Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-03 / 205. szám

Huszonöt éves az MSZMP Politikai Főiskolája Á Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Főiskolája fennállásának 25. évfordulója alkalmából hétfőn ünnepséget rendeztek a főiskolán. Az elnök­ségben foglalt helyet többek kö­zött Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elsó tit­kára, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, a főiskola rek­tora és Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. Az ünnepségen jelen volt több testvérpárt — köztük a Szovjetunió Kommunista Párt­ja — pártfőlakolájának küldött­sége. Készt vett a politikai, tár­sadalmi élet számos ismert ve­zető személyisége, a főiskola sok volt hallgatója. Nemes Dezső megnyitóját kő­vetően Szabó József, a főiskola rektorhelyettese mondott ünne­pi beszédet; felszólalt Kádár János Is. A testvérpártok párt- fölskolálnak küldöttségei nevé­ben E, M. Csekarin, az SZKP KB pártfőiskolájának rektora kö­szöntötte a jubiláló politikai fő­iskolát. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az évforduló alkalmából a Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetést adományozta dr. Szántó Györgynek, a nem­zetközi politikai tanszék veze­tőjének. dr, Erdödi Józsefnek, a filozófiai tanszék helyettes ve­zetőjének és dr. Gulyás Emil­nek, ez agrárpolitikai tanszék vezetőjének. Hárman részesültek a Munka . Érdemrend ezüst, ketten pedig bronz fokozata kitüntetésben. Az évforduló alkalmából ma az MSZMP Politikai Főiskolá­ján tudományos ülésszakot ren­deznek a világnézeti harc Idő­szerű feladatairól. Az Ülésszak főreferátumát Vészi Béta rek­torhelyettes tartja. Jubileumi közgyűlés a dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezetben Augusztus 31-én, szombaton délután a község művelődési házának nagytermében tartotta jubileumi közgyűlését a 25 éve alakult dombegyházi Petőfi Tsz tagsaga. Az ünnepségen részt i vett és beszédet mondott Csa­tári Béla, az MSZMP Békés meigyei bizottságának titkára, s ott voltak a környező közös gazdaságok képviselői is. Fttlöp Sándor, a tsz elnöke köszön­tötte a vendégeket és a tagsá­got, majd Csatári Béla emel­kedett szólásra. Visszaemlékezett az alakulást követő évekre, amikor is meg­érett Dombegyházán az idő az első szocialista közös gazda­ság megszervezésére. A Vihar­sarok déli részén 42 parasztem­ber lépett elsőként a közös gaz­dálkodás útjára. A dombegyházi Petőfi Tsz fejlődését, sikereit élénk figye­lemmel kíséri a község, a kör­nyező / települések lakossága, mert a tsz ma három kisközség — Dombegyház, Klsdombegy- ház, Magyardombegyház —éle­tét határozza meg alapjaiban. Beszéde további részében a t.sz-ek eredményeit vázolta. El­mondta, hogy a múlt évben búzából 23, kukoricából 21, cu­korrépából 150 mázsával ter­melt többet hektáronként a ma­gyar mezőgazdaság, mint az 1048- as esztendőben. Az eddigi ta­pasztalatok szerint az Idei esz­tendő eredményei a komisz Idő­járás ellenére is minden koráb­bit túlszárnyalnak. Ezen a nyá­ron a mezőgazdaság történetének A tsz alapitó tagjainak egy csoportja legnagyobb termését takarították be. így megyénkben 38,5 mázsa búzát arattak hektáronként' a közös gazdaságok, s ez egy má­zsával több a múlt évi rekord termésnél. Nagyszerű eredményekkel ke­csegtet a kukorica, a cukorré­pa és más kultúrák termésát­laga Is. Az egyre jobban fej­lődő állatállomány takarmánya biztosított, S mindent egybe­vetve jó termelési, gazdasági évvel számolhatunk. Beszédének befejező részében a következőket mondotta: — Nagyszerű munkájukhoz, eredményükhöz gratulálok, s egyben kívánom, hogy a követ­kező Időkben is eredményesen dolgozzanak és boldogan élje­nek. Valamennyien eredménye­sen hajtsuk végre a párt X. kongresszusának