Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-15 / 241. szám
Ünnepélyesen megnyitották a pártiskola öthónapos tanfolyamát Hétfőn, október 14-én Békéscsabán az MSZMP Oktatási Igazgatóságán az 1974— 75-ös oktatási ev első öthónapos bentlakásos pártiskoláját ünnepélyesen megnyitották. Ezen megyénk járásaiból és városaiból 80 alapszer- vezeti titkár és a vezetőségek tagjai vesznek reszt. A megnyitón Juhász József, az Oktatási Igazgatóság igazgatója köszöntötte a hallgatókat és vázolta az öthónapos iskola célját, feladatait. Elmondta egyebek között, hogy a tanfolyamon vüágnézeti kérdésekkel, a gazdaságpolitika időszerű kérdéseivel, a tudományos szocializmus kérdései kö-. zül a nemzetközi munkásmozgalommal, valamint a párt belső életének időszerű tennivalóival ismerkednek a hallgatók. Ezt követően a hallgatók a tanári testülettel megbeszélték az előkészítéssel kapcsolatos feladatokat. Az oktatást ma, azaz október 15-én kezdik meg az évad első öthónapos pártiskoláján. Pénzügyi és számviteli főiskolai központ Békéscsabán Hat megye: Békés, Caomgrád, Szolnok, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Pest megye tanácsa pénzügyi szakembereinek a továbbképzési feltételeit teremtették meg Békéscsabán. ' Hétfőn reggel ünnepélyesen nyitották meg a Békés megyei Tanács továbbképzési központjában a pénzügyi ea számviteli főiskola kihelyezett konzultációs központját. Az ünnepi megnyitón dr. Téten-yi Zoltán köszöntötte az első tanfolyam 30 hallgatóját, majd Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese beszélt az új iskola jelentőségéről. Ezt követően Király József, a Békés megyei Tanács pénzügyi osztályvezetője adott lájékozta- tást egyebek között arról, hogy a kétszer kéthetes intenzív oktatási idő alatt, valamint a 40 napos bentlakásos tanfolyamokon a hallgatók milyen szakmai ismereteket szerezhetnek. Teljessiti volld^^wit az Orosházi Állami Gazdaság Az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk [elszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben az Orosházi Állami Gazdaság eddig jó eredményeket ért el. A vállalti 350 ezer forintos költségmegtakarítással szemben szeptember 30-ig 1,1 millió forintot értek el. A hozamérték 624 ezer forintos túlteljesítései vállalták, s eddig csaknem kétmillió forintot teljesítettek. Az eredményekben nagy szerepűk van a gazdaság szocialista brigádjainak, huszonegy kollektíva 316 tagja küzd a szocialista cím elnyeréséért. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, s a gazdaság minden bizonnyal más területeken is túlszárnyalja vállalásait. leg az ipar adja, továbbira Is az ország gyümölcsös- és szőlőskertje. A mai Moldávia 184-féle kiváló minőségű marka» bort termel, közülük sokan előkelő helyezéseket értek el a nemzetközi kiállításokon. Minden negyedik doboz zöldségkonzerv a szovjet ember asztalán, minden negyedik üveg vagy doboz gyümölcslé, befőtt, lekvár is a köztársasagunkban készül. Ahhoz, hogy el tudjuk képzelni, mennyire megváltozott a moldáviai parasztember élete, elegendő megismerkednünk, mondjuk Csekolteni, a leghétköznapibb, legátlagosabb falu történetével. Itt, akárcsak mindenütt az országban, a forradalom előtt a parasztok nadrág- szíj-parcellákkal rendelkeztek. Ez a kis föld még családjuk eltartásához is kevés volt. Nem is beszélve a szegényparasztokról, de még az akkori időkben jómódúnak tartott emberek asztalára sem került mindennap kenyér, krumpli, hal. A parasztember fő tápláléka a kukoricakása — a mamaliga — volt, ezt ette reggel, ebédre, vacsorára ... Csekolteni jóformán minden harmadik lakosa tbc-s volt, de a faluban nem volt egyetlen orvos sem. Amikor a szovjethatalom kikiáltása után a csekolteni parasztok a „Viaca none' (Üj éleit) szövetkezetben egyesültek, „kocsiparkja” mindössze 11 lóból és 11 pár ökörből állt. Ma a „Viaca noue” kolhoz 69 traktorral, 15 kombájnnal, 30 teherautóval és sok más mezőgazdasági géppel rendelkezik. A gazdaság gabonaféléket, cukorrépát, napraforgót. zöldséget, dohányt és természetesen szőlőt termel. Elvi átlagos pénzjövedelme az elmúlt öt év alatt 2,5 millió rubelt tett ki. Ez azonban, hogy úgy mondjam, a gazdasági része. De hogyan változott még a parasztok élete? C ekolteni falu villamosított község. Minden házban rádió szol. A kolhozparasztoknak személyautójuk, mo- torkerékpárj uk, tévékészülékük van. Minden családban járatnak újságot, folyóiratot. Sokán rendelkeznek házi kiskönyvtárral. A termelőszövetkezet nyereségéből építették és tartják fenn a klubot, a középiskolát, a kórházat, a fürdőt, az óvodát, az úttörőtábort, a sportcsarnokot. A kolhozparasztoknak és családtagjaiknak a tanulás, az üdülés, a gyógykezeltetés 1 nem kerül egy fillérjükbe sem. Ugyanabban a járásban fekszik a „Romanesti" szőlőtermelő szovhoz és bőrgyár. Az ottani munkások egy-kétemeletes családi házakban laknak. Minden házban vízvezeték, központi fűtés, gáztűzhely. A majorban több üzlet van, étterem, óvoda, szolgáltató kombinát, szálloda, iskola, klub, stadion, park. A közelben mesterséges tő terül el, partja üdülőövezet... Azért számoltam be olyan részletesen erről a két gazdaságról, mert megszokott jelenségek á köztársaságban. Manapság ugyanígy néz ki Moldávia többi faluja Is. Az utóbbi évekbeli a moldáviai parasztok mint kísérletezők lg hírnévre tettek szert. A mezőgazdaság és az ipar egymáshoz való közelebb hozását és összenövését kezdeményezték. Ennek a szintézisnek a Vasárnap Méhkeréken is zu-1 hogott az eső, de ez nem gátolta a lakosságot abban, hogy nagy számban vegyen részt a falu életében jelentős eseményen. ’ Ugyanis ekkor vették át ünnepélyes keretek között a „Határőrközség” megtisztelő kitüntetést. ünnepi beszédet Owns* Vilmos mondott A nap zenés ébresztővel kezdődött, majd sportműsorral folytatódott. A kora délutáni órákban a helyi termelőszövetkezet székháza előtt feszes vigyázzállásban díszszakasz sorakozott fel és fogadta a határőrség országos parancsnokságának képviselőjét, Molnár István alezredest. Innen a kultúnházba vonultak, amely addigra már zsúfolásig megtelt. Az elnökségben ott volt Molnár István, Czukor József alezredes, a határőrség orosházi kerületének parancsnoka, Szigeti Zoltán, az MSZMP gyulai járási bizottságának titkára, Márk László, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének etnóBóka Mlhályné tanácselnök ke, Novák Mátyás, a Járási Hi- I vatal vezetője, Krizsán Mihály \ rendőr-őrnagy, valamint a köz- | formái a legkülönbözőbbek: a köztársaságban jelenleg 170 szovhoz-gyár, 21 agrár-ipari egyesülés, számos ipari típusú kolhozközi nagyvállalat műköség párt-, állami, társadalmi és giazdasági szerveinek vezetői. Elsőként a Nicolae Balcescu úttörőcsapat tagjai szavalatokátveszi a díszes oklevelét kai köszöntötték az ünnepség resztvevőit, majd a Himnusz elhangzása után Hoczopán György, az MSZMP köizségí csúcstitkára üdvözölte a jelenlevőketÜnnepi beszédet Csausz Vilmos, a sarkadi gimnázium igazgatója mondott. Bevezetőjében tár őröknek. Név szerint sorolta azokat, akik a legtöbbet tették a kapcsolat állandó erősítéséért. A nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéd után Czukor József alezredes rövid köszönő beszéd kíséretében és a résztvevők nagy tapßa közepette átadta Bóka Mihálynénak, a községi tanács elnökének a kitüntető címet tanúsító díszes oklevelet. Ugyancsak a határőrkerület parancsnoka adta át, tevékenységük elismeréseként Rúzsa Györgynek, ’a termelőszövetkezet elnökének a Közbiznonsági Érem arany fokozatát. Az ezüst fokozatot kapta Netye János, a községi tanács vb-titkara és Dúló György tanár. Rajtuk kívül hatan kapták meg a „Kiváló Határőr” kitüntetést és ugyancsak hatan kaptak oklevelet, köztük Hoczopán György, a község pánttitkára. Ebből az alkalomból a tanácselnöknő szépen hímzett zászlót ajándékozott a község nevében a határőr őrsnek. De nem feledkeztek meg , a legkisebbekről sem, az úttörőkről, akik közül többen részesülitek könyvjutalomban. Az ünnepség az Intemacionálé hangjaival ért véget, majd a dik. Ezek nemcsak a mezőgazdasági termelésre gyakorolnak befolyást, hanem a falu társadalmi fejlődésének meggyorsítására is. Először is, az ipar és a mező- gazdasági erőfeszítéseinek egyesítése révén csökken a falust munkaerő-felhasználás idényjel- tege. Másodszor, lehetővé válik, hogy kollektiven, vagyis sokkal nagyobb méretekben építsenek falusi kórházakat, szanatóriumokat, sportkomplexumokat. Azok a falvak, ahol agráripari egyesülések működnek, a rendezettség és építkezés, a kulturális-társadalmi igények kielégítésének lehetőségei tekintetében fokozatosan kisvárosokká alakulnak át. S végül, a köztársaságban végbemenő változásoknak még egy aspektusa. A forradalom előtti Moldáviában nem volt egyetlen felsőoktatási intézmény. Minden tíz lakosából nyolc analfabéta volt. Most fejeződik j be a köztársaságban az általa- j nos középiskolai oktatásra való • áttérés. 10 ezer emberre több főiskolás jut, mint bármelyik európai tőkés országban. Moldáviának saját tudományos akadémiája, nyolc főiskolája, 88 tudományos kutató intézete van. szólt arról, hogy ebben a községben is, ahol a magyar és román nyelv édestestvérkémt él egymással”, hatalmas gazdasági és szemléletbeli változást eredményezett a felszabadulás óta eltelt harminc szabad év. A résztvevők a tanácsháza elé vonultak, ahol a homlokzaton elhelyezték a „Határőrség” tábláit. Az esti órákban a fiatalok vették birtokukba a kultúrházat, ahol számukra bálát rendezitek. indezeket az eredményeket a szovjet népek megbonthatatlan barátságának köszönhetjük. Ez a barátság előrehaladásunk legfontosabb gyorsítója. (APN) méhkerékiek is élná tudtak a szocialista rendszer biztosította lehetőségekkel. Majd arról beszéli, hogy a határ menti község 5 lakói mindig példásán működ- ! tek közre a határőrizeti mumká- 8 ban. sok segítsége* adva a haBÉKÉS MfCBÜaa 3 «W4. OKTÓBER 13. ** Határőrközség Méhkerék:
