Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-15 / 241. szám
Harmadszor Szarvason Harmadszor rendezték mejj Szarvason a „Paraszti diát*1 című országos fényképklállitást. Sok szép. művészi felvétel kerüli kiállításra, » fényképeket október 301g nézhetik meg a« érdeklődők (Fotó: Ambrus György) Nagybánhegyesi mozaik Ott, ahoi a Hortobágy-Berettyó vize kanyarog A Tejipari Trösat, n nagy banihsegyesi Zallka Mailé, az Aranykalász és a Kossuth Tsz közös váUaLkoeásalbam létesített tejüzem 1971 óta működik. Jelenleg naponta a járás tsz-eiból érkező mintegy 30 ezer liter tejet dolgoz fed. Túrót, tejfelt, tejszínt, iakolatejet és kakaót* egy éve pedig paranyicát (füstöl tsajt-különiegességet) ia készít Az utóbbiból egy nőbrigád naponta 130 kilót állít elő. amely Budapest, részben pedig a környék lakosságának ellátását szolgálja. Zöldségkertésaettel 1971 éta foglalkoznak a községben. Akkor készült el a termálkút A Zalka Tsz jelenleg fólia alatt 3 és fél hektáron, szántóföldön pedig 100 hektáron termeszt zöldséget A fólia alatt hamarosan kezd érni a paradicsom, re az ember tétován megáll a tetőn, majd lassan lefelé csúszik. A gépműhelyből dudaszó hallatszik. Vége a munkaidőnek, este hat óra van. A tetőről lejött ember odalép Gézához. — A tanácsos úr fia ugye? — kérdi fenyegetően. — Az, az vagyok — mondja Géza, de még kis lélegzetet se tud venni a mondat után, máris ököllel az arcába csap az ember. Géza megtántorodik és jobb karját védekezőén az arca elé kapja, de bal felől újabb ütés éri. Vérzik aziorra. Az ember végül pofon üti és szétterpesztett lábakkal megáll Géza előtt. — Uram. nem ütők vissza, sót mást se teszek — mondja —, de szeretném tudni, mit kíván tólem. Megjegyzem, hogy pisztoly van nálam és töltve van, A támadó szétvetett lábakkal áll és fogai közt sziszegve mondja: — Maga a tanácsos úr fia ml? Az hát. Emlékszik, amikor hadnaggyá avatták és bejött a gépműhelybe? Emlékszik, hogy odadobott elém egy bicskát? Emlékszik, milyen úri gőggel mondta: „Ezt meg kell köszörülni!” — ml? Emlékszik? Es arra emlékszlk-e. amikor az építészet udvarán ordítozott velem? En vagyok az uram, aki szembeszállt önnel, s aki nem engedte, hogy katona) fegyelmezést vezessen be a munkások között. Nézzen körül csak, ketten vagyunk ’ az utcában, senki nem jár erre. .m Látom, tudom kérem — a Jövő érc márciuséban pedig uborkaszüret les» A primőr áru hazai fogyasztásra keiül. Évente mintegy másfél millió palanta is kikerül a fóliásé l- rakbód, amelyet tavasszal részben a' tsz használ fel. részben pedig a környék lakossága vásárol meg. A fóliasátrak fűtésére használt termálvíz vegyi összetételénél fogva fürdésre Is igen alkalmas. A községi tanács a lakosság kívánságára elhatározta. hogy fürdőt létesít, melynek építését — jelentős társadalmi segítséggel — jövőre kezdik meg. A fürdő tervét az Orosházi városi Közmű é® Kommunális Üzem társadalmi munkában készítette el, ami mintegy 200 ezer forint megtakarítást jelent a községnek. mondja Géza és hátrál. — Mégis szeretném tudni, mit akar tőlem. | Az ember köp egyet és hátat fordít Gézának, otthagyja a tiszti kaszinó előtt. Megjelenik a kegyelmes úr, a nyugalmazott miniszter. Kitörő örömmel üdvözli Gézát. — Fiam!' Fiacskám. Gézám! Megvagy? Megvagy, te gyerek? Jó apád tudja, hogy megjöttél? Mitől véres az arcod? Te szent ég, te civilben vagy és meg vagy verve! Téged megvert valaki most itt az utcán? Te jó isten, ezután így lesz? Elszabadulnak az indulatok, fiam, elszabadulnak. majd meglátod —, mondja, zsebkendőjével töröl- geti a Géza arcát és karonfogva magával viszi. — Magáról azt mondják, hogy elmenekült — mondja Géza menet közben. — Nem, nem menekültem el, olyan hülye nem vagyok. Rég volt az, amikor én úr voltam, engem a bolsevik uralom se fog elkapni, ha lesz olyan, majd meglátod. Egyébként szervezzük a kisgazdapártot, neked is ott lesz a helyed. Ha a vörös sereg elvonul innen, megcsináljuk mi magunknak a demokráciát ne félj. Ezeknek most nem a mi dolgaink fájnak, ezek most a németet kergetik az utcán. Lesz időnk visszaadni a pofont is, amit most kaptál, itt