Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-03 / 205. szám

Követendő példa Medgyesen

Hogyan születik a csillagvizsgáló?

Azok a medgyesegyháziak, akik ott toltak, sokáig emlékezni fognak dr. Kulin György professzor vagy egy évvel ezelőtti előadására: közel százan hallgatták a világmindenség titkaiba beavató szavakat. A szűk kis teremben a légy zümmögését is hallani lehetett...

Három éve vetődött fel először a kis csillagda építésének gondolata. Az ötlet a medgye- si művelődési ház fiatal igazgatójában, Kucsera Lajosban elhatározássá erősödött; látta a község lakóinak, s főleg a fiataloknak lelkesedését — s ahogyan ezt manapság divatosan mondják: az igényt. Az idén elnyerte a közművelődési intézmény a Kiváló Művelődési Hᣠcímet, s az ezért járó pénzt végre a csillagda felépítésére fordíthatták. A műszer elkészítését a Budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló vállalta, s igazgatója, Kulin professzor, az elmúlt évben „terepszemlét'" is tartott Medgyesen. A kis kupola helyét is kijelölték: az ÁFÉSZ-áruház feletti lapos tetőről 360 fokban semmi sem zavarja a kilátást.

Csütörtökön este lázas készülődést találtunk a medgyesi művelődési házban. A tetőn akkor már ott volt a 3,8 méter átmérőjű kupola alsó része, amely a műszert, a távcsövet hivatott befogadni. Öt órakor begördült az udvarra az Uránia mikrobusza, csomagterében a 250 milliméter átmérőjű távcső, úgynevezett Cassegrain- szerelésű tükrös teleszkóppal, a tengelyrendszerrel. A tetőn a járás csillagászati szakköreinek vezetői, a TIT Békés megyei Szervezetének munkatársai, közel húsz medgyesi fiatal érdeklődő. A távcső beemelése, szerelése megkezdődött.

— A távcsövet befogadó „épü- let”-et Kocsis Sándor, a helyi Vas- és. Faipari Szövetkezet mérnöke tervezte, a szövetkezet brigádjai készítették el fémle' mezből. A kupola körbe forgatható, egyelőre csak kézi erővel, de majd óraművet szerelünk rá. Akkor a nyílás — ezen keresztül „néz ki” a távcső — 24 óra alatt fordul egy kört

— magyaráz Kucsera Lajos, közben megjegyzi; ő is a csillagászoktól szerezte ismereteit.

— Ä csillagász-szakkörünk nemrégiben alakult, vezetője Rá ez László tv-szerelő, maga is fiatal. Kezdetben a szakkör tagjai alkalomszerűen hallgathattak csak előadásokat, néha hordozható kis távcsövekkel figyelték az eget Végeredményben a szakkör létére alapozva építjük fel a csillagdát.

— A műszer mindent tud, ami a csillagászati ismeret- terjesztés körében szükséges; sőt tudományos megfigyelésekre is alkalmas. Ma a csillagé- I szat az emberek legbensőbb Igényének, alapvető „kíváncsi-1 ságának”, azaz természettudományos érdeklődésüknek középpontjában áll — mondja a szerelés egyik lélegzetvételnyi

iSilÉ

Szerdán délután toronydaruval emelték az áruház tetőjére a csillagda kupolájának alsó részét (Fotó: Dunai László)

szünetében Kulin professzor. — Talán ezért is olyan népszerű hazánkban a Csillagászok Baráti Köre. A világon először és egyedülállóan szerveztük meg ezt a virágzó mozgalmat, önkéntes, éppen ezért mindenre képesek tagjai. Az országban egymás után épülnek a komolyabb tudományos megfigyelésre is alkalmas műszerek. A közművelődést csak megfelelő, szervezett formában lehet csinálni. S ennek maradéktalanul eleget tesz a Baráti Kör. Ezt — úgy gondolom — nem kell bizonyítani, itt a példa, a med- gyesiek példája. Minderről a jövő év elején megjelenő új kötetemben vallók, amelynek címe: „Mit mondanak a csillagok?” lesz.

