Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-29 / 228. szám
^|§\ HARMINC ! ;\#eSztende]E j m 26. Fasiszta már csak I a lóversenypályán nyeri Október elején, 1944-ben a Vő- : rös Hadsereg felhívással fordult ; a magyar néphez: „Magyarok! ■ A Vörös Hadsereg csapatai az ■ ellenség üldözése közben magyar ; földre léptek..., őrizzétek meg j nyugalmatokat, tartsatok rendet ! és teljesítsétek pontosan a szov- ; jet katonai hatóságok által a há- : borús viszonyok figyelembevé- s telével kibocsátott rendeleteket. * Maradjatok á helyeteken és foly- ■ tassátok békés munkátokat. Hit- ■ ler-Németország elvesztette a ! háborút. A német fasiszta had- : sereg helyzete reménytelen, az : összeomlás előtt áll. Segítsétek ■ mindenben a Vörös Hadsereget. ■ Siettetitek ezzel a német fasisz- ; ta hadsereg összezúzását. Ezzel • pedig közeledik az óra, 'amikor j a háború magyar földön véget j ér.’ E Ezzel homlokegyenest ellenié- ■ tes módon elemezte a helyzetet ; dr. Max Krull, o Német Távirati [ Iroda katonai munkatársa: „A ! keleti arcvonalon a bolsevista : kötelékek a kimerültség félreis- ; mérhetetlen jeleit mutatják.” ; Ezt a magyarázatot azonban : cáfolták a tények. Nem lehettek : annyira „félreismerhetetlenek” a ■ kimerültség jelei, ha e „kimé- ; rült” hadsereg az október 4-i ! Függetlenség szerint: „Átlépte a \ Marost és előreküzdötte magát a ; magyar határ felé. Sikerült el- 5 foglalnia Temesvárt és Aradot, ; átlépte a magyar határt és Sze- ■ ged, Gyula, valamint Nagyvárad jj irányában nyomult előre.” Pe- jj dig a Függetlenség — vitéz Ko- j losváry-Borcsa Mihály lapja — ; a leginkább „hithű” jobboldali ■ újságok közé tartozott. Amit ■ egyebek között az is bizonyít, ! hogy ugyancsak az első oldalon, ■ az idézett sorok fölött félarasz- : nyival ilyen címek igyekeztek l magukra vonni az olvasó figyel- ; mét: „Makónál szűkebb térre • szorítottuk össze az ellenséges • erőket”, „A nagyvárad—sarkadi j vonalon a határon túlra vonul- : tak vissza a szétvert szovjet csa- í patok”, „Közelharcban több pán- ■ célost elpusztítottak”, „Tordától jj nyugatra és keletre is tért nyer- • tok honvédeink”. A további oldalakon aztán • újabb — ha a sorok között csak • rejtve is olvasható — beismerő- í sek: „Az utóbi időben a háborús 5 eseményeket kihasználva, egyre « jobban elterjedt a röpcédulák ! terjesztése a fővárosban, s ezek- : nek a röpcéduláknak a hangja ; a mai súlyos időkkel egyáltalán : nem egyeztethető össze. Emiatt ; a belügyminiszter utasítására a • Bp-i Főkapitányság detektívtes- • tülete szept. 30-án a késő esti ■ órákban az egész főváros terüle- . tére\ kiterjedő razziát tartott, | melynek eredményeként négy- { ven embert állítottak elő, akik : engedély nélkül tizenkétféle röp- j cédulát terjesztettek.” Eléggé reménytelennek tűnik • a „végső győzelembe” vetett hit : azt a hirdetést olvasva is, mely : szerint Budapesten a Nemzeti » Apolló moziban érdemes meg- | nézni Az első című filmet, mert ^ ennek a filmszínháznak modern, : nyolcszáz személyes óvóhelye ; van. Ahol még a remény élhetett, 5 az a lóversenypálya volt. A Füg- : getlenség tippje úgy mondta: az : aznapi versenyek harmadik fu- ; tárnában — megelőzve Pozsonyt ; és Kalotát — leginkább a Fa- j siszta nevű négylábú esélyes a j győzelemre. • (daniss) ; 4 BÉKÉS MÉEM■ i NÉPÚJSÁG t mi. SZEPTEMBER 29, Kitüntetett népművein 28 év Mezömegyeren Grafikai kiállítás a csabai Munkácsy teremben „Marci bácsit keresi? Vagy az iskolában, vagy a kultúrházban lehet őt megtalálni. Esetleg a könyvtárban...” — mondták Mezömegyeren, Békéscsaba VII. kerületében, amikor Mekis Mártont kerestük. „Csabán lakik, de minden idejét itt tölti. Biztos, hogy itt van most is.” Mekisi Mártont, a megyeri művelődési ház igazgatóját augusztus 17-ón Békésen, a művelődési házak hálózatának negyedszázados jubileumi ünnepségén — több évtizedes népművelői munkásságának elismeréseképpen — emlékéremmel jutalmazták. t — 1938-ban szereztem tanítói oklevelet, Pitvarosom kezdtem el tanítani. A háború után Me- zőmegyerre