Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-31 / 203. szám

AMinlszterfcrnáes tárgyalta Egy felhívd• margójára Zöld lámpa az autóbuszpark megújításához Az olvasók még bizonyára em­lékeznek a hazai tehergepko- csipark nagyarányú rekonst­rukciójára, amelynek nyomán tavaly és az idén már eltűn­tek közútjainkról az erősen el­használódott tehergépkocsik, a muzeális értékű járműmatu­zsálemek. Ezek üzemben tartása évről évre mind nagyobb ter­heket rótt a népgazdaságra, a vállalatokra; meredeken emel­kedtek az izemben tartási költ­ségek, temérdek alkatrész fo­gyott, fenyegető méreteket öl­tött a közúti szállításokban a bizonytalansági tényező. E problémák gyökeres megoldá­sát szolgálta az említett kor­mányzati döntés. A Miniszter- tanács most a régi és elavult autóbuszok lecserélésének meg­gyorsítását határozata el ha­sonló meggondolásból. Naponta 6 millió utas Bár ez az újabb rekonstruk­ciós program a vállalatok és intézmények szűkebb körét érinti, mint a korábbi, a teher­gépkocsikra vonatkozó, — köz­vetlen jelentősége a lakosság számára mégis nagyobb. Mert nem csupán műszaki-gazdasági célokra szolgál, hanem a tömeg- közlekedés fejlesztését, korsze­rűsítését is. Naponta 5-6 millió utast szállítanak az autóbuszok hazánkban, jövőre már 6 száza­lékkal többet, mint a vasút. Á személyszállításban még na­gyon hosszú ideig meghatározó szerepe lesz a tömegközlekedés­nek, amely legdinamikusabban a közutakon fejlődik, évente át­lag 8-10 százalékkal. Tavaly ke Csupaesont menyasszonyával fogódzott össze. Aztán nagyot kacagtunk, mert Csupaesont majdnem nadrágfékkel jött le a gátról, a fű közt megbúvó fa­gyökérben megbotlott. De meg­támaszkodott hosszú kezével. Csörömpölt is veszettül a négy sörösüveg a szatyorjában. amint lefelé csúszott. Még le sem rakodtunk az ár­téri füzesben, Gyuszi máris pen­gette a gitárt. Az „Iskolatáska” című slágert játszotta. Pirikéhez és Csupaesont menyasszonyához fordulva énekelt is abból; „Peti áll a ház előtt, szíve jobbra húz­za őt”. Ilonka néni rá is szólt; „Először a nyársakat készítsd el. Aztán tépheted a húrokat.” Piri­kének meg Kisgömböcnek intett, ők pedig a tűzrevalót szedjék össze. Én meg Csupaesont nem is vártunk semmit, miután a szatyrokat leraktuk a fűre terí­tett takarókra, szedtük össze a sörösüvegeket és madzagra köt­ve leeresztettük a Körös vízébe. Ezután elmentünk a duzzasz­tóhoz. Nem látta még senki kö­zülünk, mert mostanában építet­ték, ezért mindenfelől megnéze­gettük. Csupaesont mondta, hogy ő a békésszentandrásit látta már, amely a 30-as években épült. Motorkerékpárral volt ott. — Mégis biciklivel jársz az üzembe — jegyeztem meg. — Nehogy kopjon? — Nem szeretnék csillaggá - rázsba kerülni, ha megeskü­szünk, mint a Bandi bácsi Tra­bantja — rúgott arrébb egy fa­darabot Csupaesont. — Az OTP- nek ötvenezer beugrót kell fizet­nünk, hogy lakást kapjunk. A motorkerékpár ára is kellett hoz­zá, hogy összekaparjuk a pénzt. Gyuszi közben véglghúzta uj­jait a gitár húrjain és ismét az „Iskolatáska” című slágert kezd­te pengetni. A lányok, asszonyok már a települések 98 százaléká­nak volt kiépített útja és rend­szeres autóbuszjárata. Jövőre pedig a bekötő út építési prog­ram végrehajtásával az utolsó településeket is bekapcsolják a közúti közlekedési hálózatba. A közúti tömegközlekedés rohamos térhódítását, az igé­nyek gyors növekedését meny- nyiségileg is nehéz volt követ­ni, a minőségi követelmények kielégítése, a kulturált sze­mélyszállítás feltételeinek meg­teremtése az ötödik ötéves terv feladata. Vállalaii erőből és állami támogatással Az ország mintegy 11 ezsr darabból álló, 20 férőhelyesnél nagyobb autóbusz-állományá­nak körülbelül az egynegyed része elöregedett, többnyire műszakilag is elavult, 1960 előtt gyártott típus. Az öreg és elhasznált személyszállító közúti járművek gyakori fel­újítása sok és egyre dráguló tartalékalkatrészt igényel, va­lamint túlságosan nagy javító­kapacitást köt le. (A becslések szerint mintegy 7,5 millió mun­kaórát és több mint 600 dol­gozót évente). Ezért a kor­mányhatározat a gyakori fel­újítások többletköltségeinek megtakarítására ösztönzi az üzemeltetőket azzal, hogy a vállalatok a kiselejtezett jár­mű típusától függően, 250—600 ezer forintot csoportosíthatnak át költségeik terhére a fejlesz­tési alapba. Az így képződő és a meglevő vállalati források í meg énekelték: „Egyik hétfő : délelőtt, Peti áll a ház előtt..: ■ Miután visszaértünk a szaty- ■ rokhoz, Csupaesont kinézett egy ; tisztást és a száraz gallyakból I kis máglyát rakott össze. Én is : akartam rádobni a gallyakból, : de rámszólt, hagyjam csak, mert % elrontom. Ügy kell azt összerak- ; ni, hogy a végén a vastagabb : gallyakból izzó parázs legyen, [ azon pirul jól a szalonna. Majd : elmagyarázta nekem, de úgy, : hogy hallják a többiek is, miként : kell a szalonnát nyársrS húzni, • — A bőrén keresztül húzod rá, ■ mert másként leesik róla, ami- ■ kor sülni kezd. Ezután alágyújtott a farakás- ■ nak, majd tenyérnyi szalonnát 5 húzott a nyársra, arra rá egy : karika vastag kolbászt és a vé- j gébé egy fej vöröshagymát. A : szalonnát is, a vöröshagymát is jj bevagdosta. Ugyanúgy készítette j el a menyasszonyáét, miközben ! elmesélte, hogy kubikos apjától i tanulta, miként kell jó tüzet esi- j nálni és hogyan lehet jól meg- : sütni a szalonnát. Azt tudtam, hogy Csupaesont : jó étvágyú, mindent megeszik. : ami elébe kerül, nem válogat. ■ lüe most azért elálmélkodtam, 5 amikor kis gallyakra maga mel-■ lé tette az alföldi cipás kenyér- ■ bői vágott vastag karéjt, amely- ; re majd rácsorgatja a sülő sza- ■ Ionná zsírját. Mondtam is neki, ; mégis csupa csont és bőr, hús ■ sehol rajta. — Az erő a fontos — mond- ■ ta. A száraz gallyak ropogni kezd- : tek, mintha valahol lövöldöztek j volna. Arcunk pirult a lángok- ; tói, aztán a parázstól, melyen ; sercegett a szalonnáról csepegő ! zsír. (Folytatjuk.). • sem fedezik azonban teljes egészében a típus váltással pá­rosuló új beszerzéseket. Ezért az auiőbuszpark rekonstruk­ciója állami támogatást is igé­nyel. Típusváltás: 1982-ig Mind a népgazdaság teher­bíróképessége, mind a beszer­zési források, főleg az export­ra orientált magyar autóbusz- gyártás belföldi kínálatának és választékának bővülése felté­telezi a rekonstrukció tervsze­rű megalapozását és a fokoza­tosságot. Ezért a Miniszterta­nács úgy határozott, hogy a Volánnál, illetve a tanácsi köz­lekedési vállalatoknál 6-7 ezer, az egyéb üzemel .etőknél pedig kétezer autóbuszt selejtezze­nek ki és pótoljanak új típu­sokkal az ötödik ötéves terv időszakában. Így 1978-ig meg­szűnik az elhasznált, a telje­sen amortizálódott autóbuszok üzemeltetése, 1981—82-re pedig várhatóan befejeződik a típus­váltás is. Jelenleg még mintegy 2600— 28000 tehergépkocsit is igény­be vesznek munkásszállítások­ra. A tehergépkocsis 'személy- szállítás sajnos nem szüntet­hető meg teljesen 1975 vé­géig, ahogyan ezt egy korábbi kormányhatározat 1 előírta. El­sősorban azért, mert a kisebb méretű autóbuszok import be­szerzési lehetősége korlátozott, a 30—34 férőhelyes hazai tí­pus sorozatgyártását pedig csak jövőre kezdi meg a magyar ipar. Ez a kisebb méretű és olcsóbb kivitelű autóbusz, amely végleg kiszorítja majd a „fakaruszo- kat” és a tehergépkocsikat a személyszállításból, előrelátha­tólag egyenként félmillió forint­ba kerül majd. Az elsőbbség a ismegköziekedesé Rekonstrukció — típuscseré­vel. E szakszerűen hangzó cím­szavak mögött a panorámás Ika­rusok és az ennél is újabb ha­zai típus térhódítása, kényelme, komfortja rejlik. S a meglevő 4600 fedett Volán autóbusz-vá­rakozóhely újabb 5000-rel bő­vül 1980-ig. A rekonstrukció eredményeként remélhetőleg ke­vesebbet kell az utasoknak vá­rakozniuk, csökken az autóbu­szok zsúfoltsága. Többmilliár­dos beruházás, növekvő üze­meltetési költségek — kötött díjszabások mellett. A kor­mányzat, az állami költségve­tés növekvő terheket vállal magára az utasok kényelmét, a jobb társadalmi közérzet ki­alakítását szolgálva. Bár egyre gyarapodik a személygépkocsik száma, de az elsőbbség a tö­megközlekedési eszközöké, fő­ként az autóbuszoké marad. S reméljük, hogy a korszerűsí­tett KRESZ is megadja majd a ma még kivételnek számító elsőbbséget vagy kizárólagos­ságot az autóbuszoknak, min- denekeV'tt a nagyvárosok kri­tikus útszakaszain. Kovács József 5 tittsmemssr. 1974. AUGUSZTUS 31. Robbanunk vagy nem robbanunk? Érdekes felhívást juttatott el a Békés megyei Víz- és Csator­namű Vállalat a T. Fogyasztói­hoz. Mi több, a felhívás nem csupán érdekes, de izgalmas is, sőt, izgalmat keltó. Az ol­vasóban legalábbis nemcsak az érdeklődést csigázza fel. Hadd idézzünk a felhívásból emlékeztetőnek, hiszen a szóban forgó figyelmeztetést — tartal­ma miatt — minden fogyasztó meg kellett kapja. „Vállalatunk felhívja a T. Fo­gyasztó figyelmét, hogy a Víz­mű által szolgáltatott víz a meg’engedhető mérték­nél nagyobb mennyiség­ben tartalmazhat réteg­eredetű gázt, amely a vízkitermelést megelőzően ke­rült a vízbe. A gáz nagy része a víz kitermelése, tárolása és átemelése során kiválik a víz­ből, de ennek ellenére még a fogj'asztókhoz eljutó víz is ki- sebb-nagyobb mennyiségű gázt tartalmazhat. így szól a téma komolyságá­hoz egyáltalán nem illő meny- nyiségv feltételes módot tar­talmazó első bekezdése a felhí­vásnak. Lejjebb pedig felsorolnak né­hány esetet, amikor is (megint csak feltételes módban) „a víz­ből annyi gáz szabadulhat fel, hogy a helyiség levegőjével ke­veredve robbanásveszélyes le­het”. Ilyen esetek: nagyobb meny­nyiségű víz vételezése, például mosáshoz, fürdéshez, vagy „sza­bad vízsugár alatt történő gyü­mölcs, illetve hűsítő italok hű­tése”. Továbbá: „rosszul záró szerelvények” vagy „vízhiány utáni vízvételezéskor”. Nem árt megismételni (ezút­tal előre megfontolt szándékkal nem feltételesen): a fenti ese­tekben a vízből felszabaduló gáz robbanásveszélyét rejt ma­gában. A felhívás ezután ismerteti, mH tehetünk a balesetek elke­rülése érdekében. Javasolja a szellőztetést, gyü­mölcsök, italok fent említett módon való hűtésének elkerü­lését. Közli, hogy „A szerelvé­nyekből kiáramló gáz és levegő keverékét meggyúitani nem sza­bad. Erre a gyerekek figyelmé­nek felhívása külön is indo­kolt.” „Nvílt lángot vagy hősugár­zót alkalmazni akkor szabad, ha előzetesen a helyiséget kiszel­lőztették. Az egy-két percig tartó szellőztetést ajánlatos min­den kádfeltöltés esetében elvé­gezni.” A felhívás a kővetkezőképpen ér véget: „Közöljük, hogy a vízben le­vő gáz a víz fogyaszthatóságát egészségügyi szempontból nem veszélyezteti. Vállalatunk a gáz kiválasztá­sára a szükséges intézkedéseket megtette, de a kivitelezés és a megnyugtató rendezés hosszabb időt vesz igénybe, ezért T. Fo­gyasztó türelmét előre is kö­szönjük. Kérjük, hogy felhívá­sunkat tekintse visszavonásig érvényesnek.” Érdekes még a felhívás alján szereplő dátum is: 1973. július hó. Mindenekelőtt leszögezhetjük: a fogyasztó joggal nem türel­mes a megnyugtató rendezésig, annál is inkább, mert a figyel­meztető jellegű felhívás megfo­galmazása és kézbesítése között eltelt több mint egy év — ezek szerint — nem volt elég a ren­dezéshez. És azért sem türelmes, mert nagyon sok lakásban a gázzal működő fürdőszobai, vízmelegí­tő nyílt lánggal, méghozzá sok lánggal üzemel — ami ugyebár robbanásveszélyes is lehet, ha a kádat töltik fel. Mit tegyen a fogyasztó? Melegítsen fazék­ban? De ha egyszer a gáztűz­hely is nyílt lánggal műkö­dik ... ? Mindenesetre még annak örülhetünk, hogy a gáz a víz fogyaszthatóságát egészségügyi szempontból nem veszélyezteti. A robbanás — úgy tűnik — nem egészségügyi szempont... De fordítsuk komolyra a 6zót. Mi nem tetszik ebben a fel­hívásban, már azonkívül, hogy tényleges veszélyre hívja fel a figyelmet? Leginkább az, hogy nehéz el­dönteni: valóban fennálló ve­szélyre figyelmeztet, vagy csak rémisztgetés akar lenni? * Ugyanis, ha egy év kellett an­nak eldöntésére, hogy eljuttas­sák a fagyasztókhoz vagy sem, akkor az a veszély nem is le­het olyan nagy, hiszen ilyesmi­vel nem illik játszani. Mivelhogy azonban mégis- csák elküldték a figyelmezte­tést, indokolt a feltételezés, hogy a robbanásveszély fenn­áll. Azzal pedig, amint nagyon tragikus példák bizonyították, szintén nem lehet játszani. Tehát, ha robbanhat az a gáz, akkor ez az egy év (és ameny- nyi még eltelik a megnyugtató rendezésig) borzasztó hosszúnak tűnik, s akkor nincs helye a feltételes módban való fogal­mazásnak. S a borzasztót nem a hatásvadászat íratja le... Ha pedig nincs veszély, a fel­hívást az égvilágon semmi sem indokolja. A találgatást ismét a másik lehetőséggel folytatva arra a megállapításra jutunk, hogy amennyiben robbanhat a vízből felszabadult gáz, akkor a meg­nyugtató rendezésig nem lehet türelmet várni a T. Fogyasztók­tól, hanem rendezni kell, még­hozzá hamar! Mert, ha van veszély, azt az idézett felhívás propagandája jelentős mértékben aligha csök­kenti! (Erőss) Vésztőn óriás tartályt állítottak fel kísérletekre Űjább — már nagyüzemi méretű — alkalmazástechnikai kísérlethez kezdett a fűzfői Nitrokémia az AGROTRÖSZT- tel, a vízügyi igazgatóságokkal és az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt vállalataival közö­sen. A széles körű együttműkö­dés során megvizsgálják, hogy a rendkívül szilárd, tetszetős műanyag, az üvegszálas poli­észter a hagyományos felhasz­náláson túl mely területeken hasznosítható ésszerűen. A nagyüzemi kipróbáláshoz ezer köbméteres silókat állí­tottak fel Vésztőn és Sárbo- gárdon. Ezek az óriási tartályok ellenállnak a tárolt zöldtakar­mány korrodáló hatásának. Az idegenforgalmi vidékeken a táj­hoz illő tetszetős poliészter há­zakba bújtatták a szivattyúte­lepeket, az alföldi kőolajipari beruházásoknál peqlig — ahol gyakran települnek a szerelők egyik üzemtől a másikhoz — poliészter elemekből összerak­ható vándorcsamokokat állí­tottak EeL \

Next

/
Thumbnails
Contents