Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-27 / 252. szám
Sürgősségi sorrendben mindig a gyermekek az elsők Iátogatás a Gyógyászati Segédeszközök Gyára békéscsabai fiókjánál Ha valakinek fáj a lába, a gerince, ortopédcipőre, művégtagra vagy gyógyfűzőre szorul, nehezére esik a mozgás. Türelmetlenül várja, hogy mielőbb megkapja a mozgást elősegítő gyógyászati segédeszközt. Azelőtt megyénkből Szegedre vagy Budapestre utaztak a gyógyászati segédeszközökre szoruló betegek, Szentpétery József főorvos javaslatára, a városi tanács sokoldalú támogatásával egy esztendővel ezelőtt megnyílt Békéscsabán a Gyógyászati Segédeszközök Gyára új fiókja. Kíváncsiak voltunk, hogyan dolgoznak, mennyit könnyítőnek a bajba jutott embereken. Az V. kerületben levő „miniözem” előcsarnokában kellemes meleg fogad. Gyermekek és felnőttek várakoznak méretvételre. Egyiknek lúdtalpbetét kell, a másiknak ortopédéipő, művégtag, haskötő vagy éppen gyógyfűző. Bizony Bzűkös a hely e sokrétű tevékenység ellátására. Kovács Béla ortopédcipész hetenként egyszer jön Szegedről Békéscsabára méretet venni. A cipők Szegeden, illetve Kiskunfélegyházán készülnek. Ilyenkor sokan keresik fel a gyógycipészt, beáll hát az adminisztrációk ellátására Burányi Sándor ortopéd- műszerész, a fiók vezetője is. =— Ezt a miniüzemet hamar megismerték a Békés megyeiek —• magyarázza a fiókvezető. — Jönnek ide Battonyától Dévavá- snyáig, Sarkadtól Bókésszentanórásig minden városból, községből, s a tanyavilágból egyaránt. Mi annak örülünk a legjobban, ha minél gyorsabban segíthetünk a betegeken. Hisz még az egészséges ember is türelmetlen, ha a boltban, buszmegállónál várakoznia kell. A cipők sajnos nem itt készülnek, s bizony 2,5— S hónap éltelik, mire a beteg megkapja. A legnagyobb bajt abban látom, ha az első cipőt, művégtagot vagy egyéb segédeszközt kapja meg hosszú idő múlva a beteg. Ha már van odahaza, s mégannyira nem is új, mégis könnyebb elviselni a várakozási időt Mi készül Békéscsabán? — Betét, haskötő, vászonfűző, járógép, művégtag — hogy csak a legfontosabbakat említsem. — Az érdeklődésre jellemző, hogy a legutóbbi negyed év alatt ösz- szesen 772 pár győgybetétet, 180 haskötőt, 112 vászonfűzőt, 33 járógépet adtunk át a megrendelőknek. Gyógycipőből hetenként 25—30 pár méretet vesz Kovács Béla kollégánk. Elmondotta Baranyi Sándor azt is, hogy szigorúan orvosi rendeletre készülnek a gyógycipők és egyéb fontos eszközök. Itt is disztingválni kelL Vannak nagyon sürgős esetek és akadnak olyan gyógycipők, amelyek igen jó szolgálatot tesznek, de enyhébb a lábfájás, s inkább ráér várni vele a beteg. Mivel rendkívül sok a munka, sürgősségi sorrendben mindig a gyermekek az elsők. Amúgy is elég egy beteg gyertnek baja, lelkibánata. Ahol lehet, segítenék rajtuk. A gyógyfűzőket és haskötőket Salát Györgyné, illetve Román Mik- lósné varr ja. Róluk a következőképp nyilatkozott a fiókvezető: — Ok a mi üzemünk stabil szakmunkásai. Rendkívül pontosan, lelkiismeretesen dolgoznak. Szinte ragyog a szemük, ha egy beteg azt mondja: köszönöm, nagyon el tetszett találni. Ezt az érzést én jól ismerem. Amikor elkezdtem az ortopéd műszerész- séget tanulni, csakhamar meguntam a gipsszel, bőrrel való foglalkozást. Szerettem volna tisztán, elegánsan, friss levegőn dolgozni. Anyám szigorúan rámszólt: ha majd nagykorú leszel, azt csinálod, amit akarsz, de amíg az én kenyeremet eszed, tedd, amit mondok... így hát kitanultam a szakmát, s munkába álltam. Amikor megkaptam az első betegtől a köszönő levelet, mert jól sikerült a művégtag, sírva fakadtam. Egyebek között azt írta: „Aranyba kellene önteni a kezét. Nem is tudja, mit jelent nekem, hogy úgy szálltam fel a buszra, mint mások..." — Nos, én akkor értettem meg igazán, hogy mit jelent beteg embertársainkon