jöttem. Negyvenhétben Szabad Föld-estéket, majd népfőiskolát szerveztünk: megindult az élet. A gyerekek tanítása mellett a felnőtteket is tanítani kellett az életre, a jóra. a szépre. Népművelési ügyvezetője lettem a községnek. A tanítás és a népművelés akkoriban szinte egyet jelentett. Az iskola udvarán színpadot ácsoltunk, színdarabokat adtunk elő. Akkor történt, hogy az alig pár hónapja alakult Batsányi-együt- tes — amelynek a feledhetet- lén Rábai Miklós volt alapító vezetője — műsort adott a faluban. Már másnap jöttek a fiatalok: mi lenne, ha mi is alakítanánk .egy népitánccsoportot. Az lett, hogy megalakult, éveken át falvakban, városokban sikerrel léptek fel népi táncosaink. A régi vágóhidat 1950-ben, társadalmi munkában lebontották, átalakították, egy tantermet sikerült nyerni a régi épületben. A megmaradt építőanyagból pedig egy középületet bővítettek ki: 1951-ben átadhatták a társadalmi munkával készült kultúrházat. Ide került a mozi is, az első előadások a földes, vakolatlan teremben voltak, a tudásra éhes közönség falócákról nézte végig a filmeket. De a falu teremtő akarata, összefogása másfél év alatt berendezte, kicsinosította a kultúrházat. Ekkor már népi zenekarból, színjátszókból, énekkarból állt a községi kultúrcsoport. A népi táncosokat a Balassi-tánc- együttes tagja, Kökényessi Tibor — aki most a békéscsabai Tanács művelődésügyi felügyelője — vezette. A színjátszók munkájának illusztrálására egy adat: 1957 és 1967 között 129 idősebb és fiatalabb megyeri színjátszó 155 magyar nyelvű és 10 szlovák nyelvű darabot mutatott be. az előadásokat az ország legkülönbözőbb táján, összesen 58 ezren látták. A békési járás egyik legjobb művelődési háza lett a megyeri. Az útkeresés időszakában tapasztalatcserekre, ötletekért jöttek ide a népművelők a megye falvaiból, városaiból. S ebben a legnagyobb munkát Mekis Márton végezte, kiemelkedő munkáját 1961-ben a Szocialista Kultúráért kitüntetéssel jutalmazták. Tíz évvel ezelőtt — állami támogatás nélkül, saját erőből — avatták fel a község másfél milliót érő új művelődési házát. 1949-től szlovák nyelven is tanítanak Megyeren. Mekis Márton az egyik alapító tagja volt az akkor alakult nemzetiségi szövetségnek, a községben még ma is tanítja a falu lakosságának jelentős részét kitevő nemzetiségiek gyermekeinek az irodalmi szlovák nyelvet. Mit csinál ma a pedagógus és népművelő? A helyi kultúrház- nak 1957 óta igazgatója, az általános iskola tanára. Feleségével — aki az iskola igazgatója — a községi könyvtárat vezetik. Ma már nem elég. ha csak kul- túrháza van egy külkerületnek. S főleg akkor nem, ha ilyen közel van egy város, ahol minden igényt ki tudnak elégíteni. „A környezetünket is vonzóvá, szebbé kell tennünk. Hogy itt maradjanak az emberek: a fiatalok, a munkások. Hiszen értük tettem mi- lent, s ezután is csak ezért tudok dolgozni. Szóval, valahogy ilyen manapság a megyeri kultúrigazgató élete” — mondta mosolyogva. Ha újra kellene kezdeni, akkor is ezit tenné. Együtt a pedagógiával a népművelést, hiszen e kettő elválaszthatatlan egymástól. — Holnap Békéscsabán leszek, szombaton nincsen órám az iskolában. A most készülő pinceklubhoz kellene még építőanyag. A gyerekek dolgoznak munkaidejük után. Mi csak az anyagot adjuk. — Két év múlva megyek nyugdíjba. Talán akkor időm lesz arra, hogy hozzáfoghassak a község történetének megírásához. (Nemesi) Csütörtökön délután a Képcsarnok Vállalat békéscsabai Munkácsy Mihály termében Ezüst György festőművész nyitotta meg az országos grafikai hét alkalmából megrendezett tárlatot. A tárlaton 28 művész rézkarca, metszete, linója szerepel. Komoly, szép levelet kaptunk a napokban Mezőkovácsházáról, a Hunyadi Gimnáziumból. Fábián Zsuzsanna, a KISZ gimnáziumi csúcstitkára irta, és közli, hogy — véleményük szerint — érdekes, hasznos, sokoldalú kap_ csőlátót alakított ki az iskola Ill/b osztályának 31 leánytanulója a helyi MEZŐGÉP Vállalat autószervizének Bámiki Donát Szocialista Brigádjával. „Megállapodtunk — írja leve_ lében —, hogy