határozatait az ötödik ötéves terv célkitű­zéseit, s így készüljünk hazánk, megyénk felszabadulási ünnep­ségeire, pártunk XI. kongresz- szusára. — Ezt követően a tag­ságnak átadta a megyei tanács díszoklevelét és kristályvázáját. A tagok közül 12-nek a Me­zőgazdaság Kiváló Dolgozója, további 10-nek pedig a Kiváló Dolgozó kitüntetést nyújtotta át. Pénzjutalomban 28-an ré­szesültek a jubileum alkalmá­ból. Szekeres András Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Érdemi vélemény és a tájékozottság Látatlanban ítélkezni fele­lőtlenség — « igaz a szólás, mert miként lehetne 1 vélemé­nyem arról, amit nem Ismerek? Az üzemi, munkahelyi demokrá­cia egyik nagy gyengéje ma meg, hogy sok esetben olyasmiről kellene nyilatkozni, amiről nincsenek összefüggő informáci­ók, csupán töredékes értesülé­sek, vagy azok sem, hanem puszta szóbeszéd témájaként „tudunk” róla. Ilyenkor formá­lisan véleményt kértek, valójá­ban senki nem tudja miről tárgyaltak, s mi volt vele a cél. Kellő tájékozottság nélkül nincs érdemi vélemény, érdemi véle­mény nélkül üres jelszóvá silá­nyul a munkahelyi demokrácia, ÁüekSnJlietetíen térkép Furcsa termelési értekezleten vettem részi, a közelmúltban. Az üzem dolgozóinak megbe­szélésére eljött a gyár fótechno- lógusa. s egy anyagelőkészftó, keverő berendezés mellé állva tartotta meg „beszámolóját”. Ebben az egységben ugyanis régóta baj van a feldolgozásra kerülő anyag minőségével; a félkész áru termelés tetenies része emiatt selejt A munká­sok, a művezetők azt ismétel­gették: rossz „ technológiai elő­írás, r már több értekezletén elmondták ezt. A főtechnológus a demokratikus módon gyako­rolt bírálatokra frappánsan vá­laszolt. Odaállt a berendezés­hez. s háromnegyed óra alatt be_ bizonyította, az apró figyelmet­lenségek. lazaságok miként ve­zetnek a bajhoz. Az általa ké­szített anya« kifogástalan volt. Szó sincs arról, mintha ha­sonló gyakorlati érvpárbajra minden ügyben mód nyílna és feltétlenül szükség lenne. Ar­ról azonban igen. hogy a fel­merülő kérdésekre alapos, meggyőző választ kell adni A tájékoztatásnak ugyanis nem a formája, hanem a tartalma a döntő. Itt rejlik a buktató egyi­ke. A vezetők tekintélyes cso­portjának esze ágában sincs el­hallgatni a dolgozók előtt, mi sikerült, mi nem, melyek az eredményeik, illetve a feladatok. Sőt! Olyan bő­ségben nyújtják mindezt, hogy a dolgozók számára áttekinthe­tetlenné válik a térkép; nem igazodnak el a teendők sűrűjé­ben. Holott Informálták őket! flz egész! is, a részt is Félreértik a tájékoztatás sze­repét, fontosságát azok, akik azt hangoztatják: az embereket legközvetlenebb környezetük dolgai érdeklik csupán. Az egészséges arányok meglelése, ahogy másban, úgy a tájékozta­tásban szintén alapvető köve­telmény. Igenis, nagy szükség van a gyár, a vállalat egész helyzetét megvilágító, tömör, célokat és feladatokat összeve­tő Információkra. S ebbe bele~ ásyazva bonthatók ki a részle­tek, az adott munkahelyen el­ért eredmények forrásai, a gon­dok felszámolásának lehetősé­gei A sznmzúhatag, mely hol tonnákban,. forintok­ban, hol százai átokban sorolja a termelési, kiszállítási terv teljesítését, az értékesítés ala­kulását, nem Információ. Ebben a formában legalábbis nem az Pedig a termelési értekezlete­ken elhangzó beszámolók több­sége — sajnos ezzel van tele­gyömöszölve. Talán azért, mert a termelési értekezleteket elő­készítő műszaki konferenciák sem sokkal különbek Állandó körforgás Folytatva az előbbi gondolat­menetet : nem csak arról szüksé­ges információt adni. amiben az érintettek dönthetnek. Az in­formáció igénye ennél jóval tá- gabb. Más az információk köre és áramlása egy nagyvállalat gyáregységeiben, amelyek rá­adásul az ország különböző ré­szein találhatók, s ettől egészen különböző a néhány száz főt foglalkoztató, egy telephelyű gyárnál. A tájékoztatásnak van­nak sémái, modelljei — példá­ul az úgynevezett visszacsato­lásra. azaz az információk gya­korolta hatás tapasztalatainak összegyűjtésére-, de ezek csak iránytűül szolgálhatnak. A tény­leges, az élő formákat helyben lehet kialakítani. Tagadhatatlanul, ebben a tá­jékoztatásban a legelmaradot­tabb ma még az üzemi, mun­kahelyi demokrácia szervezete. Lökésszerű s nem folyamatos az Információk körforgása, hol megáll, hol nekilendül. Van, ahol szándékosan gyűjtögetik a tényeket, hogy „mondjunk va­lamit” a soron levő tanácskozá­son. Akadnak, akik úgy hiszik, bevégezték dolgukat az infor­mációk elhadarásával. s nem kíváncsiak azok hullámverésé­re. A félreértések és félrema­gyarázások seregét szükséges eloszlatni ahhoz, hogy az in­formációik áramlása előtt tisz- tultabb legyen a terep. M O. Mi újság a qiccspiacon? ' árusnak, aki jó pénzért Sózza a vevők nyakába. Mindezek mellett nem tűntek még el a „mű­vészi” keretben árusí­tott mázol mányok: a patak sebzett őzcsalád­dal, a patakhfd korlát­ján ülő serdületlen if­jú pér idilli csókjával. A macskabébi a gom­bolyaggal szerencsére már nemigen bukkan fel. Macska-kutya ba- rátkozás azonban még kapható! A szobákat mostaná­ban inkább mű-őztró- feák, villanyfényben le­begő. plafonra függesz­tett halak, lombfűrész fára égetett, klvehetet­S ;n ábrák és deszkára olgozott, alumínium főúri címerek teszik „elegánssá”... ' A konyhák régen el­maradhatatlan dísze, a klnrlmmel ékes. kivar­rott falvédő már csak helyenként kapható, piacon, vásárosoknál. Cí a (featarl Béla a jubileumi oklevelet átadja Fttlöp Sándor tsz­elnöknek Eredményekben gazdag negyedszázad 9 ! • j Az emléktárgyak, ajám- ; dékok özöne eddig is jó * vadászterületet jelentett ! a „giccs-lparnak”. Most, ; az autótartás elterje- : désével a giccs újabb j területet hódított meg i magának a gépkocsik ■ szélvédője mögött és a 3 hátratekintő abtaknyí­■ lás körül. Elöl mostaná- : ban már nemcsak mű- 3 anyag csinibabák hlm- : hálóznak, hanem mini : boxkesztyűk, babaci. j pők és fehér műanyag : csontvázak. Hátul a ré- ; gebbi divat szerinti ra- 3 gadozókat részben ki­■ szorította a formátlanra ■ sikeredett bólogató, ■ barna kutyus. ■ Űjabban a kocBik de- ! korálására mind többen 3 hívják segítségül a mat- 3 ricákat, amelyek egyéb- 3 ként nem tartoznak a ■ legolcsóbb díszítőele­■ mek közé: áruk 8—20 forint között mozog. Aki • csúnyának találja a j trükkfilmből esetlenül : kimásolt amerikai go­rillát a magyar nyelvű „vigyázz rám” táblával, vehet egy csinos höl­gyet,. színes kidolgozás­ban, bikiniben, 8 forin­tért. Ha ugyanez a nő a ragasztóképen éppen sztriptízbe kezd, már 14 forint az óra. Ma már a sebváltók gombját sem illik meg­hagyni a gyári egysze­rűségében. Jobb veze­tők csak átlátszó, szi­várványszínű óriáskris­tályba foglalt, kis ágyú­val, színes virággá) bé­lelt gombra helyezhetik tenyerüket. Az utóbbi időben nagy a keletje a „mű­vészi” motívumokkal és magyar feliratokkal ékesített trikóknak. Ben Quick napja leáldozó­ban van, kapható vi­szont trikó, cigányosan öltözött Kandúr Bandi­val, amint éppen fülébe cincogtatja hegedűiét a nyavalyás egereknek, , Dunával, amint éppen benne ázik a Vajdahu- nyad és a Halászbástya, sőt olyan is, amely fel­szólítja „kicsit”, hogy menjen a trikó tulajá­val rózsát szedni. Az efféle szerelés stílszerű kiegészítője a nyaklán­con függő, színes, óriás pillangó-bizsu, továbbá a piros, kék, fehér üveg­darabkákkal ékített alu­mínium patkó, amelyből alul szakállszerüen rém­lapok lógnak alá, s az egész láncon, nyakban viselhető. Állítólag sze­rencsét hoz viselőjének. | S egész biztosan az

Next

/
Thumbnails
Contents