Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-11 / 212. szám

íüáirick ci BIssau-Gmnec függetlenségéről szóló okmányt Lisszabonban kedden, ünne­pélyes külsőségek között alá­írták azt az okmányt, amely­ben Portugália hivatalosan is elismeri Bissau-Guinea Köztársaság függetlenségét. A portugál gyarmati rendszer felszámolása, valamint a bis- saui nép önrendelkezése szempontjából történelmi fon­tosságú dokumentumot Anto­nio de Spinola köztársasági elnök írta alá és adta át Ped­ro Píres őrnagynak, a bissau- guineai államtanács alelnöké- nek. Az ünnepélyes aktuson megjelent Vasco Goncalves miniszterelnök és Costa Go­mes, a fegyveres erők vezér­kari főnöke is. Á függetlenség A portugál gyarmati rend­szer széthullásának első nagy aktusa valósult meg kedden Bissau-Guinea függetlenségé­nek lisszaboni szentesítésével. történetéből Salazarék 1973. január 20- án kétségbeesett tettre vete­medtek. Conakryban meggyil­kolták Amilcar Cabralt. A PAIGC azonban nem szűnt Mavrosz találkozott Schaidt kancellárral Helmut' Schmidt nyugat­német kancellár kedd dél­előtt Bonnban fogadta Mav­rosz görög külügyminisz­tert. Politikai megfigyelők szerint Mavrosz a kan­cellárt tájékoztatta az új athéni kormánynak arról az óhajáról, hogy öt éven belül teljes jogú tagként csatlakozzék az európai gazdasági közösséghez. Ezenkí­vül véleményt cseréltek a cip­rusi válságról és Görögország­nak a NATO-hoz fűződő kapcso­latairól. Mavrosz korábban Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel tárgyalt, akitől Ígéretet kapott arra. hogy az NSZK 180 millió márkás hitelt ad Görögország­nak, (DP A) Brezsnyev fogadta India külügyminiszterét Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra kedden fogadta Szvaran Szingh indiai külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson van a Szovjetunióban. A teljes kölcsönös megértés szellemében folytatott szívélyes baráti beszélgetés során meg­vizsgálták a saovjet—indiai kapcsolatok helyzetét és fejlesz­tésük távlatait, valamint a je­lenlegi nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit. A megbeszélé­sen részt vett Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter is. Az indiai külügyminiszter ki­jelentette, hogy kormánya sokra értékeli a szovjet vezetők hoz­zájárulását a Szovjetunió és az Indiai Köztársaság közötti ba­ráti viszony és kölcsönösen elő­nyös együttműködés erősítésé­hez. Tájékoztat ta Leonyid Brezsnyevet az ázsiai és a világ­béke megszilárdítására irányuló indiai külpolitika megvalósítá­sáról. valamint azokról a prob­lémákról, amelyek India előtt állnak a társadalmi és gazdasági fejlesztés területein. Szingh kös ünetét fejezte ki azért a vendégszeretetért, amelyben Moszkvában részesül. Leonyid Brezsnyev kijelentet­te, hogy a Szovjetunió szilár­dan és következetesen támogat­ja Indiának az ázsiai és a világ- helyzet megjavítására irányuló politikáját, és az indiai népnek és az Indira Gandhi vezette kormánynak sikereket kívánt a béke és a haladás útján való további, fejlődésben. (MTI) A Szenegál és Guinea kö­zött 36 125 négyzetkilométe­ren fekvő nyugat-afrikai Bis­sau népének legjobbjai tizen­két éven át harcoltak a por­tugál fasiszta gyarmatosítók által reájuk kényszeritett vé­res háborúban. Küzdelmüket az Amilcar és Luiz Cabral, Aristide Pereira, Osvaldo Vieira, Francisco Fortes és Bernardo Vieira kezdeménye­zésére 1956-ban megszületett Bissau-Guinea és a Zöldfoki­szigetek afrikai függetlenségi pártja, a PAIGC szervezte és irányította. A párt eleinte „le- gálista” küzdelembe fogott a gyarmatosítás felszámolásáért, de csakhamar ráébredt a por­tugál fasizmus lényegére. 1959. augusztus 3-án a por­tugál gyarmatosító hadsereg kivégzett ötven kikötői mun­kást: a PAIGC ettől fogva nem , lát politikai megoldást a gyarmati rendszer felszámolá­sára és elhatározza, hogy fegyveres harcot indít. Há­romévi önfeláldozó munkával megteremtik az alapokat. Majd 1962-ben megindítják a felszabadító harcokat a por­tugálok ellen. 1962—1967 kö­zött főként gerillaháború fo­lyik és 1967-től válik népi háborúvá. Ekkor a portugál gyarmati hadsereg harmincöt- ezer katonát és öt-hatezer tit­kosügynököt vetett be a fel- szabadítási mozgalom elfojtá­sára. A fasiszta re/sim 1970- ben parancsot adott Sekou Touré Guineájának megszál­lására, hogy megsemmisítse a PAIGC utánpótlási vonalait. Az akció azonban kudarcot vallott. meg, sőt az alkotmányozó nemzetgyűlés Boában szep­tember 24-én demokratikus, népi alkotmány elfogadásával kikiáltotta Bissau-Guinea ál­lamot. Az államtanács elnökévé Luiz Cabralt, a PAIGC főtit­kárává pedig Aristide Perei- rát választották meg. Az alkotmányban az áll, hogy Bissau-Guinea szuverén, demokratikus, antikolonialis- ta és antiimperialista köztár­saság; támogatja minden nép felszabadítási harcát és el nem kötelezettségi politikát folytat. A fasiszta portugál kormány minden igyekezete ellenére egy sor ország már akkor el­ismerte az új államot, és az ENSZ is üdvözölte népének függetlenségét. A bissau-gui- neai nép valójában az április 25-i portugáliai fordulat után nyerte el önrendelkezését. A Szovjetunió, a szocialista onszágok, a gyarmati sorból felszabadult afrikai és ázsiai országok népei kezdettől fog­va erkölcsi és anyagi támo­gatásban részesítették Bis­sau-Guinea népének félsza­badulási harcát. A lisszaboni aláírás a Lon­donban elkezdett és az Al­gírban folytatott függetlensé­gi tárgyalások betetőzése. Bissau-Guinea az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának augusztus 12—i javaslatára minden bi­zonnyal hamarosan a világ- szervezet tagjává válik. (MTI) Magánjogi eljárás az athéni ezredesek ellen Egy neves athéni ügyvéd ma- I gánjogi eljárást indított a junta 1 15 volt tagja ellen. Köztük van | Papadopulosz volt miniszterei-1 nők, Makarezosz és Pattakosz volt miniszter, valamint Ioanni- desz, a politikai rendőrség hír­hedt volt főnöke. 'Alexandrosz Líkureosiz első. ként vállalkozott arra. hogy ha­zaárulás, a parlamentáris kere­tek között választott kormány megdöntése címén perbe fogja az ezredeseket és híveiket, akik mind a mai napig szabadon mozoghatnak. Bár az ügyvéd követelte, hogy az eljárás idejére ne engedé­lyezzék a volt szélsőjobboldali katonai vezetők külföldre távo­zását, erre kevés a kilátás. A Közlbizrtanságügyi Minisz­térium a hét elején nyilatkozat­ban közölte, hogy a junta volt tisztségviselői szabadon elhagy­hatják az országot. A diplomá­ciai útlevelet ugyan korábban bevonták tőlük, de „senki sem gátolja meg őket abban, hogy magánemberként útlevelet vált­sanak ki”. Mint az athéni lapok meg­jegyzik, kizárólag a határőrség kirendeltségeinek józan