Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-27 / 252. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Országos múzeumi hónap 74 A Körösök története Látogatna a Békési Jantyik Mátyás Mmxeumbam A Békés megyei múzeumi hónap rendezvényeinek keretében Békésen, a Jantyik Mátyás Múzeumban megnyílt a Körösök története című kiállítás. Az itt élő embereknek — elsősorban a békésieknek — de bárkinek. aki a Körösök mentén lakik, hasznos történeti visszapillantást nyújt a múltba. A földrajzi tényezők mindig jelentősen determinálták a tájban élő ember életét, s hogy a Körösöknek mennyire meghatározó szerepe volt az itteni lakosság életében, arról igen szemléletes képet nyújt ez a kiállítás. Megtudhatjuk, hogy a 19. szazadig igen jelentős volt a Körösök hajóforgalma. Utak hiányában vízi úton szállítottak és közlekedtek. Erről már a török időkből származó dokumentumok is tanúskodnak. Ilyen tárgyi bizonyíték a Román Tengerészeti Múzeum tulajdonában levő, feltehetően 15—16. száradból származó bödön- hajó, amit a Fehér-Körös medréből ástak ki, vagy a gyulai vár faián talált ostromábrázolás, amelyen a vár alá vonult török hajóhadat láthatjuk. Továbbá megtekinthetjük egy 16. századi magyar naszád és egy 17. századi török evezősnaszád kicsinyített modelljét. A sok áradástól, kiöntéstől a 19. század elejére már alig van nyoma a hajózásnak, inkább tutajozásról, kompokról, faúszta- tásról számol be a korabeli krónika. Ugyancsak látható egy fatörzsből kivájt bö- dönhajó, amit a 20. század fordulójáig használtak a a 19. század végére óriási eredményt hozott. Félmillió katasztrális hold termőföldet sikerült visszahódítani a víztőL A rendezéssel újra lehetőség nyílt az olcsó vízi szállításra közlekedésre. Ezért épült meg a bökényi duzzasztó, a békési kikötő és a gabonatárház. Az idősebb békésiek még jól emlékeznek a Délibáb utasszállító motorhajóra. A kiállítás számot ad még a vízügyi szakemberek mai problémáiról, gondjairól: az árvízvédelemről, a vízgazdálkodásról, a korszerű öntözésről. Továbbá felhívja figyelmünket korunk új veszedelmére, a környezetszennyeződésre, hiszen mindnyájunk érdeke, hogy az átalakított természet és az ember között létrejött egyensúly megmaradjon. A kiállítást a Jantyik Mátyás Múzeum, a Közlekedési Múzeum és a Vízügyi Múzeum rendezte. Tervezte és kivitelezte a Közlekedési Múzeum és a VlZ- DOK. (Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztatási Iroda). Mindenképpen dicséret illeti a rendezőket és kivitelezőket a téma jó megválasztásáért és nagyon szép, korszerű megvalósításáért. A Körösök történetének bemutatásával olyan ismeretekkel gyarapodhatunk, amelyek elengedhetetlenek múltunk helyes értékeléséhez és napjaink eredményeinek megbecsüléséhez. Szűkebb hazánkat, a Körös-tájat sajátos szemszögből, az ember és a természet kapcsolatából világítja meg ez a kiállítás. Módszerét tekintve komplex, történeti. A rendezők és kivitelezők jófl. alkalmazták a korszerű kiállításrendezés technikai fogásait, gondolunk itt az okiratok, térképek dokumentálására, a speciális eljárással készült magyarázó szövegre, és a hangulatteremtő fotókra. A számos eredeti tárgy és a nagyon jó érzékkel összegyűjtött irodalmi idézetek tovább szaporítják az érdemeket, az eredeti hajókról készített kicsinyített modellek pedig valóságos iparművészeti remekek (a Délibáb- motorhajóról készült modell értéke 30 000 forint). Az installáció megválasztása és elhelyezése a