Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-15 / 241. szám

fl nők és férfiak életkora Mikrofelvételek a karkötőben Csatáram az egész civilizált világban bebizonyosodott, hogy a nők tovább élnék, mint a férfiak. Mi magunk is tapasz­talhattuk, hogy társasutazáso­kon, üdülőkben jóval több idő­sebb magányos nőt találunk, mint egyedülálló idősebb férfit. Régebben a különbség csupán két-három év volt, de ez a szám egyre növekedni kezdett, és az utóbbi időben már öt-hat év leit a gyengébb nem javára. Legki fej ezettebb a különbség a Szovjetunióban, ahol a nők át­lag nyolc évvel élnek tovább, mint a férfiak. Az Egyesült Ál­lamokban ugyanakkor csupán bat év különbség mutatkozik a nők javára. A születésnél máris érdekes dolgok derülnek ki. 162 halva született fiúgyermekre csupán 100 halva született leánygyer­mek esik. Ennék ellenére élve születéskor még mindig a fiú­gyermekek vannak többségben. Ez a különbség azonban lassan kiegyenlítődik. Mire a két nem képviselőd elérik a 20—25. élet­évet, már egyenlő az arányuk. Ez az egészséges arány később, különösen idős korban a nők javára tolódik el. Így Raymond Pearl biológus egyszer kiszámí­totta, hogy 100 000 élve született leánygyermekből 2281 a 90. évet vagy még magasabb kort is el­ért. 100 000 élve született fiú­gyermekből viszont csak 1523. A nők és férfiak biológiai és életmódi különbségeire vonat­kozóan alapos tanulmányokat végezték. Vannak, akik azt ál­lítják, hogy a modem civilizá­ció az életmódot illetően a nők­nek kedvez, s ezért hosszabb az átlagos életkoruk. Hozzáteszik hogy a modem technika a nők erejét nagymértekben megkí­méli. Azt is tapasztalták, hogy a nők a betegségekkel szemben sokkal ellenállóbbak, mint a férfiak Másrészt a leánygyer­mekek és a nők sokkal kevésbé vannak az élet folyamán ve­szélynek kitéve, mint a férfiak Megfigyelték hogy az állat­világban is túlélik a nőstények a hímeket Talán az olasz tudósok jár­nak legközelebb az igazsághoz, akik szerint a különbség bioló­giai okókra vezethető vissza. A női szervezet könnyebben alkal­mazkodik a külső körülmények­hez. Német tudósok a világhá­borúra utalnak, amely több fér­fit követelt áldozatul, mint nőt Igen, ám, csakhogy a nők olyan Iránytű a középkorban? Ismeretes, hogy a keresztény templomokat évszázadokon át kelet-nyugati irányba tájolták oly módon, hogy a szentély kelet­re nézett, a bejárat pedig nyu­gatra nyílott, A görög-római templomok és szentélyek is gyakran ilyen tájolásúak, azzal a különbséggel, hogy a bejárat nyílott keletre, állítólag azért hogy a felkelő nap az ajtón át megvilágítsa a vele szemben le­vő istenszobrot Feltűnt, hogy számos régi ang­liai templom nem pontosan a csillagászat keleti irányába tá­jolt hanem attól kissé délebb­re. Ismeretes, hogy a mágneses északi pólus vándorol, a ván­dorlásnak megfelelő irányelhaj­lás pedig ismert — Mivel az an­gol templomok legtöbbjének építéséről részletes dokumentu­mok maradtak fenn, kimutatha­tó volt, hogy a 16. századig a mágneses kelet-nyugat' irány­ba tájolták azokat, azaz a temn- lom tájolása megfelelt az akkori elhajlás által megszabott mágne­ses kelet-nyugat iránynak. A ré­gebbi templomok tájolását is feldolgozták, egészen az évezred kezdetéig, feltételezve, hogy a tájolás a mágneses irányelhaj­lásnak felel meg, vagyis az épí­tők a tájolásnál iránytűt hasz­náltak. A templom tájolásából kapott változás időfüggését megerősíti egy más jellegű archeológiái vizsgálat is. A kiégetett agyag vasoxidjának mágneses poláro- tzottsága megfelel a mágneses észak-déli iránynak, tehát a ré­gi égetőkemencék bélése megőr­zi a legutolsó használatkor uralkodó mágneses irány elhaj­lást. Néhány ilyen kemence vizsgálata, melyek közül több a legrégebbi római korból való volt, megerősítette a templomok által adott értékeket! Mindez azért meglepő, mert semmilyen nyom nem utal ar­ca, hogy a középkorban, ül. a római időkben ismerték volna az iránytűt, noha a kínaiak 4000 éve használják. Elvileg lehetsé­ges, hogy eljutva Európába, a műhelytitkaikat szigorúan őrző céhek birtokába került, de erre eddig nincs bizonyíték. országokban is tovább élnék, amelyek nem viseltek háborút Más a helyzet a kevésbé ci­vilizált országokban, és a primi­tív népeknél, ahol a nők élet­ereje gyorsan kimerül. Nehéz munkát végeznek, korán kötnek házasságot, és a túlságosan gya­kori szülés idő előtti öregedést okoz náluk. Ráadásul hátrányos társadalmi helyzetben vannak. Ami a férfiakat illeti, az ő életük különböző