Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Országos múzeumi hónap 74 A Körösök története Látogatna a Békési Jantyik Mátyás Mmxeumbam A Békés megyei múze­umi hónap rendezvényeinek keretében Békésen, a Jan­tyik Mátyás Múzeumban megnyílt a Körösök történe­te című kiállítás. Az itt élő embereknek — elsősorban a békésieknek — de bárki­nek. aki a Körösök mentén lakik, hasznos történeti visszapillantást nyújt a múltba. A földrajzi ténye­zők mindig jelentősen de­terminálták a tájban élő ember életét, s hogy a Kö­rösöknek mennyire megha­tározó szerepe volt az itteni lakosság életében, arról igen szemléletes képet nyújt ez a kiállítás. Megtudhatjuk, hogy a 19. szazadig igen jelentős volt a Körösök hajóforgalma. Utak hiányában vízi úton szállítottak és közlekedtek. Erről már a török időkből származó dokumentumok is tanúskodnak. Ilyen tárgyi bizonyíték a Román Tenge­részeti Múzeum tulajdoná­ban levő, feltehetően 15—16. száradból származó bödön- hajó, amit a Fehér-Körös medréből ástak ki, vagy a gyulai vár faián talált ost­romábrázolás, amelyen a vár alá vonult török hajó­hadat láthatjuk. Továbbá megtekinthetjük egy 16. századi magyar naszád és egy 17. századi török eve­zősnaszád kicsinyített mo­delljét. A sok áradástól, ki­öntéstől a 19. század elejé­re már alig van nyoma a hajózásnak, inkább tutajo­zásról, kompokról, faúszta- tásról számol be a korabeli krónika. Ugyancsak látható egy fatörzsből kivájt bö- dönhajó, amit a 20. század fordulójáig használtak a a 19. század végére óriási eredményt hozott. Félmillió katasztrális hold termőföl­det sikerült visszahódítani a víztőL A rendezéssel újra lehetőség nyílt az olcsó vízi szállításra közlekedésre. Ezért épült meg a bökényi duzzasztó, a békési kikötő és a gabonatárház. Az idő­sebb békésiek még jól em­lékeznek a Délibáb utasszál­lító motorhajóra. A kiállítás számot ad még a vízügyi szakemberek mai problémáiról, gondjairól: az árvízvédelemről, a vízgaz­dálkodásról, a korszerű ön­tözésről. Továbbá felhívja figyelmünket korunk új ve­szedelmére, a környezet­szennyeződésre, hiszen mindnyájunk érdeke, hogy az átalakított természet és az ember között létrejött egyensúly megmaradjon. A kiállítást a Jantyik Má­tyás Múzeum, a Közlekedési Múzeum és a Vízügyi Mú­zeum rendezte. Ter­vezte és kivitelezte a Köz­lekedési Múzeum és a VlZ- DOK. (Vízügyi Dokumentá­ciós és Tájékoztatási Iro­da). Mindenképpen dicséret illeti a rendezőket és ki­vitelezőket a téma jó meg­választásáért és nagyon szép, korszerű megvalósí­tásáért. A Körösök történe­tének bemutatásával olyan ismeretekkel gyarapodha­tunk, amelyek elengedhetet­lenek múltunk helyes érté­keléséhez és napjaink ered­ményeinek megbecsülésé­hez. Szűkebb hazánkat, a Körös-tájat sajátos szem­szögből, az ember és a ter­mészet kapcsolatából vilá­gítja meg ez a kiállítás. Módszerét tekintve komp­lex, történeti. A rendezők és kivitelezők jófl. alkalmazták a korszerű kiállításrendezés technikai fogásait, gondo­lunk itt az okiratok, térké­pek dokumentálására, a spe­ciális eljárással készült magyarázó szövegre, és a hangulatteremtő fotókra. A számos eredeti tárgy és a nagyon jó érzékkel össze­gyűjtött irodalmi idézetek tovább szaporítják az érde­meket, az eredeti hajókról készített kicsinyített model­lek pedig valóságos iparmű­vészeti remekek (a Délibáb- motorhajóról készült mo­dell értéke 30 000 forint). Az installáció megválasztása és elhelyezése a sajátos adott­ságú kiállítóhelyiségekben a jó térkihasználás