Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-31 / 203. szám

Aktaháborá egy munkakönyvi bejegyzés körül

Mikor fejeződik be Lakatos Gusztáv ügye?

Magas, fekete hajú férfi. 45 eves. Elkeseredett emberként keresi igazát. Járja a bíróságokat, kilincsel munka után, leve- lezget minisztériummal, vállalattal, remélv4 hogy majd segít rajta valaki. Eddig több mint 50 levelet írt különböző szervekhez és mintegy 900 forintot költött utazásra. Ám úgy látszik, az igazság istennője egy bevehetetlen várba költözött, melynek ajtaját a bürokrácia sárkánya őrzi. Lakatos Gusztáv gépszerelő ezzel a rettenetes szörnnyel hadakozik, immár több hónapja.

Kikérő levelet küldtek

Az aktaháború ez év elején kezdődött. A Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat egy hirdetést tett közzé műhely- vezetői munkakör betöltésére. Lakatos Gusztáv ekkor a Budapesti 31. számú Építőipari Vállalat hódmezővásárhelyi építés- vezetőségén dolgozott. Megpályázta a műhelyvezetői munkakört A vállalat főmérnöke és személyzeti, valamint gépcsoport előadója egy rövid ismerkedő beszélgetés után javasolta a vállalat igazgatójának, hogy alkalmazzák. Március 9-i keltezéssel a 31-es számú Állami Építőipari Vállalat hódmezővásárhelyi főépítésvezetőségéhez a következő kikérő levelet küldte a vállalat: „Kérjük, szíveskedjenek az önök alkalmazásában lévő autószerelő munkakört betöltő Lakatos Gusztáv, Orosháza, Thököly út. 10 szám alatti lakost március 12-től áthelyezéssel átengedni. A nevezett dolgozót vállalatunk műhelyvezetői munkakörben alkalmazza 3400 forint fizetéssel. Amennyiben a T. Cím nem járulna hozzá, úgy tekintsék ezen kikérő levelet a dolgozó felmondásának.”

A főépítésvezető hozzájárult Lakatos Gusztáv áthelyezéséhez, aki ezután március 12-én már munkába állt a Kertészeti és Köztisztasági Vállalatnál. Eddig minden úgy ment, mint a karikacsapás. Csupán a munkakönyv hiányzott. Lakatos levelet írt az építésvezetőséghez, sürgetve munkakönyvének elküldését, majd panaszt tett a Szegedi Munkaügyi Bíróságnál. Ez hatott. Egy napon megérkezett Lakatos lakására egy borítékban a munkakönyv. Elvitte a vállalathoz, anélkül, hogy felbontotta volna. Amikor pedig erre sor került, akkor derült %i, hogy a munkakönyvbe „áthelyezés” helyett „kilépett” bejegyzés áll. Ez persze a kikérő levelet figyelembe véve nem lett volna akadálya annak, hogy tovább alkalmazza a vállalat. Ennek ellenére a hónap végén munkaviszonyát megszüntették. A határozatot a következőkkel indokolta a Kertészeti és Köztisztasági Vállalat: „Munkakönyvében a kilépett bejegyzés szerepel, holott azt nyilatkozta, az áthelyezéshez vezetői hozzájárulnak. Az adatokból nyilvánvaló, hogy áthelyezése ilyenformán nem is jött létre. Félrevezető magatartásával eszközölte ki vállalatunknál a műhelyvezetői alkalmazást.” Erre az utóbbi megjegyzésre a vállalat személyzeti előadója azt a magyarázatot adta, hogy Lakatos Gusztáv első beszélgetéskor azt állította, csak két munkahelye volt, az SZTK-lapján viszont 41

4

K7i AUGUSZTUS 31.

van bejegyezve. Ám tekintettel a kikérő levélre a pálforduláshoz ez sovány érv.

Sarkára állt az osztályvezető

Az ügyet fellebbezés útján tárgyalta a Békéscsabai Munkaügyi Bíróság. A Kertészeti és Köz- tisztasági Vállalat jogi képviselője vitatta, hogy létrejött volna a munkaviszony. Ugyanakkor J Sidó Ferenc, a vállalat gépcso- (portvezetője a tárgyaláson elismerte, hogy amikor Budapesten járt az építőipari vállalatnál, látta Lakatos kikérő levelét és azt is, hogy a hódmezővásárhelyi építésvezető az áthelyezéshez írásban adta meg a hozzájárulását. A józanság úgy diktálná, hogy ezzel be kellett volna zárulnia az ügynek. Feltehető, hogy a csoportvezető erről tájékoztatta a Kertészeti és Köztisztasági Vállalat igazgatóját is.

