Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-21 / 221. szám
Büntetőjog — Humanitás — Törvényesség Interjú dr. Király Tiborral Hat napon át Magyarországon ülésezett a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság XI. kongresszusa. Az ülésen négy fontos .témáról esett szó: a bűncselekmények sértettjeinek kártalanításáról, a kábítószerrel való visszaélés és a légi kalózkodás elleni küzdelem eredményeiről. A negyedikről — a büntetőjogi eszközök és módszerek fejlesztéséről — dr. Király Tibor egyetemi tanár készített a beérkezett nemzeti referátumok alapján összefoglaló referátumot és tartott előadást. Beszélgetésünkben e téma fontosabb problémáit kívántuk összefoglalni. — Kétségtelen l&ny — mondotta dr. Király Tibor —, hogy a hagyományos büntetőjogi rendszer, amely megtorláson alapul — elvesztette kizárólagosságát Helyét fokozatosan olyan büntetőjogi rendszerek veszik át, amelyek a nevelést helyezik előtérbe. — Nem jelenti ez a bűnözés továbbterjedésének veszélyét? — A megtorlásnak, mint a büntetés egyik elemének funkciója természetesen megmarad. A megtorlás gondolata azonban könnyen vezethet eltorzulásokhoz, a szemet szemért, életet- életért elmélethez, felébresztheti a gátlástalan bosszúvágyat. Az ellen kell védőgátat emelni és ez nem más, mint a törvényesség maradéktalan megtartása. — Mi a büntetőjog rendszerének legfigyelemreméltóbb változása? — Azt hiszem, világviszonylatban említhetném a szabadságvesztés-büntetés visszaszorítására tett erőfeszítéseket. Ez nyilván annak az elméleti felismerésnek a hatása, hogy a társadalomba való beilleszkedésnek, a szabad életre nevelésnek nem a legjobb helye a világtól elzárt intézet. — Ez * nézet bizonyára sok vitára adott okot. —• A nemzeti és egyéb referátumokban, felszólalásokban sok szó esett a szabadságvesztés büntetést pótló szankciók széles skálájáról: feltételes elítélésről, próbára bocsátásról, javító-nevelő munkáról. Mind fontosabb helyet kapnak a mellékbüntetések, amelyeket főbüntetésként is alkalmazhatnak, így például a foglalkozási tilalom. A magyar büntetőjogban ismert intézkedés a kényszerelvonó kezelés, amikor a bűncselekmény elkövetése az alkohol mértéktelen fogyasztásával függ össze. A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése is alkalmazott intézkedése a magyar büntetőjognak. Fontos problémává vált a rehabilitáció, a jogi következmények megszüntetése. Ezzel egyidejűleg erősödött a szigor a visszaesőkkel szemben. — Ennyi elegendő a bűnözés visszaszorítására? — Nem! A büntetőjog rendszere időnként új és új jelenségekkel találja szemben magát Gépi civilizációval átitatott napjainkban tovább növekszik a gondatlan cselekmények száma. Új formában tűnnek fel különböző erőszakos bűncselekmények. Kérdés, hogy tud-e a büntetőjog eszközöket találni és védelmet nyújtani ebben a* új szituációban. Bizonyos, hogy tud, de támaszkodnia kell megfelelő szociális, gazdasági és kulturális alapokra. A büntetőjog csak tüneti, felületi kezelést tud adni. A szocialista jogok erősödő vonása a társadalmi közösségek erőinek bevonása a bűnözés elleni küzdelembe. Ezek közé tartozik a társadalmi kezesség, a patronálás, a büntetőjogi felelősség felváltása társadalmi felelősséggel. Tovább keressük azokat az eszközöket és módszereket, amelyek gyakorlati közelségbe hozzák a represszió és a nevelés funkcióját. A büntetőjogi szankciót felválthatja a társadalmi szankció, a társadalmi bíróságok működése. Ugyanakkor a törvényhozók különös figyelmet fordítanak a veszélyes bűnözőkre, a többszörös visszaesőkre. — A büntetőjog az elkövetőkkel szemben súlyos jogkövetkezmények alkalmazását engedi meg. A társadalom, az egyén érdekében a jog milyen biztosítékokat nyújt? — Számos biztosítékot. Nincs helye gyanú alapján való elítélésnek, az ártatlanság védelmének félretételére, a pusztán gondolatért való büntetés lehetőségére. Biztosítékot jelent a bírói függetlenség és más elvek, amelyeket részben alkotmányunk is megfogalmazott. — A bűnözés kizárólagosan a jogtudományra tartozik? Űj tényező, hogy a büntetőjog befogadta némely tánsadalom- és embertudományok eredményeit. A büntetőjognak és alkalmazásának számolnia kell az elkövető személyiségével, egyéniségével, s azt meg kell ismernie. Ezért igénybe kell venni a kriminológia. pszichológia, pszichiátria, pedagógia és más tudományok segítségét. összefoglalva: a büntetőjog, amely nemcsak büntet, hanem nevel, eltér a klasszikus elvektől és átalakult kettős rendszerűvé, nyitottabbá. A hagyományos büntetőjogi rendszer elvesztette kizárólagosságát, a büntetőjogot a humanitás és a törvényesség követelményeinek kell alárendelni. B. L A BÉKÉSCSABAI baromfifeldolgozó vállalat OROSHÁZI GYÁRA I felvess gépkocsivezetői és autóbuszvezetői jogosítvánnyal rendelkezőket Jelentkezés: a gyár munkaügyi csoportjánál, Orosháza, Október 6, utca 8. szám alatt. n Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat közli a lakossággal, hogy a Békéscsaba, Felsőkörös sor 15. se. lakóépület villamos berendezéseit 1974. szeptember 80-án, délelőtt 12 órakor feszültség alá helyezi. A villamos berendezések megközelítése életveszélyes! 352714 Megnyerte a község bizalmát Mindig jóleső érzés tölt el,' ha egy hivatali helyiségben virágot, térítőt látok. Rossz néven ne. vegyék a férfiak, de ilyen, kor mindig arra gondolok: itt biztosan nők dolgoznak. Az üyen „apróságra” odafigyelni ugyanis rendszerint a nők privilégiuma. így jártam altkor is, amikor Méhkeréken a tanács- elnöki szobába léptem. Igaz, ■ tudtam, hogy nő a tanácselnök, de ha nem tudtam volna, akkor is sejthettem, mert a szobában sok a virág, az asztalit ízléses terítő takarja, a falon színes festmény, s a bútorhuzat üde színű. Hangulatos, szinte kedvest otthonos itt a hivatali helyiség, öröm belépni, öröm itt-tartózkodni. még akkor is, ha nem éppen vidám téma van terítő- j ken. Már a környezet is meg-' nyugtat. És amikor az ügyfél találkozik a község első emberével, már tudja, hogy ügyével foglalkoznak, orvosolják, ha pedig ez nem lehetséges, legalább jó szót, esetleg vigaszt kap. Bóka Mihál ynéhoz így, üyen bizalommal jönnek a helybeliek. Miért e nagy bizalom? Ismerik. Szinte gyermekkora óta ott él közöttük, s ismerik úgy is, mint az emberek ügyes-bajos dolgainak készséges intézőjét. Csak másfél éve tanácselnök, de tizenhárom éve itt dolgozott a hivatalban, csupán néhány ajtóval arrébb. Tanácsi ügyekben téhát tájékozott, s módja volt még jobban megismerni, hiszen éveken át tagja volt a végrehajtó bizottságnak és tanácstag is. Hogyan lehet a saját háza táján „próféta”? A bizalom emelte erre a posztra, bár nem nagy örömmel vállalta. Amikor a korábbi ta- j nácselnök halála miatt ráesett a választás, határozott nemet mondott A felelősségtudat mondatta ezt vele. — Nem tartottam magam olyan univerzális embernek — mondja erről —, hogy felelősséggel elvállalhassam a tisztet Egy tanácselnöknek mindenhez értenie kell, legalábbis valamennyire. Vezetni nem könnyű. Más mint a hivatali munka, én pedig az utóbbit jobban ismertem. Másfél év távlatából ma már látom, hogy bár nehéz, de szép feladat. Emberekkel bánni a legszebb. Hogy miért vállaltam? Mert jó volt tudni, hogy bizalommal vannak hozzám, és ez erőt adott. No meg a férjemet sikerült rábeszélniük, így aztán nagyobb lett az önbizalmam is. Ez a bizalom nagyon kellett, mert a kezdet kezdetén bizony sok nehézséggel kellett megbirkóznom. A községfejlesztés gondját vállalni, azt a kevés pénzt, ami van, beosztani, hogy mindenre jusson — évi 200 ezer forint a községfejlesztési alapunk és semmi más jövedelem- forrásunk nincs —, felelősségteljes feladat. Helytállni e poszton csakis úgy lehetséges, ha mellettem állnak a tanácstagok és az egész község lakói. Hogy ne csalódjanak bennem, igyekszem minél többet elsajátítani a vezetés tudományából. Most jelentkeztem tanácsakadémiára. A másfél év alatt sokat változott a helyzet, itt bent a tanácsapparátusnál is. Egyenesbe jutottunk. Jobb a légkör, mint a kezejet kezdetén. Mivel a köz- velen munkatársaim zömmel nők — csak a vb-trtkáir férfi —•, igyekeztem kellő tapintattal irányítani a munkáig megadtam mindenkinek a tiszteleteit, de ugyanakkor én is elvártam. Szinte furcsa hallani ezt a csendes beszédű, törékeny asz- szonyt. amint a vezetés gondjairól és tekintélyéről beszél. Kimért, határozott, szabatos mondatai, és néha .a hangsúly is arra enged következtetni, hogy a tiszteletet méltán megérdemli. Méhkeréken csatát nyert a tanácselnöknő. Kasnyik Judit MHIllllMSnS»* Pikkely-képek A tenger illatát árasztják Roman Salukivi tallinni festő tengerről festett tájképei. Az észt festő festék helyett halpikkelyeket használ. Tájképei színekben és árnyalatokban gazdagok. A halpikkelyekből álló mozaikok mellett angolnabőrből, uszonyokból is készít applikációkat virágzó rétekről. ligetekről, de leggyakrabban a tengerről. Szeptember 26-án rendezik Békéscsabán a sznvjel műszaki tudományos tilmbemutatőt A Magyarország és a Szovjetunió közötti tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója alkalmából a MTESZ Békés megyei szervezete szeptember 26- án, csütörtökön délután két órakor szovjet műszaki-tudományos filmbemutatót rendez Békéscsabán, a Szabadság filmszínházban. Ez alkalomból Vidhnál Pál, a Hazafias Népfront MB Nemzetközi Béke és Barátsági Munkabizottságának titkára tart megnyitót, majd a Dubna, a 424 óra bolygónk felett, a Felszállás és az Utazás az esők tengerében című filmeket mutatják be. «■■■■»■■««■■■»«•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■«■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■SHaaaBaaBiiiaaBffiBaasiB aaaasaBaaasasaeasaaaaaaa Csoór István: EZT MÄR EZERSZER IS. Írom a büntetésírást. Sokszor görcsöl az ujjam. Kirázom, pihentetem. Hallgatom a csendet és figyelem az asszony, meg a gyerek szuszogását. Engem a „Dónkanyar”-ban kapott el a gépszíj. A kocsmában. A községen kiviig éles kanyart vágtak a kövesútnak és annak a púpjába telepítették a csárdát. Sok gátőr, csatornaőr és gépész kapott ott fejlövést. Többek között Dina Feri, a fokközi gépész, az öreg Salap utóda Sűrűn megfordult a „Dón- kanyar”-ban, mert közel esett a szivattyúhoz. Néha csak egy féldecire tért be, de megesett az is, hogy ültőhelyében bevá- 5 gott egy fél liter dokkot. Fától fáig valahogy hazatántorgott. Leült, felállt, ha tócsába került, az sem izgatta, mert beszámít minden a nyugdíjba. Otthon az asszony rémülten csapta össze a tenyerét és sikított: — Jesszusom, te szerencsétlen! Ügy nézel ki, mint, aki a Dón-kanyarból menekült... Innen a csárda legújabbkori neve. Elsején fizettek bennünket mindig. Bementünk a községbe. Az irodában felmarkoltuk a pengőket és neki a világnak. Ki kocsival, ki biciklivel, ki lóháton. Nem beszéltük meg, mégis mindig bandába verődtünk a „Dónkanyar”-ban. Tudta dupla Károly, hogy tekergők vagyunk, azt is, hogy a prérin lakó ember nem megy el a kocsma előtt szűzen. A harmadik körnél tarthattunk, amikor az ablakon bevert az autó reflektora. Köti Bandi kiáltott olyan nagyot, hogy mindnyájunkban meghűlt a vér. — Itt a Dupla! Szétfröccsentünk,1 mint a falra csapott malter. Hárman az udvari ablakon . ugrottak ki, bele a mosóteknőbe, amit a kocsmárosné tett Itt esővizet gyűjteni. Kettőnek telezubbant a bakancsa. Csapó Misi nevetett a baleseten, mert rogyós szárú csizma volt a lábán. Dina Feri a pult mögé hasalt és Czebe Béla, a kocsmáros, ráterítette a dézsáról a jéghideg zsákot. Kóti Bandi a lakószobába szaladt és behasolt az ágy alá. Egyedül maradtam az asztalnál. Nem konokságból, nem virtusból, csak úgy. Ültem a féldecim mellett és vártam a vihart. Dupla Károly egyből nekem ugrott — Hát a többiek? Felálltam, összecsaptam a bokámat, a nadrágom varrására tettem a kezem, katonásan kihúztam magam és úgy jelentettem. —Alázatosan jelentem, otthon vannak... — Hát maga, Filyó? — Beugrottam egy féldecire... — Mi volt a parancs? — Hogy ne tekeregjünk. Hogy a kocsma nem templom. Hogy a gátőr nem gödény... •— Maga meg itt? ! — Alázatosan jelentem, nekem van helyettesem... Tudta, hogy az asszonyra gondoltam. Ügy ismeri a vonalat, mint a tenyerét. Minden zsilipet, minden tiltót, a csatornákat szelvény szerint. Kívülről fújja a szabályzatot Azt hogy mikor kell nyitni, mikor zárni a tiltót hogy a víz kalamajkát nem csináljon. Czebét, a kocsma rost is kivallatta. Nem pattogott a katonás hangra. Kényelmesen leakasztotta a szegről a törülközőt és betakarta Dina kicsüngő lábát Azután szólott, de