segíteni. Mert igaz, hogy elsősorban az orvos gyógyít De ha mi lelkiismeretesen, jól készítjük el a megrendelt segédeszközt, mi is segítettük a gyógyulást Reklamációik vannak-e? — Nem mondhatom, hogy nincs. De viszonylag kevés. Nekünk rendkívül nehéz a munkánk. Ahány beteg láb, az any- nyiféle. A művégtagoknál, .gyógyfűzőknél, betéteknél bizony nagyon pontos mintát kell vennünk. A fogorvos munkájához hasonlíthatnám. Ha rossz a minta, a világ legjobb technikusa sem készíthet jó koronát. Előfordult, hogy mire a megye másik széléről bejön a beteg, alaposan megdagad a lába. Ha így vesszük a mértéket, a kész cipő kora reggel bő lesz. Beszélt a fiókvezető a szákemberhiányról is. Gyógyfűzőtanulő- ik vannak, de ortopédműszerésznek, gyógycipésznek senki nem akar menni. Pedig ösztöndíjat, kollégiumi ellátást kapnának Budanesten a tanulók. Nehéz lesz az utánpótlás, pedig, sainos a betegek létszáma nem csökken megyénkben sem. Ary Róza 20—26—414 Tévedés ne essék, nem a legújabb! lottószámok ezek, hanem az Orosháza—Békéscsaba között közlekedő vonatszerelvény egyik kocsijának a száma. Annak a kocsinak „ismerteíőjele* ez, amelynek a nem dohányzó részén levő tili-toli ajtaja hónapok óta ellenkezik az ntasokkal. Ha az ajtó megmakacsolja magát, se nem nyílik, se nem záródik. Olykor záródik, máskor meg csak nyílik. Bosszantó, mert több kalauznak (bocsánat, jegyvizsgálónak) szóltunk már. akik a vo1974. OKTÓBER 27 natvizsgálóra terelték figyelmünket — azaz nem továbbították észrevételüket. Ugyanígy vagyunk azzal _a kocsival is, amelynek a fűtés fő- szabályoz'ja állandóan visszaugrik. ilyenkor aztán hűti és nem fűti a kocsi belsejét- Ennek a kocinak a száma helyett ismertető jelként szolgáljon a vonat vizsgálónak az a spárga, mellyel mi — mindennapi utasok felváltva kikötjük a fűtés főszabályozó „karját”, hogy ne tornássza el magát a melegtől! Cgy gondolom, ez az észrevétel belefér a csúcsforgalomba, mert tapintatlanság lenne tőlem most arról szó'ni hogy csaknem mindennap 10—20, sőt 30 percet késik, vagy oda, vagy vissza, vagy mind a kétezer. De ezt értem! Értem? Megértem... Medgyesbodzás’74 tár tervdokumentációja. A Békés megyei Tanács Tervező Vállalatának KISZ-esei készítették társadalmi munkában. Körülbelül 700 ezer forintba kerül, amelyet jövő április 4- én szeretnénk átadni. — Nagyon kell tudni számolni, ha az évi 3.5 millió költségvetési keretet igazságosan akarjuk elosztani —■ kapcsolódik a beszélgetésbe Katona István, az MSZMP községi csúcsbizottságának titkára —, ugyanis nálunk mindenből három kell. Három óvoda, három iskola, három presszó... és még sorolhatnám. Szeretnénk vízmüvet, de mit szól az ottlakai vagy gábortelepi lakos, ha csak Bod- záson építjük meg? Kp ül a baromfitelep Messziről olyan a kép. mintha szürkés krétarajz volna. Házak. utcák, halványan elmosódva. Az átmenti akácok sárgulni készülő leveleit zörgeti „ kora őszi szél. Ahogy autónk közelít a faluhoz, úgy szűnik az egyhangúság. Elénk tolulnak a piros tetős, sokszínű házak, nagyszemű ablakaikkal. A mezőkovácsházi járás észak-nyugati csücskében — Medgyesbod- záson vagyunk, Mindenből három A tanács 1973-ban elkészített szervezeti és működési szabályzata plasztikusan tükrözi a község mai helyzetét. 1968 januárjában a szomszédos romának, szlovákok, magyarok lakta Pusztaottlaka és Medgyesbod- zás termelőszövetkezete egyesült Tavaly április 15-e óta P<r dig a két község egy tanácsi igazgatás alá tartozik. A községi közöse tanácsba Medgyes- bodzás 25, Pusztaottlaka 15 tanácstagot választott. •— Hogy mi változott itt 30 óv alatt? — kérdezi Bacsa János tanácselnök — Minden. Kövesét, villanyhálózat. 