bizonyí­tékai. A kiállítás egyik rendező­je, dr. Tábori Gjyörgy mú­zeumigazgató elmondta: re­méli, hogy a kiállítás témá­ja és tematikája jelenté­keny segítséget nyújt az is­kolák és honismereti szak­körök munkájához. Hasznos illusztráció lehet a környe­zetiemére ti, a történelem- és a földrajzórák anyagához, de még az irodalomtanítás­ban is segíthet, hiszen a be­mutatott irodalmi idézetek nagyon szép példái annak, hogy ez a táj is megihlette sajátos hangulatával íróin­kat, költőinket A rendezők azt tartanák munkájuk elismerésének, ha az ifjúság élne a kínálko­zó lehetőséggel, mert így va­lóban betöltené a kiállítás azt a népművelő feladatot, Enni a rendezők egyik leg­fontosabb célkitűzése volt. Dr. Csapóné Tábori Hajnalka muzeológus Körösök vizein, továbbá az ősi halászeszközök: a szi­gony, a varsa, a tapogató, a vetőháló. A halászat, páká- szat, (a gyűjtögető életmód egyik sajátos formája) je­lentős megélhetési forrása volt a Körös-táj jobbágya­inak, nincstelen zsellérei­nek. A 18—19. században tör­téntek az első kísérletek a Körösök rendezésére, minek eredményeként fellendült a vízi szállítás. A lovas von­tatás mellett a gyalogvonta­tás emléke a kiállított em­berhám A reformkor nagy­jai jól látták a helyzet tart­hatatlanságát. Érezték, az embernek át kell alakítani a természetet. Széchenyi István, Huszár Mátvás, Be­szédes József munkája nyo­mán 1845-ben meg^^kult a Körös Szabályozási Társu­lat. A szabályozás műszaki tervének elkészítésével Vá­sárhelyi Pált bízták meg. A nagyarányú földmunkák­hoz i emberkéz kellett, s az elszegényedő jobbágyakból, nincstelen zsellérekből ha­marosan kialakult egy szá­mottevő kubikosréteg. A Kőrös-völgy rendezése már Naplemente Szolnoki András Megészül majd a haj amilyen sötét volt olyan fehér lesz, megőszül a lélek közelít az öregség és te érzed, érzed, hogy kopnak a színek a nyári egekről. Megitatod a szemed hajnalhasadással naplementével, hogy örökké lássad amitől megválni kevés tán egy élet: a tűnő szivárványt elfutó reményed. Régi naplementék emléke ringat öreg, hajnali fényárban úszó anyafölded távola megközelít, és úgy zsugorodik benned össze a lélek, mint az elfeledt név. Hikádi Erzsébet 1 Gyulai vár Balázs Béla regénye filmen ÁLMODÓ IFJÚSÁG Egyszer érdemes lenne el­tűnődni azon is, hogy mit jelent tulajdonképpen az a meghatározás, miszerint va­lakinek a „regénye nyo­mán", Pontosabban, milyen alkotói szabadságot élvez az a rendező, aki egy író re­génye nyomán forgatja filmjét. Hol az újrafogal­mazás határa? Meddig és milyen mértékben változ­tathat az író teremtette szituációkon, átkölthet-e jellemeket, módosíthatja-e az írói mondanivalót? — ilyen és ehhez hasonló kér­dések merülnek fel, s a választ filmje, illetve regé­nye válogatja. Egy valami­ben azonban nincs különb­ség, történetesen abban, hogy minden változtatás próbája az új alkotás, a film, amelynek végső fo­kon igazolnia kell az új­rafogalmazás célját és idő­szerűségét is. Egyetlen regényt sem le. hét megfilmesíteni megfele­lő átköltés nélkül. És nem­csak azért, mert pergő kép- somokká kell alakítani a re­gény lapjait, hanem azért is, mert o rendező személyé­ben új alkotó társul az író mellé, mégpedig olyan al­kotó, akinek ugyancsak van mondanivalója, elképzelése, és egyben lehetősége is ar­ra, hogy érvényesítse. Mindezt azért említem, mert a most bemutatott új magyar film írói — a ren­dező Rózsa János és Kardos Ferenc — mintha túlságo­san szabadon kezelték vol­na Balázs Béla Álmodó if­júság