Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-19 / 219. szám

Világ proletárjai egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1974. SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXIX. ÉVFOLYAM, 219. SZÄM MAS BÉKÉS MEGYE ÉLELMISZERIPARA A BNV-N (3. oldal) MUNKASSZEMMEL A KONGRESSZUSI MUNKA VERSENYRŐL (4. oldal) BÉKÉSCSABAIAKKAL AZ ADRIAN (9. oldal) ŐSZ — SOK MUNKÁVAL Az ősz nehezebb feladat elé állítja a szövetkezeteik vezetőit, a tsz-tagságot és az állami gaz­daság dolgozóit, mint a nyár. Ez évek óta nyomon követhető. A nyár csak a kalászosok jó beta­karítását követeli, az ősz pedig egy egész sor növényét. Érik a napraforgó, szedni kell a cukor­répát. tömi a kukoricát, meg­vetni az alapját a jövő aratás­nak, felszántani a határt. Ezen­kívül akad több, egyéb elfog­laltság is. Az ipari és a keres­kedelmi zöldségek betakarítá­sának befejezése, a kender szál­lítása, az aprómagviak tisztítá­sa, értékesítése. Eizek összessé­gében egyáltalán nem mondha­tók könnyűnek. Nem mondható annak különö­sen az idén, mivel a termés tö­mege nagy, legalább akkora, mint a tavalyi, bár lehetséges, hogy egyes növényeknél, kuko­ricánál, cukorrépánál kicsivel több is. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a kukorica éré­se elhúzódott. Az aratás idején 2-3 hét munkaelőnyben voltak a tsz-ek a korábbi évekhez ké­pest. most viszont ugyanennyi az eltolódás. A kukorica, a cu­korrépa és a többi növény be­takarítására a korábbinál tehát máris kevesebb idő áll az üze­mek rendelkezésére. Ha ide számítjuk az őszi vertest, akkor azt mondhatjuk: csak minden erő összpontosított igénybevéte­léig remélhetjük e nagyon fontos, a pénzbevételt megha­tározó kampányidőszak sikeres befejezését. A helyzet reális felmérésekor nem hagyhatjuk számításon kí­vül azt a tényt, hogy a gép és a szállítókapacitás nem na­gyobb a tavalyinál. A tsz-ek- ben folyó nemzedékváltás és a sok más irányú tevékenység miatt a növénytermesztésben alaposan csökkent a foglalkoz­tatottak száma. Nehezíti a hely­zetet az is, hogy az év második felére ígért importgépek szállí­tása eltolódik novemberre, de­cemberre. így nem marad más hátra, minit az üzemek meglevő saját ereje, emberből és gépből. Növeli a feladat súlyát a jó, a korábbi évekénél nagyobb cu­korrépatermés. Ennek nagyobb hányadát a tsz-ék és az állami gazdaságok tengelyen, vontató- jxjtkocsikon szállítják a gyárba, vagy éppen a körzeti, tehát a termőhelytől távolabb eső át­vevőhelyre. Ha mélyebben be­legondolunk a kukorica betaka­rításba, akkor sehol sem hagy­hatjuk figyelmen kívül az. érés elhúzódásával összefüggő magas víztartalmat, a szárítás szük­ségességét, a biztonságos táro­lás alapfeltételének megoldását. Sok szövetkezet már rendelke­zik korszerű, nagy teljesítmé­nyű szárítóval. Sajnos, több üzemben erre még nem futotta. Különösen a gyenge termőhelyi adottságú tsz-ék érezték ennek hiányát a nyár folyamán. Kénytelenek voltak később kez­deni az aratást. A munkák akkor elhúzódtak a gyakori eső­zések miatt, a termés mennyi- Mge pedig a kilúgozódás követ­keztében erősen csökkent. A hektáronkénti hozam az aratás elkezdésekor 45—50 mázsa volt, végül is 25—35 mázsa lett ezek­ben a tsz-ékben. Ez a veszteség azonban nem­csak a tsz-t sújtotta, hanem a népgazdaságot is. Az ilyen ká­rok megelőzésére tett intézke­déseket csak üdvözölni lehet. A dobozi Petőfi Tsz-ben ezekben a napokban fejezik be a szárító szerelését, melyet a megyei ta­nács jelentős anyagi támogatá­sával hoztak létre. A nyári betakarításban az idén a szarvasi járás szövetke­zetei jártak az élen. Itt termett hektáronként a legtöbb búza. A magyarázat egyszerű, bár emögött nagyon sok munka van. -Az üzemi terményszárítók épí­tésével az utóbbi években ez a járás élen járt. A gyenge termő­helyi adottságról, melyre itt már csak a föld aranykorona-értéke emlékeztet, lassan alig tudnák. Következetes üzemfejlesztéssel, gépesítéssel, a mezőgazdasági termelés iprosításával jól előre­haladtak. Vajon az ősz folyamán megőrzik-e a nyáron szerzett rangot? A jól szervezett őszi munka sok mindent, így a pénzügyi tervek teljesítését, illetve túl­teljesítését is meghozhatja". A megtermett értékek betakarítása veszteség nélkül, csakis ide ve­zethet. Szükség is lenne a min­den eddiginél jobban szervezett munkára, mert a gabonaágazat, hozamban, bevételben csak ke­vés helyen haladta túl a tervet. Most tehát valami még meg­fogható, ha idejében, jó minő­ségben kerül betakarításra és értékesítésre. Tehát jó minőség­ben, s ez legalább olyan fon­tos, mint a pénzügyi terv mun­kád! j-összegének okos, átgondolt Jelhasználása, túllépés nélkül. Az élő munkának, vagyis az emiberi erő igénybevételének szervezése sohasem került szó­ba olyan myomatékkal, mint ezen az őszön. A munka ter­melékenységének növeléséről van szó a mezőgazdaságban is. Éppen ezért, a gépesíthető mun. Icák géppel való végzésében kel­lene a megoldást keresni. A kézi erőt viszont át kellene csopor­tosítani a még nem gépesíthető területek tisztába tétedére. És erre a feladatra mindenkit, a tsz-tagot, családtagját és az al­kalmi munkavállalókat is he­lyes lenne igénybe venni. Most még jó idő van, nem tudjuk mit tartogat az időjárás a ké­sőbbiekben. Az értékek menté­se a legfontosabb feladat, ala­pos szervezettséggel és megfon­toltsággal. Az ősz, a ránk köszöntő ok­tóber és november tehát nem­csak a fizikai dolgozóktól kíván nagyobb, több teljesítményt, ha­nem az üzemszervezőktől is. Közgazdasági számítások Ut­caijára, gyors mérlegelésekre, döntéseikre épül a betakarítás, a szántás és a vetés. Ezekről már valamennyi helyen határoztak a választott szervek, így a követ­kező időszakban már a tették következnek. Dupsi Károly Budapestire érkezett Kaiért Sorsa finn miniszterelnök Megkezdődtek a magyar—finn tárgyalások Budapest Fock Jenőnek, a Miniszter­tanács elnökének meghívásá­ra szerdán hivatalos látoga­tásra Magyarországra érke­zett Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság miniszterelnöke. A látogatásra elkísérte félesé­ge, Irene Sorsa. A miniszterelnök kíséreté­nek tagja Heikki Tomínen belügyminiszter, Richard Töt- terman külügyi államtitkár, Sulo Penttila, a fémipari szakszervezet elnöke, vala­mint Paul Jyrkänkallie, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete, aki a magyar fő­városban csatlakozott a kül­döttséghez. A finn nép képviselőit ün­nepélyesen fogadták a Feri­hegyi repülőtéren, amelyet finn és magyar zászlók, üd­vözlő feliratok díszítettek. A repülőtér betonján csapat- zászlóval felsorakozott a Ma­gyar Néphadsereg díszegysé- ge. A vendégek fogadására megjelent Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke és fele­sége, Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Benkei András belügyminisz­ter. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Púja Frigyes külügyminisz­ter, Rödönyi Károly közleke­dés- és postaügyi miniszter. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és a politikai élet több más vezető szemé­lyisége. Jelen volt a fogad­tatásnál Rónai Rudolf, a Ma­gyar Népköztársaság helsinki nagykövete. Néhány perccel 11 óra előtt tűnt fel a légtérben a ma- j gas rangú vendégeket hozó i különrepülőgép. A repülőtér betonjára lépő vendégeket el­sőként Fock Jenő és Púja Frigyes üdvözölte. Felcsendült a Rákóczi in­duló, majd a díszegység pa­rancsnoka jelentést tett a Finn Köztársaság miniszter- elnökének. Elhangzott a finn ; és a magyar Himnusz, majd •^Kalevi Sorsa Fock Jenő tár­csa ságá ban ellépett a díszegy­ség előtt és köszöntötte a ka­tonákat. Üttörők virágcsok­rokkal kedveskedtek a ven­dégeknek, akik ezután üdvö­zölték a fogadtatásukra meg­jelent magyar közéleti veze­tőket. Az ünnepélyes fogad­tatás a díszegység díszmene­telével fejeződött be, majd a vendégek gépkocsiba ültek és a magyar államférfiak társaságában szállásukra haj­tattak. *** Szerdán délután az Ország­ház minisztertanácsi termé­ben megkezdődtek a magyar —finn tárgyalások. A tár­gyalásokon részt vevő magyar tárgyaló csoportot Fock Je,nő, a Minisztertanács elnöke ve­zeti. Tagjai: Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, Rónai Ru­dolf, a Magyar Népköztársa­ság helsinki nagykövete, Mé­hes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nöke, Esztergályos Ferenc, a Külügyminisztérium csoport- főnöke, Kovács Sándor, a Minisztertanács elnöke tit­kárságának vezetője, Rácz Péter, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium osztályvezetője. és László János, a Külügyminisz­térium finn referense. A finn küldöttség vezetője Kalevi Sorsa miniszterelnök. Tagjai: Richard Tötterman külügyi államtitkár, Paul Jyrkänkallie, a Finn Köztár­saság budapesti nagykövete, Sulo Penttilä. a fémipari szakszervezet elnöke, Kasper Pajanen, az Ahström gép­ipari konszern igazgatója, Vainö Kaukonen professzor, a Finn—Magyar Társaság al- elnöke, Tom Grönberg, a mi­niszterelnök politikai titkára. Jaakkó Blomberg miniszteii tanácsos, külügyminisztériumi osztályvezető, Pauli Opas miniszteri tanácsos, külügy­minisztériumi osztályvezető, és Jorma Inki, külügyminisz­tériumi titkár. A tárgyaláson a két ország kapcsolatairól és időszerű nemzetközi kérdésekről foly­tattak eszmecsrét. (MTI) Gépesített kenderszállítás mmé A pusztaföldvári Lenin Termel Jszövetkezetben 184 hektárról takarítják be a kendert. A kévé­ket bálázzák és úgy szállítják a feldolgozó üzembe. A rakodás megkönnyítése érdekében egy szovjet homlokrakodó gépet saját terveik alapján átalakítottak és így könnyítik meg a bálák felrakását (Fotó; Remény)

Next

/
Thumbnails
Contents