Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-04 / 232. szám

(Folytatás az 1. oldalról)

A miniszter a továbbiakban kiemelte:

A törvényjavaslat megerősíti a külkereskedelem állami monopóliumát és annak alapján a külkereskedelem területén világos és egységes jogi rendet teremt. A javaslat rendelkezéseiből egyértelmű, hogy a külkereskedelmi monopólium kizárólag az államot illeti meg. Az állam feladata, hogy kialakítsa a kv (kereskedelem nemzetközi feltételeit, létrehozza a külkereskedelem szervezeti rendszerét, jogot adjon külkereskedelmi tevékenység folytatására, irányítsa és ellenőrizze a tevékenységet. A szocialista külkereskedelmi monopólium követelménye, hogy annak betartása mindenkire kötelező. A monopólium betartásának szellemében- kell a nemzetközi gazdasági kapcsolatok területein eljárni. Az állam külkereskedelmi monopóliumának betartása az érdekeltekkel való szoros együttműködést tételez fel. A külkereskedelmi monopólium felett a Minisztertanács megbízásából — az elmondottak szellemében — a Külkereskedelmi Minisztérium őrködik. Ez nem ellentétes azzal, hogy a Minisztertanács valamely kérdésben a hatáskört magának tartja fenn, magához vonja, vagy más szervre ruházza. A külkereskedelmi monopóliummal, a külkereskedelem szervezetével, működésével és irányításával kapcsolatos alapvető kérdéseket most törvényi formában kívánjuk rendezni, amelynek alapja az alkotmány.

A külkereskedelmi monopólium és azsßzon alapuló jogi rend sérthetetlenségét a végrehajtás során feltétlenül biztosítani fogjuk. A javaslatnak ugyanakkor nem célja a gazdálkodó szervezetek lehetőségeinek bármely szűkítése va^ a meglevő helyzet megmerevíte- se. A javaslat a gazdálkodó szervezetek számára külgazdasági kapcsolataik alakításához — törvényes keretek között — széles körű jogokat és cselekvési szabadságot biztosít.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a külkereskedelmi politika az általános gazdaságpolitika ré- s'o. Alapelveit mindenkor a kö- zéotávú népgazdasági tervről szóló törvény állapítja meg. Ennek alapján a külkereskedelmi politika kereteit és irányelveit — általában az éves népgazdasági tervben — a Minisztertanács határozza meg. míg a részletkérdések kidolgozása a külkereskedelmi miniszter feladata. A külkereskedelmi politikára vonatkozó rendelkezések biztosítják a javaslatnak a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. számú törvénnyel való összhangját is.

A törvényjavaslat leszögezi azokat az elveket, amelyeken külkereskedelmi politikánk alapul. Tlven elsősorban a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása, az egveniogúság. a kölcsönös előnvök biztosítása és a megkülönböztetéstől- való mentesség. Hazánk jelenleg 144 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot. B3 országgal van államközi szerződésünk.

Bíró József aláhúzta, hogy a szocia'is*a országokkal való gazdasági kapcsolatok feü eszi ése

tudatos törekvés, mert politikai és társadalmi előrehaladásunk bázisa a velük és ezen belül a Szovietunióval való kapcsolatok szilárdítása. Gazdasági fejlődésünk a felszabadulás első napjaitól a szocialista, illetve a K GST - tagorszá gokkal megvalósított együttműködésre épül. Áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk. Ezen belül legnagyobb a forgalmunk a Szovjetunióval, amely az össz-forgalomban 35 százalékos arányt képvisel.

A kölcsönös előnyök alapján sokoldalú gazdasági kapcsolatot

alakítottunk ki a fejlődő országokkal. Kivitelünkben továbbra is a gépek, a fejlődő országok kibontakozó iparának szükségleteit biztosító félkész termékek domináltak, míg a behozatal döntő többségét a népgazdaság .számára fontos nyersanyagok és mezőgazdasági termékek képezték. Komoly erőfeszítéseket tettünk, hogy a fejlődő országokból származó ipari és mező- gazdasági nyersanyagok behozatalát a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésével oldjuk meg, úgy, hogy a népgazdaság növekvő nyersanyagigényét hosszú távú együttműködési programok, hosszú lejáratú államközi és magánjogi szerződések keretein belül biztosítsuk. Ennek eredményeként a gyapot, nyersifoszfát, növényi és állati eredetű takarmány, kávé és kakaó beszerzése szinte teljesen olyan területekről történik, ahol szükségleteinket államközi

egyezmények biztosítják. Ma már belföldön — a hagyományos trópusi termékek mellett — egyre ismertebbé válnak a íejlóau országokból szármázó különféle textil- és bőripari termékek, szőnyegek, kozmetikumok.

