Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-04 / 181. szám

I

AZ ELET OXIDÁCIÓ. Lassú égés, ami hőt fejleszt a szervezetben. Ezért meleg a testünk még hidegben is. A környezet rendszerint hűvösebb mint a 36,0—36,8 C fokú emberi test, amely felesleges hőmennyiségét a környezetnek adja áfc Ez a magyarázata annak, hogy hidegben a megengedettnél jobban lehűl — megfázik — az em_ bér.

No de nyári melegben a környezet is melegebb a kívánatosnál és nem tudja átvenni az élet során termelődött, meg az izommozgás miatt keletkezett hőt és a szervezet túlmelegszik. Még szerencse, hogy a test az agyban székelő hőközpont segítségével hűteni tudja magát. Ez az önhűtés biofizikai folyamat és abból áll, hogy a bőr különleges mirigyei verítéket termelnek, ami a testfelületet elborítja. A veríték halmazállapota cseppfolyós, a testfelületről elpárolog, légneművé válik. A párolgáshoz — a veríték légneművé válásához — viszont igen komoly mennyiségű kalória szükséges. Ezt a hőmennyiséget az önhűtés a szervezettől vonja el.

AZ IZZADÓ EMBER sokkal többet iszik, mint az, aki hűvösben dolgozik. Minél többet iszik, annál jobban izzad. Mindez nem lenne baj, ha a verítékezés csak folyadékveszteség lenne. Aki azonban csak egyszer is megnyalta verítékes ajkát, az tudja, hogy a verejték sós. Ilyenkor tehát nemcsak vizet, hanem tekintélyes mennyiségű sót is veszít a szervezet. Ezt az izzadás során kialakuló sómennyiség-veszteséget nevezzük vízártalomnak, vagy vízmérgezésnek.

Az egészséges test folyadék- és sóegyen súlyát feltétlenül biztosítani kell, ha azt akarjuk, hogy a nyári meleg hónapok alatt is munkaképesek és panaszmentesek legyünk.

Az nem megoldás, hogy a verítékezés csökkentése végett valaki kevesebbet igyék, mert ezzel a szükséges hőleadást is csökkenti. Az a helyes eljárás, ha a folyadékbevitellel együtt a sóveszteség pótlásáról is gondoskodunk.

TÜZÖ NAPSÜTÉSBEN, nyári melegben, meleg levegőjű munkahelyeken dolgozó, erősen verítékező, az átlagosnál több folyadékot igénylő munkások ivóvizébe éppen ezért ajánlatos pár csepp ecetet és literenként 1—2 gramm konyhasót keverni, ami kellemesen üdítővé teszi az italt, a szomjat oltja és a szervezet kiizzadt sómennyiségét is pótolja. Ne riadozzék senki ettől a savanyított sózott víztől, hiszen íze alig érezhető és akik isszák, dicsérik. Én magam is ittam: jó volt.

Persze más módjai is vannak a folyadék- és sópótlásnak. Ezek között a, legelső helyen áll a tejivás. Például a soványtej vagy az író, ha valaki szereti. Az üdítő italok is beválnak. Különösen a természetes gyümölcslevek. A limonádé és a tea is kitűnő, különösen, ha egy-kgt sós kekszet is fal hozzá az ember. A szesztartalmú italoktól tartózkodni kell. A szesz kalóriatartalma magas. Fűt, de hűteni nem tud. Még a híg, savanyú úgynevezett ..kapás bor'’ sem.

Ételekkel is lehet a folyadék- és sóveszteséget pótolni. A levesek, a híg főzelékek, a saláták és — nem utolsósorban — a gyümölcsök kitűnőek erre a célra.

A NYÁR NYILVÁN tartogat még meleg napokat, napsütést, kánikulát is. Gondoljunk a folyadék- és sóveszteségre, a szervezet élettani hűtésére,

(Dr. Buga)

SHAMINTA ALBUM

$4. falikép

Színjekor.

MjtCtokliCT

vöröskini.i

H

MiR-tici

*' ‘ '

MÁI»«

I rcdcli morcle; 80 >7 cm

Napjainkban az egyik leg- kedveltebb kézimunka a subahímzés. Elkészítése egyszerű, gyors, egyben szórakoztató és pihentető. Most már csak az a kérdés, hogyan kezdjük el a munkát, a különféle öltésmódok közül melyiket válasszuk, milyen fonállal dolgozzunk menynyi anyagra van szükség stb.

Sokan nem törődnek ezekkel a szempontokkal, csak elkezdenek valamit, oitögetnek, aztán

lesz, ami lesz.'. Az időt azonban kár pocsékolni, ezért azoknak a kézimunkázóknak, akiknek nincs határozott szín-, forma. vagy technikai érzékük, segítségükre siet a MINERVA kiadásában megjelent Subaminta album. Az album negyvennégy különböző mintával — és azok számtalan változatával — gazdag választékot nyújt a kézimunkázok igényeinek legjobban megfelelő darabok elkészítéséhez.

A napozás aranyszabályát régóta ismerjük, hiszen nemtől, kortól függetlenül, napjainkban és ezelőtt egyaránt tetszeni akartunk, s alkarunk. A szépen lesült. egyenletesen barnára napozott elitben valóban tetszetős látvány Még a ruha is csinosabb. ha egészségesen napsütötte testre húzzuk

Aranyszabály: egyetlen alka_ lommal ne akarjunk úgy lesülni, mint aki kora tavasztól késő nyárig fokozatosan napozik. Bőrünk ugyanis nem bírja e versenyt, kiváltképp az érzékeny. fehér bőr károsodik. Túlzott igyekezetünkkel az ellenkező hatást érjük el: a bőr előbb-utóbb lehámlik. ráadásul az átlagosnál jobban ráncosodik is. A nap szárítja a bőrt. s ezt csak fokozatos, egyenletes napozásnál, megfelelő kozmetikumok segítségével lehet ellensúlyozni.

A napolaj, a naptej. a' napozókrém hasznos és nélkülözhetetlen szer. Fontos: a zsiradékokat árnyékban, s nem tűző napon kell felvinni a bőrre, különben könnyen avasodik, csomósodik. Egyszerre csak kevés krémet, illetve olajat használjunk. s alaposan kenjük a bőrre, várjuk meg, míg az jól felszívódik. Napjában többször ismételjük meg ezt a műveletet. Az érzékenyebb, könnyebben felégő testrészeket. így az orr, a homlok, a váll, a térd körüli tájakat alaposabban és többször kenjük.

Napozás után nyugodtan zuhanyozzunk le. bár gyakran hallani, ily módon gyorsítjuk a hámlási folyamatot. Zuhanyozás után — s ez fontos — feltétlenül használjuk a napoztatok felületekre ..fürdés utáni”, felirattal ellátott nyugtató krémet. Napokig, heteikig tartó kánikulában ne napozzunk mindennap. Jót tesz a bőrnek egy kis pihenés, s akkor a lesülés is tartósabb lesz.

' Ha kisgyermeket napozta- tunik. előtte feltétlenül kérjük ki a gyermekorvos véleményét, s fogadjuk meg tanácsát.

Hosszúnadrág — mindenkine

Nyári utazáshoz — akár vonattal, akár busszal vagy autóval megyünk —, legkényelmesebb ruhadarabunk a hosszú nadrág. Nemcsak karcsú, fiatal lányok, viselhetik, hanem teltkarcsú mamák, sőt telt alakú nagymamák is. A néhány év előtt általánossá vált hosszú- nadrágdivat olyan változatos, hogy mindenki megtalálhatja a számára legelőnyösebb formájút.

Milyen nadrágforma karcsúsít? Őszintén meg kell vallanunk, egyik sem, sőt maga a nadrág kíméletlenül megmutatja az alakot, mert csípőben és derékban rásimul a testre. Aki ügy gondolja, hogy ezeket a testrészeit jobb elrejteni, válasszon olyan felsőrészt a hosz- szúnadrághoz, amely eltereli a figyelmet a csípőről, derékról, hasról.

A szűk, derékig érő pulóver — különösen ha más színű, mint a nadrág — ,kettévágja”, ezáltal erősíti az alakot. Azonos színű pulóver és nadrág összefoglaló formát ad ; ilyenkor még övét is viselhetünk, természetesen azonos színből — pl. barna pulóverhez és nadrághoz barna övét. i

A legbiztosabb mégis az, ha nemcsak színnel, hanem a nadrághoz viselt felsőrész formájává! is eltakarjuk a netán domborodó hasat és a csípőt. Ehhez sok divatos ruhadarab közül választhatunk:

1. Blézer — könnyű kidolgozású kosztümkabát. Hosszú vagy rövid ujjas. Viselhetünk alatta ingblúzt, hosszú ujjú pulóvert.

2. Tunika — szabása enyhén karcsúsítva követi a test formáját, hossza combközépig ér, mint az elmúlt évek trapéz alakú mini ruhái, amelyekből most tunikát készíthetünk, ha aljából 6—10 em-t felhajtunk. Nagyon elegáns és sokkal jobban karcsúsít, ha a nadrág és a tunika azonos anyagból készül.

3. Szafari stílusú — tehát zse- bes, tűzéssel díszített sportos kabát, a nadrággal azonos anyagból készítjük. Ez is többféle módon viselhető: pulóverrel, blúzzal vagy csak az ing- kabát nyakába kötött sállal.

4. Kulikabátnak — festőkabátnak, vagy 7/8-os bő kabátnak nevezzük-e a csípőig érő, válltól lefelé erősen bővülő kabát- formát — mindegy. A csípőt, derekat, gyomrot, egyszóval a „kényes” részeket takarja, tehát előnyös. Utazáshoz — különösen autóban, autóbuszon — jó, mert ülésnél nem gyúródik meg. Ezen túlmenően ideális kabátforma — nyárra is — kismamáknak.

Soltész Nagy Amm

Nyakunkon a szabad Időül

Hová? Hogyan? Miből?

Nyakunkon a szabad idő, előbb-utóbb életvitelünknek is alkalmazkodnia kell az újfajta életritmushoz. Hazánkban még nem mondható általánosnak a vándorlás a vizekhez, az erdőkhöz, a hétvégeken mi még nem mozdulunk ki tömegesen a szabadba. Pedig semmi értelme a szabad időnek, ha ezalatt nem élünk másképpen, mint a hét többi napján.

— Mindenhez pénz kell, minden kimozdulás viszi a forintot — hangoztatják konokul ellenérvüket az otthon ülő nagyevők es hétalvók. Így aztán többnyire az történik, hogy a gyereket vagy gyerekeket maguk elé ültetik, szemben a televízióval elhelyezkedik a család, és szinte „orrvérzésig” nézik a műsort. Közben észre sem veszik és ki- gömbölyödnek, elnehezednek.

Megnövekedett szabad időnkkel még meg kell tanulnunk jól gazdálkodni. Minden kezdet nehéz, de egyszer-egyszer azért érdemes kipróbálni valami mást, felpakolva a családot egy vonatra vagy autóbuszra, nekivágni az ismeretlennek. Már egyetlen hétvégi kirándulás is olyan felfrissüléssel „fizet”, ami semmi mással el nem érhető, és

nem pótolható. Arról nem is szólva. hogy az egész heti munka után milyen jó szolgálatot teszünk egész szervezetünknek az erdőjárással, fűben sétálással. Egy hajókiránduláson a partot végigkísérő szép táj látványa, a tiszta levegő szinte kicseréli az embert. Mennyivel jobban megy majd a munka — a következő hétvégi kirándulásig.

Akiknek kertjük, telkük van, mérhetetlenül sok örömet találnak a mindennapos munkahely-tevékenységüktől eltérő, szabadban végzett munkában. De azért a kiskert-tulajdonosok számára sem haszontalan az utazás, ők sem mondhatnak le a sok látnivaló befogadásáról Magyarország felfedezéséről.

A sajtóban — figyeljük csak meg — a hétvégi programok gazdag választékát kínálják. Szebbnél szebb gyalogos túraútvonalak ismertetését találjuk meg a lapokban, hajók és vonatok indulásának és érkezésének menetrendjét, múzeumok kiállításainak és tárlatainak leírását olvashatjuk. Ne ugorjuk át ezeket a hasábokat, hiszen nekünk szólnak.

kocsis Éva

j üűiyaii napozzunk?

Verejtékezés és folyadékpótlás nyáron