Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-04 / 206. szám
Megkezdődött a cukorgyártási idény Sarkadon Tegnap, szeptember 3-án, a j Sarkadi Cukorgyárban feldübö- ! rögtek a gépek, megkezdődött a cukorgyártás. Mátyási János, a cukorgyár igazgatója elmondta, hogy eredményes volt a felkészülés a szezonra. Úgy érzi, a dolgozók mindent megtettek, hogy a várhatóan négy hónapig tartó kampány‘zavartalan legyen. Tavaly mindössze 62 napig tartott a gyártás, és ekkor sikeresen vizsgáztak az új berendezések — a mészégető kemence és a lengyel gyártmányú diffúzió.— Az előzetes becslések szerint a mezőgazdasági üzemekben a tavalyi 313 mázsa hektáronkénti átlagtermés helyett az idén 360 mázsa répára számítanak. Ez azt jelenti, hogy a múlt évi 27 ezer vagon répával szemben az idén 33 ezer vagonnal dolgoznak fék A kedvezőtlen időjárás hatására az idén még a tavalyinál is alacsonyabb a répa cukorfoka, pedig akkor sem volt valami magas, mindössze 15 százalékos. Most a legutóbbi felméréseknél csak 12 százalékot jeleztek a műszerek. Bár ez még nem mérvadó, hiszen várhatóan a minőség némileg javulhat. de így is csak 14—16 százalék között lesz. A felkészülés zavartalan volt, gond azonban akad. Legnagyobb, hogy az árvíz miatt tönkrement a Gyula—Sarkad közötti vasútvonal (bár a helyreállítási munkák jól haladnak), s a gyár kénytelen közúton fogadni a répaszállítmányt, ami köztudottan nehézkesebb. A gyár a beérkező cukorrépának 60 százalékát fogadta eddig vasúton, és csak 40 százaléka érkezett közúti szállító járművekkel Most az utóbbi 75—80 százalékra nőtt. Igaz, a Volánnal kötött megállapodás szerint a szállító vállalat mindent elkövet, hogy elegendő 'járművet adjon, s a MÁV dolgozóiban is megvan az igyekezet, hogy mihamarabb helyreállítsák a vasútvonalat, Mindezek ellenére a gyár vezetői úgy érzik, hogy a szemé lyi és tárgyi feltételek biztosítva vannak a gyártás zavartalan lebonyolításához. Ezt iga zolja az is, hogy a közelgő XI. pártkongresszus, valamint hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére 34 szocialista brigád 550 tagja jelentős értékű felajánlást vállalt a terv sikeres végrehajtására. Jelenleg 250 vagon répa van a gyár területén, 600 vagon pe dig a felvásárló-helyeken. Ez a mennyiség már elegendő arra, hogy a gyártás folyamatos legyen. A gyár vezetői ezúton is kérik a termelőegységeket, hogy teljesítsék az írásban rögzített megállapodásokat és ennek megfelelően ütemezzék a répa szedését és szállítását. B. O. Iparjogvédelmi tanfolyamét tartanak Békéscsabán Eladók, vásárlók a kereskedelmi dolgozók heti 44 órás munkaidejéről Altalanos iparjogvédelmi tanfolyam kezdődik szeptember 19-én Békéscsabán, a Technika Házában, melyre a vállalatok, üzemek műszaki fejlesztéssel és újítással foglalkozó dolgozói közül 42 mérnök és technikus jelentkezett. A november 1-ig tartó tanfolyamon neves szakemberek tartanak előadásokat többek között a találmányok szabadalmaztatásáról, a szabadalomból eredő jogokról, az újítási jogról, a védjegy használata, az ipar! minta, valamint a gazdasági versenyre vonatkozó előírásokról, a találmányok, újítások hasznosításának módjáról. Azok a hallgatók, akik a tanfolyam befejezése után az Országos Találmányi Hivatal iparjogvédelmi vizsgabizottsága előtt eredményes vizsgát tesznek, oklevelet kapnak. A mérnökök — továbbképzés után — szabadalmi ügyvivői képzettséget szerezhetnek. A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai 129-es számú Szabadság téri két műszakos, önkiszolgáló boltjában a két pénztáros, Mikó Andrásné és Huszár And- rásné éppen elszámol Gregor Mihályné üzletvezető-helyettesnek. Csaknem 40 ezer forint volt a délelőtti forgalom. Mint más hétköznapokon. Ez az összeg sok kis tételből kerekedett