kölcsönösen támogatjuk egymás politikai rendezvényeit, közös kirándulásokat múzeum- és színházlátogatásokat szervezünk, a lányok vezetik a brigádnaplót, az ünnepi gyűléseken műsort adnak, ugyanakkor a brigád tagjai politikai, I A bemutatott grafikákat október I 3-ig lehet megtekinteni, de az alkotásokat később is megvásárolhatják az érdeklődők. Felvételünk a megnyitóin készült, középen Ezüst György festőművész. (Fotó: Demény Gyula) szakmai ismeretterjesztő előadásokat vállalnak az osztály számára. Az első alkalom már fényesen sikerült: a brigád védnökséget vállalt az osztály által rendezett ismerkedési est felett, és biztosították a kulturált rendet, kitűnő hangulatot” A lányok vállalták azt is. hogy a brigád által rendezett névadó ünnepségeken, KISZ-esküvőkön ünnepi műsort adnak, az üzem fiataljai pedig arra kötelezik magukat, hogy az osztály tanulmányi kirándulásainak lebonyo. Irtásához —• lehetőség szerint — gépkocsit biztosítanak, rendszeresen ellátogatnak a gimnázium... ba, találkozókat szerveznek, elő, adókat kérnek meg közös összejöveteleik programjához. Gimnazisták és szocialista brígádtagok szerződése Csoór István: EZT H ÄR t* v r ri r. v r r / £l<oZc i\ b... l ■ j Meleg, napfényes időt adott : át a szeptember az októbernek. ■ ■ Gyönyörködhetett az tmber ! az időben. Melegíthette a hátát. : Nézhette a messzi kövesutat is, ■ ahol villant a napfény a teher■ autók ablakán. Mennyi tener- I autó, s mennyi villanás! Akadt : millióegy lovas kocsi, köztük ; stráfkocsik. parasztkocsik, hinio • és kordé. Biciklik sokasága ős j az út szélén a gyalogosok, ba- : tyuval vagy anélkül, tisztán ; csupasz kézzel... : Mind mind a Tisza felé igye;. kezett. 5 Még este is tartott a menet. ■ amikor a sötétség horította be : tájat és az otthont hagyott ; embereket. ; Este megnézhette az ember a ; messziről felcsillanó fényeket, ; amelyeket néha-néha halk dör- « gés követett ; Szűcs telefonja néma maradt, 5 de el neműit a Kótié is, Dina Ferkóval még lehetett beszélni, annyit mondott: — Ide már nagyon hallatszik ... Egy-két nap és én is dughatom a fülembe a vattát... Vagy golyóval dugják be... Csapolok a kezemmel, mintha a komoly gondokat akarnám magamból kiűzni. Azzal vigasztalom magam, hogy a születése és a halála pillanatából nem tud az ember semmit Akkor meg hiba sincs... Délután vendégem érkezett Kozák Sándor szakaszmémök úr. Nem tekintetes, nem tagja az Űri Kaszinónak, hanem csak az Ipartestületnek, meg a Munkáskömek. A tejen kívül megissza a bort és az egész cégtáblát. De csak módjával. Szereti a vizet és a napfényt Hányszor leúszott a hídtól ez őrházig. Csapónál hagyta ? gúnyáját, és bele a vízbe Tíz kilométert egy szuszra megtett és utána hanyatt vágta magát a homokban és perzseltette bőrét mm* MaieMiiaiifHiiicte«» a nappal. Bevágott négy liter aludttejet, majd visszatrappolt az őrházhoz a gúnyáért Dupla azt mondja, hogy Kozák bogaras, különc, meg marha, mert rendes ember téli időben nem mászkál rövid gatyában és nem dörzsölteti a .hátát szűz hóval. Az meg egyenesen megbotránkoztató, hogy csak azért rúg be, mert okád- hatnékja van a világtól... Dupla azt is mondja, hogy ne húzzon ujjat senkivel, hanem spóroljon, gyűjtsön tanyára, sarokházra és ne röhögjön a moziban akkor, amikor Muzslay- né őnagysága, a járásbírósági elnök deli felesége éppen könv- nyezni készül. Az első sorban átveszi a röhögést az összes neveletlen kölyök, a sok cigány, a község százesgy élhetetlen tekergője és együttesen olyan zajt csapnak, hc»gy nincs hatása Pola Negri sóvárgásának. amint éppen a nyakát marja a színész. Komolyodjon meg végre és ne tegyen hangos megjegyzést, amikor Tom Mix kétemeletnyi magasságból a ló hátára ugrik. Ilyeneket mond: — Sérvet kap a gebe... Állandóan hülyeségekre szórja a pénzt. Két páholy összes jegyét megveszi és az újtelepest csóró srácoknak adja. A mozis tépi a haját, mert a szomszéd páholyban a patikásné rosszul lett a szagtól. — Aporodott káposzta szaguk van---- Tetejében az egyik köl yöknek még izzadt is a lába ,t,
