Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-04 / 181. szám

Ezen a nyáron voltaim először építőtáborban, s ezert nekem nagyon érdekei volt az ottani élet. Törökbálinton egy szép, nagy kollégiumban laktunk, s onnan jártunk dolgozni. Körülbelül nyolaszázan voltunk itt, ez Ma­gyarország legnagyobb tábora. Hat megyebői jöttünk, hogy hasznosan, kellemes töltsünk el két hetet. Nógrád, Győr-Sop- ron, Veszprém. Hevea, Fejér es Békés megyei diáklányok érkez­tek ide. Törökbálinton es környéken egy kísérleti gazdasag van. Ha­talmas területen termesztik az őszibarackot, amiből külföldre is szállítanak. Vasárnap délben, amikor meg­érkeztünk, már elég nagy volt a nyüzsgés. Hát még később! Dél­után ugyanis vietnami fiúk és lányok jötték. Na, mégse ma­radunk fiúk nélkül! — sóhajtott fel a hétszáz lány. A vietnamiak mintegy százan voltak. Jól elbe­szélgettünk velük. Elmondták, hogy Budapesten tanulnak, s a Műszaki Egyetem elvégzése után visszatérnék Vietnamba. Ott nagy szükség van és lesz is mű­szaki emberekre. De most már beszéljek a munkáról is! A beígért baracK­E L U T A S * I T O T T — Neved? — Simái Gyula. — Szakképzettséged? — Géplakatos. — Foglalkozásod? — Gépkocsivezető va­gyok a Budapesti Posta- hivatal baleseti helyszí­nelő csoportjában. — Hobbyd? — Birkózás, es a kard- egyensúlyozás. — Hogy kerültél kap­csolatba ezzel az érde­kes „műfajjal”? — 1971-ben bevonul­tam Debrecenbe ka tonának. Minden itt kezdődött. A kikép­zés szüneteiben géppisz­tollyal kezdtem, bent a laktanyában seprűvel, asztallal folytattam, de csak saját szórakoztató­VILÁGSZÁM szedésen és válogatáson kívül más munka is' volt, például ku­koricakapálás, címerezés, leven­dulavágás. borsónyűvés, alrnaia- kötözés. meggy- és kajsziszedés. Tehát elég változatos volt a munka. Tíz emberből állt egy brigád, de lehettek kevesebben is. Mi ki­lencen voltunk. Körülbelül ki­lencven brigád lehett (feszesen. Mi majdnem mindig barackot szedtünk, így mindennap meg­ízlelhettük. Munka Után sem unat­koztunk, esténként erdekes prog­ramok vártak bennünket. Sport­Törökbálint — 1974 versenyek, játékos vetélkedő, majd komolyabb, ahol irodalmi, sport, politikai és történelmi kérdések voltak. Mindkettőn elég jól szerepelt megyénk. Az somra csináltam mindezt. Alap- kiképzés után edzőtábor­ba mentem, ugyanis ekkor már tíz éve birkóztam, s tagja voltam a válogatott keretnek. Szabad időmben ott is szóra­koztattam magainat, s a töb­biek rábeszélésére elindultam a Ki mit tud?-on. Ha ne­hezen is. eljutottam az elődön­tőig és akkor rádöbbentem, hogy kevés az, amit ebben a műfaj­ban produkálni tudok. A tv-ben azért géppisztollyal, székkel meg seprűvel mégsem léphetek tél. Először tőrrel és pohárral próbál­koztam — sikerrel. Ebben az időben láttam az „Éjszaka vi­lága” című filmet és a tőr-kard ötlete innen való. Éreztem, ha ezt a gyakorlatot jól bemutatom, akkor továbbjuthatok. Sikerült, es megnyertem a vetélkedőt. — Nem gondoltál arra, hogy a profik táborába lépjél? — Nagyon szeretnék artista lenni. ... MvinniHumnaiiniimKMHiUUMiuMtfiiiiiiiiiMHnmiHiHiftMHiinmtMfüiuiMtiiVMniiiii **■ •*»««< VISSZHANG Hozzászólás az Ifjúsági Park vitához Őszinte érdeklődéssel figyel­tem azt a kibontakozó, sok vo­natkozásban hasznos vitát, ame­lyet a Mini Magazin kezdemé­nyezett néhány héttel ezelőtt. Miután az eddig megjelent cik­keket figyelmesen elolvastam, néhány megjegyzést kell ten­nem. Sajnálattal vettem tudomá­sul, hogy az Ifjúsági Park alap­vető funkcióját figyelmen kívül hagyta minden cikk írója. Azt, hogy az Ifjúsági Park azért jött létre, bogy a nagy melegben ne zárt helyen, hanem szabadban biztosítsunk táncos szórakozási lehetőséget városunk fiataljai­nak — és ezt egyértelműen biz­tosítja. Ezt támasztja alá az, hogy a tervezett 38 működési napra az alábbi tíz zenekart szerződtet­tük: Family, Sygma. Scampoló, P. Mobil, Zenith, Syconor, Al­batros, a békéscsabai Téglagyár zenekara, Stereo, Vastaps. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy majdnem minden harmadik na­pon más zenekar játszott — te­hát a változatosságra nem lehet panasz. A sörről: Az Ifjúsági Park megnyitásának első évében volt sör. és ezzel párhuzamosan sok problémánk. A szeszmentes működéssé! a szülök, a pedagógusok, es vala­mennyi érdekelt szerv messze­menően egyetért es támogat bennünket. itt említem az első ellent­mondást. azt, hogy az ifjúsági és úttörőházban sincs sör. csak jaffa és cola, mégis telt ház van a hétvégi rendezvényeken. És most válaszolok is egy kérd es­sél a szerkesztőség első cikke­ben írt kérdésre: Miért jönnek be nyáron is az ifjúsági és út­törőházba a fiatalok ugyanarra a zenére sör nélkül — ka rossz az idő — és miért nem mennek be ugyanarra a zenére az If- ■ júsági Parkba — ha jó az időt Nyilván nem azok miatt az — véleményem szerint — ál­problémák miatt, amit a cikkek írói felvetettek, pl. „Kint nincs szúnyog, bent pedig van ” — hanem azért, mert: — Az Ifjúsági Park zenéjét kint is lehet hallgatni, az ifjúsá­gi és úttörőházét nem. — Az Ifjúsági Parkba kívül­ről is be lehet látni, láthatják, hogy kik vannak bent, kik tán­colnak, hogy néz ki a zenekar, hogyan játszanak, milyen a ze­nekar mozgása, produkciója stb., — az ifjúsági és úttörőházban mindezt csak akkor, ha a fiata­lok megveszik a belépőt és be­mennek. — Kint is tudnak beszélgetni úgy, hogy közben a zenét is hallgatják. A Park négyéves fennállása óta a keddi napokkal mindig probléma volt — ekkor volt a legkevesebb látogató. Tavaly is, az idén is azért terveztük a heti háromszori nyitva tartást, hogy a nyári szünetet idehaza töltő fiataloknak legyen több szórakozási lehetőségük, de úgy látszik, a három alkalom sok. Azt is tudjuk, hogy vasárnap is szívesen menne sok fiatal tán­colni. de nincs hova. Sajnos, a Kert mozi működése miatt a vasárnapi napokon ezután sem tudjuk működtetni a parkot, te­hát a keddi napot nem tehet­jük át vasárnapra. Tudjuk, hogy a kilepós meg­oldás nem jó, de mindenféle­képpen meg kell tartanunk, mert az Ifjúsági Parkban nincs WC, csak a szabadtéri színpad háta mögött. Ilyenkor valóban sokan el­mennek a Gödörbe. Ez ellen is lehet orvosságot találni. Foko­zottabban kellene ellenőrizni a park nyitva tartásának idősza­kában a gödörbeli kiszolgálást. Néhány további probléma: az egész park mint ifjúsági szóra­kozóhely kicsi, nagyon korsze­rűtlen. és rossz helyen fekszik. F,zt a város vezetői is tudják, de a megoldást eddig még nem sikerült megtalálnunk. Minden alkalommal öt fel­nőtt rendezőnk van, akik fel­adataikat tökéletesen ellátják. Próbálkoztunk az első évben ifjúgárdisták és ifjú klubtagok bevonásával is, de ez a próbál­kozásunk nem vált be. A vitatott időszakban a ren­dezvények előtt mindig az eget lestük és lesték a fiatalok is. mert nem tudtuk, hogy elmos­sa-e a rendezvényt az eső vagy egyiken harmadikok, a másikon ! elsők lettünk. : A vidám fodrászverseny is na- ; gyón érdekes, mulatságos volt. ; Nekem az a lány tetszett a leg- ! jobban, akinek a hajában vad- S kacsafészek pompázott, tojással, : náddal díszítve. A láb-szépség- ; verseny is biztosan jó volt, én ; sajnos nem láttáim. A jelmezver- | senv nevetséges alakjain is jót j mulattunk. A legjobban várt program a ! zenés divatbemutató volt. Az ■ ebédlőben tartották, s a hatal- ; más terem tömve volt. Felálltunk ! a székekre, asztalokra is, hogy • jobban lássunk. Gondolom, hogy j mind a nyolcszázan ott szorong- ■ tunk. De azt hiszem, érdemes ■ volt. A Syconor-együttes játszott, ! divatos ruháikat láthattunk fia- • talok számára és a híres Rodol- £ lő- mestert is megcsodálhattuk. ; Kellemes estét töltöttünk el, bár ■ kicsit melegünk volt. Nagyon ayorsan el- £ telt ez a két hét, s én jól érez- ; tem magamat itt, a fiatalok kö- * zott. Jövőre is szívesen vissza- • jönnék ide. : ■ Podina Mária : a békéscsabai Rózsa Ferenc ; Gimnázium tanulója. : — Akkor mi az akadálya? ; — Jelentkeztem és új számmal j készültem az artistavizsgára. F.z ! év március 13-án — tudtom sze- ! rint világszám.mal — vizsgáztam. • A számban tartott tör élén egy ■ talpas poharat és abban egy kar- • dot a hegyén egyensúlyozott. 