Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-08 / 184. szám
Acélgyártásunk ma és holnap Törvényformáló közvélemény a környezetvédelemről A jogszabály-előkészítés bevált formája a Hazafias Népfront vitasorozata Befejeződött etz az országos társadalmi vita, amelyet a születőben levő környezetvédelmi törvény tervezetéről rendeztek az elmúlt hetekben. Környezetünk védelméről szóló legmagasabb szintű jogszabály —. mint kerettörvény — megalkotásának a gondolata a Hazafias Népfront múlt évben megrendezett országos környezetvédelmi tanácskozásán vetődött fel. Jogalkotó szakemberek elkészítették a törvénytervezetet, s ezt bocsátotta most a közvélemény elé a Hazafias Népfront Országos Tanácsa — egyetértésben az Igazságügyi Minisztériummal, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal, bevonva a szervezésbe a tanácsokat és tömegszervezeteket Megyénkből évente több mint 350 ezer mázsa vetőmagra van szükség, ezért sem lehet közömbös, hogy esztendőről esztendőre hogyan alakulnak a kiváló gabonatermést megalapozó vetőmagvak hozamai és minőségi jellemzői. Az őszi kalászosok vetőmagjait Békés megye mezőgazda- sági üzemei ma már fejlett agrotechnikával állítják elő. Ennek ellenére az idén az előző évekhez viszonyítva, újszerű helyzet alakult ki. A hosszan tartó csapadékos időjárás, a sok eső késleltette, akadályozta az őszi kalászosok betakarítását. Ugyanakkor rendkívüli módon elősegítette a betakarítást megnehezítő, a termés minőségét rontó gyomnövények, gyommagvak fejlődését. Jelenleg emiatt a lisztharmat és rozsdagomba-fertőzés mellett a Fusarium-fajok is károsítanak. A Fusariumtól károsított növényeken a szemek nagy része nem fejlődik ki, legfeljebb vékony, aszott ocsú- jellegűek maradnak, a kalász- kák könnyűek. A csupán felületi fertőzöttségű szemek bekerülhetnek a vetőmagvakba is és itt a Fusarium a csírázáskor fejti ki romboló hatását, nagymértékben befolyásolva a vetőmagvak csírázóképességét. A felsorolt károsító tényezők a vetőmag gondos betakarítását, tisztítását és tárolását, majd csáv$zá- sát teszik szükségessé. Ezért már a betakarítás előtt tájékozódó vizsgálattal meg kell állapítani, hogy a gazdaság egy- egy tábláján a nemesített mag alkalmas-e vetőmagként való betakarításra. A nedvességtartalom csökkentése és a romlás megelőzése érdekében célszerű, ha a betakarított vetőmagot gyorsan tisztítják, így ugyanis eltávolítják a szemtermésnél is magasabb nedvességtartalmú gyommagvakat és egyéb idegen anyagokat. Külön figyelmet kell fordítani a gyomfertőzöttség miatti gondos tisztításra. A tisztítat- lan vetőmag több évre gyorno- sítja el a termőtalajt, ami a növénytermesztés egészének eredményeit is lerontja. Szükséges minderről szólni azért is, mert a termelőszövetkezetek saját termésű kalászos vető- magvainak vizsgálata alapián a korábbi években, az esetek 20 Xntalfia Jenő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közjogi és gazdaságpolitikai osztályának vezetője a vitasorozat most ösz- szesített tapasztalatairól tájékoztatta az MTI tudósítóját: — Mindenütt nagy érdeklődést váltott ki — a valószínűleg még áz idén az országgyűlés elé kerülő — törvénytervezet előzetes véleményezése — mondta. — A budapesti vitasorozat nyolc rendezvényt foglalt magában, tíz napig tartott. Vidéki vitákon Szegeden, Tatabányán, Dunaújvárosban, Békés, Borsod, Győr- Sopron és Somogy megyében került a közvélemény elé az első szövegezésű törvényjavaslat. Az országban összesen 34 helyen tartottunk vitát, s e fórumokon csaknem 1500 ember vett —25 százalékában kellett további magtisztításra javaslatot tennie & Vetőmagfelügyélőség- nek, 1 A vetőmagtermesztésre tehát érthetően hoztak szigorú szabályzatokat, így például fémzároltatni és saját vetésre felhasználni csak szabványos minőségű vetőmagot szabad. A búza esetében ez azt jelenti, hogy a vetőmag 14,5 százaléknál nem nagyobb nedvességtartalmú, 99 százalék fajazonos ép, tiszta magot tartalmaz, kilogrammonként 40 darab idegien magnál, illetve 10 darab káros gyommagnál több nem lehet benne és a csírázóképessége legalább 90 százalék. A következő évi jó termés- eredmények ' megalapozásához feltétlenül szükséges valameny- nyi tisztított, vetésre szánt vetőmagtételt szakszerű vizsgálat alá venni. E munkát a megyei Vetőmagfelügyelőség ingyenesen végzi, a termelőszövetkezetek saját termésű és saját felhasználású vetőmagvaiból megküldött minták alapján. A vetőmagvizsgálat azonban csak akkor eredményes, ha a minta a vetőmagtétel valódi átlagának megfelel. Ezért a saab- ványszerű mintavételre nagy gondot kell fordítani. Mind a garmadában, mind a zsákokban tároló kalászos vetőmagból mintegy 200—300 mázsa az a vetőmagmennyiség, amit egy tételként megmintázni ajánlatos. Egy tételként mintázni csak megegyező körülmények között termelt és betakarított vetőmagot szabad. Az ilyen tétel gyakorlati tapasztalatok alapján szín, fény, tisztaság, idegen mag és víztartalom tekintetében lényeges különbséget nem mutat. Azok a termelőszövetkezetek járnak el helyesen, amelyek mielőbb elvégeztetik a saját termésű kalászos vetőmagvaik- nak vizsgálatát. Ugyanis a vetésre szánt, de valamilyen oknál fogva vetésre alkalmatlanná vált vetőmagvak helyett időben történő megrendeléssel jő minőségű vetőmagot kapható nak. A kalászos gabona termesztés eredményességét megalaoozó jő minőségű vetőmag előállítása országos érdek. Feltétlenül megérdemli a gondos, tervszerű ós szakmailag teljes értékű munkát. részt, a készülő törvényről a résztvevőknek több mint 50 százaléka mondta el véleményét. Külön megvitatta a tervezetet a HNF Országos Elnöksége mellett működő környezetvédelmi munkaközösség is — Ami a vita országos tapasztalatait illeti, elsősorban azt kell elmondanunk; az állampolgárok örömmel üdvözölték egyfelől a törvény időszerűségét, másfelől a szocialista demokrácia szélesítésének ezt a formáját, amely alkalmas arra, hogy —, mint nemrégiben a családjogi törvény módosítása kapcsán is történt — a lakosság minden rétegéből felszínre hozza és egyeztesse a véleményeket. A viták során tisztázódott, hogy itt kerettörvényről van szó, és ettől függetlenül számos környezetvédelmi jogszabály hivatott elősegíteni — mindannyiunk érdekében — az ember környezetének védelmét. A tervezetet általánosságban egyetértés kiséri, de sok vonatkozásban pontosabb meghatározásokat tartanak szükségesnek a különböző szakterületek és a lakosság képviselői. Kitűnt például, hogy a tervezettel kapcsolatban igényli a közvélemény, hogy a fogalmazás módja határozottabb legyen. Kifogásolták, hogy a tervezet — legalábbis az első olvasásban — nem mindenütt zárja él „kiskapuk” igénybevételénék lehetőségét. Több vitán egységes környezet- védelmi kódex megalkotását is javasolták, (MTI) A szovjet békealap A Gorkij Autógyár munkásai tavaly 100 000 rubelt fizettek be a Szovjet Békealap számlájára, s úgy döntöttek, hogy' az idén’ is ugyanennyit utalnak át. Ez az alap szovjet társadalmi kezdeményezésre jött létre, s anyagi és más segítséget nyújt a nemzeti függetlenségért, a fajüldöizés és a gyarmatosítás ellen küzdő ázsiai és afrikai társadalmi szervezeteknek. Az alapot vállalati ós mezőgazda- sági kollektívái!, szövetkezetek, kulturális intézmények és magánszemélyek felajánlásai, adományai gyarapítják. A békealap most készíti elő azt az élelmiszerekből és más cikkekből álló küldeményt, amelyet az Afrikai Egységszer- vezetnek továbbítanak. B hazai vaskohászat elmúlt évizedekbeni fejlődésében is tükröződik, hogy ennek az iparágnak a szerepét és a fejlesztés mértékét gyakran szélsőséges nézőpontok befolyásolták. Az ötvenes évek elején1 az ipari beruházások jelentős része koncentrálódott a vaskohászatra s ennek eredményeként termelése egy évtized alatt több mint kétszeresére nőtt. 1960 után, amikor az ipar ágazati szerkezetének korszerűsítése, a gazdaságosabb iparstruktúra kialakítása került előtérbe, olyan vélemények is elhangzottak, hogy a sok beruházást igénylő vaskohászat további fejlesztése nerh indokolt. Tény, hogy az előző évtizedhez képest a nyersvas-, a nyersacél- és a hengerelt árugyártás növekedési üteme lassult; az alapvetőt vaskohászai termékek mennyisége ezúttal 15 esztendő alatt — 1960—1975 — növekszik kétszeresére. A vaskohászati iparban nemcsak az V. ötéves terv idevágó feladatainak meghatározása, hanem egyéb sürgető okok, tényezők is igénylik a hogyan tovább — kérdésre adandó választ A vaskohászati ipar ugyanis néhány esztendeje acélhiánnyal küzd. Ebben az iparágban a fejlesztés örökös dilemmája a három technológiai ág, a nyersvas-, az acéi- és a hengereltáru-gyártás kapacitás-összhangjának biztosítása. A termelés ilyen jellegű harmóniájának megteremtése, fenntartása azért okoz gondot, mert az egymáshoz ‘kapcsolódó vertikumok egyidejű fejlesztése rendkívül sok pénzt igényel. Másrészt a korszerűség és a gazdaságosság éleve meghatározza a létesítendő objektumok — pl. kohók, acélgyártó üzemek, hengerművek — célszerű kapacitását s ily módon a technológiák és a gyártó berendezések eltérő fejlődése is megbontja a .kapacitás-összhangot. A vaskohászat jelenlegi helyzetét is ez — a belső harmónia hiánya — jellemzi. A III. ötéves terv időszakában a kiinduló technológiai ágazatban, a nyersvasgyár- tásban fejlődött a kapacitás, éspedig a termelés intenzifiká- lása, a darabosított érc nagyobb arápyű felhasználása révén. A vaskohászat IV. ötéves terve — kihagyva a középső vertikumot, az acélgyártást — a hengersorok fejlesztésére, korszerűsítésére összpontosított. A Lenin Kohászati Művekben új nemesacélhengermű, az Ózdi Kohászati Üzemekben rúddrót-fi- nomhengermű gyarapítja a késztermékgyártó kapacitásokat, ezenkívül két hengersor — a Csepel Acélműben a huzalhengersor, a Dunai Vasműben pedig a lemezhengermű —, rekonstrukciójára is sor került, Már a nyersvasgyártás — előző tervidőszakbeni — fejlesztése is módot adott az acélgyártás gyorsabb növelésére, míg a késztermékeket gyártó hengersorok bővítése — épp az új kapacitások kihasználása érdekében — parancsolóan előírja. Az acélgyártás két oldalról is — van elegendő nyersvas ás hengerelt árugyártó kapacitás ■— sürgetett fejlesztése és már a IV. ötéves tervidőszak kezdetén jelentkező és azóta egyre növekvő acélhiány felszámolása a soron következő középtávú terv feladatai közé sorolódott. Azért használjuk ezt a fogalmazást, mert a vaskohászat az előrelátható acélhiányt részben beruházással, részben pedig a KG&T-országok ebben, az iparágban kialakuló integrációjával tervezte kiküszöbölni, megoldani. Az acélgyártás Ózdi Kohászati Műveknél történő fejlesztésére, oxigéngyár létesítésére azonban mindeddig nem került sor, mert a kohászati, vállalatok fejlesztési alapjait a korábban kezdett beruházások hosszú ' időre lekötötték s a több KGST-ország által közösen létesítendő kohászati kombinát sem jutott a megvalósítás stádiumába.' M árpedig a népgazdaságnak egyre több acélra van szüksége. Nálunk is érvényesül az a világszerte tapasztalható tendencia, hogy a mesterséges szerkezeti anyagok — a műanyagok — elterjedése sem csökkenti az acélfelhasználást és -igényt. A két legnagyobb fogyasztó a gépipar és az építőipar. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a vaskohászat, amely túlnyomórészben import — a Szovjetunióból származó — nyers- és alapanyagot dolgoz fel, egyidejűleg devizaszerző iparág is. A vaskohászat az elmúlt évben mintegy 180 millió dollár értékben exportált hengerelt árut. Mindezeket a körülményéket mérlegelve, az Állami Tervbizottság a közelmúltban olyan döntéseket hozott, amelyek körvonalazzák az iparág várható fejlődését az áj tervidőszakban. Még ebben az évben megkez- I dődik az acélgyártás intenzifi- kálásához szükséges ózdi oxigéngyár beruházása, míg a Dunai Vasműben felépül az ország első konverteres acélműve. Ezek a létesítmények az V., ötéves tervidőszak derekára készülnek el s így a kohászat három vertikumának belső harmóniája csak az évtized végén áll majd helyre, amikor a hazai acéltermelés, amely 1973- ban 3,3 millió tonna volt, várhatóan már meghaladja az évi 4 millió tonnát. A z Állami Tervbizottság döntése alapján kezdődő beruházások sem csökkentik a vaskohászat, illetve a népgazdaság érdekeltségét abban, hogy részt vegyen az ország távlati acélellátását biztosító szocialista integrációban. Az iparág magas eszközigénye ugyanis amellett érvel, hogy a folyamatosan növekvő acélszükséglet egy részét az integrációban való részvétellel biztosítsuk s itthon elsősorban a készárugyártást fejlesszük. G. 1. 3 iMMMtim W 1974, AUGUSZTUS 8» A Gyulai Vasipari Szövetkezet, Gyula Dobozi út, az alábbi munkakörökbe dolgozókat keres felvételre: • 3 fő esztergályos, • 4 iö lakatos, • 2 lő gépkocsikíséri), • 6 fő segédmunkás Fizetés megegyezés szerint. 44 ófás munkahét biztosítva. Vidékieknek útiköltséget térítünk. Jelentkezni lehet: Gyula, Dobozi út. Liszfharmaf, rozsáagomba, Fusarium Gondos kezelést igényelnek a betakarított kalászos vetőmagvak A sok eső kedveseit a fertőzéseknek