— A TIT megyei szervezete adta a pénzt a műszerre — viszi tovább a szót Somogyi József, a TIT békéscsabai szervezetének titkára, amatőr csillagász. — A távcső körülbelül 25 ezer forintba került.

— A kupola elkészítésében

sokat segítettek a szövetkezet dolgozói. A kis „épület” közel j 50 ezerbe került, majd féle tár- S sadalmi munka — mondja Ku- S csera Lajos. •

Lassan besötétedik, a munka ; elkészül. A német szerelési áll- 8 ványon ott pihen a kétméteres, 5 a laikus szemnek is csodás te- • hér cső. Kicsit a megilletődött- 5 ség fogja vissza az izgalmakat, S a beállított műszer okulárjába | először ' dr. Kulin György néz ! bele. Oktató szavakkal magya- § rázza el Rácz Lacinak a táv- : cső kezelését. A látmezőben \ megjelenik a Hold sárga arcéle — a párás levegő miatt kicsit homályos a kép. de az örömön ez semmit sem ront. All a távcső!

Kulin professzor a csillagokról beszél, a tető lassan megtelik fiatal érdeklődőkkel, egymást váltják az okulár előtt Kinek a hitetlenség, kinek a bizonyosság van az arcára írva. Ismeretterjesztés, népművelés. Aztán valaki ironikusan

megjegyzi a művelődési ház igazgatójának: — Ti lesztek az amatőr csillagászat megyei bázisközpontja .

S ebben van valami. A. szövetkezet vállalta: ha a kupola beválik, megfelel a célnak, akkor kérésre, megrendelésre hasonlókat készítenének. A járás amatőr-csillagászati központja lesz Medgyesegyháza, hiszen köztulajdonban ez a legnagyobb, legkorszerűbb műszer a megyében. A járás iskoláiból ide jönnének a gyerekek, a szakkör bemutatók rendezését tervezi. A csillagda ünnepélyes avatása az idei csillagászati hét legkiemelkedőbb megyei eseménye lesz.

A példa tehát megvan: így születik a csillagvizsgáló. Egy- egy helység erőinek társadalmi összefogására van mindösz- sze szükség. Az Uránia, a Ba ráti Kör szívesen, örömmel támogatja a kezdeményezéseket Az űrkutatás korában már-már alapvető dolog ismerni a csillagos eget. Nemesi László

ismét turistacsoportokat vár a Vietnami Demokratikus Köztársaság

Sok vendég Gyulán — Tanulmányút a Szovjetunióba

3 napot tölt Békéscsabán, Békésen és Gyulán egy Arad megyei autóbuszos csoport. Szeptember 15-ig ezenkívül budapesti, szolnoki, miskolci, váci ■ és további román csoportokat látnak vendégül Gyulán.

A Békés megyei turistacsoportok közül a Gyomai Sütőipari Vállalattól Sárospatakra és Telkibányára mennek, nőig a mezőkovácsházi TÖVÁL dolgozói a Miskolc—Eger—Gyöngyös útvonalon tesznek országjáró kirándulást. Az örménykúti Petőfi Tsz autóbuszos csoportja Pécs és Siklós nevezetességeivel ismerkedik, s szintén országjárásra mennek a vészt« Kossuth, a zsadányi Magyar— Szovjet Barátság Tsz és a Felsőnyomási Állami Gazdaság dolgozót

A külföldi társasutazások közül sikeresnek ígérkezik többek között a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz 34 tagjának jugoszláv és román tengerparti útja, amely szeptember 6-tól 15-ig tart. A Körösvidéki Tsz Szövetség és az IBUSZ szervezésében ugyancsak 6-án 29-en utaznak Békéscsabáról a Szovjetunióba. Tanulmányútjukon megtekintik Kijevben a Nép- gazdasági Kiállítást, Herszon- ban az Andkanianova Tudományos Kutató Intézetet, s kolhoz- és szovhoz-látogatásokon vesznek részt. Egyébként a Körösvidéki Tsz Szövetség képviseletében jelenleg 43-an Ausztriában tartózkodnak szakmai úton. A résztvevők egyebek között gleisdorfi, klagenfurti, salzburgi, helbrunni, bécsi tartózkodásuk után szeptember 9-én érkeznek vissza megyénkbe.

Végezetül; nem zárult tehát le szeptember beköszöntésével az utazási idény, ezt bizonyítják az e cikkben fel sem sorolt más túrák, kirándulások is.

Á Vietnami Demokratikus Köztársaság utazási irodája, a Vietnamturizm és az IBUSZ tájékoztatása szerint ismét lehetőség nyílik turistacsoportok utazására a VDK-ba. Mint, megtudtuk, a sokat szenvedett testvéri ország a háború okozta súlyos sebek meggyógyítása mellett biztosítja mindazokat a legfontosabb feltételeket, amelyek a szocialista országokból érkező turisták számára szükségesek. A vietnamiak egyik módját látják ebben a magyar és a vietnami nép barátságának elmélyítéséhez. Mint az IBUSZ-nál megállapították: A turizmus újbóli megkezdése a VDK és a Magyar Népköztársaság között nagy jelentőségű, hiszen az októberben és novemberben induló csoportok hosszú idő után az elsők lesznek Vietnamban.

A repülővel utazók az első napon Moszkvába szállnak, majd a második napon a Taskent—Karachi—Rangoon, illetve a Teherán—Bombay—Rangoon útvonalon érkeznek Hanoiba. Itt városnézés, kirándulás és körutazás szerepel a programban. A résztvevők többek között meglátogatják Baiphongot, a Halong-öblöt, s a Hoabinj vagy Tandao hegyvidéki üdülőhelyeket. Az ott-tartózkodás 19 napos lesz.

Az IBUSZ Békés megyei irodájánál megtudtuk, hogy a szeptember I-én megkezdődött úgynevezett utószezonban is sok bel- és külföldi véndég érkezik Békésbe, elsősorban Gyulára. Háromnapos • itt-tartózkodása után most utazott el Gyuláról 90 salgótarjáni látogató, s a korántsem teljes sort folytatva: szegedi és kecskeméti csoport távozott megyénkből. Negyedikén 3 napra 37 szovjet vendéget várnak az idegenforgalmi nevezetességeiről is' híres városunkba, s szerdától ugyancsak

inn»IHSll

A tanyavilág a mai társadalomban

Csökkennek a távolságok L

lövőre is 367200 beutaló a szakszervezeti üdülőkbe

— Az ideihez hasonlóan jö-1 vöre is 367 200-an kaphatnak! beutalót a szakszervezeti üdü-1 lökbe — határozta el hétfői \ ülésén a SZOT elnöksége. Az üdültetésben résztvevők arányai azonban bizonyos mértékig változnak, mert a SZOT jövőre az ideinél négyezerrel több dolgozónak biztosít helyet á gyógyüdülőkben, s a családos üdültetés bővítésével mintegy 4' ezerrel több gyerek nyaralhat mint 1974-ben. összesen 34 000-1 en. ötvenhat külföldi hajóutat is szerveznek, 10 500 dolgozó -észvételével. A külföldi csere- üdüteetesbaa 2100-an, a kiü-1

földi turistaüdültetésben pedig 4730-an vehetnek részt.

Az üdülőépületek felújítására jövőre 124,5 millió forintot költenek. A többi között megkezdődik a lillafüredi üdülő rekonstrukciója, s befejezik a gályatetői üdülő felújítását, továbbá a hévízi 400 személyes gyógyüdülő építését.

Az elő- és utószezonban, kísérletképpen néhány, erre a célra kijelölt üdülőbe beutalót kapnak gyermek-gon dozási

segélyben részesülő anyák gyermekeikkel együtt. Néhány üdülőben fiatal házasok nyaralásáról is külön gondoskodnak. (MTI)

A tanyakérdés a magyar társadalom több évtizedes problémája. A múlt század - végére kialakult magyar tanyavilág felett az egész kapitalista fejlődés csaknem nyomtalanul vo- ■ nult el. Az utóbbi két-három évtizedben viszont lényeges változások történtek ezen a területen is. A szocializmus építésének útjára éppen csak rálépő társadalmunk igen hamar behatóan foglalkozott a jelentős számú és meglehetősen elmaradott körülmények között élő tanyai lakosság problémáival; 1949. január 22-én a kormány létrehívta a Tanyai Tanácsot, amely fennállása alatt sokat tett a tanyavilág sajátos földrajzi, települési, gazdasági és kulturális helyzetéből adódó elmaradottság felszámolásáért. Azonban még az 1970. évi népszámlálás is 860 ezer fő külterületi (vagyis nem a község, város belterületén élő) népességet írt össze, amelyből 500 ezer_ re tehető a tanyán élők száma.

Cumnxaicios elmaradottnál;

A tanyavilág helyzetét és a tanyai településekkel kapcsolatos problémákat és feladatokat jobban érzékeljük, ha röviden összegezzük a településekkel szembeni követelményeket.

A településeknek a földrajzi, a gazdasági és az esztétikai követelmények mellett lehetővé kell tenniük az ott lakók bekapcsolódását a társadalmi munkamegosztásba; részesíteniük kell őket a társadalom által igényelt és általánossá vált egészségügyi, kulturális, szociális, kereskedelmi stb. szolgáltatásokból; biztosítaniuk kell számukra a kötelező ismeretszint elsajátítását e- annak fejlesztését (iskola, tanfolyam, rádió, televízió, folyóiratok); meg kell oldaniuk a kapcsolattartást a társadalom többi tagjával, más települések gyors megközelítését (telefon, utak, közlekedési eszközök közelsége stb.).

A külterületi és a tanyai településmód általában ezeknek a követelményeknek a kielégítését gátolja.

A külterületi-tanyai népesség zömmel a mezőgazdasághoz kötődik: 1970-ben a keresők kétharmada (66 százaléka) dolgozott a mezőgazdaságban és csak harmada (34 százaléka) a népgazdaság többi ágazatában. Ha azonban ezeket az adatokat a korábbi egy vagy két évtized adataival hasonlítjuk össze, akkor itt is dinamikus változásnak lehetünk tanúi. 1949-ben a külterületi-tanyai népesség keresőinek ugyanis még 82 százaléka (meg 1960-ban is 73 szaimpaiinnami

aalékaj dolgozott a mezőgazdaságban. Mindez a tanyai életforma változását jelzi: a csupán mezőgazdasági tevékenységből élő családok mellett megjelent és mind több a kettős (mezőgazdasági és ipari vagy egyéb) jövedelmű család. A tanyáról eljáró dolgozók nemcsak tevékenységükben, hanem szokásaikban, szemlélet- módjukban és fogyasztásukban is hordozói a tanyasi életmód változásának.

A foglalkoztatási struktúrában bekövetkezett változást azonban. minden jelentősége ellenére sem lenne helyes túlbecsülni. Ezek az arányok egyrészt még messze állanak például a községek foglalkozási struktúrájától (ahol 40 százalék a mezőgazdasági keresők aránya), másrészt az egyéb népgazdasági ágakba* való beilleszkedés is többségében még csak a szakképzetlen munkások szintjén történik. Csak a következő évtizedekben számíthatunk nagyobb arányú változásokra a foglalkozási struktúrában.

A külterületi-tanyai népesség helyzetét és a különböző szolgáltatásokkal való ellátottságát kedvezőtlenül befolyásolja a külterület távolsága a központtól. Az esetek túlnyomó többségében ugyanis a közigazgatási. az egészségügyi, a kulturális, a kereskedelmi és a tanulási - művelődési intézmények is a faluban vagy a városban találhatók. és távolságuk, megközelíthetőségük egyben igénybevételük gyakoriságát is meghatározza.

A távolságok viszonylagosak és önmagukban véve nem szükségszerűen jelentenek hét- Banyoa helyzetek Ha a központ-