Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

Kiváló, élenjáró katonák EMBER EZ EGYFORMÁN SZÉPEN HANGZIK MINDENÜTT A VILÁGON Szovjet darab bemutatóidra készül a Jókai Színház v+tívl' » M. Reingold, Cseresnyés Rozsa és Mihók ftva a próbán Háromezer kilométerről érke­zett vendége van a Jókai Szín­háznak: Izidor Stak Az élet megy tovább című drámájának a novemberi ünnepre szánt bemu­tatója! Sz. M. Rejnqold, az (JBZSZSZK érdemes művésze, a Penzai Állami Lunacsarszkij Színház főrendezője állítja szín­padra. Csupa ideg. szavait élénk gesztusokkal kísérő alkat. Ez az eiaő&l szembetűnő jellemvonása. A második, hogy gondolatait vi­lágosan. plasztikusan fogalmaz­za, Hiányzik belőle mindenfajta ..rnfivésZkedő” póz, fellengzős bonyolultság. Erkölcsi fórom a színpad — A színház az ön javaslatára tűzte műsorára Stok darabját. Miért éppen ezt a művet válasz­totta a szovjet drámirodalom utóbbi éveinek terméséből? — Tudtam, hogy békéscsabai kollégám tavaszi penzai vendég- rendezését a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évforduló­ján viszonozhatom. 1917 a prole­tárok: forradalma volt, a munká­sok államát teremtette meg Ez indokolta, hogy olyan darabok jöjjenek szóba, amelyek a mun­kások életét ábrázolják. Ezek kö­zül a legjobbak nem csupán a termelésben mutatják meg hő­seiket. Az embert egyéniségének teljességében ragadják meg. Cse­hov és Gorkij hagyománya ez. Csakúgy, mint az a tény, hogy a valóban jó művek egy ember, egy család életében is képesek felvillantani az egész társadalom életét, valamennyiünk sorsát. A színpad elsődlegesen az erkölcsi kérdések felvetésének és megol­dásának fóruma, a jövő megsej­tet,ésének eszköze, A jelenben láttatni a holnapot —, erre ter­mészetesen csak az igazán tehet­séges alkotók képeseik. Amilyen Stok is. — Rendezte-e már korábban a darabot? — Igen. Ügy érzem azonban, hogy szinte egészen új szöveg­könyv került a kezembe más dolgokat érzek fontosnak a mű­ben, mint éreztem egy évtized­del ezelőtt. Az ok nyilvánvaló: megváltozott ez idő alatt az éle­tünk. Változatlan viszont a da­rab időszerűsége. Színész és rendező Ez utóbbi megállapításra rímel rá a színpadon zajló próba. Régi darabok elhasználódott díszlet- e Iáméiból építették a műszakiak | a Eabrogy in - lak ást — színházi hétköznapok szokásos környezete ez..., a valóságos mindennapokat idéz a színészek formálódó játéka, a mindinkább igaznak ható indu­latok szoros kapcsolódása. Mun­kahelyi problémák váltják egy­mást szerelmi bonyodalmakkal, az ifjú futballista sorsának már- már kátyúba jutásáról ugyanúgy hallunk, mint a,hatvan esztendő­sök gondjairól; apró ügyeskedé­sekről szerzünk tudomást és egyetértünk a hősökkel, amikor életcéljukat fogalmazzák meg okosain, tiszta hittel. Borisz Zabrogyint Kárpáti Ti­bor játssza. A darab szerint Szem jón Szem jón oviccsal — Gálfy László alakítja — beszél­get. Arról, hogy az edző kihagy­ta az első csapatból, s hogy ez mennyire igazságtalan, mennyi­re nevetséges döntés volt. A szí­nészek még nem elégedettek Bo­risszái. Szemjon Szemjonovics- csal. Üjna és újra próbálják, ala­kítják, finomítják a legfontosabb mondatokat, mozdulatokat. A rendező hozzájuk siet, megmu­tatja, hogyan is szeretné a jele­netet — az ő fejében ilyenkorra már kész van a darab, az elő­adás, amivel a színészek még csak most ismerkednék, amin most dolgoznak. Aztán egy meg­jegyzés: — Borisz is másra kenné a sa­ját hibáját. Mint az a színész, aki valamelyik szerepében rossz és ezért az írót, a közönséget, a rendezőt szidja. Egves-egyedül osaik önmagát nem okolja. Nevetnek mindhárman, újra végigmennek a jelenetem A rö- videbb próbamunkához szokott színészeknek néha szokatlan a mindent azonnal a végsőkig tisztázó-megoldó módszer —. az­tán maguk is belelendülnek az ilyenfajta játékha-stílusba. Vé­(Fotó: Demeny Gyula) gül két dolog sarkall a tovább­haladásra: vagy az adott színpa­di helyzet maradéktalan megol­dása, vagy az idő sürgetése —, már nincs messze a bemutató napja. És fordul a színpad, má­sik epizód következik. Ki ember a fontos ' — Milyen érzés egy más szín­házi hagyományokkal rendelke­ző országban, ismeretlen együt­tessel dolgozni? — a kérdésre a próba befejezése után válaszol a rendező. — Először is: a szokásos mó­don érzem magam. Színházban darabot rendezek. Vannak per­sze különbségek is: nem isme­rem például a nyelve! az inst­rukciókat ezért elsősorban meg­mutatni igyekszem. Ez nyilván a Színészeknek is szokatlan. Mint ahogy az is. hogy a Magyaror­szágon szokásosnál több Időt töl­töttünk az asztalnál, elemzéssé! Ez azonban nem üres elméleties- kedés volt, hajjem a dráma, az alakok jobb megértését célozta. SztanyiszlavSzkij szavával „cse­lekvő elemzést” végeztünk — ez feloldotta a magyar kollégák kezdetben megmutatkozó aggá­lyát. Sztanyiszlavszkij különben nem „kitalálta” a módszerét, ha­nem mint maga mondta, rend­szerbe foglalta kora legkiválóbb művészeinek alkotó tapasztala­tait. S egy fél évszázad elteltével is igaz, amit akkor mondott, hogy sohasem a módszer a dön­tő, hanem az alkotó tehetsége, amelynek kibontakoztatásához a módszer csak segítség. Éppen ezért, alki manapság — és na­gyon sok ilyen rendező, színész dolgozik a világon — az emberi szellemmel törődik a legtöbbet a színházban, lényegében ugyanazt akarja, amit Sztanyiszlavszkij akart, tgy aztán tulajdonképpen nincs is olyan nagy különbség a mai magyar és a mai szovjet színház között. ... A vendégrendező nem mondja ki, de szavaiból — akár­csak a próba egészéből —, úJr* Gorkij hitvallása csendül ki, aki az Éjjeli menedékhely című drá­májában úgy fogalmazott az em­berről : gyönyörűen, büszkém hangzik ez a név. Amihez any- nyit kell hozzátennünk: akárhol, akármikor hangzik is fel igaz tartalmával a valóságot idéző színpadi deszkákon. Danisa Győző Azt a leszerelő katona! aki a bevonulása előtti munkahelyén lesz továbbra is foglalkoztatva, a munkaügyi miniszter 9/1973-as rendelkezése értelmében a sorka­tonai szolgálat alatt a Kiváló szint elérése esetén hattól tizen­két munkanapig. Egység Élenjá­ró szint elérése esetén hat mun­kanapig terjedő rendkívüli sza­badságban kell részesíteni. A fegyveres alakulatoknál szervezett — önkéntesség elvén alapuló — szocialista verseny­mozgalom célja: az egész szemé­lyi állomány mozgósítása a ka­tonai és politikai feladatok ma­gas szintű teljesítésére. A ver­seny mint eszköz — a határőr­ség alegységeinél is — nagysze­rűen segíti a kiképzési és neve­lési célok megvalósítását. A ver­senymozgalom követelményei­nek jó vagy kiváló szinten való teljesítése komoly erőpróbát je­lent a katonafiatalok számára. A határőrség kiskunhalasi egységétől a napokban sok olyan Békés megyei fiatal szerelt le, akik a szocialista versenymoz­galom követelményeit kiváló vagy jó szinten teljesítették. Ne­vezetesen: Szabó Pál határőr Békéscsaba, MEZŐGÉP lakato­sa; Tóth Imre határőr Ecsegfal- va. Egyetértés Tsz dolgozója; Földest Antal határőr Biharugra, Felszabadult Föld Tsz juhásza; Békési Lajos határőr Békéscsa­ba, Volán dolgozója; Mogyorósi Ferenc határőr Szeghalom, álla­mi gazdaság növénytermesztője; Szűcs József határőr Dévavánva, Aranykalász Tsz dolgozója; Baji László szakaszvezető Békéscsaba, Kötöttárugyár segédművezetője; Rosta Mihály emléke nem merülhet á feledés homályá­ba — olvashatjuk Pataki László nyugalmazott elektro­mérnök ■ szerkesztőségünkhöz intézett, levelében. — Hetven évvel ezelőtt ugyanis Rosta Mihály tervei alapján épült fel s békéscsabai áramszol­gáltató telep. Engem nagyon érdekelt, hogy ki lehetett az a mérnök, aki a századfordu­lón ilyen munkára képes volt. Elindultam hát, hogy életét felkutassam. A Ganz-gyárba mentem, mert annak idején ott bízták meg őt a békéscsa­bai villanytelep tervezésével. Kiderült, hogy akkor nem volt a gyár alkalmazásában. Csak azután nyert felvételt, amikor a békéscsabai telepet 1904-ben átadták rendelteté­Lehoczki Lajos határőr Békés­csaba. Konzervgyár dolgozója; Oláh János határőr Gyula, La­kásépítő Ktisz gépkezelője; Orosz Pál határőr Gyula, állami gazda­ság traktorosa: Kurv.cz Lajos ha­tárőr Békéscsaba, KPM dolgozó­ja; Borzán János szakaszvezető Medgyesegyháza, Vas- és Faipari Ktsz lakatosa; Sáfrán János sza­kasav ezető, Nagyszénás, Dózsa Tsz dolgozója; Boros András sza­kaszvezető Szarvas, Bem Tsz mezőgazdásza ;Davidesz Gyula szakaszvezető Gyula. Köröstáj Tsz dolgozója; Kádi Sándor ha­tárőr Mezőhegyes, állami gazda­ság esztergályosa; Lengyel László határőr Szeghalom, Pető­fi Tsz dolgozója; Bach Sándor határőr Békéscsaba, MEGYE- VILL. szerelője; Baki Antal ha­tárőr Orosháza, BOV kőművese; Farkasinszki Vilmos határőr Endréd, ÁFÉSZ dolgozója; Kiss Gábor határőr Zsadány, Len­gyel—Magyar Barátság Tsz dol­gozója; Zsámboki Mátyás határ­őr Medgyesbodzás, Egyetértés Tsz gyakornoka; Schltth József határőr Békéscsaba, BOV vil­lanyszerelője; Tóth András ha­tárőr Mezőgyán, ÁFÉSZ könyve­lője, Jenei Sándor határőr Bé­késcsaba, IKV dolgozója; Szabó István szakaszvezető Békéscsa­ba, Forgácsoló Szerszámgyár la­katosa; VJ éber János határőr Szarvas, Vas- Fémipari Ktsz la­katosa; Gédó László határőr Békéscsaba, Vasipari Szövetke­zet lakatosa: Giric Mihály Gyó­nta, Kner Nyomda gépmestere. G. B sónek. ö az oklevelét is Né­metországban szerezte, fele­séget is onnan hozott. Budán lakott az Alkotás utca 11. szám alatt. Egy ideig Dicsö- szenbmártonban élt de a Ganz- gyár megbízásából később Törökországban is villamosí­tott. Főmérnöki rangot ért el, ami akkoriban igen nagy szó ? volt. Felesége 1932-ben, ő pe­dig 1939-ben tért örök nyu­galomra. Földi maradványai­kat a Farkasréti temetőben őrzik. Érdemes volna emlé­két úgy megőrizni Békéscsa­bán, hogy a villamosmű kö­zelében egy utcát neveznének el róla. Pataki László nyugalmazott mérnök javaslatát az illetéke­sek figyelmébe ajánljuk. Férfifehérneműgyár Békéscsabai Gyára felvételre keres — gyakorlott gyors- ég gépírót — varrónőket — nő' munka rőket betanított munkára, valamint — segédmunkásokai A Békéscsabai Építőipari Szövetkezet (Békéscsaba. Vörös Október sor) felvételi- hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: asztalos, szegezőlakatos, tmk-mühelybe lakatoo, villany­szerelő, fűtésszerelő, ács szakmunkásokat, szalagfűrészen gyakorlattal rendelkező férfi és női betanított segédmun­kásokat, asztalosüzembe férfi és női segédmunkásoka! téliesített munkákra kőműves szakmunkásokat és segéd­munkásokat, vasbetonszerelőt, takarítónőket. 44 órás munkahé! minden szombat szabad. Fizetés: megegyezés szerin! Jelentkezni lehet: fenti efmen, a személyzeti előadónál. S53228 Rónia Mihály emléke nem merülhet a feledés homályába 10 ÜÍLIESfe? 1974. OKTOBER 27.

Next

/
Thumbnails
Contents