belátá­sán múlik, futni hagyják-e a hétéves fasiszta uralom felelő­seit. A Papadopulosz-kormáiny egyik volt miniszterét nemrég visszafordították a határról és elvették az útlevelét — ez azon­ban a helyi parancsnok egyéni kezdeményezésére történt. (MTI) Lövöldözések Ciprusén A török hadsereg hétfő este Pyroiban tüzet nyitott a ciprusi Nemzeti Gárda állásaira, Nicosiá­tól mintegy tizenöt kilométerrel délkeletre — közölték ciprusi görög források. Az összetűzés részletei nem ismeretesek. Aga Khan, az ENSZ menekült­ügyi főbiztosa Genfben kijelen­tette, hogy a ciprusi menekültek­nek szánt 22 millió dolláros ENSZ-segély legnagyobb részét sátrakra és élelmiszerekre köl-1 tik. A főbiztos szerint a sziget- 1 országban 226 000, otthonától el­szakadt lakos vár segítségre. (Reuter) Palesztin kérdés az EKSZ-közsyülés előtt Az arab országok ENSZ-kül- dütteégeinek vezetői hétfőn New Yorkban tanácskozásra ültek össze, hogy végleges formába öntsék azt a határozati javasla­tot, amely kéri, hogy a palesz­tin problémát önálló politikai kérdésként vegyék fel az ENSZ- közgyűlés soron levő ülésszaká­nak napirendiére. A határozati javaslathoz az arab országok magyarázó emlékiratot csatol­nak. A határozati javaslat fel­hívja a figyelmet a palesztin probléma és az általános közel- keleti kérdés közti különbségre. Mint ismeretes, ez utóbbi már évek óta szerepel a közgyűlés napirendjén. Jelentések szerint a beiktatá­si kérést hivatalosan kedden ter­jesztették Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár elé. Az ENSZ közgyűlésének ez 1 évi ülésszaka szeptember 17-én kezdi meg munkáját. (AFP.) Titkolt f837vcrszálIítinányok? Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter Ford elnökkel ha­marosan megvitatja azokat a kongresszusi követeléseket, hogy a ciprusi invázió miatt az Egye­sült Államok állítsa le a Török­országba irányuló fegyverszállí­tásokat — közölte a Fehér Ház szóvivője. Eagleton szenátor a múlt hé­ten azzal vádolta a külügymi­nisztériumot, hogy Ford elnök elöl eltitkolja a Törökországnak nyújtott amerikai segítség tör­vénytelen voltát. A szenátor sze­rint Törökország a Cipruson vég­rehajtott invázió következtében szembekerült a külföldi segé­lyekre vonatkozó amerikai tör­vény előírásaival. (UPI) «•■■«■■■■■■■■■■■■■■a ■■•■■■■■■■■■■■a bbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbb*bbbbbbbbbbbbsbbb»bbbbbbbbbbbbbbbb«bbbbbbbbbbbbb» Megadták magukat a mozambiki lázadók Egy legenda újjászületik Chilében Lourenco Marquesben kedden délután megadták magukat a rendőrhatóságoknak a lázadó íehértelepesek, miután helyze­tük fokozatosan tarthatatlanná vált az elfoglalt rádióépületben. Portugál katonai egységek megszállták és egyelőre lezár­ták a forgalom elől a mozam­biki főváros repülőterét. A délelőtt folyamán Louren­co Marques afrikai negyedei­ben fokozódott a feszültség, a fekete lakosság egyre türelmet­lenebbül követelte a zendülés felszámolását. A portugál had­fi L IkiPtUMt 1974. SZEPTEMBER 1L sereg több városrészt lezárt és ■ ezzel gyakorlatilag elszigetelte a I lázadókat. A reakciósok dél- : előtt már azt jelentették az el- ■ foglalt rádión, hogy tárgyalás- ; ban állnak egy „Frelimo-kül- ! döttséggel”. Néhány óra múlva ! pedig bejelentették, hogy átad- • ják a rádiót a rendőrségnek. A • | zendülés felszámolása ezután ; nyugodt körülmények között ! zajlott le, a főváros más részei- ! ben teljesen zavartalanul folyt : az élet. Az üzletek legalább fe- ■ le is kinyitott már. Nyomban a lázadók kivonulá- j sa után a rendőrfőnök felszó- ; lította az épület kórül csopor- ; tosulókat, hogy térjenek haza S otthonukba és működjenek : együtt a rendfenntartókkal. A ; lázadók sorsáról egyelőire nem : érkezett hír. (AFP) A Chilében őslakos indiánok­nak van egy réges-régi legendá­ja. Gonosz szellem élt egy tűz­hányó kráterében — engesztelhe­tetlen ellensége volt minden ne­mesnek, emberinek, örömöt csak az okozott neki, ha rosszat te­hetett. Tűzzel pusztította a föl­deket, elragadta az állatokat, vi­szályt szított a hegy lábánál élő indiánok között. A törzs főnökének elárulta egyszer egy vénséges vén öreg­ember, hogy lehetne megszaba­dulni az ártó szellemtől: ki kell vágni a törzs legszebb lányának szívét, s azt kell elhelyezni a kö­zeli dombtetőn. A szívet felkap­ja majd egy madár, a felhőkig ragadja, amitől elered az eső, hullni kezd a hó. A nedvesség kioltja a vulkán tüzét s jezzel a kráterbe zárja a gonoszt. A törzsfőnöknek volt a leg­szebb lánya. Szépségénél csak nemes gondolkodása volt na­gyobb. Vállalta népéért az áldo­zatot. Az apa_ legderekabb harz cosára bízta a szörnyű feladatot: vágja ki a lány szívét. Nem tud­ta, hogy a fiatalokat olthatatlan szerelem fűzi örökre együvé. A harcos teljesítette a paran­csot, átadta szerelmese szívét az apának. Aztán a m.aga szívét he­lyezte a lány mellkasába. Meg­haltak mindketten, a domb ol­dalában egymás mellé temették őket. Addigra a domb tetejére az apa elvitte a lány szívét, ahogy az öreg vándor tanácsolta. A madár is megérkezett, aztán in­dult a szívvel a felhőbe. És el­eredt az eső, szállingózni kezdett a hó. Kialudt a vulkán elpusz­tult. szörnyű lakója. * Teremni kezdtek a földek, megmaradtak az állatok, elcsi­tult az indiánok között a viszály. A törzs tagjai pedig nem felej­tették el a lány és a szerelméért életét adó harcos emlékét. Nem is felejthették: a közös sír körül dúsabban nőnek, szebben virul­nak a hegy megszokott virágai. A legendák sohasem igazak szó szerint. De igazak lényegük­ben. Igaz bennük alkotójuk, a nép vágya egy jobb életre, gyű­lölete minden rossz iránt. És igaz, hogy a vágyaknak előbb- utóbb szószólója támad, q legen­dák hőse a valóságban is meg­születik. Aki már nemcsak tit­kon reméli a holnap jobbulását, hanem hirdeti fennen, tesz érte nyíltan, önfeláldozóan. Amíg végre — egy év, tíz év, száz év múltával — megvalósul a vágy. Salvador Allende ilyen szó­szólója, cselekvő harcosa volt népe százados óhajának. Indi­ánokénak, félvérekének, fehére­kének — mindazokénak, akiket megnyomorított a vulkán retten­tő szelleme. Egy nagyszerű tör­ténelmi pillanatra igaz társaival úgy vezette az országot, hogy ott és akkor a verejtékkel munkál­kodók óhaja volt a legfontosabb. A szellem azonban hamarosan észrevette, hogy a vulkán tövé­ben valami megváltozott, hogy akaratával ellenkező törvények szerint akarnak élni az ottlakók. Dühe az égig izzott. összeszedte minden erejét és újra a maga szörnyű akaratát kényszerítette a szabadulni igyekvőkre. A le­genda hősére támadt legelébb. Allende — akárcsak az indi­ánok hitében harcos elődje —*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents