Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-31 / 255. szám

Elhúzódik orz ügyintézés Betartják-e a törvényeket Szarvason? cA kit (lUtiíjzL Békéscsabán Ketten a Barátság-szobában. Jelenet az Álmodó ifjúság cí­mű színes magyar filmből Az MSZMP X. kongresszusa központi feladatként jelölte meg a törvények maradéktalan betartását és betartatását min­den szerv és állampolgár ré­széről. Az új ügyészi törvény ennek szenti előtt tartásával született. A törvényesség be­tartásának felelősségét kiter­jeszti valamennyi állami és társadalmi szervre. Az ügyész­ségek az általános és speciális törvényességi felügyelet Tévén azonban továbbra is fontos sze­repet töltenek be a jogszabá­lyok érvényesítésében és betar­tásában. Első helyen az alkohol A napokban Szarvason a ta­nácsülést Tóth Kálmán, a szarvasi városi, járási vezető igyész arról tájékoztatta, hogy a városban milyen a törvé­nyesség helyzete. A tájékoztató egyik fontos megállapítása, hogy az állami és a társadalmi szervek egyre határozottabban törekszenek a szocialista törvé­nyesség érvényesítésére. Ugyan­akkor tért hódít a szocialista jogalkalmazásra jellemző ön­kéntes és kényszer nélküli jog­követés; mind a hatóságok, mind az állampolgárok a jogok tágabb értelmezésével jogtalan előnyt akarnak biztosítani ma­guknak. Ezeknek a törekvések­nek a hatóságok eredményesen veszik elejét. A tájékoztató foglalkozott a közrend- és a közbiztonság alakulásával Is. 1973-ban a vá­rosban 72 esetben kellett bűn- cselekmény miatt nyomozást elrendelni. Ebben az évben ok­tóber 1-ig 62 ügyben folyt nyo­mozás. A múlt évben 45-en követtek el vagyon elleni bűn- cselekményt. 1974-ben 36-ra csökkent az Ilyen jellegű bűn­cselekmények száma. Feltűnően kévés a társadalmi tulajdont károsító bűntett. Számuk vi­szont ez év második felében emelkedett. Több olyan bűn- cselekmény történt a városban, melyet a vállalatok és szövet­kezetek sérelmére követtek el. Súlyos élet elleni bűncselek­mény az elmúlt két évben nem fordult elő. a fiatalkorúak ál­tal elkövetett bűntettek száma az összes bűncselekményekhez viszonyítva elenyésző. 1973- ban három, ebben az évben ugyancsak három fiatalkorúval szemben indult büntető eljá­rás. Az elkövetési okok közül első helyen a rendszeres és mértéktelen alkoholfogyasztás szerepel. Sajátos problémákat vet fel a cigánylakosság helyzete. Az ő körükből kerülnek ki a besur­ranásos lopások tettesei. Társa­dalmi beilleszkedésük lassan halad. Sok gondot okoz az is­kolás korú cigány gyerekek beiskoláztatása, valamint az is, hogy a vállalatok és a szövet­kezetek vezetői cigány dolgozó­kat nem szívesen alkalmaznak. I tagsági logokat csorbították Szarvason a foglalkoztatottak nagy többsége szövetkezeti tag vagy alkalmazott. A szövetke­zeti demokrácia, mely az utób­bi években jelentős mértékben kibontakozott, leggyakrabban az alapszabályszerű működés függvényeként jelentkezik. Az ügyészi vizsgálatokból egyértel­műen kitűnik, hogy a szövet­kezetek alapszabályszerűen te­vékenykednek. Az új szövet­kezeti törvény hatályba lépése után viszont törvényszerű ren­delkezések is bekerültek az alapszabályokba. A törvénysér­tő előírások elsősorban a tag­sági jogokat csorbították. A felügyeleti szervek ellenőrzése valamennyire fényt derített, s ezt követően a szövetkezetek a közgyűléseken a törvényelle­nes rendelkezéseket kijavítot­ták. Noha az ügyészi vizsgálat szerint a vállalatok kollektív szerződései a hatályos jogsza­bályoknak meffelelnek, ennek ellenére a vállalatok a munka­viszonnyal kapcsolatos jogokat nem mindig tartják be. Előfor­dul a költségvetési gazdálko­dást folytató szerveknél, hogy a jogok és kötelességek egyen­súlya megbillen, s éppen a dol­gozók rovására, jogainak csor­bításával. Az eseti vizsgálatok azt igazolják, hogy a munka­ügyi ügyintézés terén sok a ja­vítanivaló. Ámbár egyre ritkábban, de előfordul, hogy a szövetkezetek a tagsági viszonnyal