sajátos adottságú kiállítóhelyiségekben a jó térkihasználás bizonyítékai. A kiállítás egyik rendezője, dr. Tábori Gjyörgy múzeumigazgató elmondta: reméli, hogy a kiállítás témája és tematikája jelentékeny segítséget nyújt az iskolák és honismereti szakkörök munkájához. Hasznos illusztráció lehet a környezetiemére ti, a történelem- és a földrajzórák anyagához, de még az irodalomtanításban is segíthet, hiszen a bemutatott irodalmi idézetek nagyon szép példái annak, hogy ez a táj is megihlette sajátos hangulatával íróinkat, költőinket A rendezők azt tartanák munkájuk elismerésének, ha az ifjúság élne a kínálkozó lehetőséggel, mert így valóban betöltené a kiállítás azt a népművelő feladatot, Enni a rendezők egyik legfontosabb célkitűzése volt. Dr. Csapóné Tábori Hajnalka muzeológus Körösök vizein, továbbá az ősi halászeszközök: a szigony, a varsa, a tapogató, a vetőháló. A halászat, páká- szat, (a gyűjtögető életmód egyik sajátos formája) jelentős megélhetési forrása volt a Körös-táj jobbágyainak, nincstelen zselléreinek. A 18—19. században történtek az első kísérletek a Körösök rendezésére, minek eredményeként fellendült a vízi szállítás. A lovas vontatás mellett a gyalogvontatás emléke a kiállított emberhám A reformkor nagyjai jól látták a helyzet tarthatatlanságát. Érezték, az embernek át kell alakítani a természetet. Széchenyi István, Huszár Mátvás, Beszédes József munkája nyomán 1845-ben meg^^kult a Körös Szabályozási Társulat. A szabályozás műszaki tervének elkészítésével Vásárhelyi Pált bízták meg. A nagyarányú földmunkákhoz i emberkéz kellett, s az elszegényedő jobbágyakból, nincstelen zsellérekből hamarosan kialakult egy számottevő kubikosréteg. A Kőrös-völgy rendezése már Naplemente Szolnoki András Megészül majd a haj amilyen sötét volt olyan fehér lesz, megőszül a lélek közelít az öregség és te érzed, érzed, hogy kopnak a színek a nyári egekről. Megitatod a szemed hajnalhasadással naplementével, hogy örökké lássad amitől megválni kevés tán egy élet: a tűnő szivárványt elfutó reményed. Régi naplementék emléke ringat öreg, hajnali fényárban úszó anyafölded távola megközelít, és úgy zsugorodik benned össze a lélek, mint az elfeledt név. Hikádi Erzsébet 1 Gyulai vár Balázs Béla regénye filmen ÁLMODÓ IFJÚSÁG Egyszer érdemes lenne eltűnődni azon is, hogy mit jelent tulajdonképpen az a meghatározás, miszerint valakinek a „regénye nyomán", Pontosabban, milyen alkotói szabadságot élvez az a rendező, aki egy író regénye nyomán forgatja filmjét. Hol az újrafogalmazás határa? Meddig és milyen mértékben változtathat az író teremtette szituációkon, átkölthet-e jellemeket, módosíthatja-e az írói mondanivalót? — ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel, s a választ filmje, illetve regénye válogatja. Egy valamiben azonban nincs különbség, történetesen abban, hogy minden változtatás próbája az új alkotás, a film, amelynek végső fokon igazolnia kell az újrafogalmazás célját és időszerűségét is. Egyetlen regényt sem le. hét megfilmesíteni megfelelő átköltés nélkül. És nemcsak azért, mert pergő kép- somokká kell alakítani a regény lapjait, hanem azért is, mert o rendező személyében új alkotó társul az író mellé, mégpedig olyan alkotó, akinek ugyancsak van mondanivalója, elképzelése, és egyben lehetősége is arra, hogy érvényesítse. Mindezt azért említem, mert a most bemutatott új magyar film írói — a rendező Rózsa János és Kardos Ferenc — mintha túlságosan szabadon kezelték volna Balázs Béla Álmodó ifjúság című regényét. Vagy legalábbis néhány változtatást nem igazol a film. Két Balázs Béla évfordulót is ünnepelünk ebben az évben: 90 évvel ezelőtt született a költő-filmesztéta. s most emlékezünk halálának 25. évfordulójára is. Az emlékezés számtalan formája közül legméltóbb olyan igazi Balázs Bélá-s megemlékezés ez ez igazán szép és művészi kvalitásokban gazdag film, amely Balázs Béla regénye nyomán készült. Ennél már csak az lett volna méltóbb, ha ugyanezen a színvonalon az íróhoz, a regényhez hűségesebb film születik és egyben olyan alkotás, amely egyértelműbben közli a nézővel, hogy itt tulajdonképpen a gyermek Balázs Béláról van szó. Az első világháború idején az emigráció nehéz éveiben írta Balázs Béla regényes önéletrajzát, nem kevés nosztalgiával emlékezvén az ifjúság éveire. A tehetséges Rózsa János ehhez az írói látomáshoz most hozzáadja a maga nosztalgiáját, ifjúságának emlékdarabjait, s így a re. génytól kissé eltávolodó hátteret állít a gyerekek mögé. S egy kissé zavaros, politikai szituáció kedvéért közel két évtizeddel előbbre helyezi a történetet, önéletrajzi elemeket hordozó filmnél ez indokolatlan. A helyszín egy kisváros — a regényből tudjuk, hogy Lőcse — a huszadik szárad első évtizedében. Itt él a tizenéves Herbert, aki nyíló értelemmel szemléli a körülötte zajló életeit. A kisváros bemutatása, a békebeli életképek felvillantása megfelelő hangulatot teremt arra, hogy befogadjuk a film ifjú hőseit. Ezek a legsikerültebb jele. netek, itt szinte érezni, hogy elemében van a rendező és nemcsak szakértelemmel, hanem szeretettel mozgatja a meglepően tehetséges gyermekszereplőket. S a játék, a hosszantartó kergetőzés, a népünnepély, az intézetből szökött lány elfogása, majd megszoktetése cseppet sem válik öncélúvá, kifejezd a kis Herbert szabadság és barátság utáni vágyát és egyben felmutatja s humanista gondolkodás jelen* létét is. A film egyik legtalálóbb jelenete, amikor a világra rácsodálkozó kisfiú először találkozik a moo elődjével, nézi, figyeli » bukdácsoló képeket. Csak sajnálni lehet, hogy a nézők közül kevesen tudják, hogy ez a szemlélődő kisfiú maga Balázs Béla, aM ezzel a találkozással örök- re eljegyezte magát a film* mel. A történet másik szála, * család bemutatása már kevésbé sikerült. Itt már sok a direkt elem, öncélúvá válnak a kisvárosi értelmiség összejöveteleit bemutató jelenetek, a francia beszéd vagy éppen a forradalmi lelkesedéstől túlfűtött Petrov, majd az £ kapcsolatait kutató rendőrségi emberek megjelenés«, Nyilvánvaló, hogy az 1905- ös forradalom után Oroszországból emigrált fiatalember bemutatása miatt hozták előbbre , a története« a film alkotói. A két szálon futó cselekményt a kis Herbert köti össze, az é jelenléte hitelesíti a családi szituációt és egyben jelzi azt is, hogy évek múltával éppen ő érti majd meg igazán az emigráns példázatát, amely az életmódjukon változtatni nem akaró hajótöröttekről szól. A tehetséges gyermekszereplők közül elsősorban a Herbertet alakító Csorna Zoltán természetes játékát említem, de jó partner volt Damenija Csaba is, aki f Ödönt játszotta. Ez alkalommal is fel kellett figyelni Eva Ras és Lohinsz- ki Loránd tehetséges játékára. Az epizódszereplők közül Jancsó Sarolta és Haumann Péter alakítása tetszett Ragályi Elemér hangulatteremtő szép képei, valamint Ránki György stílusos zenéje jól szolgálta az alkotók mondandóját Márkus» László i
