Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-08 / 210. szám
Korea jövője: Korea azon ázsiai, országok közé tartósak, amelyek évszázadokon át küzdöttek a nemzeti függetlenségért A múlt század végén a távol-keleti imperialista marakodás színterévé vált a félsziget. Először a japánok ragadták magukhoz a Korea feletti uralmat. Gyűlöletes hatalmuk annak ellenére, hogy a kommunisták vezetésével a koreai nép többször is fegyvert fogott ellenük, csak 1945. augusztusában ért véget, amikor a szovjet hadsereg — a koreai partizánokkal együtt — felszabadította Korea északi szektorát. A 38. szélességi foktól délre — a szövetségesek megállapodása alapján — az amerikaiak vonultak be. A szovjet hadsereg, győzelmének eredményeként a félsziget északi része megmenekült az imperialista befolyástól. s független állammá fejlődhetett. Holnap lesz 26 éve, hogy 1948. szeptember 9-én kikiálthattak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. A fiatal állam népe alig több mint másfél évig élhetett békében. s máris újra hadba kellett vonulnia. 1950 és 1953 között emlékezetes élethalálharcát az egyesítés vívta az imperialista betolakodók ellen. A háború után — ennek immár 21 éve — a KNDK rohamos fejlődésnek indult Ma a Távol-Kelet ipari tényezője. Modem ipari-agrár ország, ahol a nemzeti jövedelem több mint háromnegyed részét a gyárak adják. Koreában azonban ma sincs béke. Az ország déli részét — ENSZ-zászló alatt — amerikai csapatok tartják megszállva. A KNDK kormánya az utóbbi időben számos javaslatot tett a koreai béke kibontakoztatására, a hadiállapot megszüntetésére, a félsziget békés egyesítésére. Koreának egy országnak kell lennie — ez a koreai nép jogos kívánsága — s ennek az országnak függetlennek kell lennie. Függetlenség nem képzelhető el az amerikaiak jelenlétével. Mindenekelőtt tehát ki kell vonni az amerikai csapatokat Dél-Koreából, hogy megnyílhasson az út a két koreai fél külső beavatkozástól független, közvetlen politikai tárgyalása előtt. Ez a 26. születésnapját ünneplő KNDK perspektívája, s ebben mellette áll a szocialista közösség, benne Magyarország. Magyar pár!- és állami küldöttség utazott Szófiába A Bulgária felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a SZOT főtitkára vezetésével párt- és állami küldöttség utazott Szófiába, A küldöttség tagja dr. Horváth István, az MSZMP KB tagja, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára és Böjti János, hazánk bulgáriai nagykövete. Fogadás a brazil nagykövetségen Jadíel de Ferreira-Oliveira, a Brazil Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének ideig, lenes ügyvivője, hazája nemzeti ünnepe — a függetlenség napja — alkalmából szombaton fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson megjelent Úszta Gyula, az Elnöki Tanács tagja, dr. Juhár Zoltán, belkereskedelmi miniszterhelyettes, továbbá gazdasági, kulturális, társadalmi életünk több más ismert személyiségei. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. (MTI) £ Országos honvédelmi tanácskozás Békés megyében A Magyar Pedagógiai Társaság hazafias és honvédelmi nevelési szakosztálya és a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya honvédelmi raj verseny-bemutatóval egybe_ kötött országos tanácskozást rendez megyénkben. A szakosztály tagjai, a Munkaügyi és Oktatásügyi Minisztérium képviselői szeptember 10-én, kedden 8.00 órától Mezőhegyesen, a 614-ets számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben tekintik meg a tanulók honvédelmi bemutatóját, majd beszámolót hallgatnak meg az iskola ez» irányú tevékenységéről. Szerdán délelőtt, a békéscsa-j bai ifjúsági és úttörőházbam el-1 méleti konferenciával folytatódik a kétnapos tanácskozás, melyen dr. Gácsér József, a megyei művelődésügyi osztály vezetője tart előadást. Békéscsaba ifjúsági honvédelmi ne- velőmuhkájáról llovszky Lajos, a városi KISZ-bizottság titkára mond korreferátumot. A kon_ ferencia után a résztvevők megtekintik a nemzetközi motoros műrepülő-verseny kötetlen programját és a békéscsabai repülőtéren rendezett nagyszabású haditechnikai bemutatót. A haditechnikai bemutatóra a tanácsikozás résztvevőm kívül a megyéből mintegy 4000 diákot várnak. Export a hajógyárból A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységében a hajóépítők a sójatéren már a befejező munkálatokat végzik két, egyenként 2140 tonnás, holland megrendelésre készülő uszályon. Jugoszláv megrendelésre jégtörők épülnek. Képünkön: Vízre bocsátott új hajók (MTI fotó—Jászai Csaba felv.—KS) téfe, hogy tanfolyamon ismertessék meg a magyar nyelv alapszókincseit. Előfordul, hogy százan is társalognak magyarul az intézetben. Nem csoda ez az óhaj, hiszen ez év első felében 94 ezer bolgár turista lépte át a magyar határt és 75 ezer magyar vendég volt a bolgár tengerparton. A Magyar Intézet rendkívül gazdag programmal rendelkezik. Sokoldalúan igyekszik megismertetni hazánknak a szocializmusban elért eredményeit. Magasszintű előadásokat rendeznek szakemberek. A barátság költészete szavalóversenyen Sumenben mintegy ezer versenyző vett részt. Szeptember 4-én a Magyar Intézetben megnyílik a Bolgár művészek Magyarországról, magyar művészek Bulgáriáról című képzőművészeti kiállítás, amelyet a Bolgár Képzőművészeti Szövetséggel együtt rendeznek Bulgária felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. Szófiában a jövő márciusban magyar filmhetet rendez a Filmtudományi Intézet. Hazánk felszabadulásának 30 éve eredményeit fotókiállításon mutatják be a tavasszal. Az is a két nép barátságának ápolásához tartozik, hogy a felszabadulás éveiben állították fel Várnában Hunyadi János szobrát, rendezték be Sumenben a Kossuth emlékmúzeumot. Ugyanezen idő alatt leplezték le Budapesten Nicola Qramovszki, a lelkes bolgár internacionalista emléktábláját. A magyar és a bolgár nép barátságának, együttműködésének évszázados gyökerei vannak. A szocialista építés, az együvé tartozás 30 éve alatt népeink tovább erősítették, fejlesztették ezt a barátságot. 1964-ben közös bolgár—magyar társaságot alapítottak. Az aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés teljes mértékben tükrözi azt a sokoldalúan bővülő, gyümölcsöző együttműködést, amely politikai, gazdasági, kulturális és műszaki tudományos vonatkozásban országainkat összefűzi. A magyar—bolgár gazdasági kapcsolatok hatásos módon illusztrálják a lehetőségeket és előnyöket, amelyeket a két ország igyekszik hasznosítani. Az 1971 —75. évre szóló hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény 65 százalékos árucsereforgalomnövelést ír elő az előző tervidőszakhoz képest. Bulgária főleg emelőberendezéseket, mezőgazdasági gépeket, zöldséget és gyümölcskonzervet szállít Magyarországra. Mi főleg híradástechnikai berendezéseket, autóbuszokat, közfogyasztási cikkeket szállítunk Bulgáriának. A nemzetközi szocialista munkamegosztás révén is évről évre mélyül a két ország gazdasági kapcsolata. Roes kár János — Vége — Fél óra a Tyereshora brigádnál ! Huszonhárom nő | dolgozik az Orosháza lés környéke Háziipa- jri Termelőszövetkezet ■varrodájában. 1972- ; ben elhatározták, ■hogy brigádot alakítóinak, s április 4-én ! létrejött a Tyereskova ■ brigád. Azóta kétszer ■nyerték el a szocia■ lista címet. I A napokban felkerestük őket, a gépek ! zakatolásától és a rá- ; diótól zajos varrodáiban. Bánfi Istvánná, * a brigád vezetője egy ■ másik terembe invi- Itált, ahol ha nem is : csend, de kisebb zaj [volt, így nyugodtab- 5 ban beszélgethettünk. [ A szépen hímzett, ■ piros fedelű brigád- I napló is előkerült, ! amely nemcsak külsőire, hanem tartalomra 5 is dicséretre méltó. ■ ■ A varrógépek zaka■ tolása áthallatszott. J Bánfi Istvánná az aj- ;tó felé intett. í — Ez egész nap ;nem szűnik. Persze az ■ eredményünk is ezt I mutatja. Az idén «csaknem 263 ezer 200 forinttal teljesítettük túl félévi tervünket. Most azon iparkodunk, hogy év végén se maradjunk le. Az épületbe beszorult a