22 kilométer járda épült Pusztaottla- kán négy tantermes iskola, óvcr da létesült, ahol román nyelvű oktatás is folyik. Ezenkívül orvosi lakást presszót adtunk át az utóbbi években. Naponta kilenc autóbusz közlekedik a megyeszékhelyre és a környező községekbe. Gábortelepen nemrégiben új presszót nyitottunk és az ott élő 600 lakosnak megoldottuk az állandó gázzal, fűtőolajjal való ellátását Itt Bod- záson orvosi rendelőt kultúrhá- zat, szolgáltatóházat a gyermekeknek politechnikai műhelyt építettünk. Jövőre villamosítjuk a környező tanyaközpontokat . . 5 Egy köteg jratcsomót vesz elő és mutatja: — Ez a majdani 120 négyzetméter alapterületű új könyvtásáJioz. Szépem, ügyesen M- goznak. Egy szöszke hajú, kék szemű kislány átkarolja » lábar mat felsandít rám nagy szere tettel. — Most mi lesz? — Most alszunk — felelik a gyerekek —, ilyenkor aludni kelL Néhány perccel később a hálóteremben halk szuszogás fogad. Az ibolyavirág, a mélybar- na. bogárfekete szemek felett elnehezült szempilla verdes — jön, jön a meleg, jószagú álom... Adói — és kapni Az Egyetértés Termelőszövetkezetnek ezer tagja van, amelyből 580 az aktív dolgozó, a többi nyugdíjas és járadékos. Az irodán milliós számokat sorolnak: tavaly 142 millió volt a bruttó árbevételük, amelyből, az állattenyésztés részesedése 60 millió. Ebből is kiemelkedik a zárt rendszerű barem fi tenyésztés. A szakosított telepe» jelenleg másfél millió csirkét nevelnek, ezt jövőre szeretnék megduplázni, ami 100 millió forint bevételt jelentene évente. Kukoricából 70 (májusi mór Zsoltban), búzából 75, cukorrépából 380 mázsa termett hektáronként. Nyolc felsőfokú és 18 középfokú szakember vesz részt a munka irányításában, szervezésében. Négyezer hektár föld nyűj" tózkodik a határban, ami meg« kapja és bőven meg is adja, ami jár. De mit ad és mit kap az ember? Kérdésemre Bal! István, m termelőszövetkezet elnöke válaszol; — Évről évre többet adunk és természetesen többet is kapunk. Csak egy számadat: 1963önfeledt játék — Mondhatnánk azt is, hogy gyors átalakulásiban van a mi községünk is — veszi át a szót a tanácselnök. — Hiszen kereken 200 ember dolgozik valamilyen ipari üzemben Békéscsabán vagy Orosházán. A legnagyobb gondunk az, hogy rohamosan csökken a települések lakossága. Az utóbbi négy , évben több mint 500 ember költözött el. most már csak 2500-an vagyunk. Van fürdőszobánk is Az óvodáiban halk gyermekzsivaj. Apró asztalkákon színes műanyag játékok. Czene Évike és Orovecz Marci emeletes házat épít, Melega Zoli, a hatalmas „Dutrát” lovagolja. Nagvon tiszta itt minden, a padló, a falak és tiszták a gyerekek is. Forgó Pálné vezető óvónő szerint: — Jónak mondhatom a helyzetünket Egy vegyes csoportban 34 „gyerekem” van. Most vásárolt a tanács 3000 forintért különböző játékokat. Nemrégiben fúrtak egy kutat az udvaron és bevezették a vizet. Most már van fürdőszobánk is. Ebéd után a naposok hozzákezdenek az asztalok letakarím óvodában ban hétezer, « idén pedig Sh ezer 500 forint volt az egy tagra eső évi jövedelem. Már nem parasztok A tsz építőbrigádjának tagja Vozár István. Falujától, Puszta,, ottlakáról kérdezem, öt és fél évtizede ismeri. — Most már megnézhetik. Pedig nagyon sokáig egyformának láttam: nem volt valami szép... A parasztember? Az kevesedik: látja, én is már jó pár éve itt dolgozom mint betanított munkás A fiatalság ma már vagy kimegy a faluból, vagy a gépre ül fel itthon,. Bölcs mosolygással magyarázza: — Olyan paraszt már nemra is kell, mint mi voltunk: köny- nyébb a géppel, mint a kapával, abba nem rokkan bele az ember. Nem parasztok ők sem — mutat a körülötte levő fiatalokra; Vozár Józsefre, Dohár Mihályra és Takács Józsefre — Építőmunkások. És a többiek... akik a gépműhelyben dolgoznak. ha meg is fogják a kapát a háztájiban, mégsem parasztok már. Szerelők, traktorosok. Kezében felsír a fűrész és fehér fűrészpor hull a jó. fekete földre... , Seres Sándor centrum hétfé asztali állólámpák j