veszélyeknek van kitéve. A foglalkozási ár­talmak. és a foglalkozási beteg­ségek több férfit sújtanak, mint nőt A férfiak között különösen elterjedt az alkoholizmus és egyéb káros szenvedély, amely növeli a különböző betegségek­re való hajlamosságot A mai foglalkozással járó rohanás, tü­lekedés, a pénz utáni hajsza, az állandó feszültség megrövidíti a férfiak életét. Korunk egyik legei terjedtebb betegségében, a koszorúér-bán- talomban sokkal, de sokkal több férfi hal meg, mint nő. Ez talán azzal függ össze, hogy a férfiak a keringési betegségek­kel, minderrakielőtt a vérnyomá­sos betegségekkel, és a koszorú- ér-bántalmakkal szemben érzé­kenyebbek. Hogy ez miért van így, azt nem tudja senkt Egyes francia tudósok viszont úgy vélik, hogy a férfiak közül elsősorban azért halnak meg olyan sokan, mert iszákosak. Az emberi élei;, hála a mo­dern higiéniának, a javuló szo­ciális helyzetnek, és az orvos- tudomány fejlődésének, meg­hosszabbodott De, hogy a nők miért vannak az élettartam te­kintetében előnyösebb helyzetben, mint a férfiak, erre a kérdésre a kutatók még nem adtak vég­leges és elfogadható választ A nagy kicsinyítéssel való fotózás, a mikrofotográfia. az írásos dokumentumok, műszáki rajzok stb., kevés helyet igény­be vevő tárolásának, megőrzésé­nek céljára terjedt él. Levéltári, könyvtári, rajztári alkalmazása mellett azonban a mikrofilm- tekercsek különleges felhaszná­lására is sor kerül. A képen látható nói karkötő például nemcsak ékszerként szolgál, hanem egy kis mikro­film-tekercsnek is helyet ad, amelyen a karkötő tulajdonosá­val kapcsolatos, fontos adatok találhatók meg. A parányi kép­kockákon egymás mellett sora­koznak az illető személy összes igazolványáról és orvosi leletei­ről készült felvételek, amelyek­re akkor lehet szükség, ha bal­eset vám* hirtelen rosszullét kö­vetkeztében gyors orvosi be­A fejlődő „Orbita" rendszer Az „Orbita” távközlési rendszert 1965-ben kezdték el kiépíteni, amikor a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a „Molnyija—1” mesterséges hírközlő szputnyikot. Két év múlva elkészült az első húsz földi állomás, ami azt eredményezte, hogy az ország távoli területei­nek közel húszmillió lakosa kapcsolódhatott be a moszkvai televízió adásainak vételébe. Napjainkban az „Orbita” rendszernek már több mint 50 földi állomása van (a képen a Szurgut közeiében legújabban épült látható). Ax utóbbi években nagy fejlődésen ment ke­resztül a rendszer. Felbocsátották a „Molnyi­ja—l”-nél jóval nagyobb teljesítményű „Mol­nyija—2” szputnyikot. Az „Orbita” rendszer szá­mos állomását más hullámhosszra állították át, ami jelentősen javította a programok vételének minőségét. Jelenleg a Szovjetunió rendelkezik a világon a legkiterjedtebb mesterséges holdas hírközlő rendszerrel, amely nemcsak televíziós progra­mok továbbítására, hanem telefon, és távíró­összeköttetés fenntartására is alkalmas avatkozás történik. Ax ha megfelelő olvasókészí1 lékkel rendelkezik: — a karkötő tulaj­donosának vércsoportját, aller­giára való érzékenységét; ax esetleges cukorbajra, szív- vagy egyéb betegségekre vonatkozó adatait megtudhatja. Így kése­delem nélkül és nagy bizton­sággal tud segítséget nyújtani. A mindent Iáid Avant ' A Lenin grád'ban létrehozott Kvapt nevű készülék külsőre fényképezőgépre emlékeztet, de „képességei” ennél fontosabb szerepre is alkalmassá teszik. A mindössze 900 gramm súlyt! műszer két centiméter vastag fé­met is át tud világítani és a ké­peit speciális ernyőre vetiti. Szakemberek véleménye szerint az újdonság a technikában és a gyógyászatban nyer alkalmazást. A Kvanttal folytatott klinikai kí­sérletek például kimutatták, hogy a kórtermekben, il­letve a beteg ott­honában végzett röntgenvizsgá­latok az orvosi segélynyújtás fontos részét képezhetik. Kis számítógép Ax angliai Melksham-ben mű­ködik az Avon Rubber Compa­ny gumigyár legnagyobb üzem­egysége. A gyártási veszteségek (állásidők, nyersanyaghiányok, műszaki hibák, selejtes termé­kek stb.) csökkentése érdekében IBM System/7 számítógépet vá­sároltak. Az üzem vezetői sze­rint már a kezdeti eredmények azt mutatják, hogy a kis szá­mítógép nagy segítséget nyújt annak a célnak az eléréséhez, hogy az eddiginél gyorsabban tegyék meg a szükséges intézke­déseket, ha a termelésben vala­hol zavar mutatkozik. De meg­javította a számitógép a műsza­ki ellenőrzést, valamint a kal­kulációk pontosságát is. g mjssasm 1974. OKTOBER 1&, Tudomány- Technika

Next

/
Thumbnails
Contents