kapcsola­tos jogokat nem tartják be vagy olyan intézkedést fogana­tosítanak, mely alapszabályel­lenes. Ez történt a Szirén Ru­házati Ktsz-ben. A vezetőség határozatot hozott a részjegyek visszafizetésére, noha hatáskö­rénél fogva erre nem volt fel­jogosítva. Jogellenes haszonbérlet Mivel az új gazdaságirá­nyítási rendszer nagy önállósá­got biztosít a vállalatoknak és szövetkezeteknek, éppen ezért nagyon fontos, hogy a gazdál­kodásra vonatkozó jogszabályo­kat maradéktalanul betartsák. Ezzel kapcsolatban a szarvasi városi, járási ügyészség ki­rívó törvénysértést nem álla­pított meg. Egyes esetekben azonban előfordult, hogy a gaz­dálkodó szervek a jogszabályt megkerülve hoztak határozatot. Legutóbb a Táncsics Termelő- szövetkezet. Az állami tulajdo­nú, de a termelőszövetkezet használatában levő Körös-parti területet felparcellázta és ha­szonbérbe adta. Intézkedésével figyelmen kívül hagyta a föld­törvény előírásait. A város üzemeiben, szövet­kezeteiben a balesetvédelem hagy a legtöbb kívánnivalót maga után. Gyakran nem tart­ják be a biztonsági rendelke­zéseket. Sajnos az ellenőrzés sem megfelelő. Elsősorban ez a magyarázata az üzemi bal­eseteknek. Következetesebben A tájékoztató kitért a lakos­ság széles körét érintő ható­sági tevékenységre és a városi tanács rendeletéire. Mind a hatósági munka, mind a ta­nácsi rendeletek megfelelnek a törvényesség követelményei­nek. Más a helyzet azonban a tanácsi rendeletek végrehajtá­sával. A szakigazgatási szervek ezen a téren nem elég követ­kezetesek. Kiemelkedően jó munkát végez viszont a tanács az állami törvényességi fel­ügyelet során. A szakigazgatási szervek megfelelően bírálják el a szabálysértéseket. Sem törvénysértő határozat, sem törvénysértő elővezetés nem fordult elő az utóbbi két évben. A legtöbb probléma abból adó­dik, hogy egyes ügyek intézése nagyon elhúzódik. Ez pedig a jogalkalmazás értékét is le­rontja. A városi, járási ügyészi vizs­gálatok azt igazolják, hogy az utóbbi években a törvényesség helyzete sokat javult Szarva­son. Ez nemcsak abban mutat­kozik meg, hogy csökkent a kirívó törvénysértések miatti panaszok száma, hanem, hogy az állami és a gazdálkodó szer­veknél a jogszabályok érvénye­sítése kiegyensúlyozottá vált. Ez elősorban a jogok fokozott betartásában és a kötelességek önkéntes teljesítésében mutat­kozik meg. Jónak látta Mihály, ha életé­ben először nem takarékoskodik saját költségére a tápláló fala­tokkal. Ebédre, vacsorára- rosté­lyos pecsenyéket fogyasztott, ki­adós vörös borral. Igaz, minden pénze elúszott a járvány alatt, de megmaradt legnagyobb kin­cse, a puszta élet. Eddig azért házitanítóskodott, hogy megélhessen iskolái végzé­se közben. Mostantól jó ideig fő- foglalkozása lesz elszegődni gaz­dag családok gyermekei mellé. Megbízói közül az ómoravicai Szalmá&sy Miksa, Bács megye pénztárnoka nyitja a sort. Gon­dos atya, józanul sáfárkodó gaz­da. a műveltséget becsülő földes­úr lévén, a lehető legjobb neve­lőt kívánta felfogadni négy fia tanítására Komoly emberek ajánlják neki Stancsics Mihályt, ő maga is kéri a jó nevű tanítót, költözzék házába, Ömoravtcára. Készségesen vállalkozik Mihály a feladatra. Kedve tovább nő. amikor ta­pasztalja. milyen nagyszerű csa­láddal elhet agy fedél alatt. A A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója tisz­teletére több új szovjet filmet is műsorukra tűznek a csabai mozik. Közülük az egyik a Kard és kereszt című alkotás, amely a XIII. századi Poroszország és Litvánia történelmének harcait eleveníti fel. A szépen megkom­ponált történelmi film egy ma már nem élő nép pusztulásáról rajzol képet. A pápai hatalom ellen szegülök hadvezérének éle­te a ma emberéhez is szól. Az idén emlékezünk meg a neves magyar költő, filmesztéta, Balázs Béla születésének 90., ha­lálának 25. évfordulójáról. Az évforduló alkalmából mutatják be a moziik Balázs Béla önélet­rajzi Ihletésű