Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-04 / 232. szám

Megkezdődött az országgyűlés ftszi ülésszaka ffolytatás & 2. oldalról) ratú terveken alapul; ennék elő­nyeit mind szállítóként, mint be­szerzőként élvezzük. Egyebek közt azoktól a konjunkturális vál­tozásoktól, amelyek a tőkés pia­cokon időnként a magyar nép­gazdaság egyik vagy másak ágát —• legutóbb éppen élőállat-ex­portunkat — is sújtják, mentes a KGST. Energia- és nyersanyag- ellátásunk biztonságát is elsősor­ban a közös erőfeszítéseknek kö­szönhetjük. — A KGST — politikai és gazdaságpolitikai célját tekintve — kezdettől fogva nyitott gazda­sági tömörülés volt, amely az egyenlőség és a kölcsönös elő­nyök alapján mindenki számára nyitva állt és nyitva áll. Ter­mészetszerű az a törekvés, hogy a KGST-ben tömörült államok, amelyek a világ ipari termelé­sének 27 százalékát állítják elő, a világkereskedelemben való részesedésük ugyanakkor csak 10—11 százalékos, a kölcsönös érdekek alapján ezt az ellent­mondást fel kívánják oldani. — A KGST-be tömörült or­szágok politikai és gazdasági együttműködéséből kialakult fejlődés vetette meg az alapját annak, hogy a 70-es évek elejé­től kezdve a tagországoknak nemcsak az egymás közötti, ha­nem a nyugati országokkal foly­tatott külkereskedelme is gyors ütemben növekedhetett. ' Szót kért Marton János Győr- Sopron megyei képviselő is. Felszólalt a vitában Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese. fűtőanyag- és energiahordozó- tartalékainak további kiaknázá­sára, s a legfontosabb gépipari ágazatokban a szakosítás és ko­operáció kiszélesítésére. Elhatá­roztuk, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítunk a szocialista gazdasági integráció komplex programjában előirányzott, új, korszerű gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési for­mák szélesebb körű alkalmazá­sára. Megállapodtunk, hogy fo­kozzuk az integráció konkrét megvalósításával kapcsolatos munkát, hogy így jobban kihasz­náljuk az egyes kulcságazatok és termékfajták közös tervezésének lehetőségeit, szélesítsük a ter­melési és műszaki-tudományos együttműködést a hatékonyság fokozására és országaink népgaz­dasági fejlődésének további meg­gyorsítására. Tárgyalásaink új irányokat határoztak meg, új távlatokat nyitottak. Huszár István beszéde országgyűlés előtt levő tör­vényjavaslat nem pusztán azt jelenti — bár önmagában ez is jelentős lenne —, hogy a ko­rábban hozott rendelkezéseket és jogszabályokat most rend­szerbe foglaljuk és egységesít­jük. A vitára bocsátott törvény- javaslat ennél tovább megy; to­vább lép az állami monopólium tényének megerősítésével, tar­talmának gondos, pontos meg­határozásával és törvénybe ik­tatott minősítésével. Megerő- siti, hogy a külkereskedelem­nek alapvető feladata a párt és a kormány gazdaságpolitiká­jának parciális érdektől mentes szolgálata. Kiemeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a szocialista gazdasági integrá­ció jelentőségét A törvényja­vaslat kimondja, hogy a kül­kereskedelem a népgazdaság szerves része, e tevékenység állami irányítása — a szocia­lista tervgazdálkodás követel­ményének megfelelően •— fon­tos eszköz kormányunk kezé­ben a gazdasági élet egészé­nek szabályozásához. Ez a törvényjavaslat nem egysze­rűen az adásvételt szabályoz­za, hanem hazánknak a nem­zetközi munkamegosztásban be­töltött szerepét rögzíti; A következőkben a magyar- szovjet tárgyalások jelentőségét méltatta. A közös közlemény — mondot­ta többek közt — részletesen összefoglalja