az utcán. Na gyere csak velem, gyere fiam — mondja a nyugalmazott miniszter, a kegyelmes úr. Mennek. (Folytatjuk) Több évvel ezelőtt még délibábos rónaság volt Ecsegfalva környéke. Nyáron a kiszáradt szik illata terjengett a fullasztóan forró levegőben, télen és tavasz- szal pedig sokszor víz állt a lapos réteken. A vallásalapítványhoz tartozott ez a terület, melyre a 1920- as években agrárproletárokat telepítettek. A nincstelenek lelki vigasztalására nemsokára templom Is épült, amelybe azonban ma már csak kevesen járnak. Nincs szükség vigaszra. A talaj- javítás és az öntözéses gazdálkodás hatására megszűnt a délibáb és annak a „szükségessége” Is, hogy az egykori agrárproletárok leszármazottal létük fenntartásáért az éghez fohászkodjanak. Csak 1047-ben lett község Ftcsegfalva. A település addig közigazgatásilag a 15 kilométerre levő Dévaványához tartozott. Lakott területe 500 hold, lakosainak a száma a 2 ezret sem éri el. Sokan dolgoznak a Nagykunsági Állami Gazdaságban, valamivel többen az Egyetértés Tsz-ben. Nincs már délibáb Az Egyetértés Tsz, a község lake««ágénak első számú kenyér- adója több Isz-ből alakult. Annak idején valamennyi építkezett, ami miatt most eléggé szanaszét vannak a gazdasági létesítmények. A gyenge földeken valamikor holdanként 4—5 mázsa búza termett, az Idén egy holdról átlag 20 mázsa takarmánygabonát takarítottak be. Rekordtermés volt. Ez pedig elsősorban annak köszönhető, hogy Endréd! Dezső, a tsz elnöke dr. Bőrösök Épül kutatóval már 1946-ban elkezdte a talaj vizsgálatát, később pedig — nagy költséggel — a talajjavítást is. És ma már ez a munka a befejezéshez közeledik. A délibáb eltűnt és nem is hiányzik. A talajjavítás természetesen nem változtatja a földet olyan termékennyé, mint amilyen a megye déli részén levő löszhát. Lehet azonban az ecsegfalvi Egyetértés Tsz 6500 holdján is eredményesen gazdálkodni. End- rédl Dezső így beszél: — A tsz most dönti el, hogy hús- vagy te] hasznú szarvasmarhát neveljünk. Gazdasági számítások szerint a húshasznúra megfelelőbbek a körülményeink. Egyébként a szarvasmarha- és juhtartésé, valamint a rizstermelésé a jövő. Ennek a kialakítására és a talajjavítás befejezésére mintegy 60 millió forintra — Időben 5—6 évre — van szükség. Sajnálatos, hogy Sziebegyin- azki János főagronómus — 9 év után — eltávozik és a tervek megvalósításában már nem vesz részt. A csabacsűdl Lenin Tsz-be megy, mert közelebb akar lenni Szarvashoz, szülőföldjéhez. Most tehát új főagronómusra van szükség Olyanra, aki nehéz körülmények között is képes eredményesen dolgozni. Egy brigád a gépisemben A gépüzemben Deák András 14 tagú brigádja az idén tűzte célul a szocialista cím elnyerését. A kezdeményező a brigádvezető volt, aki előzőleg egy budapesti gyár szocialista brigádjában dolgozott. ; — Ágfalvi János, a t6z pártI I titkára biztatott minket, de vannak, akik csak most kezdik észrevenni a brigádot. Talán még I nem Ismerik eléggé a mozgalom jelentőségét — mondja Deák András. — Mik a célkitűzéseik? — Jó minőségű talajművelés, 4 százalék üzemanyag-megtakarítás, géphiba nélküli őszi munka. A község javára vállaltuk a földutak kétszeri gröderezését, az iskola gyakorlókertjében a talajművelést és sok más feladatot is végrehajtunk. Emellett Csányi Sándorral és Dávid Istvánnal együtt szakközépiskolában tanulunk tovább. Kovács Sándor pedig elvégzi az általános iskola VIII. osztályát, hogy ő se lógjon ki a„ sorból. A brigád főként fiatalokból áll, akik nem akarnak elmaradni a/ fejlődéstől. Tudják, hogy ez rajtuk múlik és azt is, hogy együtt többre mennek. Ha a brigád elnyeri a szocialista címet, akkor tekintélyt szereznek és nagyobb beleszólási joguk lesz a közös ügyekbe. — Ha most arí kérdeznék, mi a kívánságuk, mit válaszolna? — érdeklődöm tovább. — Akik nősülnek, azoknak lakás kell. Az építkezésen segítünk mind. Csak fuvart adjon a tsz! Nincs fürdő, öltöző a gépüzemben. Nincs ivóvíz. Mindez elengedhetetlenül fontos lenne. Szarka István, a gépcsoport vezetője megtoldja: — Nincs gépmosó sem, így a gépeket nem tudjuk rendesen karbantartani. És nyakig ér a