regényéből készült filmet, az Álmodó ifjúság című színes alkotást. A történet szá­zadunk első évtizedében játszó­dik egy észak-magyarországi kisvárosban. Itt él Bauer Simon tanár és családja. Fia. Herbert, magányosan élő kisfiú, nincse­nek barátai. Egy napon azonban megváltozik minden, megismer­gyermekek illedelmesek, törek- vőek, édesanyjuk igen széles lá­tókörű, művelt asszony, aki a legjobb szépíró szerzők mellett Kantot és Hegelt olvas Mihály meglepetésére. Hamarosan kide­rül. Szalmássyné nemcsak mű­veltség, de emberség dolgában is kiváló. A kolerajárvány eléri Ömoravicét Stancsics Mihály­nak ezúttal nincs szerencséje. Leveri lábáról a kór, nagy nyo­morúságban a ház asszonya ápolja éjt nappallá téve. Ennek ar. önfeláldozó gondoskodásnak köszönhette életben maradását. Ha lehét, még nagyobb, még odaadóbb nevelői munkával há­lálta meg a gondoskodást. Négy tanítványa ugyanúgy ra­jongott érte, mint a szülők, aki­ket boldoggá tett fiaik előme­netele. Ügy látszott, Mihály tar­tósan a Szalmássy-kastély la­kója marad, mégis igen hamar és kellemetlenül ért. véget ómo­ravicai időzése. Felkészítvén a négy fiútestvért az esedékes vizsgákra, Szabadkára. Bács me­gye székhelyére vitte őket a Ikedik Ödönnel, aki barátjává fo­gadja. A ház egy elhagyott rak­tárhelyiségét alakítják át, itt ját­szanak, tanulnak és elnevezik Barátság-szobának. Az élet azonban nem ilyen egyszerű: egy orosz emigráns megjelenése fel­borítja a megszokott életet... A szép. lírai ßlmet Rózsa Já­nos rendezte, illő zenéjének szer­zője Ránk! György. A filmben nagyszerű gyermekszereplőkkel ismerkedhet meg a néző; Her- bertet Csorna Zoltán, Ödönt Da- menija Csaba alakítja. Allan nem éippen a nők ideál­ja. Filmesztéta, sok filmet kell néznie, ezért feleségére kevés idő marad. De az együtt töltött órá­kat is megmérgezi valami ... Az elválás utáni napok sem a leg­boldogabbak, még az ideálként választott filmsztár lebegő képe szintén nem segít. így kezdődik a Játszd újra, Sam! című színes ameri,kai fűm, amelynek írója és „szerencsétlen" főszereplője a hazánkban is népszerű Wooclv Allen. ferencesrendi barátok iskolájá­ba, hogy hivatalosan is számot adjanak tudásukról. A vizsgák pompásan sikerültek, mindössze a szerzetesek elégedetlenkedtek a szűkén mért vizsgadíj miatt, mondván, máskor többet kap­tak. Stancsics maga is kevesel­lette az összeget, véleményét megmondta az apának. Érvként még hozzátette, a gyerekek szintén úgy emlékeznek, hogy korábban nagyobb díjban ré­szesültek a franciskánusok. Nos, Szalmássy Miksa nemcsak jó- ravaló gazda, gondos apa, de, amellett igen indulatos ember volt. Csúnyán összeszólalkoztak, olyannyira, hogy Mihálynak el kellett hagynia állását. Pestre úgy tért vissza, mint végképp megszokott helyére. Van némi kitartása, egy ideig független maradhat, írással töl­ti idejét. Elkészíti „Magyar és német beszélgetések” című könyvét, először Heckenast nyomdász és kiadó, majd a kö­zönség nagy megelégedésére. Heckenasl hatvan váltóforintot fizet a könyvért és 1833-ban je­lenteti meg. A hasznos mű na­pokon belül elkél, igény van a második kiadásra, de vjta tá­mad a szerző és a nyomdász kö­zött. hogy kit illet a jog, mert ebben nem állapodtak meg. Mindegyikük ragaszkodik a ma­ga igazához. Vitájuk azonban fölöslegessé válik: a könyvet betiltják. Hiá­ba tanultak belőle méig József nádor gyermekei is, sürgősen kivonták a forgalomból, mint olyat, amely káros az állam, a A Volán 8, 8z. Vállalat felvételre keres — TEHERGEPKOCST -VEZETŐKET, — AUTÖBUSZ-GÉPKOCSI VEZETŐKET, — KALAUZOKAT, — GUMIJAVlTÓ SZAK- ÉS BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT, — RAKODOGÉP-KEZELŐKET, — GYORS-, GÉPÍRÖNÖKET, valamint " ^ — ÁLLÓESZKÖZ-NYILVÁNTARTÓT. Jélen<tkezni lehet: Békéscsaba, Szarvasi út 87., munkaügyi önálló osztály. x Scrédi János Gerencsér Miklós: 13. Ácsteszértői a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents