Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-21 / 221. szám

f Dr. Soós Gábor államtitkár adta át a növényvédő állomást Békéscsabán A Békéscsabán felépült új me­gyei növényvédő állomás köz­ponti telepét pénteken dr. Soós Gábor államtitkár adta át. Ott volt az ünnepségen többek között Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, dr. Szabó Sán­dor, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese is. Az államtitkár egyebek kö­zött elmondotta: növényvé­delemben nemzetközileg elis­mert eredményeket ért el Ma­gyarország. Békés megye kü­lönösen jól startol, ezért sike­rült — műszerekkel, gépekkel együtt — 25 millió forintos költséggel Békéscsabán létre­hozni az ország egyik legkor­szerűbb növényvédő állomá­sát Államunk egyébként a III. ötéves tervben és a IV. ötéves terv eddig eltelt éveiben ösz- szesen 874 millió forintot köl­tött növényvédelmi beruházá­sokra, illetve felújításokra. Viszont: kellenek a jól kép­zett szakemberek, hisz nem mindegy, hogy a milliárdokat érő növényvédő szereket mi­lyen hatékonysággal haszno­sítja a mezőgazdaság. 1960- ban országszerte 28 növény- védelmi szakmérnök dolgo­zott, ma 1 526. A technikusok létszáma 158-ról 1 132-re, a szakmunkások száma pedig 138-ról 21 ezer fölé emelke­dett. Békésben csupán a leg­utóbbi 2 évben 47 mérnök, 28 szaktechnikus és csaknem ezer szakmunkás végzett nö­vényvédelmi szakon. Békés megye hazánk egyik legjelentősebb mezőgazdasági megyéje. Az új növényvédő állomás — ahol egyebek kö­zött 7 termet rendeztek be speciális nővényvédöszer-ana- litikai laboratóriummá — gé­pekkel, szaktanácsadással és egyéb módon segíti a több- termelésit * A vendégek megtekintették ezután a növényvédő állo­más új telepét. Elégedetten nyilatkoztak a tervezésről és a kivitelezésről egyaránt A. R. i Zi­Nem irodaház: a növényvédő állomás korszerű laboratóriu­mokkal felszerelt új épülete látható a képen 1957-ben a katonai kiadások az állami költségvetés 12 százalé­kát alkották, ma már körülbelül egyharmadát emésztik fel. A kínai ipar katonai ága­zatai kapjak a modern gépek és anyagok zömét, ebben az ága­zatban dolgoznak, a legképzet­tebb szakemberek, A népgazda­ság másságai jórészt „saját erőre támaszkodva” szerveződnek, el­avult technikai és kézi munka alapján. A mezőgazdaságban sem jobb a helyzet. Az a gya­korlat, amelyet a szocializmus építésében a Szovjetunió és más szocialista országok szereztek, bebizonyította, hogy a mezőgaz­daság termelőerőinek fejleszté­sében döntő szerepe van az iparnak. Mao Cetung az objek­tív valóság követelményeit fi­gyelmen kívül hagyva, a 60-as években meghirdette azt a té­telt, hogy „a népgazdaság alapja — a mezőgazdaság”. Ugyanak­kor a mezőgazdasági termelés növelését állami beruházások nélkül, teljes egészében a kínai parasztokra hárították. A kínai mezőgazdasag. amely az államtól nem kap anyági-tech- nikai segítséget, rendkívül gyen­gén gépesített és primitív agro­technikát alkalmaz. A rendelke­zésre álló traktorokkal csak a termőterület 12—13 százalékát lehet megmunkálni. A mezőgaz­daság fejlesztésére elfogadott 12 éves terv annak Idején előirá­nyozta, hogy 1968-ban már 60 millió hektárt fognak öntözni, t de mindmáig csak a 40 milliónál ; tartanak. A kínai hivatalos adatok sze- ■ rint 1973-ban az országban 250 ■ millió tonna gabonát takarítót- ■ tak be. Ez azt jelenti, hogy alig jj érték el az 1962-re előirányzott l mennyiséget és jóval lemarad- • tak az 1967-re tervezettől. ■ Ugyanakkor Kína lakosainak a 5 száma egyre inkább megközelíti | az 1 milliárdot. A mezőgazdaság jelenleg nem tudja ellátni élelemmel a la­kosságot. Az alapvető élelmisze­reket — a rizst, a lisztet és a tésztaféléket, étolajat, burgo­nyát a városokban szigorú nor­ma szerint adagolják. A hónto- latlan gabona havi fejadagja va­lamivel több mint 12 kg (a rizs- és a búza-takarékosság miatt mind gvakrabban adnak helyet­te batátát és burgonyát), növé­nyi olajból havi 25 dekát adnak. A népgazdaság milita­: ■ : : : : * rizálásáva! a maoista vezetés : mind kevésbé gondoskodik a ki- J nai dolgozók életszínvonalának \ emeléséről. A Kínai Kommunis- jj 1a Párt 1973 augusztusában [ megtartott X. kongresszusa nem j fogadott el konkrét népgazdaság- • fejlesztési programot, A kong- jj resszusi anyagokban nem volt | szó az építés anyaei-teohnikai S bázisáról és arról sem, hogy a ; lakosság anyagi jólétének javí- | tá*a érdekében miként kíván- | ják megoldani a gazdasági * problémákat és a fejlesztést. • fiz, Zolotov (APN—KS) S Megnyitották a XVII. országos biolágusnapokat Gyulán Új gépsor a Tisza Cipőgyárban Színes — a valódi bőrhöz ha­sonló — cipőtalpak gyártásált kezdik meg a martfűi Tisaa Ci­pőgyárban, ahol a hazai ipar­ban évente felhasznált mintegy negyvenmillió pár talp 90 szá­zaléka készül. A gyárban több mint 90 millió forintot költenek a IV. ötéves terv időszakában a talpgyártás bővítésére, kor­szerűsítésére. E program kereté­ben új lakkozó gépsort helyez­tek üzembe, amelyet a hozzá tartozó technológiával együtt az NSZK-beli Böttler oégtől vá_ sárolt a gyár. A 12 millió fo­rintos költséggel készült új üzemben évente kétmillió pár — a hagyományosnál tetszető­sebb — különféle színű, lakk­bevonatú forrmatalpat gyárta- nak, elsősorban női cipőkhöz. Tegnap, pénteken délután Gyulán, a városi tanács épüle­tének dísztermében megnyitották a tizenhetedik országos bioló­gusnapok háromnapos rendez­vénysorozatát. A vendégül látók nevében a megjelent, közel háromszáz bio­lógust, természetkutatót, isme­retterjesztési szakembert Végh Lajos, a városi tanács elnök­helyettese üdvözölte. Beszédében röviden ismertette a 760 éves vá­ros épülő, fejlődő jelenét, a gyulai közművelődés és ismeret­terjesztés eredményeit. A ván- .dorgyűlést a rendező szerv — a TIT Biológiai Választmánya — nevében dr. Hortobágyi Tibor tanszékvezető egyetemi tanár, a választmány elnöke nyitotta meg. Először az 1958-as első konferenciáról, majd az új for­máról, a vándorgyűlések öt évének eredményeiről beszélt. Végezetül felhívta a megjelen­tek figyelmét a megoldásra váró legfontosabb feladatokra: a me­zőgazdaság keimizálásánaik ve­szélyeire, a vizek hasznosításá­nak egyre bővülő lehetőségeire, a biológiai ismeretterjesztés ki- szélesítésére. A megnyitó után dr. Mándy György tanszékvezető egyetemi tanár A mai agrotechnika hatá­sai életünkre és környezetünkre címmel tartotta meg a biológus- napok első előadását. A vendé­gek ezután megvitatták az elő­adást, majd dr. Farkas Henrik, a Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese nyitotta meg a 12 tablóból álló, a termé­szet védelméről szóló, „Az élet nevében” című gazdag fotó­anyagú vándorkiállítást. A SIKER TITKA Jegyzetek egy 25 éves nagykereskedelmi vállalat munkájáról Békés megyei, de a környező megyék kereskedői is évek óta dicsérettel nyilatkoznak a VI- DIA Dél-magyarországi Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat Békés megyei Kirendeltségéről. Ha a nevük valahol szóba ke­rül, csak így mondják: „A Kar- csiék megbízható korrekt part­nerek”. A kirendeltség megbí­zott vezetője régi kereskedelmi szakember. Évi hatszázmilliós forgalom Amikor a siker titkáról be­szélgettünk a telep vezetőjével, először is a vállalattal ismerte­tett meg. A nagykereskedelmi vállalat megalakulásakor — 1949 áprilisában — 16 dolgozó­val kezdte meg a munkát, sze­rény készlettel, szűk raktárak­ban. 1952-ben alig 59 millió fo­rintos forgalmat bonyolítottak le változatlanul nehéz körülmé­nyék között, hiszen a város kü­lönböző pontjain 12 szükségrak­tárban tárolták az árukat. A for­dulat 1967 decemberében követ­kezett be, amikor a vállalat a Szerdahelyi úton felépült 9600 négyzetméter alapterületű rak­tárakba költözött. A telepről naponta kilenc-tíz tehergépkocsi 15-—16 fordulóval, közel, 100 tonna árut szállít ki az üzletekbe. Ezenkívül a Volán darabáruval, valamint a sze­mélyes vásárlók saját gépkocsi­val elszállított árumennyiség is jelentős. Tiz-tizenegyezer áru­cikkel foglalkoznak, s ezen ke­resztül körülbelül 300 iparvál­lalattal, szállítóval és 400 vevő­vel, azaz bolttal, lerakattál, kö­zületi vásárlókkal állnak kap-1 csői atban. Ezekre a helyekre szállítási ütemterv szerint a ren­delés felvételétől, illetve a beér­kezéstől számított négy-ötna- ponként szállítják a megrendelt árut. A nagy mennyiségű áru­val 130 — közülük 80 hálózati dolgozó — foglalkozik. Az évi 600 milliós forgalom nagy részét a tartós fogyasztási cikkek érté­kesítésével érik el. Tavaly pél­dául 13 ezer 700 olajkályhát, öt­ezer 500 tűzhelyet, háromezer 606 gáztűzhelyet és 12 ezer 500 kávéfőzőt adtak el. Műszaki cik­kekből pedig nyolcezer 600 hű­tőgép, hatezer 100 mosógép, négyezer 600 centrifuga, 13 ezer rádió, 6500 tv. 1300 magnó, két­ezer 800 kismotor és 17 ezer 300 kerékpár kelt el. A nagy szá­mok csak a munka mennyiségét fejezik ki. A minőség azoktól a pluszoktól függ. amelyekkel a lakosság jobb ellátásához járul­nak hozzá. Csak ötven lelkes ember legyen — Ha egy ilyen- vállalatnál csak 40—50 olyan ember van, aki valóban lelkesedik, törődik az ügyekkel és ragaszkodik a munkahelyéhez, máris nagysze­rű dolgokat lehet csinálni — mondja Bárány Károly —vi­szont ezeket az embereket kü­lön is meg kell becsülni, s en­nek a bérezésben és a jutalma­zásokban kifejezésre kell jut­nia. Nálunk a dolgozók átlagos életkora 35 év és a középveze­tők legalább 15—20 éve dolgoz­nak a váLalatnál. Különös gon­dot fordítunk a törzsgárdatagok megbecsülésére, jutalmazására, hiszen dolgozóink 47 százaléká­nak törzsgárdajelvénye van. Az külön öröm. hogy kiren­deltségünk dolgozói közül tizen- ketten kaptak Belkereskedelem Kiváló Dolgozója, 49-en pedig Kiváló Dolgozó kitüntetést. A beszélgetés során szóba került: fontos a belső szervezettség, amikor minden egyes ember tudja, hogy mi a jogköre és ml a szerepe. A felelősségérzetet mindjobban kiemeli a szocialis­ta brigádmozgalom is. A gazda­sági, politikai, társadalmi mun­ka és a szocialista munkaver­seny legfontosabb segítője az öt szocialista brigád. A jó munka összefügg a korszerűsítéssel és a műszaki fejlesztéssel is. Hat elektromos emelővillás targonca, egy nagy teljesítményű Diesel- . targonca, valamint 35 hidrauli­kus emelővillás kézi targonca könnyíti az árumozgatást és te­szi hatékonyabbá a raktári ka­pacitás kihasználását. Bevezeti ték a legkorszerűbb anyagmoz­gatási módszereket, a rakodóla­pos tárolást. Az adminisztrációs dolgozók munkájának könnyítésére elekt­romos írógépeket, számológépe­ket vásároltak, 1976-tól pedig elektronikus adatfeldolgozással gyorsabb és pontosabb lesz az információ és az adatszolgálta­tás. A kiskereskedelmi vállala­tokkal, illetve a 'boltvezetőkkel tartott kapcsolatra a korrektség, a megbízhatóság a jellemző. A kapcsolatok javítására három üz­letszerzőt állítottak be, akik a megjelenő új termékekkel azon­nal megismertetik a boltvezető­ket. A telephelyen gyakran ősz- szehívják a megye kereskedőit, szakembereit, kikérik vélemé­nyüket, javaslataikat a kiren­deltség munkájával kapcsolat­ban. — Vállalatunk mindig betart!» a szerződésben vállalt kötelezett­ségeit, ugyanakkor szolid árak­ra törekszik és erőfeszítéseket tesz, hogy minél több olcsó áru kerülhessen a fogyasztókhoz — mondja a kirendeltségvezető , olyan üzletpolitikát alakítunk ki, amely ösztönzi a kiskereskede­lem vásárlásait, kedvezménye­ket, esetleg jutalékot adunk egyes árukra. Növelni az áruválasztékot A kapcsolatok eredménye vé­gül 1« az áruellátásban és a for­galomban jelentkezik. Az első félévben több mint 300 milliós forgalmat bonyolítottak le, amely 5,5 százalékos növekedést (jelent a tavalyi év hasonló idő­szakához képest. S hogy a bol­tosok végeredményben elégedet­tek a nagykereskedelemmel, az a felkínált áruk választékénak kö­szönhető. A választékbővítés, a gazdagabb áruellátás érdekében •széles körű tevékenységet fejte­nek ki: 300 szállítóval állnak szerződéses kapcsolatban, im­portbeszerzésekkel kívánják biz­tosítani azokat a cikkeket, ame­lyeket belföldön nem gyártanak, illetve a gyártott mennyiség ke­vésbé fedezi a keresletet. Az eredményeket látva természe­tesnek tűnik: a VIDIA békés­csabai telepe ötször nyert? el a kiváló vállalat címet és három alkalommal kapott dicsérő ok­levelet. S hogy mi a jövő útja? Ugyan­az, mint az eddigi, csak folyta­tódik a gépesítés, az újabb lehe­tőségek kutatása. E törekvés ki­fejezője megint csak a szám le­het: 1975-re hat—hét százalék­kal — 36—42 millió forinttal szeretnénk növelni a forgalmun­kat Seres Sándor KÖZÜLETEK. TERMELŐSZÖVETKEZETEK. FIGYELEM! AZ ENDRÖDI CIPÉSZ SZÖVETKEZET FELAJÁNL MEGVÉTELRE: 1 db „MO—IX—g” tipusú automatikus olaj tüzelésű öntöttvas tagos gőzkazánt, 1 db ANYO—50—T olajégővel. Teljesítmény: 220 000 kcal/ 6. Fűtőfelület: 31 négyzetméter. Kazántagok száma; 11 db. Kazánhossz: 1384 mm. szerelvényekkel kompletten. Cím: 5502 Endrőd, Lenin Max. nyomás: 0,5 atm. u. 13. Irányár: 100 000 Ft. Telefon: 6 Ül.: Dinya ▼. Horányi i I

Next

/
Thumbnails
Contents