Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-31 / 255. szám

Uj rendelet a lakóépületek használatáról és a házirendről — Ötvenketten tettek közérdekű bejelentést a fogadóórákon — Csökkent a művi vetélések száma / Ülést tartott a Békéscsabai városi Tanács i Színházi jegyzet: Engedetlen szeretők Barcza Éva és Széplaky Endre az egyik jelenetben (Fotó: Demény) Tegnap, október 30-án Aracz- ki János elnökletével ülést tar­tott a Békéscsabai városi Ta­nács. Az elfogadott napirendek közül elsőnek a lakóépületek és ingatlanok használatának rendjéről, valamint a házirend szabályozásáról szóló rendelet- tervezetet tárgyalták meg. A napirendi pont előadója dr. Uhljár Mihály, a végrehajtó bizottság titkára elmondotta, hogy a tervezet készítése során javaslatokat kértek a külön­böző szervektől és figyelembe vették a lakosság észrevételeit, indítványait. A városi tanács a házirenddel a lakosság nyu­galmát. pihenését, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát és állagának vé­delmét kívánja biztosítani. Eb­ből a célból határozza meg a tervezet az együttéléshez nél­külözhetetlen szabályokat, az épületek és Ingatlanok hasz­nálatára vonatkozó követelmé­nyeket. A tervezetet a tanács­ülés a vitában elhangzott ki­egészítésekkel és módosítások­kal tanácsi rendeletté nyilvá­nította. Ezt követően Araczkl János­nak a tanácstagok tevékenysé­géről szóló beszámolóját tár- í aiták meg. A beszámoló meg­állapítja, hogy a tanácstagok és a választópolgárok kapcso­lata jó. A tanácstörvényben foglalt kötelezettségeknek ele­get téve, a tanácstagok éven­ként beszámolnak választóik­nak. Ebben az évben a város száz tanácstagja közül 98 tar­totta meg beszámolóját. Ismer­tették a negyedik ötéves terv időarányos teljesítését, a ta­nácsüléseken elhangzott fon­tosabb napirendi pontokat, va­kon int a közérdekű bejelenté­sekre tett intézkedéseket. A múlt évben a tanácstagi be­számolókon kétezer-ki lencsráz- ktlenc választópolgár jelent társadalom érdekeire. Amíg mindez történik, Stancsics meg­írja a „Budapesti levelek” cí­mű könyvét. Választ sem kap rá a cenzúrától. Kézirata egy­szerűen eltűnik a cenzorok ke­zén. Tiltakozik, követeli igazát, nem érti. miért káros irodalmi munkássága, pláne nyelvkönyve a társadalomra. Hiszen igaza van, gondolatai ezerszer inkább hasznosak, mint károsak, de hát a hatalomnak más a véle­ménye. A fondorlat, a ravaszság külö­nösen veszélyes megnyilvánu­lásának tekintették, hogy Stan­csics Mihály még az ártatlan­nak tűnő nyelvleckéi beszélge­tések szövegébe is politikát csempészett. Nem ilyen monda­tokat adott a tanulók szájába, hogy „Kisasszony, ma igen szép idő van”, hanem ilyeneket: „A jobbágyok sokat szenvednek, az állaténál is rosszabb a sorsuk, pedig az urak minden gazdag­ságukat nekik köszönhetik". írhatott már akármit Stan­csics Mihály, szövegéből való­sággal sütöttek a felvilágosultsag gondolatai. Aki a francia enciklopédistákon nevelkedett, annak ugyancsak szemet szúr­tak a hazai hűbéri viszonyok. Minden mondatában támadta vagy a földesúri osztályt, vagy a papságot, vagy a német el­nyomást. Mindössze három do­log volt, amihez nem nyúlt világjavító »zenvedélye: a nép, a király, az isten. A népet azért nem bántotta, mert szerette, érette támadta a bűnös állapo­tokat A királyt csak fővesztés meg. A beszámolókhoz 679-en szóltak hozzá, s 450-en tettek közérdekű bejelentést. legtöb­ben út* és járdaépítést, javí­tást sürgettek. A lakosság és a tanácstagok kapcsolatának bevált formája a tanácstagi fogadóóra. Ebben az évben 54 tanácstag 249 al­kalommal tartott fogadóórát. A fogadóórákon 52-en tettek köz­érdekű bejelentést. A beszá­molókon és a fogadóórákon el­hangzott bejelentéseket, javas­latokat, bírálatokat a tanács­tagok írásban közölték a végre­hajtó bizottság titkárságával. A titkárság pedig továbbitotta ezeket az illetékes szakigazga­tási szerveknek, majd az intéz­kedésekről tájékoztatta a ta­nácstagokat. A tanácstagok a tanácsüléseken egyre aktívab­ban vesznek részt, állapította meg a beszámoló. Ebben az évben 33-an interpelláltak, . 8 16 tanácstag szólt hozzá a kü­lönböző napirendi pontokhoz. Jól dolgoznak a tanácsi bi­zottságok is. Kiemelkedő a terv-, közgazdasági, a számvizsgáló, az ügyrendi, valamint az egész­ségügyi-szociálpolitikai bizott­ság munkája. A városi tanács elnöke a be­számolót szóban kiegészítve, is­mertette még a Hazafias Nép­front és a tanácstagok kapcso­latát. A tapasztalatok azt Iga­zolják, hogy a Hazafias Nép­front bizottságai hatékonyan segítik a tanácstagok tevékeny­ségét. Kitért a tanácstagok és a szakigazgatási szervek kap­csolatára is. Hangsúlyozta, hogy ezt a kapcsolatot a jövő­ben tovább kell erősíteni. A kapcsolat erősítését szolgálja, hogy a szakigazgatási szervek vezetői kerületenként felke­resik a tanácstagokat. Megvi­tatják velük a közérdekű ja­Í iislatokat. Ezeknek a javasl­óknak a szem előtt tartásával veszélyével bánthatta, az istent • pedig ” azért kellett kímélnie, : mert mindenkit kiközösített a j társadalom, akire rá bizonyult j az istentagadás. De Stancsics ; Mihály vallásos ember volt. Ep- ; pen az Isteni igazságosság névé- j ben támadta a papságnak a kö- ■ zép, főképp a jobbágy parasztok : rovására megnyilvánult mérhe- : tetten önzését. Mindamellett Stancsiosban ; nem volt semmiféle harcias ; szándék. Amit tapasztalt szén- j vedólyes kíváncsiságában, afe- ■ lett természetes igazságéfzete : szerint gondolkodott, s amit ily : módon megérlelt, azt írásba fog- : lalta. Tette ezt a legjámborabb ! jóhiszeműséggel, egyszersmind a : legikoinokabb eltökéltséggel: val- ; télyi vagy hatalmi alapról pró- : bálták rábírni nézetei megvál- : toztatására. Csakis az ellenér- » veket volt hajlandó respektálni. : Nemhiába vált kedvenc mon- ; dásává: „ Ha nincs igazam, cá- • toljátok meg!” : Hiába kért cáfolatot, a hata- : lom s magia logikája szerint » minősítette. Stancsics Mihálynak j egyetlen könyve jelent • meg, s máris híressé lett általa, i Nevét minden fontos hivatal t megjegyezte. Felkészült ellene, jt veszedelmessé nyilvánították. : Kemmi többért, csupán azért, ; mert kendőzetlen őszinteséggel • le merte írni azt a valóságot, • amelybe bárki lépten-nyomon S belebotolhatott. (Folytatjuk) • készítik el majd a jövő évi köitségvetesi és fejlesztési ter­vet. Ugyancsak ebből a szem­pontból