Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-04 / 206. szám
tanévnyitó az eleki román iskolában Ünneplőbe öltözött, virágcsokrot szorongató gyerkek es szülők gyülekeztek hétfőn délelőtt az eleki román iskola udvarán, hogy aztán az elsőcsen- gőszó véget vessen a gondtalan nyári vakációnak, és megkezdődjön egy reményekkel, vágyakkal, elhatározásokkal teli új tanév. Felcsendült a Himnusz, majd Petrucza Tivadar igazgató üdvözölte a megjelenteket. Beszámolt a tanulók szünidei foglalkoztatásáról. Elmondta, hogy 40 tanuló egyhetes budapesti kiránduláson, míg két tanuló őrsvezetőképző táborozáson vett részt. Szólt az 1974'75-ös tanév feladatairól, melyhez a tanulóktól szorgalmat, a szülőktől aktív segítséget kért. Kérte az iskola felsős növendékeit, hogy jó példát mutassanak az új elsősöknek. Köszönetét fejezte ki a szülőknek az iskola nyári karbantartási munkálatainak társadalmi munkában történő elvégzéséért. Ezzel több tízezer forintot takarítottak meg. amit szertárfeilesztésre fordítanak. Megszépülve várja a tanulókat a tornaterem is, amelyre 100 ezer forintot költöttek. Végül bejelentette az iskolából távozó nevelőket és bemutatta a most idekerült Mészáros Flóra és Pápai Teréz tanárokat akiknek külön is jó munkát és sok sikert kíván. B- F. Úttörő-nyár Mongóliában a nyáron 13 000 gyermek üdülhetett az ország legfestőibb tájain felépített úttörőtáborokban. Mintegy hétezer iskolás olyan táborokban töltötte vakációját, ahol a pihenést összekapcsolták a hasznos munkával. Sok mongol gyerek utazott a szovjet, lengyel, bolgár és NDK-beli nemzetközi úttörőtáborokba. (BUDAPRESS —MONCAME) A Kossuth kiadványokról beszélnek Nem azért vesz könyvet az ember, hogy feltegye a polcra Segítik a terjesztést a pártszervezetek, a szocialista brigádok A címet olvasván bárki mondhatja: nem kellett valami nagy bölcsesség a kitalálásához. Igaz. De hát a valóság gyakran produkál magától értetődő megállapításokat, amelyeket — minden látszólagos hétköznapiságuk ellenére is — újra és újra el kell mondani. Annyival is inkább, mert lehet sorolni a példákat, hogy hányán inkább szobadísznek, mintsem olvasnivalónak veszik a könyvet. Ami pedig a politikai tárgyú kiadványokat illeti, jó néhány emberben élnek évtizedes beidegződések, mely szerint e könyveket „muszály” megvenni s célszerű nem táskában, hanem kézben hazavinni, hogy minél többeknek tűnjön a szemébe. Az említettek miatt került e beszélgetések élére a valameny- nyi interjúalanyunk által megfogalmazott állítás: nem azért vesznek könyvet az emberek, hogy azokat feltegvék a polcra — feltegyék anélkül, hogy elolvasnák. Tudjunk többet A kamut! Béke Termelőszövetkezetben az elnökhelyettes és a párttitkár a megmondhatói elsősorban, mennyire érdeklik a községben lakókat a politikai, ideológiai tárgyú kiadványok, a Kossuth Könyvkiadó kötetei. Knapp Vince azért, mert egy évtizednél hosszabb ideje terjesztő, Szlaukó János pedig, mert az alapszervezet vezetősége is régen szívén viseli az olvasás ügyét. — Nem panaszkodhatunk az idén — kezdi, kerékpárjáról épp hogy leszállva az elnökhe- helyettes. —Az első félévben több, mint tízezer forint értékű könv- vet vásároltak a tagjaink. Ez több száz -kötetet, folyóiratpéldányt jelent. — Látványos adat. Mi rejlik mögötte? Olvassák-e a vevők, amit választottak? — Olvassák. Meggyőződtem róla nemegyszer magam is. Járja az ember a munkahelyeket s olyankor nemcsak a közvetlen termelési feladatokról esik szó. S amikor valamelyik elolvasott könyvről beszélnek, vitatkoznak egy munkahelyen, könnyebb ajánlani a