A békés egymás mellett élés politikájának v-alóra vállasa érr dekében, a kölcsönös érdekek ügyelem be vételével, a teljes egyenjogúság biztosításával tej- lesztj ük kereskedelmi, gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal.

Külkereskedelmi forgalmunk dinamikusan fejlődött az elmúlt évek során. Ma már hn&z- szú lejáratú kereskedelmi, műszaki-tudományos, termelési együttműködési megállapodások sora van érvényben. Partnereink áitalában felismerték a szocialista országok által szorgal- mkzott hosszú lejáratú megállapodások előnyeit és azt, hogy Magyaionszág kereskedelmének a szocialista országokkal folytatott tervszerűsége és biztonsága kiegyensúlyozott, kockázat- mentes aeressedelmet jelent szamukra is. A KGST-tagországok egy utunúkódésenek keretében megvalósuló nagyszabású célok tovuuü növelik a magyar piacon a nem szociálisra oa-sza- gok cégeinek szállítási leneto- aegeit.

A kölcsönös érdekek el ismert» „-i jelenti a icgnngj obo kedvezmény elve szerinti elbánás alkalmazása. Ezt meg nem minden országtol kaptuk, meg. Nem rajtunk múlik teliül, nogy mi sem tudjuk valamennyi országnak biztosítani. Az általános vám- es kereskedelmi egyezményhez, a GATT-hoz történt csatlakozásunk komoly eiore- lepast jerent ezen a torén. Biztosítja, hogy a magyar gazdálkodó szervezetek külkereskedelmi tevékenységüket a vilagke- reskedelenioen altaiában érvényesülő feltételek mellett folytassák. Lehetőséget ad továboá szamunkra, hogy részt vegyünk azokon a sokoldalú tárgyalásokon. amelyeknek célja az áru- íorgalmat sújtó vámok csökkentése és az egyéb kereskedelmi akadályok megszüntetese. Kétoldalú kapcsolatainkban, és a nemzetközi fórumokon egyaránt halarozotlan fellépünk a kivitelünket hátrányosán érintő megkülönböztető intézkedések ellen. Különösen fontosnak taxájuk a magyar kivitelt fekező mennyiségi korlátozások mielőbbi felszámolását Bzükséges- nek tartjuk, hogy az európai gazdasági közösség vonja vissza azokat az érdekeinket sértő, egyoldalú intézkedéseket, amelyek megakadályozzák olyan hagyományos termékeinknek, mint az élő marha és marhahús, az európai gazdasági közösség tagországaiba történő kivitelét. - '

Az Egyesült Államok — po liíikai meggondolásokból — ed' dig nem tette lehetővé, hogy vállalataink a legnagyobb kedvezmény elve alapján kereskedjenek USArbeli vállalatokkal. Ennek megfelelően természetesein rrú sem biztosítjuk az amerikai áruk számára a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánást. Ez a helyze* kereskedelmi kapcsolataink fejlesztésének jelenleg komoly akadálya.

A nehézségek ellenére a tőkés országokkal folytatott kereskedelem kilátásai kedvezőek.

A külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezetek köre az elmúlt években jelentősen bővült. Külkereskedelmi tevékenységet ma több, mint 100 gazdálkodó egység fejt ki, amelyek különböző szervezeti formában működnek. A külföldi vállalatok kereskedelmi képviseletére állami képiviseleti vállalatokat hoztunk létre.

A törvényjavaslat a külkereskedelmi jog megadásának csupán legfontosabb feltételeit határozza meg. A javaslatban megjelölt kereteken belül a gyakorlat az adott időszak gazdaságpolitikájától függően fog kialakulni. Könnyítést tartalmaz a javaslat a termelési-együttműködési és szakosítási szerződésekkel % kapcsolatban. Az ilyen szerződések előkészítésében és megkötésében — ha a feltételek adottak — a gazdálkodó szervezet külkereskedelmi jog nélkül is részt vehet.

Ezután a külkereskedelmi és termelő vállalatok szerződéses kapcsolatairól beszélt a miniszter.

A külkereskedelem irányítása harmonikusan illeszkedik tervgazdálkodásunk rendszerébe — folytatta Bíró József. — Az irányítás egyik fontos feladata, hogy biztosítsa minden államközi kötelezettségünk maradéktalan teljesítését, ehhez kölcsönös érdekek fűződnek. A rögzített kontingenseket gazdálkodó szervezeteinknek teljesíteniük kell. Ha erre nem kerül sor, a törvényjavaslat megadja a kellő felhatalmazást a szükséges állami intézkedések megtételére. Gazdaságirányítási rendszerünkben általánosan érvényesül az a szabály, hogy az állam a népgazdasági lehetőségek figyelembevételével kiküszöböli az esetleges anyagi hátrányt. mely az egyedi utasítás végrehajtása során keletkezik. A javaslat ezt a szabályt a külkereskedelem körében most a törvény szintjére emeli. Eddig tapasztalataink szerint, megbatározott tevékenységre történő utasítás csak kivételes esetekben születik majd.

A külfpldi vállalatok számú' ra eddig is lehetővé tettük, hogy a magyar piacon üzleti tevékenységet fejtsenek ki. Keres- .kedelmi érdekeik tartós ápolására és előmozdítására magyar képviseleti vállalatokat bízhatnak meg.

A külföldi vállalatok növekvő piaci aktivitása indokolttá tette helyzetük törvényi rendezését. Ideiglenes itt-tartózkodá- suk idejére törvényes rendelkezéseinkkel összhangban fejthetnek ki kereskedelmi tevékenységet. Tartós jellegű itt-tartóz- kodásukhoz, a külföldi vállalatok letelepedéséhez, képviseletek, irodák nyitásához hatósági engedély lesz szükséges. Az eddigi leixetöségeket fenntartva most új jogokat aduník. Eddig ugyanis nem tettük számukra lehetővé, hogy Magyarországon képviseletet létesíthessenek, üzleti irodákat állíthassanak fel. Képviseletüket csupán az erre feljogosított szervezetek, elsősorban az állami képviseleti vállalatok látták el. A vállalati képviseletek létesítése a külföldiek számára azonban nem korlátlan jog. Engedélyezésükre akkor kerülhet sor, ha működésük a népgazdasági érdekekkel és külkereskedelmi politikánkkal összhangban all; a tartós és szoros műszaki vagy gazdasági együttműködést elősegíti.

Külföldi gazdasági tevékenységünk bővülését jelenti, hogy kereskedelempolitikai céljaink elérése, valamint külföldi piaci szervezetünk kiépítése érdekében a magyar gazdálkodó

szervezetek külföldön vállalatokat alapítanak, illetve vállalati érdekeltségeket szereznek. E formák arra hivatottak, hogy a lehető legjobban biztosítsák a termelési vagy kereskedelmi együttműködés tartósságát és annak hatékonyságát.

Külkereskedelmünk az elmúlt években jelentős eredményeket ért el. Forgalmunk dinamikusan növekedett. Kereskedelmi mérlegünk 1972-ben és 1973-ban aktívummal zárult. A IV. ötéves terv 1975. év végéig várható teljesítése arról tanúskodik. hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó céljainkat elérjük. Eredményeink nem csupán a külkereskedelmi vállalatok, hanem az t :ar. a mezőgazdaság, a közlekedés, egyszóval az egész népgazdaság eredményei is, A világgazdaságban mutatkozó válságjelenségek, a kereslet visszaesése, az olajválság, a pénzügyi válság, a nagyarányú pénzromlás — a szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködés erősödő kedvező hatása mellett is — hátrányosan érinti külgazdasági kapcsolatainkat. A nyers- anyagárak nagymértékű növekedése miatt a behozatali árak a i viteti árakat jelentősen meghaladják. E kedvezőtlen irányzatokat csak munkánk hatékonyságának növelésével tudjuk ellensúlyozni. Fokoznunk kell a versenyképes külső piaci kereslet változásaira kevésbé érzékeny termékek termelését. Növelnünk kell termékeink gazdaságosságát.

Fokoznunk kell kereskedelmünk kedvezőbb áruszerkezetének kialakítását.

Keresnünk kell a gazdasági együttműködés új és eredményesebb formáit. Mindez megköveteli a neanzetközi gazdasági tevékenységben érdekéit valamennyi ipari, mezőgazdasági, külkereskedelmi szervezet összehangolt, együttes erőfeszítését.

Bíró József befejezésül rámutatott;

A külkeresíkedelmi törvény megalkotása egyik eleme a jogalkotási programnak, amelynek célja, hogy a gazdasági élet legjelentősebb kérdéseit törvény szabályozza; A javaslat tartalma összhangban áll a párt és a kormány gazdaságpolitikájával. A Minisztertanács nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a töirvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el.

Az expozét követő vitában felszólalt Gácsi Miklós (Borsod megye 3. vk.) kohó- és gépipari államtitkár. Többek között hangsúlyozta .

Gazdaságunk sem nélkülözheti, hogy szocialista partnereinkkel — a több évtizedes, bevált gyakorlatnak megfelelően —továbbra is a kölcsönös előnyökön alapuló, egymás érdekeit tiszteletben tartó feltételek mellett fejlesszük külkereskedelmünket.