van nagy jelentősége annak a kezdeményezésnek is, hogy január 1-től a város négy nagyüzemében tartanak fogadó­órát a városi tanács szakigaz­gatási szerveinek vezetői. A beszámolót vita követte. Toub tanácstag kifogásolta, hogy a közérdekű bejelentések­re néha a szakigazgatási szer­vek több hónapos várakozás után adnak választ. Javaslatot tettek a tanácsi apparátus és a tanácstagok kapcsolatának erősítésére. A tanácsülés a be­számolót javaslatokkal és ki­egészítésekkel hagyta jóvá. Harmadik napirendi pont­ként Babák György ta­nácselnök-helyettesnek a vb egészségügyi osztály tevékenv- ségéről szóló tájékoztatóját vi­tatták meg. Az osztály szerte­ágazó ágazati és hatásági fel­adatokat végez. A kiemelt fal- adatok közé tartozik a szociál­politikai tevékenység.' Hatás­körébe tartozik az idős kordák­ról való gondoskodás és a fel­nőttvédelem. Dönt a szociális segélyezések, a szociális o'thoni beutalások és a napközi otthoni elhelyezések tárgyában. Ugyan­akkor gondoskodik a házi szó­rt ál is ellátásró1, a szociális ott­honi gondozásról, valamint biz­tosítja az öregek napközi ott­honának ellátását. A szociálpo­litikai feladatok ellátására eb­ben i’ évben több mint egy­millió forint áll az osztály ren­delkezésére, mintegy félmillió forinttal több, mint öt évvel ezelőtt Társadalmunkban az idős emberekről való gondoskodás, az idős korúak számának emel­kedésével párhuzamosan meg­növekedett. A városban jelen­leg három öregek napközi ott­hona működik 80 férőhellyel. A napközi otthonok ellátása megfelelő. A férőhely azonban kev^s. Éppen ezért az egész­ségügyi osztály tervbe vette, hogy a VI. kerüleben is létesí­tenek öregek napközi otthonát. Az egészségügyi osztály je­lentős ügyiratforgalmat bonyo­lít le. 1973-ban több mint öt­ezer ügyirat érkezett az osz­tályhoz. Ezek közül mintegy ké ezer ügyben határozatot kel­lett hozni. A határozatok meg­alapozottságára vall, hogy csu­pán 28-an nyújtottak be fel­lebbezést. De jelentős az ügy­félforgalom is. A múlt évben több mint 11 ezer ügyfél ke­reste fel az osztályt A tájékoztató kitért a népe­sedéspolitikai határozat végre­hajtására is. Ezen a téren ked­vezőek a tapasztalatok. Az el­múlt évhez képest. 350-nel csökkent a művi vetélést kérők szama. Ez év első felében A tanácsülés a tájékoztatót el­fogadta. Ezután Dénes Lajos osztálv­vezető beszámolóját — a taná­csi intézmények gazdálkodásá­ról — vitatták meg. A tanács­ülés határozatot fogadott el a gazdálkodás színvonalának ja­vítására, a belső ellenőrzés megszervezésére, a társadalmi tűajdon védelmére. Végezetül pedig bejelentések és interpel­lációk hangzottak el. Serédi János 1974, OKTOBER 3L A békéscsabai Jókai Színház j idei második bemutatója — Pa- dlsák Mihály—Balázs Árpád- Hajnal István: Engedetlen szere­tők című zenés játéka — könnyű szórakozást ígér. Erre mér a színlap is utal, amikor muzsi­kás, dalos vásári komédiának je­löli a darabot — a bámészkodók mulattatására és okulására. Eb­ből a bevezetőből, majd a vásári, komédiásolt vidám előjátékából mindjárt kiderül, hogy a dolgot nem kell túlságosan komolyan venni. A cselekmény Szokványos és lapos, csak apropóul szolgál egy kifacsarodott szemlélet, a di­vatossá vált nagyzolás, a kiva­gyiság, a pöfiészkedés ábrázolá­sára. Palánta Ferkó és Engedőim« Borbála házasságának gátja a szülők szemlélete, a falu királya, a mindenható tsz-elnök, Fújtató Sámuel és a nem kevésbé rátar­ti Bika Sámuel a múltból a má­ba hozott rivalizálása. Köréjük csoportosulva megtalálunk itt mindent, ami elítélendő, ami kisszerű; Szélhajtó Sámuelt, a mindig megfelelő irányba hajló tanácselnököt, a kitöbbre játék mellett az élet egyetlen örömét a pletykában látó Szapuló Te- rust, a tsz-elnök feleségét. Nad­ragulya nénét, a tudós asszony­ságot, akinek báj italait unokája, Tűzrőlpattant Klárcsi úgy össze­keveri, hogy ebből kialakul a I megoldás: a jó elnyeri jutalmát, I a gonosz büntetését. A cselek- , ményt egv világért sem kell ko- j molyán venni, az ebben mozgó j alakokat meg nem is tudnánk. Pedig lehetne, hiszen szemléle­tük valóságos és a karikaturiszti- kuis ábrázolás is kínálja a lehe­tőséget. Egyaránt szolgálhatna a darab muíattatásul és okulásul. Az előbbinek tökéletesen meg­felel, az utóbbinak nerru A hiba valahol ott lehet, hogy a szerző előregyártott jellemvonásokhoz kreált cselekményt, alakokat, akik ezáltal inkább papírfigurák­ká váltak, miintsem jellemekké. A karikaturisztilkus ábrázolás nem tartozik a legkönnyebb fel­adatok közé. hiszen nehéz meg­teremteni a mulattatás és az okulás egységét. Az igényes áb­rázolás tehát következetességet s tudatosságot kíván szerzőtől, rendezőtől, színésztől egyaránt. Lovas Edit rendezése törekszik erre s a sodró lendületbe, móká- zásba, játékba építi bele (több­kevesebb sikerrel) azt a többle­tet, amivel meghaladhatja az egyszerű mulattatás szintjét. Ezt szolgálja a színészek szerepfelfo­gása is. Széplaky Endre Fújtató Sámuelje az előadás némely ré­szében élő alak, néhol azonban a túlzás zsákutcájába kerül. Barcza Éva (Szapuló Terus) tel­jesítménye a legegyenletesebb, nemcsak görbetükörben láttat­ja a figurát, hanem árnyaltan jellemez is. Hasonló Cserényi Béla (Szélhajtó Sámuel) játéka, jóf érvényesíti jellemábrázoló képességét. Dénes Piroska (Nad­ragulya néne) aranyos, kedvesen mókázik az íróilag leginkább ki­dolgozott szerepben. Felkai Esz­ter (Tűzrőlpattant Klárcsi) vi­szont mintha a kelleténél komo­lyabban venné a dolgot, de hát ő a „pozitív hős”. Boross Mária. Balázsi Gyula — az engedetlen szeretők — Pólyák Zoltán, Lu­kács József. Mátyás Jolán, Sze­rencsi Hugó és a mutatványosok jól illeszkednek a játékba. Suki Antal díszletei egyszerűek, kife- jezőek, akárcsak Vágvölgyi Ilona jelmezei. Balázs Árpád kellemes zenéjére Hajnal István írt igé­nyes dalszövegeket. Sei észt Ferenc Építőipari Szolgáltató Vállalat azonnali belépésre felvesz Óbuda. Csepel, Lágymányos. Kőbánya, Zügló és újpalotai szállóira fűtőket, fűtő segédmunkásokat Jelentkezés: Budapest XI., Bartók Béla út 152., IV. emelet 401 ajtó. Vidéki dolgozóknak munkásszállást, kedvezményes üzemi étkezést és hazautazást biztosítunk. lőtt, leírt véleményéhez tűzön- : vízen át ragaszkodott, ha tekih- : 764-en jelentek meg a terhes­gondozáson, 264-gyel többen, mint a múlt év azonos időszakában.

Next

/
Thumbnails
Contents