következőt. — Melyek a legnépszerűbb olvasmányok? — Jó néhány példány fogyott el Zsukov Emlékek és gondolatok című kötetéből. Az idősebbek azért vették, mert maguk is átélték a háborút, a fiatalabbak pedig, mert kíváncsiak voltak, hogyan is látta a harcot egy hadvezér. — A tagság körülbelül nyolcvan százaléka olvassa a kiadó valamelyik folyóiratát — teszi hozzá a párttitkár. A Pártéletet, a Társadalmi Szemlét, az Univerzumot és a Nők Magazinját. — Kik a leghűségesebb vásárlók? — — A harminc—harmincöt év körüliek. Aztán a tanyán lakók, akiktől távol esik a könyvtár. És a szocialista brigádok tagjai. Különösen, mióta meghirdették a Tudjunk többet! — mozgalmat. A szakosított szarvasmarhatelepen dolgozó Béke és Szilágyi Erzsébet Szocialista Brigádok tagjai legutóbb csaknem háromezer forint értékű könyvet rendeltek. Negyvenhármán dolgoznak a két brigádban ... Kinek-kinek érdeklődése szerint A szocialista brigádok mozgalmáról kezd először beszélni a BUBIV 8. számú gyáregységének terjesztője, Misinké Gézáné is, amikor a gyulai üzem dolgozóinak olvasási kedvéről érdeklődünk tőle. — Mindebben nemcsak az az érdekes, hogy a szocialista brigádok tagjai több könyvet vesznek. A dolog másik oldala még inkább figyelemre méltó: az olvasás előbbre vitte a szocialista brigádmozgalom ügyét. — Mennyire önkéntes a könyvvásárlás? — Ha valamit „kötelező” volna megvenni, biztos, hogy a nyakamon maradna. vetlen munkatársaim, a Clara Zetkin brigád tagjai és különösképpen az állandó terjesztők. Tövisháti Imréné, Szabó Sán- dorné és Váczi Róza. Segít a a KISZ és segít a pártalapszer- vezet. Ez a munka a pártmegbízatásom. — Szereti csinálni? — Fontos dolog. Megbecsülik a gyárban. Lehetőséget adnak hozzá... és éppen ezért küldtek néhány hete jutalomra Pen- zába... Legnagyobb gond a szétszórtság Termelőszövetkezetben kezdődött, ott is végződik a körút: a békéscsabai Május 1-ben, ahol Takács Ferenc főkönyvelő, a pártvezetőség agitproposa a terjesztő. Sikerekről és gondokról — s az utóbbiak megoldásának módjáról beszél... — Minden párttagunknak jár a Pártélet és a Világesemények dióhéjban. Nem mondom, hogy mindenki mindegviket elolvassa az első betűtől az utolsóig, de hogy sokan forgatják, az bizonyos. Például taggyűléseken sokszor hivatkoznak frissen szerzett ismereteikre. Könyvből is megveszik a kelendőbbjét, ahogy megérkezik. A többit a pártcsoport-bizalmiak viszik a munkahelyekre. Egyedül nem tudnám bejárni egész területünket. — Kik a legszorgalmasabb olvasok? — Az adminisztrációban dolgozók és a gépcsoportnál a fiatalok. Bagi László szerelő szinte falja a betűt, nagyon sokat visz haza a gumijavító Debreceni Imréné. Van olyan agronó- musunk, akinek másfél ezer kötetes könyvtára van ... Persze, azért van tennivaló bőven. Különösen a növénytermesztésben. S általános gond a munkahelyek szétszórtsága. De most megpróbálkozunk valami újjal: kérni fogjuk a terjesztésben a szocialista brigádok segítségét. Ez sok helyen már jól bevált. szerzett jövedelemmel egészíti ki. A tanyavilágban a családokból legalább egy személy termelőszövetkezeti tag, így a külterületi lakóhelyeken a családok túlnyomó többsége rendelkezik háztáji gazdasággal. A háztartások 80—90 százalékánál a háztáji terület meghaladja a 0.7 hektárt. Ugyancsak mintegy 90 százalékuk tart állatot. Az állattartás mértéke nem különbözik számottevően a mező- gazdasági népesség vagy azon belül is a termelőszövetkezeti parasztság háztáji állattenyésztésének mértékétől. Persze, vannak különbségek. Például a szarvasmarhatartás elterjedtebb a tanyasi