tárgyalásaink témá­it és eredményét. Ezek közül én csak azt kívánom kiemelni, ami az országgyűlés jelenlegi ülés­szakának napirendjéhez szerve­sen kapcsolódik. Örömmel és megelégedéssel állapítottuk meg, hogy a két ország közötti keres­kedelmi forgalom megállapodá­saink szerint, dinamikusan nö­vekszik. Megtárgyaltuk a magyar és a szovjet népgazdaság következő ötéves terveinek összehangolása terén eddig végzett munkát, kü­lönös tekintettel a két ország A magyar és a szovjet nép barátságának, Magyarország és a Szovjetunió éppen harminc esz­tendeje kezdődött sokoldalú együttműködésének kiemelkedő eseménye volt ez a látogatás. E látogatás további lendületet, biztonságot és lelkesedést adott szocialista építőmunkánk új fel­adatainak végrehajtásához. Űjabb erőt meríthettünk a kom­munizmust építő szovjet nép al­kotó munkájának nagy sikerei­ből. Felszólalását így folytattam Lelkesítő céljaink megvalósí­tásában fontos lépést jelent előre, a most vitára bocsátott külkereskedelmi törvényjavaslat. Hozzásegíthet, hogy népgazdasá­gunknak e fontos ágazata még jobban, még hatékonyabban szolgálja politikai, társadalmi, gazdasági céljainkat, a szocializ­mus építését. Ebből a szempont­ból tartom értékesnek a törvény- javaslatot és kérem az ország- gyűlést, hogy azt fogadja el. Felszólalt még a csütörtök délelőtti ülésen Radnóti László, Kollár János, Gorjancz Ignác, Kovács Sándor képviselő. Miután több felszólaló nem jelentkezett, Apró Antal meg­adta a szót dr. Bíró József külkereskedelmi miniszternek, aki válaszolt a képviselői hozzá­szólásokra, javaslatokra. Ezután az országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi, vala­mint a kereskedelmi bizottság jelentésében foglalt módosító ja­vaslatokat, majd a külkereske­delemről szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a megsza­vazott módosító indítványokkal — részleteiben egyhangúlag elfo­gadta. Apró Antal elnöki zárszavával berekesztette a csütörtöki ülést. Az országgyűlés pénteken 10 órakor folytatja munkáját; meg­tárgyalja a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökének beszá­molóját a Tanácstörvény végre­hajtásáról. (MTI) Ünnepi megemlékezés, kiállítás a Férf if ehérnemű-gy árban Beszédében hangsúlyozta, hogy az országgyűlés jelenlegi ülésszakának napirendje ékesen bizonyítja törvényhozásunk fo­lyamatos és tervszerű törvény- alkotó tevékenységét. Az utóbbi években is számos új törvény született —• mon­dotta —, közöttük olyan nagy jelentőségű, mint a tanácsok­ról, az egészségügyről és az ifjúságról szóló törvény vagy legutóbb a házasságról és a csa­ládról alkotott törvény. Ezt a sort gazdagítja most az országgyűlés, amikor napi­rendre tűzte a külkereskede­lemről szóló törvényjavaslat megtárgyalását A külkereskedelem — mint ezt a törvényjavaslat bevezető mondata igen pontosan megha­tározza — az export és az im­port útján összekapcsolja nép­gazdaságunkat a rvilággazda- sággal, hozzájárul hazánknak a nemzetközi munkamegosztás­ban betöltött szerepének kiszé­lesítéséhez. Ezáltal segíti a nép­gazdaság szükségleteinek mind teljesebb és mindinkább elő­nyös kielégítését, s így szolgál­ja társadalmi céljainkat, a gaz­dasági fejlődés ügyét. A kül­kereskedelemnek jelentős sze­repe van népgazdaságunkban. Jól szemlélteti ezt az a tény, hogy kivitelünk: értéke jelen­leg nemzeti jövedelmünknek 40 százaléka. Várható, hogy ez az aránya következő évtized során dinamikusan tovább növekszik, és megközelítheti, esetleg el is érheti az 50 százalékot — mon­dotta többek között, majd így folytatta; Az idei év első nyolc hónap­jának adatai azt jelzik, hogy a külkereskedelem továbbra is eredményesen dolgozik, habár jóval nehezebb körülmények között, mint az előző esztendők­ben. Nem a magyar áru lett ke­vésbé kelendő, de mi is meg- érezzük azt a hihetetlen ár­emelkedés-hullámot, amely a tőkés piacot az utóbbi egy év­ben elárasztotta; Azoknak a termékeknek az ára, amit mi exportálunk, mintegy egyne­gyedével lett magasabb a nem szocialista piacokon, mint egy esztendővel ezelőtt volt. Ugyan­akkor azoknak a termékeknek az ára — többségük nyers­anyag, vegyi cikk és gép —, amit nem szocialista piacról importálunk, több mint 40 szá­zalékkal emelkedett. A csere­arányoknak ez a romlásá a nem szocialista országokkal folyta­tott külkereskedelmünkben nem csekély gondot jelent. Ezzel szemben a szocialista országok­kal folytatott külkereskedel­münk, megállapodásainknak megfelelően, tervszerűen ala­kul A külkereskedelemről szőlő törvényjavaslat tehát a gazda­sági élet rendkívül érzékeny te­rületén alkot új jogi rend­szert. Hangsúlyozni kívánom, hogy külkereskedelmünk ed­dig is meghatározott jogszabá­lyok szerint folyt. Mégis; az Kellemes hangulatú ünnepsé­get rendeztek csütörtökön dél­után Békéscsabán, a Férfifehér- nemű-gyárban. A hazánk, me­gyénk és Békéscsaba felszabadu­lásának 30. évfordulója tisztele­tére rendezett ünnepségre meg­hívták a gyár első igazgatóját, dr Blahut Jánost és feleségét, aki szintén itt volt igazgató. Az évforduló alkalmából kiállítást rendezték a felszabadulástörté­neti dokumentumokból, vala­mint testvérmegyénk, penzai ba­rátaink által küldött anyagokból. A kiállítást Nagy Lajos, a gyár jelenlegi igazgatója nyitotta meg az üzemben, majd a gyár mű­velődési házában folytatódott az ünnepség, ahol Zöld Jánosné csúcstitkár üdvözölte a résztvevő munkásmozgalmi veteránokat, valamint a gyár alapító tagjait. Ezután a 8-as számú Általános Iskola úttörőcsapata virággal, dallal, verssel köszöntötte a résztvevőket. Az ünnepség szó­noka dr. Blahut Jánosné volt, aki a munkásmozgalom történe­téről, ezen belül személyes élmé­nyeiről tartott lebilincselően ér­dekes és tanulságos visszaemlé­kezést. Különösen a fiatalok hallgatták nagy figyelemmel, az idősebbek pedig a régi időkre emlékeztek, s meghatódtak egy- egy esemény felidézésénél. Ezt követően az irodalmi színpad tagjai adtak színvonalas műsort, majd a vendégek üzemlátogatá­som vettek részt. Púja Frigyes megbeszélései New York Púja Frigyes külügyminisz­ter szerdán találkozott Bu- teflika algériai külügyminisz­terrel, az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakának elnökével. Meg­beszélésükön az ENSZ-közgyű­lés napirendjén szereplő kérdé­sek és a két ország közti kap­csolatok témái szerepeltek. A találkozón részt vett Szarka Ká­roly külügyminiszter-hejyettes j és Hollai Imre nagykövet, ha-1 zánk állandó ENSZ-képvise­letének vezetője is. Púja Frigyes külügyminiszter ugyancsak szerdán megbeszélést folytatott Abdel Hálim Khad- dam szíriai miniszterelnök-he­lyettes, külügyminiszterrel az ülésszak napirendjén szereplő kérdésekről, valamint az orszá­gaink közti kapcsolatokról. Az eszmecserében részt vett Hollai Imre nagykövet, hazánk ál­landó ENSZ missziójának ve­zetője is. (MTI) Lemondott az olasz kormány Róma Az olasz kormány szerda es­ti ülésén határozatot fogadtak el a kormány lemondásáról. Ma­riano Rumor miniszterelnök a húszperces kormányülés után nyomban felkereste Leone köz- társasági elnököt, hogy hivatalo_ san ig benyújtsa a lemondást. Ezzel a lépéssel a háború utáni 34. olasz kormány adta fel meg­bízatását. Lemondásra szólították lel Thieut Saigon! szenátorok, képviselők és egyetemi tanárok 15 tagú csoportja csütörtökön sajtóérte­NATO-liadgyakorlal Nyugat-Némeiországban A Német Szövetségi Köztár­saság déli körzetében „Refor- ger—U—1” fedőnévvel hadgya­korlatokat tartanak. Ezek kere­tében a napokban amerikai ka­tonákat szállító repülőgépek szállnak le a Majna-Frankfurt és Stuttgart közelében fekvő repülőtereken. Az Egyesült Ál­lamok és az NSZK területén levő NATO légitámaszpontok között létesített „légihídon” ok­tóber 5-ig az amerikai hadse­reg 12 000 katonáját és tisztjét szállítják át az NSZK-ba. Ezen­kívül Geislingern, Ulm, Krisch- heim és Ingolstadt körzetében szárazföldi hadgyakorlatok Is folynak. kezleten ismertetett nyilatkozat­ban azonnali lemondásra szólí­totta fel Thieu elnököt. Az el­lenzéki politikai erőket képvise­lő csoport nyilatkozatában rá­mutat, hogy Thieu nem képviseli ’a dél-vietnami nép többségének törekvéseit, képtelen helyreállí­tani a békét és megegyezésre jut­ni az Ideiglenes Forradalmi Kor­mánnyal. A nyilatkozat azt is hangsúlyozza, hogy az ország­szerte kibontakozó népi mozgal­mak következtében az elnök im­már teljesen elszigetelődött. „Mi — hangzik a nyilatkozat — azok­nak a vietnamiaknak nevében, akik véget akarnak vetni a há­borúnak, helyre akarják állítani a békét és megbékélést kíván­nak, egyhangúlag követeljük, hogy Nguyen Van Thieu mond­jon le és ezzel tegye lehetővé a dél-vietnami népnek, hogy sza­badon gyakorolhassa a nemzeti önrendelkezés jogát, szabad és egészséges kormányt hozhasson, létre.” Pőrtugália; Lefoglalták a Jobboldal fegyver raktárát Kétszáz géppisztolyt, 100 ezer lőszert, ezer gyújtógránátol, öt­ven darab 60 milliméteres ak­navetőt és még egy halom egyéb fegyvert, gyújtóbombát foglalt le a kontinens operatív parancsnoksága (COPCON) el­nevezésű katonai alakulat a jobboldali „Haladás Pártjá­nak” (PPMFP) lisszaboni szék­házában szerdán délután. A lapokban megjelent fény­képekről döbbenetes kéj* tárul az olvasó elé: tucatnyi benzin­palackokkal megrakott polc, ládaszámra gépfegyver és lő­szerek, az irodahelyiségekben pé­tiig az immár híressé vált zöld óriás plakátok, amelyek or­szágos szélsőjobboldali meg­mozdulásokra és tüntetések­re szólították fel a Spinola tá­bornok által megjelölt „csen­des többséget”. Á görög minisztertanács fontos döntései A görög kormány szerdán es­te bejelentette, hogy a csaknem 11 év óta először megrendezendő Választásokat november 17-én tartják meg és, hogy az ország államformájának eldöntésére hi­vatott népszavazást a választá­sok után 15 napon belül kitűzik és az azt követő 30 napon belül le is bonyolítják. Mint ismere­tes, Görögországban legutóbb 1064 februárjában rendeztek parlamenti választásokat, majd az 1967-ben államcsínnyel hata­lomra került katonai junta fel­függesztette az ország alkotmá­nyos rendszerét. A minisztertanács ülésén Ka­ramanlisz miniszterelnök egye­beit közt arra figyelmeztetett, hogy Görögországban még min­dig nem sikerült biztos és meg­nyugtató módon helyreállítani a demokráciát A minisztertanács határozat­ban szögezte le, hogy érvényte­lennek tekinti Papadopulosz volt diktátornak azt az 1973 augusz­tusában közzétett amnesztiaren­deletét, amely büntetlenséget biztosított azoknak a rendőri, bí­rósági és egyéb állami alkalma­zottaknak, akik a fasiszta junta működése idején „visszaélése­ket’’ követtek eL (AFP)

Next

/
Thumbnails
Contents