sár. Tájékozódni a világról A tsz vezetősége már tavaly úgy határozott, hogy 40 dolgozónak jutalmul egy évre előfizeti a Békés megyei Népújságot. Az idén újabb 40 dolgozó részesült Ilyen jutalomban. — Tulajdonképpen az újságolvasás megszerettetése a célunk. Italozásra nem kell szoktatni senkit, de azt már nehezebb elérni, hogy a világ eseményeiről való tájékozódás napi igény legyen — mondja Ágfalvi János párttitkár. — Mi az eddigi tapasztalat? — Bár eléggé a periférián élünk és a községből jó néhá- nyan járnak Szolnok megyébe dolgozni, mégis minden szál Békés megyéhez fűz bennünket. Ezért tehát elsősorban a Népújságot kell olvasnunk. Az embereket érdeklik is például más tsz-ek gazdasági eredményei, mert összehasonlítást tudnak tenni a miénkkel. Szívesen olvasunk a szocialista brigádokról, a községek fejlesztéséről, a sportról és sok minden másról. Akik pedig megszokták az újságolvasást, azok továbbra is előfizetők maradnak. Már jó néhány évvel ezelőtt is az volt a panasz, hogy a délelőtt 9 órakor érkező autóbusz szállítja az újságot Ecsegfalvára. A helyzet azóta sem változott, amiről Ágfalvl János így beszél: — A kézbesítő fél 10-kor Indul és késő délutánig tart, amíg mindenüvé eljuttatja az újságot. Van egy közvetlen autóbuszjárat Gyula—Békéscsaba—Eger között7 aminek reggel fél 8-kor van az érkezési ideje. Miért nem lehet azzal küldeni a Népújságot? Azt hiszem, jogos ez az igény és bizonyára meg Is valósítható. Vízmű, óvoda, iskola Szép családi házak sora épül, de az ecsegfalviak nem ábrándoznak arról, hogy a község egyszer majd a világ közepe lesz. Szerény céljaik vannak csupán. Bogya Elek, a tanács vb-titkára ezek közül a vízmüvem tést említi elsőnek: — A lakosság 1973-ban falugyűlésen mondott először „igen”-t, bár tudta, hogy egy-egy családra 10 ezer forint költség jut. A nagy kiterjedésű lakott terület miatt tizenöt kilométer vezetéket kell építeni, hogy mindenhová eljusson a víz. A kiviteli terv várhatóan 1976-ban készül el és reméljük, hogy a megyei tanácstól anyagi segítséget kapunk — mondja. » Hasonlóan segítséget várnak az óvoda bővítéséhez is, mert jelenleg 25 gyermeket nem tudnak elhelyezni. Később pedig — mivel nő a születések száma Ecsee- falvén is — még fokozódik majd a gond. — Társadalmi munkára nem számít a tanács? — kérdezem. — Sajnos a Nagykunsági Állami Gazdaság inkább Kisújszálláshoz vonzódik, az Egyetértés Tsz pedig a gyengén gazdálkodók soréba tartozik. Más a helyzet ott, ahol ipari üzemek és szocialista brigádok vannak. De itt, a megye határán, távol mindentől — válaszol Bogya Elek. Mégis úgy vélem, hogy az állami gazdaság az ott dolgozó ecsegfalviak arányában erkölcsileg köteles segítséget nyújtani. Persze a tsz munkabrigádjai sem maradhatnak el. Az óvodából mind több gyermek kerül az Iskolai napközibe. Az Iskolát meg a konyhát is bővíteni kellene tehát. Nem túlságosan nagy igény. Bár kicsi a község, a gyermekeket mégiscsak helyben kell felnevelni. Becsapott a villám Egy feketére invitálom Bogya Elek tanácstitkárt. Ö azt ajánlja, menjünk a vendéglőbe. Ott azonban Kiss Mátyás, a vendéglő helyettese udvariasan közli: — Sajnos kávé nincs. — Miért? — kérdezem. — A kávéfőzőbe belecsapott a villám. — Mikor? — Több mint egy hónapja. Ám kiderül, hogy előzőleg is sokszor elromlott a kávéfőző, s talán ilyen alkalmakkor szállt az égbe a fohász, hogy „csapjon bele a mennykő!” Bizony nem ártana, ha a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ is meghallgatná a fohászt és mielőbb gondoskodna egy rendes kávéfőzőről. Azt viszont el kell ismerni, hogy a vendéglő messze földön híressé vált a jóízű magyaros ételektől, ami pedig elsősorban Csontos Ferencné főszakáos érdeme. S ha már az ÁFÉSZ-ről beszélünk, Bogya Elek a lakosság nevében még egy másik kérést Is tolmácsol. — Jó lenne, ha az iparcikk - boltban például cipőfűzőt, gombot, cérnát és más nélkülözhetetlen árut rendszeresen lehetne kapni. Ne járjanak az emberek ilyesmiért Dévaványára vagy Kisújszállásra! Igaz is. Elvégre ma már Ecsegfalva sem a világ vége Pásztor Béla mmw^rs 5 1914. OKlÚBLil 15, isssessflBsse«