meleg. Néha kijött egy-egy asz- szony, átöltözött, hogy csak épp a munkaköpeny legyen rajta, vagy ivott egy pohár vizet, s ment vissza dolgozni. — Elég alacsony ez az épület, kicsi a varroda, s bizony sokan vagyunk — mondja egyikőjük verítékes homlokát törölgetve A brigád nemcsak jó munkájára, emberségére is büszke lehet A Bajcsy úti óvoda apróságait gyakran meglátogatják, s a gyerekek ennek nagyon örülnek. A nénik mindig hoznak valami ajándékot. — Babaruhát, agyhuzatot vagy takarót varrunk nekik. — Megéri a fáradságot, hiszen a gyerekek végtelen hálásak tudnak lenni, Nőnapon az általuk készített kis rajzokkal köszöntöttek minket. A brigád1 gyakran rendez kollektív mozilátogatást és színházba is járnak. A múlt évben kirándultak Szarvasra. A tagok közötti jó kapcsolatot bizonyítja az is, hogy a terhes munkatársakat segítik, s ha megszületik a baba, pénzt gyűjtenek az újdonsült mamának, így enyhítve gondjain. A betegeket is meglátogatják — A takarító nénink elég beteges. Ha emiatt nem tud bejönni, akár hetekig vállaljuk társadalmi munkában a varroda takarítását. Az udvart is mi parkosítottuk. Búcsúzóul Bánfi Istvánná még elmondta : most sokan szabadságon vannak, ezért a további vállalásokat, terveket még nem tudták megbeszélni, de ha újból összejönnek, erre is sor kerül majd. Nagy Agnes fuveaicfaiatok Szereti Ön a malacpecsenyét? Utazzék Kecskemétre! A Békés megyében nevelt pecsenyemalacokat itt dolgozzák fel és itt árusítják. Cserébe semmilyen Bács megyei terméket nem forgalmaznak a Békés megyei üzletek. Sőt! A tsz-ek szakosított sertéstenyésztő-telepein még örülnék is a Bács megyeiekkel kötött megállapodásnak. Annyi a választott malac meg a süldő, hogy nem férnek tőlük. Ezért a fölösleget eladják, ne zavarja a folyamatos, a programozott termelést Ügy tűnik, hogy a városföldi Rákóczi Tsz jő vállalkozásba kezdett, amikor a telepek befogadóképességén felüli árumennyiség feldolgozására, értékesítésére vállalkozott. Tehette ezt azért, mert támogatást is kap ehhez a tevékenységhez. Köztudott, hogy ha zánkban a hús és húskészítmények forgalmazására külön engedély szükséges. Ez a szövetkezet ezt beszerezte. így Bács megye húsellátásába, a választék bővítésébe Békés megye segít, örülünk ennek, de azért mégis megkérdezzük: miért nem lehet ezt a pecsenye- malac-forgalmat idehaza is megcsinálni^ A helyi munka gyümölcséből miért nem részesülhet a megye lakossága? Ezek a kérdések azért hangzatosak, mert ez az egész malacpecsenye-ügy csak az öt város lakosságát ínycsiklandozza. A nagyközségek, a községek, a falvak és a kisebb települések lakói bizonyos előnyben vannak itt, a megyében is. A helyi vezetők ugyanis rugalmasan oldják meg a malacpe csenyére jelentkező igények kielégítését. Legalább olyan rugalmasan, mint a városföldiek. A kérdés végtére is az lenne: meg lehetne-e valósítani Békéscsabán, Orosházán, Gyulán, Szarvason és Békésen azt, amit Kecskeméten csinálnak? Valószínű, hogy igen. Lehetne bővíteni a forgalomba hozott hús választékát itt, a megyében is, hiszen a készletgazdálkodás alá vont cikkből a lehetőséghez mérten hetenként kevesebbet vásárolnak a fogyasztók. Ez a kevesebb bizonyára még kevesebb lenne, ha malacpecsenyét is árusítanának. Vagyis több nemes húst adhatna a megye a főváros és az iparvidék ellátására, továbbá exportra, Ehhez azonban szükséges lenne a vágás és az áruterítés módjának megtalálása. Nem gondolunk arra, hogy tovább terheljék az amúgy is szűkös gyulai vágókapacitást. Az érdekelt tsz-ek, közös vállalkozások egy kis biztatással, támogatással megtalálnák ennek módját. Kondoroson egy szép kis vágóhidat építettek, melyet erre a célra igénybe is lehetne venni. Csupán a különböző engedélyek beszerzésén, kiadásán múlik, hogy mikor lesz malacpecsenye Békéscsabán és a négy városban. Addig is örüljünk annak, hogy Kecskeméten megvásárolhatjuk ezt a nagyon finom, sokak által kedvelt Békés megyei terméket... Dupsi Károly békés mm^ 1974, SZEPTEMBER 8. 3