ki. A pénztárgépen több ezer számot kellett leütni. A délutáni forgalom, «mely 4 és 6 óra között éri el a csúcsidőt, ennél rendszerint jóval nagyobb. Olyankor a bolt dolgozóinak jóformán lélegzetvételnyi megállásuk sincs. A két pénztárosnő azonban nem panaszkodik: — Kissé idegesítő a munkánk, mert mindenki siet. De a vevők kedvesek, előzékenyek, megértők. Mi pedig igyekszünk minél jobban kiszolgálni őket, A vásárlókosárban levő áru különösebben nem nehéz, de a sók emelgetésbe mégis bele lehet fáradni. Ezért mondják: — A műszak kezdetén még dekákat, a végén azonban már mázsákat érzünk a karunkban. A heti 44 órás munkaidő bevezetése után annyi változás történt, hogy szombaton délután 6 óra helyett csak 4-ig tart nyitva a bolt. A két óra különbségből teremtődik meg az a lehetőség, hogy a dolgozók minden második szombatja szabad legyen. De mit szólnák ehhez a vásárlók? ‘ Gregor Mihályné így vélekedik: — A megértésük talán abban is kifejezésre jut, hogy a forgalom nem csökken. Csak a vasárnapi nyitva tartás nagyon fárasztó. Reggel 6-tól délelőtt 9-ig, vagyis 3 óra alatt a forgalom rendszerint 40 ezer forintot ér el. A Tanácsköztársaság utján a 30-as számú ABC-áruda a 44 órás munkahét bevezetése óta szombatonként délután 6 óra helyett 5-kor zár, vasárnap reggel pedig továbbra sem nyit ki. A vásárlásokat tulajdonképpen tehát csak egy óra „veszteségé éri. Mindezekről Kis Mihály boltDOBOZOLOK vezető tájékoztat, s azt is elmondja, hogy szervezéssel sikerült minden dolgozónak több szabad időt biztosítani. A boltban naponta átlagosan 3 ezren vásárolnak, akiktől mintegy 130 ezer forintot vesznek át a pénztárosok. Ilyen forgalom mellett elképzelhető, hogy a pénztárosoknak és az eladóknak mennyi munkájuk van. Mitykó Jolán fiatal eladó, aki nagyon szereti a munkakörét. — Szép a bolt, sok az áru, nagy a választék, a vevők kedvesek ... A szocialista brigád cím elnyerését is célul tűztük... Ilyen helyen jó dolgozni. Csak a betétüvegékkel van sok veZsurkan Györgyné, Rózsa Jánosné, Dragomán Konsztantinné, Hazai Ilona és a B-műszak uborkafeldolgozö vonalán tevékenykedők műszakonként 126 mázsa készárut tasakolnak, dobozolnak, készítenek elő mélyfagyasztásra, tartósításra a Békéscsabai Hűtőházban (Fotó; Gál) — Mit szól a 44 órás munkahéthez? — Nálunk nagyon jól jön ki. Minden vasárnap és minden második szombat szabad. Éppúgy, mint a gyárakban — állapítja meg. Gálik Ágnes tanárnő rendszeres vevő. Vajon mit szól ahhoz, hogy szombaton egy órával előbb zár a bolt, vasárnap pedig ki sem nyit? — Kár, hogy vasárnap reggel zárva tart, mert jó az áruellátás és nagyon udvariasak az eladók. Szívesen jövök ide. De belátom, hogy a kereskedőknek is annyi szabad idő jár, mint másoknak, hiszen sokat dolgoznak. Kovács Mátyásné hasonlóan nyilatkozik és megjegyzi még: — Szombaton mindent megvásárolok. Ha valamiről mégis elfelejtkezem, Vasárnap reggel elmegyek a Kulich Gyula lakótelepi 58-as ABC-boltba. Az kinyit és nincs is messze. Cs. Szabó Imre, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese a következő tájékoztatást adja: — A 44 órás munkahét július 1-i bevezetésénél az volt az elv, hogy a rövidített munkaidő lehetőleg a vasárnaphoz csatlakozzon. A közületi boltokban a dolgozóknak minden második szombatos szabadnapjuk van, más boltokban a lakosság igényeihez alkalmazkodunk. Olyan helyeken, ahol például az egyik kötöttáru- vagy cipőbolt nincs messze a másiktól, hétfő délelőttönként megosztva tartanak nyitva. így tehát a dolgozóknak a szombat délutánjuk és kéthetenként a hétfő délelőttjük szabad. Más kérdésekben is — a dolgozókkal való előzetes megbeszélés alapján — döntött a vállalat. — Mi az eddig! tapasztalat? — Egy javaslatot kaptunk: a gázpalack-cseretelep naponta reggel 7-től délután 3-ig (ne pedig 8-tól 4-ig) legyen nyitva. Teljesítettük a kérést. (Volt már, aki azt kérdezte: „Nem lehetne esetleg néhány órás vasárnapi szolgálatot is tartani?”) — A békéscsabai 6-os és az orosházi 11-es számú cipőbolt önkiszolgálási rendszerű. Nem tervez a vállalat további hasonló korszerűsítést? — De igen. Orosházán a 10-es számú áruház darabáru osztályát, Békéscsabán a 19-es számú cipoboltot alakítjuk majd át ön- kiszolgálóvá. Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai 1-es számú készruha- és méteráru-boltja havonta minden páros hét hétfőjén csak délután 1 óra 30 perctől 6 óráig tart nyitva. Aki délelőtt vásárolni akar, a 2-es és a 3-as számú boltban megtalálhatja, amit keres. — Amikor a vásárlók az első hétfő délelőtt zárva találták az üzletet, kissé meglepődték, de hamar megszokták. A forgalom egy kissé visszaesett, de most már újra nő — tájékoztat Gazsó Imre üzletvezető. Gajdács Pál eladónak »4 Centrumhétfő miatt vannak aggályai. — Ez kérem komoly konkur- rencia — mondja. Bencsik Gézáné pénztárosnő azt tartaná jónak, ha minden második hét szombatján nem nyitna ki a bolt, mert akkor a dolgozóknak két egymás után következő teljes szabad napjuk lehetne. De a szombat piaci nap, s ilyenkor nagy a forgalom. Belátja, hogy ehhez alkalmazkodni kell. — Más hétköznapokon a déli 2 órás ebédszünet szinte teljesen haszontalanul múlik el. Szinte úgy tűnik, mintha reggel 8-tól este 6-ig dolgoznánk — vélekedik Bencsik Gézáné. De hát hogyan lehetne másképp? A kereskedelmi dolgozók 70 százaléka nő. Sok az asszony, akinek este a gyermekével is foglalkoznia kell. Ha mondjuk 3 vagy 4 órás lenne az ebédszünet és délután 4-től 7-ig vagy 5- től 8-ig tartanánk nyitva, akkor erre nem lenne idejük. A Centrum Áruház most átrendezés alatt áll. Önkiszolgáló rendszerű lesz a darabáru-, a cipő-, a vegyes (illatszer, ajándék, üveg stb.) osztály, valamint a háztartási cikkek osztálya. Ez elősegíti azt, hogy a növékvő forgalom átmenetileg bővítés nélkül is lebonyolítható legyen. — A 44 órás munkahét bevezetését az önkiszolgálás is megkönnyíti majd. Aztán kapunk több regiszteres pénztárgépeket és árufeltöltő kocsikat még. De szervezéssel máris megoldottuk, hogy a dolgozóinknak havonta egy szabad szombatjuk és agy szabadnapjuk legyen. Erről a beosztásról három hónapra előre tájékoztattuk őket — magyarázza el Szlávik Lajos igazgató. — Az áruház évi forgalma értékben meghaladja a 130 millió forintot, ami várhatóan még emelkedik. A jövőben tehát bizonyára több eladóra lesz szükség. — Jól szervezett, pontos munkával elérhetjük, hogy a jelenlegi létszámmal nagyabb forgalmat bonyolítunk le. Ez érdeke a dolgozóknak is, mert így a jutalék nem csökken. Mit szól a 44 órás munkahét bevezetéséhez Hankóczi Jánosné eladó? — Ragyogó dolog. Nagyon vártuk. Különösen mi, asszonyok, akiknek kisgyermekük van. Most a szabadnapokon vihetjük őket az orvoshoz, fogorvoshoz, és elintézhetünk minden házi munkát. Nem kell éjszaka mosni, vasalni — mondja. Végül is milyen következtetéseket vonhatunk le? A kereskedelmi vállalatok a 44 órás munkahétre való áttérést igyekeznek a bolti dolgozók és a vásárlók igényeihez igazodva a legjobban megoldani. A „főpróba” tart, ha szükségesnek mutatkozik, a vállalatok változtathatnak a munkabeosztáson és a nyitva tartási időn egyaránt. A kereskedelmi dolgozók munkája nem könnyű. Éppen ezért a vásárlók — aikik ugyancsak dolgozók — egyetértenék azzal, hogy ők is joggal megérdemlik a heti munkaidő 44 őrá-' ra való csökkentését. És alkalmazkodnak a változáshoz. Annál is inkább, mert tudják, hogy az eladók és a pénztárosok többsége nő. Közöttük pedig sok a gyermekes asszony, akinek otthon is sók a tennivalója. Pásztor Béla 1974. SZEPTEMBER