5 Úgy érzem sikerem volt, mégis i néhány héttel később kaptam £ egy értesítést, hogy nem kapna- \ tom meg a működési engedélyt, ; mert a színpadi mozgásom és a l gyakorlatom nem volt megfelelő. £ Nagyon elkeseredtem, de nem £ adtam fel a reményt, hogy arlis- Z ta legyek. Minden második éj- \ jel dolgozom a postán, s a sza- í bad időmben fellépek és rengete- ; get gyakorolok és tanulok új; számokat, hogy a legközelebbi • vizsga sikerüljön. Arra törek- ! szem, hogy gyakorlataimmal 5 mindig valami újat nyújtsak a £ közönségnek. —— Sz— S m sem, illetve, hogy a fiatalok j ei merjenek-e indulni a nagyon • bizonytalan időben. Ha ugyanis ! megnyílnak az ég csatornái, jj szállítóeszköz hiányában a ze- ; nekar felszerelését beszállítani £ lehetetlen, tehertaxit ugyanis • este 8 óra körül nem lehet kap- • ni. : ■ A programról: Országosan • szerzett tapasztalatok azt bízó- ! nyitják, hogy az Ifjúsági Par-: kok döntő többségében csak £ tánc van. Nálunk a zenén kívül ; szellemi totó. filmvetítés, pol- : beat énekesek is felléptek. Ha • ennél többre van igény, kérjük : a javaslatokat. Azt hiszem tévedés az. amit : az egyik cikkben olvashattunk, j hogy a park megnyitása óta j felnőtt egy másik generáció, és : ennek a generációnak nem vesz- ! szűk figyelembe az igényeit. ■ Mi minden esetben a pedagógi- ; ának és a pszichológiának az • életkori sajátosságokra vonat- • kozó törvényeit egyeztetjük ; napjaink fiataljainak elvárásai- £ val és az objektív lehetőségek- £ kel. | A fiatalok óhajának tettünk eleget többek között akkor is, amikor egységes öt forintban állapítottuk meg a belépődíjat. Befejezésül: örülünk annak, hogy a Mini Magazin foglalko­zott az Ifjúsági Parkkal, csak az a baj, hogy Kálmán Pétert kivéve, senki sem adott új öt­letet. Bízunk abban, hogy éopen a cikksorozatban felvetődött problémákat közös erőfeszítés­sel sikerül megoldanunk. Pál Miklós, a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági es 'Üttörőház előadója. Fiatalok arcképcsarnoka Kilenc országon ál láncolt A Gyulai Várszínházban a „Békési esték’ folklór összeállí­tás főpróbájának egyik szüneté­ben beszélgettem Alt Zsuzsan­nával, a békéscsabai Balassi Nép- tancegyüttes egyik tagjával. — Mióta táncolsz? — Ősszel lesz tíz éve, hogy ikét osztálytársnőm elcsalt az el­ső próbára. Addig «Szem ágában sem volt táncolni, ám akkor na­gyon megtetszett a sarkantyúk, a pergő szoknyák, a pattogó rit­musok művészete. Azóta osz­tálytársnőim régen kimaradtak, csak én „járom a táncot rendü­letlenül”. — Az együttes többször járt külföldön. Te milyen utakon vettél részt? — Sok olyan helyre eljutottam, ahova egyébként talán soha nem tudtam volna elmenni. Csehszlo­vákián, Jugoszlávián, Románián kívül jártam a Szovjetunióban, Franciaországban, Belgiumban, NSZK-ban és Ausztriában. — Hol érezted magad a leg­jobban? — Számomra Párizs a legem­lékezetesebb út. Felejthetetlen volt a látvány, ami elénk tárult, amikor az Eiffel-toronyból le­néztünk az előttünk heverő ha­talmas városra. — Biztos nem könnyű egy ko­reográfiát megtanulni. Nem fá­rasztó munka után a próbáikon részt venni? — Nem. Nagyon jólesik a Centrum Áruházból — ahol dolT gozom — a próbára sietni és ar­ra a három órára minden mást elfelejtve csak a táncnak élni. És ha szereti csinálni az ember, akkor megér minden fáradtsá­got. Persze volt már úgy, hogy kimerültem, az előadáson azon­ban a közönség tapsa mindenért kárpótol. Zsuzsa elmondta azt is. hogy néhány éve jól végzett amatőr munkájáért megkapta a Szocia­lista Kultúráért jelvényt. To­vább nem beszélgethettünk. Bőm Miklós koreográfus a színpadra kérte a táncosokat. Megszólalt a zene, s elkezdődött a tánc i«iiuiiiiinmiiMiiaiiniiHMnMinHf A Mini Magazint összeállította: Lányai László ^■■■■■■■■UKMKmieBssuseBasasastssssscaaas» § BiKismtmszr. 1974, AUGUSZTUS 4-

Next

/
Thumbnails
Contents