Eközben Hódmezővásárhelyen a főépítésvezetőség munkahelyi döntőbizottsága is határozatot hozott, mely szerint a munka- j könyvi bejegyzést áthelyezésre I kell javítani. Ám ekkor sarkára állt a 31-es számú Állami Ápítő- ipari Vállalat jogi osztályának vezetője. Fellebbezett az építőipari vállalat nevében. A munkahelyi döntőbizottság ugyanis nemcsak a munkakönyvi bejegyzés kijavítására hozott határozatot, hanem Lakatos prémium- és túlóradíj-követelését is megítélte. Így újabb perre került sor, mégpedig a Szegedi Munkaügyi Bíróságon. A bíróság végzésének indokolásában többek között ez áll: „A munkaügyi bíróság a becsatolt iratokból megállapította, hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottság hatáskörét túllépve járt el, amikor a munkakönyv kijavítása tekinte- - tében határozatot hozott. Ilyen értelmű panasz ugyanis nem tartozik a hódmezővásárhelyi főépítésvezetőség hatáskörébe, sem más Csongrád megyében lévő főépítésvezetőséghez, mert Lakatos Gusztáv március 4-én a budapesti 14-es számú főépítésvezetőség állományéiban van. Munkaügyi vitája, tehát munkakönyvének kijavítási panasza a budapesti'14-es számú főépítésvezetőség munkaügyi döntőbizottságához tartozik, és ezután a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz.

Kinek használt a huzavona?

A Fővárosi Munkaügyi Bíró- j ság június 28-án a munkakönyvi • bejegyzés megváltoztatása mi- • att indított munkaügyi vitában • végzést hozott. Az eljárást ezen- 5 nel megszüntette. Az indokolás- : ban megállapította, hogy ebben [ az ügyben a Szegedi Munkaügyi i Bíróság már jogerős végzést hó- : zott. A bíróság ugyanakkor meg- £ kereste a 31-es számú Állami • Építőipari Vállalat munkaügyi S döntőbizottságát, kérve, hogy az : ügyet terjessze fel. A döntőbi- • zotfcság azt közölte, hogy Laka- í tos ügyét a hódmezővásárhelyi : főépítésvezetőség munkaügyi: döntőbizottsága bírálta el. Ezt j követően július 24-én, újra a j Szegedi Munkaügyi Bíróság elé • került Lakatos Gusztáv ügye. A ■ bíróság most ítéletet hozott. Kö- « telezte az építőipari vállalatot, ! hogy 200 forint prémiumot és öt- : napi szabadság megváltása cí- j mén 615 forintot fizessen a pana- • szosnak. A munkaügyi bejegyzés ■ ügyét azonban nem tárgyalta. • Indokolásában megjegyezte, hogy S a felperes, azaz Lakatos munka- : könyvének kijavítása miatt újból *

kezdje meg a főépítésvezetőség munkaügyi döntőbizottságánál a pert, mert ügyében a Budapesti Munkaügyi Bíróság téves végzést hozott. így Lakatos Gusztáv újra a 'főépítésvezetőség munkaügyi döntőbizottságához fordult. Ott azt a választ kapta, hogy ügyét nem tárgyalják, mert már egyszer tárgyalták. És akkor olyan határozatot hoztak, hogy munkakönyvébe az „áthelyezés” bejegyzést kell írni. Most már ezt a határozatot végrehajthatóság szempontjából záradékolni kellene. Lakatos Gusztáv erre vár. Ezt követően valószínű újabb eljárásra kerül sor. ^Ugyanis ha a munkakönyvébe az „áthelyezést” jegyzik be, annak az lesz a következménye, hogy a békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat akarva nem akarva, kénytelen lesz alkalmazni.

0

Papírháború ez a javából. Tegyük hozzá azt is, hogy emiatt egy ember nem tud elhelyezkedni. Az igaz, hogy a Szegedi és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság az eljárási szabályokat betartva tologatta ide-oda az ügyet, ahelyett, hogy döntött volna a munkaügyi bejegyzés tárgyában. Az illetékességre és a hatáskörre vonatkozó szabályokat be kell tartani. De vajon ilyen áron? Kinek használt ez a huzavona? Talán a 31-es számú Építőipari Vállalat jogi osztályának, vagy a •békéscsabai Köztisztasági Vállalat hírnevének? Az ügyre a mai napig nem került pont. Értetlenül és döbbenettel kérdezzük: mikor fejeződik be? Jogszabályaink bürokratikus kificamítása nemcsak Lakatos Gusztávot sérti, hanem társadalmunk józan felfogását is.

Serédi János

Befejeződött a fiatalok nyári építőtáborozása

Augusztus 24-én bezárták kapuikat a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség önkéntes nyári építőtáborai. A végzett munka értékelése, a részletes statisztika | elkészítése természetesen még hátra van.

Június 16-a és augusztus 24-e között öt váltásban, két-kéthetes turnusokban 24 593 egyetemista, főiskolás, középiskolás és szakmunkástanuló dolgozott az ifjúsági szövetség 34 központi szervezésű építőtáborában.

A három hónap alatt 24 mezőgazdasági tábor — ebből öt koedukált —, egy csatornaépítő, három út-, .vasútépítő és hat építőipari tábor dolgozott.

Az idén javultak a szabad idő hasznos, kellemes eltöltésének feltételei is a táborokban, a korábbinál több sportpálya épült, felfrissítették a könyvtárakat, s több központi műsorról is gondoskodtak.

A tábortanácsok a legjobb teljesítményt nyújtók közül külföldi jutalmakra is jelöltek: a munkában, a közösségi élet szervezésében kitűntek közül 278-an már el is utaztak a Német Demokratikus Köztársaságba. Az ötödik turnus 58 legjobbja jutalomból a Magas-Tátrában töltheti majd a szilvesztert.

Október 9-én kezdődnek a műszaki könyvnapok

Az október 9-től 31-ig tartó műszaki könyvnapókra hét kiadó 52 műve jelenik meg csaknem 300 000 példányban. A tíz alapfokú, 21 közép- és ugyanennyi felső szintű munka az anyagmozgatástól a gépészeten, a híradástechnikán át, egészen a műszaki alaptudományokig és az üzemszervezésig érinti a mfi- ' szaki-tudományos élet szinte valamennyi területét. Viszonylag nagy számmal jelennek meg az

építészet és az építőipar különböző kérdéseit tárgyaló kiadványok, közöttük olyan új mű is, amely a komplex könnyűszerkezeti építési mód központi programját hivatott támogatni. Pénteken a Vörösmarty téri Zeneművészek Klubjában volt a 13. könyvnapok sajtótájékoztatója, ahol Fischer Herbert, a Műszaki Könyvkiadó irodalmi vezetője ismertette a műveket és a könyv- napokhoz kapcsolódó eseményeket. (MTI)

Finn vendégek a Kereskedelmi Kamaránál

Kallós Ödön, a Magyar- Kereskedelmi Kamara elnöke pénteken fogadta Sakari Yrjönent, a finn központi kerekedebni kamara ügyvezető igazgatóját, és Gerold Bloöberget, a finn textilipari szövetség elnökét.

Tárgyaltak a jövő év áprilisában Helsinkiben megrendezendő magyar gazdasági napok előkészületeiről, a magyar—finn gazdasági kapcsolatokról, valamint a kamaraközi együttműködés továbbfejlesztéséről. (MTI)

■aaKsaacaaifisaEZES&EsiHsasaiaflaaaiaaBiMBassaascBsaRasifssssiKasBssüSResegBsesasflaaeBBaitf aaaasaaaaaaaBaaaaaeaaaaai

CSEREI PÁL:

Dróthajú naplójából

— Hol a pokolban * jár az eszed? Berezeltél? Tartsd a szád. Meg ne rémítsd a többit!

Hirtelen pipás lettem, még- hogy én berezeltem! De aztán lehűltem és restelltem ma- tíam, hogy minek is jártattam a szám. De nem volt időm rágódni ezen, odajött hozzánk Bandi bácsi és azt mondta Csupacsontnak, hogy hívja össze néhány percre a brigádot; szót kellene érteni abban, hogy a férfiak vegyenek részt a kézilabdapálya építésében. Persze, amikor nem vagyunk nappali műszakban.

Csupaesont könyékkel oldalba lökött, miközben ezt kérdezte: „Akarod?”

Néma maradtam, olyan lett a fejem, mint a bunyóban a sorozatütés után. Csupaesont látta ezt rajtam ” és ismét meglökött, csak nem csüngetem az orromat? „Rá se ránts! Holnap reggeltől minden emeleten -kinyílik a liftajtó.” És nagyot nevetett.

Napok múlva, amikor elmentek a szerelők, olyanok lettünk, mintha minket is megjavítottak volna. Csupaesont tenyerét dörzsölgette örömében. Egyszer aztán azt mondta, hogy most már kirándulhatnánk. Miután bizonygatni akarta, hogy a szabad levegőn felfrissülünk, kipárolog belőlünk a festékszag, közbeszóltam, nem kell ide sóder, hanem menjünk. Mintha összebeszéltünk volna, a többiek lelkendezve ismételgették: „Menjünk, menjünk!” Bandi bácsi máris a- praktikusságra tért át.

— A Körös-p>artra menjünk. Megnézhetjük a békési duzzasztót is.

Mindenkinek tetszett az ötlet és vasárnap reggel szatyo- rotkkal várakoztunk a buszpályaudvaron. Bandi bácsi nem tudott jönni, mert szombat es~

, te berendelték munkásőrszol- gálatra. S azt üzente, egy pillanatra se okozzon ez nekünk gondot, mert első mindig a kötelesség. Meg azt is üzente, nyilván nyugtatásként, hogy ő most már. ha kedve tartja, a Trabanttal könnyebben kiszalad a duzzasztóhoz. Kocsival mi az a tizenkét-tizenhárom kilométer.

Családostól Bandi bácsi nélkül is huszonketten voltunk, mert velünk volt Csupaesont menyasszonya is.

Ilonka néni már a pályaudvaron akcióba lépett, közölte velünk. hogy a buszjegyeket ő váltja meg. Miután kiosztotta a jegyeket, felszólított bennünket, hogy amikor hazaérkezünk, neki adjuk oda azokat. Csupa- csont közbeszólt, nincs arra szükség, tudjuk hányán Utazunk, feljegyezzük és kész. Ilonka néni nem hagyta magát.

— Saját pénzével azt csinál mindenki, amit akar. De a közös i>énzről bizonylat kelL

Csiupacsont megrándította a

vállát, mintha azt mondaná, hát akkor legyen úgy. Ilonka néni közben már Pirikéhez és Kisgömböchöz beszélt, hogy azok száraz gallyakat szedjenek majd a déli szalonnasütéshez. Gyuszi pedig — aíki vállára aíkasztott gitárral várakozott — nyársnak való gallyakat szerezzen. A füzesben ezt is. azt is lehet találni. Csupaesont. meg én, miután megérkezünk a Köröshöz, madzagot kötünk minden sörösüveg nyakára, a parthoz erősítjük és leereszthetjük az üvegeket a vízbe. Délig finoman. lehűl a sör.

Valami furcsán nézhettem Ilonka nénire, mert odaszólt nekem: „Rosszat álmodtál az éjszaka, Dróthajú?” Nem álmodtam semmit, csak azon álmél- kodtam, hogy én még jóformán körül sem néztem, ő meg már azt is tudja, hogy minden szatyorban sör is van.

Amikor már az országúton robogott velünk a busz, valameny- nyien a tájat néztük. Az út menti sudár nyárfákat, a gyapjas búzatáblákat a suhanó fecskéket. a busz elől fel-felröppenö és mögötte újra leszálló galambokat. Kedves látványt nyújtottak a csapatba verődött őzikék. A lányok, asszonyok nagyot sikítottak, amikor egy nyúl ugrott a busz elé és örömmel kiáltották, miután látták, hogy az tovább ugrott az út menti árokba. „Megmenekült szegényke!”

Amikor a buszból kiszálltunk, jókedvűen lóbál tűk a szatyrokat és úgy nekiiramodtunk, mintha sietős dolgunk lenne. Nekifutva mentünk fel a gátra, ott, ahol értük, nem kerestük a kitaposott gyalogutat. A gátról sikítva szaladtak le az asszonyok, lányok. Kisgömböc Piriké kezét akarta megfogni, nehogy felbukjon az a gátoldalon, de Pirii