gazdaságokban, mint a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiban. A lótartás viszont a háztáji gazdaságokban gyakorlatilag már megszűnt, a tanyákon pedig még jelentős. A baromfi után a sertés a legelterjedtebb mindkét gazdaságtípusban, s ebből a tanyasiak csaknem fele hármat— kilencet tart. Nem szabad azonban eltúlozni a külterületi gazdálkodás és jövedelem méretét. Ma már nincs lényeges különbség a termelőszövetkezeti tagok és a tanyán élő családok mezőgazdaságból származó jövedelem-színvonala és keresete között. Mind a külterületen, mind a belterületen lakó háztáji gazdaságok csaknem egyenlő arányban oszlanak meg az előállított termelési érték nagysága alapján. Lényegében a külterületen is a családi munkaerő kapacitása határozza meg a ház körüli gazdaság terjedelmét és intenzitását, nem pedig a település sajátossága. A tanyai családok között éppen úgy megtalálhatók az idős házaspárok, a kisebb-nagyobb gyermekekkel rendelkező családok, mint a belterületi családok között, ezért a ház körüli gazdaság is mindkét települési formában egyaránt jelentősen szóródik. Ezáltal válik érthetővé, hogy a tanyáról való elköltözés indokai között a háztáji termelés nagysága a legritkább okok között szerepel. További jellemzők felsorolása és elemzése nélküli is megállapítható, hogy a mai tanyavilág nem jelent mozdulatlanságot, megkövült életmódot. Az utóbbi két évtizedben hozott anyagi és szellemi ráfordítások nem múltak el nyomtalanul. Nemcsak a tényszerűen kimutatható változások jelzik a mozgás irányát és dinamizmusát, hanem a társadalommal való kötődésnek úi szálai alakultak ki és erősödlek meg. A külterületi-tanyai népesség társadalmunknak érmen olyan szerves része, alkotó eleme, mint a városi. E népesség mozgása Is legtöbb esetben hasonló irányú, bár telve specifikus vonásokkal. Kérdés, hogv milyen fellő dési tendenciákkal számolba- ^UT’V’ Dr. Telfács József (Folyt, köo.) ■ ! » a i I = ■ ■ : ■ : ■ : I ■p * ■ m ■ ■ a — Mi az, amivei mégis megoldhatatlan gondja akad? — Az a véleményeim, hogy tulajdonképpen minden könyvet el lehet adpi — ez persze, nem kereskedelmi oldalról érdekes elsősorban, hanem azért, mert a gazdára talált könyvet el is olvassák. Csak meg kell ismerni a könyvet — és meg kell ismerni a körülöttünk dolgozók igényeit. S ennek megfelelően keli az olvasmányt ajánlani... Nem mond ellent a fentieknek, hogy egy-egy művel tényleg nem tudunk mit kezdeni a gyárunkban. Eladhatatlan például a szakácskönyvek átdolgozott — de az előzővel csaknem teljesen azonos — kiadása. Azért, mert szakácskönyve gyakorlatilag minden asszonynak van már. De ötvennél is többen érdeklődnek a Nők Magazinja iránt. Vagy például: a Lenin-sorozat legújabb kötetét vissza kellett adnom a csabai központba — a | Lenin élrtraiz iránt ugyanakkor van érdeklődés. — Mit kellene változtatni a terjesztés módszerein, hogy még közelebb kerüljön az olvasókhoz a könyv? — Jobb rendszert tulajdonképpen nemigen lehetne kitalálni. Hiszen odavisszük az olvasnivalót munkatársainkhoz. A gép. az íróasztal mellé. Bök nálunk a bejáró. Nekik különösen kényelmes, hogy itt helyben vó- I lógathatnak. Jó néhányan éppen I ezen a módon kaptak rá az ol- I vasásra. , — Ügy mondta: odavisszük. Többes számban ... — Ezt a munkál nem lehetne egyedül végezni. Segítenék köz— Mit olvas ön a legszívesebben ? — A szépirodalmat. Nem hiszem, hogy sok olyan könyve van Jókainak, amit nem olvastam. Üjabban mai szerzőket is szívesen kézbe veszek. Például Traven köteteit. És tetszett a Zsukov-könyv, mert nagyon igazul írja le a világháborút... A Viharsarok évek óta a megyéit élcsoportjában szerepel a Kossufch-kiadványok terjesztésében. S ami ezzel egyet jelent: e könyvek, folyóiratok olvasásában. Ebben nagy szerepük van a gyárak, termelőszövetkezetek, intézmények terjesztőinek. Köztük mostani beszélgetőpartnereinknek. Igaz, túlzás lenne azt mondani, hogy mindenütt ilyen hatékony a terjesztőmunka, ilyen jók az eredmények. Ám a meglátogatott termelőszövetkezetekben, gyárban sincs semmi különlegesség. boszorkányság. Vannak lelkiismeretes társadalmi munkások, van segíteni kész gazdasági vezetés, vannak a munkából részt vállaló társadalmi szervek s vannak módszerek, amelyeknek közös vonása: a lehetőséghez képest fizikailag a legközelebb viszik a könyvet az olvasóhoz vagy leendő olvasóhoz Egyszóval' a vásárlóhoz. Márpedig aki megveszi a könyvet, általában nem azért teszi — így mondták a terjesztők mind a hárman —, hogy olvasás nélkül rakja a polcra. (daniss) Munkavédelmi tanfolyam kezdődik A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának Munkavédelmi Bizottsága által az szb munkavédelmi felügyelők részére szervezett középfokú tanfolyam szeptember 9-én kezdődik, és tíz hétig tart. A hallgatók minden hétfőn ötórás előadáson vesznek részt. A tanfolyam végén vizsgáznak. Az előadásokon — amelyeken többek között az anyagmozgatásról, a gépek biztonságtechnikájáról, az egyéni védőeszközök használatáról lesz szó — a gazdasági vezetőket és a vállalati biztonsági megbízottakat is szívesen látja a munkavédelmi bizottság. Statisztikai könyvszemíe IPARSTATISZTIKAI / ZSEBKÖNYV—1974 E tetszetős kivitelű, kis formátumú zsebkönyv számszerű adatokkal és színes grafikonokkal mutatja be a magyar iparban az utóbbi három évben végbement legíontosabb változásokat. Részletes adatokat közöl a IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában a gazdaságpolitikai állami és párthatározatok megvalósulásáról. Az egyes táblázatokban a hagyományos ágazati csoportosításokon túlmenően külön foglalkozik a zsebkönyv a központi fejlesztési programokban részt vevő ágazatok, valamint az MSZMP KB 1972. novemberi határozata nyomán kijelölt nagyvállalatok fejlődésének bemutatásával is. A különböző csoportosításokban bemutatott termelési, hatékonysági, munkaügyi, nemzetközi és egyéb adatok értékes tájékoztatást adnak a magyar ipar szerepéről és helyzetéről nemcsak a közgazdasági szakemberek, hanem minden társadalmi gazdasági kérdés irá"1 érdeklődőknek is. BELKERESKEDELMI ÉVKÖNYV—1973 A kiadvány áttekintést nyújt a belkereskedelmi ágazat egészének összefoglaló fontosabb mutatóiról alágazatonkénti részletezésben. Ennek keretében adatokat közöl az egy alágazat- ba tartozó vállalatok és szövetkezetek számáról és létszámnagyság szerinti megoszlásáról. Hosszú idősorban bemutatja a fogyasztási cikk kereskedelem egész tevékenységét. Foglalkozik a kiskereskedelem közvetlen beszerzéseivel, bemutatja a kiskereskedelmi és piaci árak alakulását. Részletesen foglalkozik a bolti kiskereskedelem, a vendéglátás, a fogyasztási nagykereskedelem és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek áruforgalmának és gazdálkodásának legfontosabb összehasonlító mutatószámaival. Segítségével bármelyik vállalat, szövetkezet rendszeresen nyomon követheti, hoav forgalom és készletalakulása, létszám- és bérgazdálkodása, jövedelmezősége. részesedési és fejlesztési alapjának képzése mennviben hasonló a vele lee- inkább rokon szervezetével, vagv mennyiben tér el az általánostól. A Kner Nyomda felvesz férfi munkaerőt, segédmunkás és betanított munkakörbe 3522*9
