Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-04 / 206. szám
Család, szülő, gyermek Mit kaptak a családok a rendelet alapján 1974. január 1. óta minisztertanácsi határozat alapján nagyobb kedvezményeket és fokozott anyagi ellátást élveznek a 'beteg gyermekük miatt otthon maradó szülők. Napi átlagban mintegy hétezer, beteg gyermekét ápoló anya, illetve egyedülálló apa volt táppénzes állományban az idei esztendő első felében, az új társadalombiztosítási jogkiterjesztés alapján. Az édesanya, illetve az egyedül álló édesapa a gyermek hároméves koráig évi 80, hatéves koráig pedig 30 napra irható ki táppénzes állományba; ennek az intézkedésnek csupán félévi költsége ötvenmillió forint. (A gyermekápolási táppénz egyébként az összes táppénznek mindössze 2 tizede.) A gyermekgondozást segélyben otthon maradó édesanyák száma is emelkedett az első félévben. Míg 1973 júliusában 189 700, 1974 júliusában már 21S 500 édesanya vette igénybe a segélyt. Jelenleg egy gyermekkel 194 ezer, két gyermekkel 120 ezer, hárommal pedig ezer édesanya részesül gondozási segélyben. Az első félévben az anyasági segélyre fordított ösz- szeg 59 millió forinttal emelkedett annak következményeként, hogy az élve született gyermekek száma több mint tíz százalékkal nőtt. Ismeretes, hogy az a szülő nő, aki részt vesz az előírt terhességi orvosi vizsgálatokon, magasabb anyasági segélyben részesül. A segély eddi« átlag 1050 forint volt, most 2500 forint. 1974. első félévében 83 ezer szülő nő vette igénybe ezt az emelt összegű segélyt; a többletkiadás az első három negyedévben mintegy 188 millió forintot jelentett. További segítség a családoknak 1974. június 1-étől az országban 960 ezer gyermek után 480 ezer család kap gyermekenként havi 100—100 forinttal megemelt családi pótlékot. Az eltelt három hónapban ez a tétel megközelítette a 275 millió forintot. Ugyancsak ettől az időponttól emelkedett a segély összege az elsőszülött gyermek után 150, a második után 250, a harmadik és minden további gyermek után 350 forinttal. Az intézkedés nyomán az egy-egy gyermekre átlagosan jutó gyermekgondozási segély összege a munkás (alkalmazott) családoknál 050-ről 860 forintra, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknál (és alkalmazottaknál) 550 forintról 766 forintra emelkedett. Mindez három hónap alatt további 162 millió állami többletkiadás. A központi intézkedéseken túlmenően örvendetes a sokirányú egyéb segítség is. Sok szakszervezeti bizottság kisebb- nagyobb pénzösszegekkel járul hozzá a nagycsaládosok iskoláskorú gyermekeinek elindításához, beiskolázásához. A szak- szervezett bizottságok gyakran gyorssegéllyel, vásárlási utalványokkal segítik a sokgyermekes családokat; terjed az a kedves — és hasznos —szokás, hogy gyermekkocsit ajándékoznak az újszülöttnek. A dolgozó anyák terhein, a második műszak gondjain sokfelé az üzem- ! bői hazavihető ebéddel vagy vacsorával könnyítenek. A MEDOSZ az elmúlt hetekben húsz sok- gyermekes családot ingyenes üdülésben részesített, s ezt az akciót jövőre más szakszervezetekhez hasonlóan — ki akarja szélesíteni. A tanév kezdete előtt a kisebb-nagyobb üzemekben jelentősebb vállalati pénzsegélyekkel siették a beiskolázás gondjaival küzdő szülők segítségére, Az óvodai felvételeknél az eddiginél jóval következetesebben elsősorban az egyedülálló anyák, a nagycsaládosok, a fizikai dolgozók gyermekei, vala- j mint a bölcsődékből kikerülő 3 . évesek jönnek számításba. Az országszerte ezekben a napokban megalakuló társadalmi bizottságok bírálják el azoknak a gyermekgondozási segélyt három évig igénybe vett édesanyáknak a kérését is, akiknek kicsinyei ugyan még csak 1974. október 31-ig töltik be harmadik életévüket, de óvodai elhelyezésükről már most kell gondoskodni. Szintén elterjedt, már- már országos tapasztalat, hogy — természeten elsősorban városokban, ahol több nagy vállalat, ipari üzem stb. van — e helyi üzemek, vállalatok ar. óvodahálózat bővítéséből, fejlesztéséből is kiveszik részüket,- vagy új gyermekintézmények építésével, vagy pedig a meglevők befogadóképességének jelentős fokozásával. A lakásprobléma megoldásáért Friss rendelkezés az a minisztertanácsi rendelet is, amely a három- és többgyermekes családok, valamint az állami vállalatoknál dolgozó munkások családiház-építésének új feltételeit határozza meg. A munkások és a többgyermekes családok lakásigényét továbbra is elsősorban a tanácsi lakások elosztása keretében, vagyis bér- és tanácsi értékesí- tésű lakások juttatásával kell kielégíteni. Azokon a területeken azonban, ahol állami lakásépítés nincs, s így • a család lakásproblémáját családi ház építésével kívánja megoldani, június 1. óta — az OTP közvetítésével — az eddiginél nagyobb állami támogatást biztosítanak. Így a sokgyermekes családok családiház-énítés céljára az ország bármely településén most már maximálisan százezer forintnyi építési kölcsönben részesülhetnek. E kölcsön kamata a teljes összeg után évi 2 százalék. a v’$«7af'zetés ideje pedig legfeljebb 25 év. A kép azt bizonyítja, hogy hazánkban a család, az anyaság, a gyermeknevelés gondjai mindinkább közüggyé, szocialista társadalmunk központi feladatává válnak, U U Katona képzőművészek kiállításának megnyitása Békéscsabán ( /gázárait Békés megyében A DÉGÁZ Szegedi Igazgató-1 közöljük a megyénkben érvé- ságának tájékozta láss alapján) nyes új gázárakat. Helység Hö értek Alapme nnyiség Alapár Atápmenykcal mJ Ft/m3 nyteégen Békéscsaba 8800 Békés 8900 Gyula 8800 Orosháza 7800 Mezőberény 8900 Battonya 7400 Az 1974. szeptember havi leolvasás alapján kiszámított gázmennyiség teljes egészében régi áron. az októberi leolvasó* alapján számított mennyiség pedig az új áron kerül számlázásra. A készenléti díj nem változik, ez továbbra is 3 forint A li kilogrammos pb.-gáz íelüll ár ?8 2.11 1.87 28 2.14 1.69 28 311 1.67 32 1.87 1.48 28 2.14 1.69 34 1.78 1.41 ára 36,30 1 forint, a 22 kiiogrammos 61,60 forint lesz. A kőolajiparban dolgozóknak a kedvezményes utalványaik átvételekor a régi és az új ár különbözetét készpénzben cei! kiegyenlíteniük. Az árváltozás a közületi értékesítést nem érinti. Megyei vezetők és továbbtanuló fiatalok találkozója Békéscsabán Az MSZMP Békés megyei Bizottsága, a Békés megyei Tanács V. B., a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, valamint a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága szeptember 5-én, csütörtökön délelőtt 10 órára baráti találkozóra hívja meg megyénk továbbtanulásra induló fiataljait. A korábbi évek tapasztalatai alapján rendezik meg ezt a baráti találkozót. Ugyanis a főiskolát, illetve egyetemet végzett Békés megyei fiatalok egy része megyénkén kívül helyezkedik el, amelynek egyik oka az, hogy a fiatalokkal tanulmányaik ideje alatt nem ápolták kellőképpen a kapcsolatokat, a fiatalok nem ismerték a megyei lehetőségeket. A békéscsabai ifjúsági és úttörőházban megrendezésre kerülő találkozón többek között Baukó Mihály, az MSZMP MB osztályvezetője tart tájékoztatót az ősztől főiskolákon, egyetemeken tanuló fiataloknak megyénk gazdasági és kulturális helyzetéről, a fejlődés távlatairól. Tapasztalatcsere-kiránduláson a sarkad! szocialista brigádvezetfik A napokban tért haza a sar- kadi Művelődési Ház Szocialista Brigádvezetők Klubjának az a 35 tagú csoportja, amely részt vett a klub és a művelődési ház által szervezett 3 napos tapasztalatcsere-kiránduláson. Az 1973 decemberében alakult klub 1974. évi programjának egyik célkitűzése: országunk egy-egy mező- gazdasági nagyüzemének, ipar- vállalatának megtekintése, ismerkedés természeti kincseinkkel, történelmi nevezetességeinkkel. A mostani 3 napos programban a Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinát, a Székesfehérvári Könnyűipari Szerszámgép- gyár megtekintése szerepelt, közben Fejér- és Veszprém megye nevezetességeivel és a Balaton környékével ismerkedtek a kirándulók. A klub tagjai az üzemekben dolgozó brigádvezetőkkel elbeszélgetve hasznos tapasztalatokat szereztek, melyet saját brigádjuk munkájában Í6 sikerrel alkalmaznak majd. A íanyavilág a mai társadalomban Iskolázottság — kulturális színvonal 2. Tegnap, kedden délután Bé- ( késes« bán a Fegyveres Erők Klubjában Vámos László főtiszt, a Magyar Néphadsereg maga- j sabb egysége pártbizottságának | titkára nyitotta meg a szolgálat területén működő képzőművé-; szék és szakkörök munkájából j rendezett' kiállítást. A kiállításon mintegy 120 festmény, iparművészeti, fotó- és barkacsmunka látható. A meg-1 nyitót követően a pártbizottság : titkára Petrovszkt Pálnak álta- : lános képzőművészeti munka,iá- : ért, Molnár Antalnak a kiállítás- : ra beküldött munkáiért, Kér- I tész Gábornak a katonai életet • ábrázoló fotóiért, Vágó Ferenc- ! nek ipar- és népművészeti mun- ■ kaiért, Horváth Ferencnek a be- ■ mutatott modellekért díjakat 5 adott át. A korábbi statisztikai felmérések nagy különbséget találtak a külterületen és a belterületen lakó népesség iskolázottsági színvonala között. Noha a közép- és felsőfokú iskolai végzettségben még lényeges a különbség a külterületen lakók hátrányára, az általános iskolai ismeretszint megszerzése ma már nem mutat nagy különbséget. 1970-ben a 7 évesnél idősebbek csaknem ugyanolyan arányban jártak iskolába külterületen, mint a belterületen. Az álta'ános iskola nyolc osztályát azonban a külterületi népességnek csak kisebb része végzi el. Az idősebb generációt vizsgálva pedig még nagyobb különbségeket találnánk. A tanulás feltételei különösen I960 tói a tanyasi gyermekek diákotthoni e’helyezésével, körzeti iskolák létesítésével sokat javultak. Mindez a külterületi néoesség iskolázottsági színvonalának ugrásszerű növekedését eredményezte. Figyelemre méltó törekvéseket teleznek a tanyai-külterületi fiatalok továbbtanulási szándékáról az utóbbi években készített felmérések. Közülük mind többen választják a középiskolákban — főleg szakközépiskolákban — való továbbtanulást. A legnagyobb problémát ezen a területen az jelenti, hogy a külterületi-tanyai oktatás színvonala elmarad a községi, s különösen a városi iskolákétól. A tanyai népesség kulturális színvonalának mérésére kevés a rendelkezésre álló adat és azok is inkább csak megközelítően érzékeltetik a problémákat eredményeket. Egy 1968-as, 1558 alföldi tanyára kiterjedő felvétel olyan kérdésekre is vá'aszt keresett, hogy a tanyákon mit olvasnak és hol szórakoznak az emberek? A megkérdezettek fele rendszeresen járatott valamilyen napilapot. Voltak tanyák, ahol nem fizették elő a napilapot, de azt példányonként rendszeresen megvásárolták. Mindössze 9 százalék nem járatott és nem is olvasott semmilyen napilapot (ami azonban nem elhanyagolandó. hiszen elemi információs eszközről van szó). A napilapok mellett a tanyák több mint 40 százalékában rendszeresen vásároltak könyveket is. Nagyon elterjedt a könyvkölcsönzés: csaknem kétharmaduk élt ezzel a lehetőséggel. A felmérés a tanyák 5 százalékát találta „betűmentesnek”, vagyis olyannak, ahol sem újságot, sem könyvet nem olvasnak. Ezek főként távoleső, magányos, öregek lakta tanyák voltak. Közkedveltek a tanyai lakosság körében a mozi- és színházlátogatások is. A moziba a tanyasiak több mint háromnegyede jár, felük pedig a színházi előadások nézőinek vallotta magát. Nem derül ki, hogy ezek a mozi- és színházlátogatások évenként hány alkalommal fordulnak elő, de mindenképpen jelzik az igényeket. Kielégítésükért nemcsak áldozatot érdemes hozni, hanem annak módját és formáját Is célszerű gazdagítani. Jövedelmi helyset A külterületi-tanyasi lakosság életkörülményeinek egyik legközvetlenebb meghatározója a jövedelmi helyzet. A külterületi lakosság is a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiból vagy más kereső foglalkozásból származó jövedelmét a művelése alatt álló háztáji vagy saját gazdaságból