című regényét. Vagy legalábbis néhány változta­tást nem igazol a film. Két Balázs Béla évfor­dulót is ünnepelünk ebben az évben: 90 évvel ezelőtt született a költő-filmeszté­ta. s most emlékezünk ha­lálának 25. évfordulójára is. Az emlékezés számta­lan formája közül legmél­tóbb olyan igazi Balázs Bélá-s megemlékezés ez ez igazán szép és művészi kva­litásokban gazdag film, amely Balázs Béla regénye nyomán készült. Ennél már csak az lett volna méltóbb, ha ugyanezen a színvonalon az íróhoz, a regényhez hű­ségesebb film születik és egyben olyan alkotás, amely egyértelműbben közli a né­zővel, hogy itt tulajdon­képpen a gyermek Balázs Béláról van szó. Az első világháború ide­jén az emigráció nehéz éveiben írta Balázs Béla regényes önéletrajzát, nem kevés nosztalgiával emlé­kezvén az ifjúság éveire. A tehetséges Rózsa János ehhez az írói látomáshoz most hozzáadja a maga nosztalgiáját, ifjúságának emlékdarabjait, s így a re. génytól kissé eltávolodó hátteret állít a gyerekek mögé. S egy kissé zavaros, politikai szituáció kedvéért közel két évtizeddel előbb­re helyezi a történetet, ön­életrajzi elemeket hordozó filmnél ez indokolatlan. A helyszín egy kisváros — a regényből tudjuk, hogy Lőcse — a huszadik szárad első évtizedében. Itt él a tizenéves Herbert, aki nyí­ló értelemmel szemléli a körülötte zajló életeit. A kisváros bemutatása, a bé­kebeli életképek felvillan­tása megfelelő hangulatot teremt arra, hogy befogad­juk a film ifjú hőseit. Ezek a legsikerültebb jele. netek, itt szinte érezni, hogy elemében van a ren­dező és nemcsak szakérte­lemmel, hanem szeretettel mozgatja a meglepően te­hetséges gyermekszereplő­ket. S a játék, a hosszan­tartó kergetőzés, a népün­nepély, az intézetből szö­kött lány elfogása, majd megszoktetése cseppet sem válik öncélúvá, kifejezd a kis Herbert szabadság és barátság utáni vágyát és egyben felmutatja s hu­manista gondolkodás jelen* létét is. A film egyik leg­találóbb jelenete, amikor a világra rácsodálkozó kisfiú először találkozik a moo elődjével, nézi, figyeli » bukdácsoló képeket. Csak sajnálni lehet, hogy a né­zők közül kevesen tudják, hogy ez a szemlélődő kis­fiú maga Balázs Béla, aM ezzel a találkozással örök- re eljegyezte magát a film* mel. A történet másik szála, * család bemutatása már ke­vésbé sikerült. Itt már sok a direkt elem, öncélúvá válnak a kisvárosi értel­miség összejöveteleit bemu­tató jelenetek, a francia beszéd vagy éppen a for­radalmi lelkesedéstől túl­fűtött Petrov, majd az £ kapcsolatait kutató rendőr­ségi emberek megjelenés«, Nyilvánvaló, hogy az 1905- ös forradalom után Orosz­országból emigrált fiatal­ember bemutatása miatt hozták előbbre , a története« a film alkotói. A két szá­lon futó cselekményt a kis Herbert köti össze, az é jelenléte hitelesíti a csalá­di szituációt és egyben jelzi azt is, hogy évek múltával éppen ő érti majd meg iga­zán az emigráns példázatát, amely az életmódjukon változtatni nem akaró ha­jótöröttekről szól. A tehetséges gyermeksze­replők közül elsősorban a Herbertet alakító Csorna Zoltán természetes játékát említem, de jó partner volt Damenija Csaba is, aki f Ödönt játszotta. Ez alka­lommal is fel kellett fi­gyelni Eva Ras és Lohinsz- ki Loránd tehetséges játé­kára. Az epizódszereplők közül Jancsó Sarolta és Haumann Péter alakítása tetszett Ragályi Elemér hangulatteremtő szép képei, valamint Ránki György stílusos zenéje jól szolgálta az alkotók mondandóját Márkus» László i

Next

/
Thumbnails
Contents