Azokkal a partnereinkkel pedig, akiktől politikai elkötelezettségeinkben különbözünk, a diszkriminációmentes és a kölcsönös előnyöket szolgáló kereskedelmi kapcsolatokat alakítsunk ki.

Ezek figyelembevételével a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat benyújtását indokoltnak és időszerűnek tartom.

Elhangzott dr. Molnár Frigyesnek, a SZŐ VOSZ elnökének (Bács-Kiskun megye, 3. vk.) felszólalása is. Az országgyűlési képviselő kiemelte; A szövetkezetek alapvetően érdekeltek országunk nemzetközi gazdasági kapcsolataiban és azok továbbfejlődésében. A törvény- tervezet előkészítése során az országos szövetkezeti szerveknek módjukban állt véleményükért kifejteni. Ezeket az észrevételeket és javaslatokat a törvénytervezetben figyelembe vették.

A különböző népgazdasági ágakhoz tartozó szövetkezetek

kiegészítő, mégis fontos szerepet töltenek be hazánk külgazdasági kapcsolataiban. Az ország ipari termékekből származó külkereskedelmi forgalmának 6 százalékát jelentik az ipari szövetkezetek által előállított áruk, több mint 7 milliárd forint értékben. A múlt évi több mint 10 milliárd forintos mezőgazdasági export nagyobb hányada a mezőgazdasági szövetkezetekből - származik. Társadalmi érdekünk fűződik ahhoz, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek termelésük további korszerűsítésével, a színvonalas belföldi ellátás mellett, az igényelt mezőgazdasági termékek még nagyobb hányadát tudják külkereskedelmi célokra rendelkezésre bocsátani.

Számottevő a fogyasztási szövetkezetek és az érdekeltségükbe tartozó külkereskedelmi vállalatok külkereskedelemben betöltött szerepe. Általában gyorsan reagálnak a külföldi piac Igényeire és hatásaira, ezért hatékonyan vesznek részt mind az export, mind az import bonyolításában.

A szövetkezeti külkereskedelmi vállalatok az ország kivitelének mintegy 8 százalékát, a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek exportjának közel 25 százalékát forgalmazzák. Eredményesek a külföldön rendezett magyar szövetkezeti hetek, amelyek az állami külkereskedelmi vállalatok tevékenységének bővülését is elősegítik.

A szövetkezetek külgazdasági tevékenységét hasznosan segítik elő az országos szerveik széles körű nemzetközi társadalmi kapcsolatai. A magyar szövetkezeti mozgalom jelenleg több mint 60 ország szövetkezeti szervezeteivel van kapcsolatban. A legszorosabb együttműködés a Szovjetunió és a szocialista országok szövetkezeti intézményeivel alakult kd. Fejlődik a tőkés országok szövetkezeti szerveivel Is együttműködésünk.

Dr. Molnár Frigyes a továbbiakban kiemelte: A törvény- tervezet az ország társadalmi, politikai és gazdasági érdekeit szem előtt tartva helyesen határozza meg külgazdasági kapcsolataink célját, az e tevékenységben részt vevő szervezetek jogiait és kötelezettségeit, s külkereskedelmünk hatékonysága szempontjából fontos elveket.

Felszólalt a vitában Kerkay Andorné Fejér megyei képviselő, ezután Molnár Endre (Budapest, 57. vk.). a Budapesti Pártbizottság titkára kapott szót, majd László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szólalt fel. Többek között kiemelte:

A törvény egyenlő feltételeket ás lehetőségeket biztosít hazánk minden külkereskedelmi partnere számára. Mi — érdekeinknek megfelelően — azokkal az országokkal építjük leginkább gazdasági kapcsolatainkat, amelyeket a piac nagysága, a kapcsolatok tartóssága és biztonsága jellemez, ahol exportunkat teljesen egyenjogúan kezelik, minden hátrányos megkülönböztetés nélkül. Ilyen piac mindenekelőtt a KGST. amely önmagában véve is megfelelő hátteret ad a magyar népgazdaság fejlődéséhez. Tagállamaiban a világ népességének 10 százaléka él és itt állítják elő a világ termelésének több mint egyhar- madát. Fennállásának negyed- százada alatt a tagországok fejlődése gyorsabb volt, mint a tőkés országok bármely csoportjáé: a nemzeti jövedelem nyolcszorosára, az ipari termelés több mint tizenkétszeresére emelkedett. Ezzel a háttérrel biztonságosan léphetünk fel egyéb nemzetközi piacokon is.

— Nem lebecsülendő előnye ennek a piacnak a biztonság sem. A KOST-országok együttműködése hosszú és. középlejá■ (Folytatás a 3. oldalon)

megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka