők az aradi kultúrpalotába vonultak, ahol mintegy 800 meghívott vendég előtt Dumttru Popescu és dr. Orbán László mondott beszédet. A Román Kommunista Párt KB titkára üdvözölte a magyar kormányküldöttséget és megelégedését fejezte ki, hogy házigazdái lehetnek ennek a két nép közötti hagyományos baráti kapcsolatok tekintetében mélységesen történelmi jelentőségű megnyilvánulásnak. Rámutatott arra. hogy az új világ építésében vállvetve halad egymás mellett a két szomszédos nép. összefogásuknak és barátságuknak alapja a társadalmi rendszer azonossága. Meggyőződése szerint ez az új típusú barátság teljes mértékben megfelel a két nép alapvető érdekeinek és a társadalmi haladásért vívott harc általános érdekelnék. Beszéde után dr. Orbán László lépett a mikrofonhoz: — Emlékezni jöttünk Aradra, és baráti kézfogásra, népeink barátságának további erősítésé- | re. azért jöttünk- hogy elhelyez- J zük a kegyelet virágait a 125 évvel ezelőtti vértanúság színhelyén, a hősök sírjánál — kezdte beszédét, majd így folytatta: — Az aradi 13-ak nemcsak Magyarország, hanem az európai népék mártírjai is voltak. Ma sem élnek eléggé a köztudatban azok a hídverő kísérletek, amelyet magyar, román, szlovák, szerb, horwát részről a szabadság közös ügyének szolgálatát állították előtérbe. I Például 1849. július 28-án Szegeden a magyar országgyűlés elfogadta a Szemere Bertalan 3 Békés 1974. OKTÓBER 8. A kultúra palotájában ott voltak megyénk delegációinak tagjai is által előterjesztett nemzetiségi törvényt, amely kimondja: „Mi minden népet testvérünknek tekintünk” s így kollektiv nemzetiségi jogokat is törvényerőre emelt. Beszéde további résizétoen emlékeztetett. hogy a Duna-meniti népek összefogásának jelentőségét a magyar szellem legjobbjai; Ady, Bartók, később József Attila és társai világosan látták ugyanúgy, minit a szomszéd népek legmesszebb látó fiai. Ezt azonban meggátolták a reakciós erők. melyek mesterségesen szítottak ellentétéket és tudatosan használták az „oszd meg és uralkodj” politikát. Történelmileg gyökeresen új helyzet állt elő 1944—45-ben, amikor a hős szovjet hadsereg felszabadította országainkat a fasiszta elnyomás alól — mondta a továbbiakban dr. Orbán László. Nemcsak 1848—49 öröksége válhatott valóra, hanem az is, hogy a munkásosztály, a magyar nép — a kommunista párt vezetésével — diadalmasan megvívta harcát a kapitalista kizsákmányolás és elnyomás ellen a szocialista forradalomért, Hasonló utat járt be a román nép: a munkásosztály és pártja vezetésével győzelemre vitte a szocialista forradalmat és sikeresen építi hazájában a szocializmust. Üj lehetőségek nyíltak meg egymás melleit élő népeink kapcsolatában, melyeket a közös sor» és a közös érdek fűzött össze a történelem során. Két szocialista ország él most egymás mellett* amelyet összekapcsol a szocialista építés közös ügye. a marxista—leninista világnézet, az internacionalizmus, a béke szolgálata. Összekötő kapocs az országainkban élő nemzetiségiek is, a nálunk élő románok, az itt élő magyarok. Annál erősebb ez az egymást összekötő híd, minél következetesebben érvényesülnek országainkban a lenini nemzetiségi politika elvei. Internacionalista és nemzeti érdek, hogy kölcsönösen fellépjünk minden előítélet ellen, amély elválaszt, hogy támogassuk a szellemi és gazdasági hídépítőket, hogy a határokat ne szakadéknak tekintsük, hanem közös ösvénynek, melynek mentén a barátság virágozhat — mondotta befejezésül kormány- delegációnk vezetője. Az ünnepi beszédek elhangzása után maígyar és román művészek adtak közös, nagy sikerű műsort. i Nagy János és Nyári Sándor elhelyezik a kegyelet virágait m sírem léken