Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-31 / 203. szám

/

„Türelmetlen” ifiü méritökök

Egyszer, nem is olyan régen, erről beszélgettem Sásdi Andrással, a Szerszámipari Vállalat békéscsabai forgácsoló szerszámaik gyárának egyik ifjú mérnökével. hogy igazi gépészmérnökké az válik, aki valami újat produkál Olyan gépet, szerkezetet például, ami megkönnyíti, illetve meggyorsítja a termelést. Lényegében tehát leteszi a forintokat a társadalom asztalára és szűkebb vagy tágabb körben elismerést vív ki.

Beszélgettünk arról is. hogy az öt év egyetem az államnak több százezer forintjába kerül. Ennek a befektetésnek kamatostól és minél gyorsabban vissza kell térülnie Éppen úgy, mint mondjuk valamilyen termelő beruházásnak. Sőt még nagyobb haszonnal, hiszen ha a hozzáértés szorgalommal, törekvéssel párosul, a mérnöki teljesítménynek sokkal távolabb van. a határa, mint bármilyen feladatra konstruált gépnek.

Sasdi Andrág a napokiban hívott fel telefonon. Emlékeztetett a beszélgetésre és arra kért. hogy nézzem meg azt a Seeger- gyűrű egyengető gépet, ami az ő terve alapján készült. Egyúttal láthatom Benyó Andrásnak. egy másik ifjú mérnöknek; a konstrukcióját, a Polipot.

Az egyengető gép és a Polip

is a műszaki fejlesztési műhelyben készült el. Ebben a műhelyben találkozom Ddbos György, Kovács András és Gyenge László géplakatossal, Palyusik János esztergályossal, Parkas József maróssal.

— Mi a véleményűik a Írét konstrukcióról? — kérdezem először is.

— Jók. — ismeri el Kovács

András, hozzáfűzve; — Szívesen csináltuk. Rajz szerint.

— Lehet tanulni belőle?

— Többször jött a két fiatal mérnök. Ok adtak nes-tinik el- meieti. mi meg nekik gyakorlati tanácsot Közösen tanultunk egymástól.

Az elektromos rész megoldásához Kincses Mihaiy es Vida László villanyszerelő különösen sok segítséget adott baadi Andrásnak.

Az egyengető célgépnél most Kacli Gezane betanított muincas dolgozik jó teljesdtmennyel, Még könnyebb lesz a munkája, i ha elkészül az automata adagoló, amit három ifjú mernek újításként adott be.

A Polip hidropneumatikua szorításé marókészüiék. Az eddigi mechanikus szoritokeszü- lékhez igen nagy fizikai erő kellett, az újhoz jóformán semmi.

Mondom is Prisztavok András marósnak, aki láthatóan az erős emberek közé tartozik:

— Ennél a készüléknél majd elpuhul.

— Több erő marad a ház körüli munkára — mosolyog.

— Mit szokott csinálni?

— Van egy kis kertem és szeretek foglalkozni baromfineveléssel. meg galambtenycsztés- sel. Ez a hobbym.

— Tehát jó a készülék?

— Le a kalapot az előtt, aki csinálta.

S ha Prisztavok András nem is csinálta, azért — mint jó szakembertől — Benyó András néhányszor kért és kapott tanácsot

Persze a két ifjú mérnök már más feladatot is sikerrel megoldott. Rendszerint azonban úgynevezett tucatmunkát bíznak rájuk. Belátják, hogy erre is szükség van. de jobban örül<

Szövetkezeti dolgozók kongresszusi munkaversenyben

A Medgyesegyházi Vas- és. Faipari Szövetkezet dolgozói munkaversenyben végzik napi munkájukat. Az MSZMP XI. kóngresszusa tiszteletére vállalásaikat módosították és a vállalt 20 óra társadalmi munkát nyolc órával megemelték, melyet a most készülő szociális létesítménynél dolgoznak majd le. Vállalták továbbá, hogy a szövetkezet termelési értékét ez évben 2 százalékkal növelik. Vállalásaikat fokozatosan jó ütemben teljesítik, s az első értékelésre a háromnegyed évvégén kerül sor. Képünk a pont- hegesztő nődolgozóiról készült, ahol a medgyesegyházi asszonyok szerszámos-dobozokat készítenek.

Fotó: Demény

nek, ha olyan megbízatást kapnak, amin gondolkozni kell.

— Am ilyenkor csali szobán

mondjak nekünk: öregem, egy ilyesmit... Próbáljunk valamit ... Nézzen utána... —

mondja Sásdi András, amit Benyó i-u.. uiegerősít.

— Teíkmuietik ezt az önállóság biztosításának is. Mlagasan képzett szakembereknek minek magyarazgassanak? — vetem közoe.

—Rendiben van, de amikor elkészülünk, ' akkor mondjak, hogy meg ezt meg azt is módosítani kell, mert ilyen es olyan kiovetetmemyek vannak — magyarázza Benyó András.

Mind a ketten úgy érzik, hogy valahogyan nem veszik őket eléggé komolyan, amit Benyó Anarás így indokol:

— Amikor idejöttem a gyárba, csak a szerszamszerkesztó- sen mutattak be. Másutt nem. Aztán megkaptam az első feladatom és csináltam. Két év múlva az egyik vezető megkérdezte tőlem: ..Maga hol dolgozik?”

Egy újítási javaslatának a sorsat is elmondja:

— Két éve adtam be... Revolver-automata esztergagépen a munkát megkönnyíti és meggyorsítja. Nem tartozik a munkaköri kötelességemhez. De a termés lassan érik be Már folyik a kísérlet és talán egy év is eltelik, amíg a döntés megszületik.

Talán a fiatalság türelmet- lenséigenak a hangja ez?

Sásdi András és Benyó András egyaránt azon a véleményen van. hogy sokkal többet lehetne az ifjú mérnökökből „kihozni”. Több és pontosáéban meghatározott feladatot kellene kapniuk. De na > úgy, hogy „minél gyorsabban legyen kész”.' Az elgondolásra és a tervezésre megfelelő idő kell.

Sasdi András ezzel (kapcsolatiban jegyzi meg:

— Egy hónap gondolkozás mondjuk 3 ezer forintba kerül. Ha időhiány miatt valamilyen terv készül, ami elfogadható, de annál sokkal jobb elgondolásunk is lehetett • volna, akkor sók tízezer forint a kár.

— Egy-eigy kézfogás, elismerő sző sem ártana néha — vélekedik Benyó András és megjegyzi: — Így túlságosán lélektelen a mérnöki munka.

— A Fiatal Mérnökök és Közgazdászok Társasága gyakorlatilag szinte számításba sem jön — állapítják meig mind a ketten.

Sásdi András folytatja:

— Hárman, akik a társaságba tartozunk, a Seeger-egyeqt- gető célgéphez automata adagolót készítettünk és azt még februárban beadtuk újítási javaslatnak. Azóta a javaslat megtett egy utat es most nálunk van a fiókban.

Amit a két ifjú mérnök elmond, megbeszélem Bardos Miklós főmérnökkel. Ö a fiatalokat kissé türelmetleneknek tartja

— Először produkáljanak, aztán követelhetnek majd.

Ez igaz. Nem hiszem azonban. hogy az ifjúság ilyen türelmetlensége a technikai forradalom időszakában káros lenne. Sőt! Akiben pedig — az egyetemi végzettség mellett — van ambíció is, annak érdemes a munkájához zöld utat biztosítani. Támogatásuk erkölcsi kötelessége mindenkinek. Annak az összegnek, amit a társadalom a taníttatásukra fordított, kamatoznia kell.

Azt sem szabad elfelejteni, hop' a technikai fejlesztésnek előbb-utóbb mégiscsak ők lesznek a szellemi irányítói. Az bizonyos, hogy megvan rá a félkészültségük. Még az emberekkel való foglalkozásra, törődésre kellene őket példamutatással és önzetlen jóakarattal megtanítani. Hadd értsenek ahhoz is.

Pásztor Béla

Műszálgyártás — közösen

ben országaink már megkezdték e probléma megoldását. A KGST vegyipari állandó bizottsága nágy munkát végzett az együttműködés ésszerű megszervezése érdekében, közte azért is, hogy létrejöjjön az Interhimvolokno.

A szakemberek kidolgozták a múszálgyártás 1990-ig szóló fejlesztési programjait. Meghatározták a fontosabb anyagfajtákból az igényt, megvizsgálták a termelés szakosítását és a kölcsönös szállításokat az 1975 utáni időszakra. Ezek alapján már kidolgozták, a tervezeteket a sokoldalú szakosodásra; Gondoskodtak a jobb nyersanyag-ellátásról is. A szükséges alapanyagokat nemzetközi szakosodás és kooperáció alapján gyártják a jövőben.

J

elentős a fejlődés az ezzel kapcsolatos tudományos kutatásban és gyártásfejlesztésben. Ebben a vonatkozásban a legszorosabb kapcsolat a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia között jött létre. Egyes országok kétoldalúan is kooperálnak a műszálgyár- tásban. Magyarország és Lengyelország például külön megállapodást kötött 1971—75-re a termelés szakosítására és a kölcsönös szállításokra. Ez az együttműködés a következő ötéves tervidőszakban is fejlődik, a magyár és a lengyel tervezési szervezetek már megállapodtak ebben, amikor koordinálták az 1978—80-ra szóló népgazdaságfejlesztési terveiket.

Amint látjuk, munkában nem volt hiány, de mit titkoljuk, megfelelő koordináció hiányában egészében véve nem sikerült megoldani a múszálgyártás gyors fellendítésének bcuiyolult problémáját. Korábban nem volt olyan egységes szervezet, amely elemezte volna a helyzete^ kiszámította volna a hatékonyságot ég rámutatott volna a munkamegosztás optimális variánsaira, és mindezt a gyakorlatban is megvalósította volna. Ezért kellett létrehozni az Interhimvolokno gazdasági egyesülést, amely a továbbiakban teljesen átfogja a tagországok műszál gyártásának egész problémakörét.

E

z az új egyesülés nfemesak a termelést fogja össze, hanem a kutatást, a tervezést is koordinálja, biztosítja a nyersanyagellátást, a termeléshez szükséges berendezéseket, Miután ez gazdasági egyesülés, vállalatokat hozhat létre és létre is hoz, s ennélfogva közvetlenül előmozdítja majd e fontos termékek gyártásának gyors növelését. (KS)

Á Sarkad! Cukorgyár

szeptember 3-i ii/értiindulástól szeptember 30-ig 50%-OS ÄRKEDVEZMENN YEL ADJA

a nyers szeletet

KÖZÖS ÉS EGYÉNI GAZDASAGOK RÉSZÉRE EGYARÁNT.

14%-os szelet q-ként 5 30 Ft-ért,

15%-os szelet q-ként 5.70 Ft-ért

vásárolható vagonba, illetve járműbe rakva.

Vasúti feladás esetén kocsimegrendelésről, kocsikiállításról a cukorgyár gondoskodik díjtalanul.

A megrendelésben megadandó a napi mennyiség, kocsidarab- szám és a fogadóállomás neve,

Közúti kiadás járműbe rakva éjjel és nappal biztosítót,t.

A megrendelések a 8ARKADI CUKORGYÁR termeltetési osztályára küldendők.

TELEFONON ÉRDEKLŐDNI LEHET: SARKAD 101 111-es mellék.

ÜGYINTÉZŐ: KALLAINÉ.

a KGST ez év június 28-i ülésszakán Bulgária, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia miniszterelnök-helyettesei megállapodást írtak alá arról, hogy „Interhimvolokno” néven új nemzetközi gazdasági egyesülést hoznak létre. Az egyesülés célja, hogy előmozdítsa a múszálgyártás mielőbbi és hatékony fejlesztését a szocialista gazdasági közösség országaiban.

Megjegyzendő; a múszálgyártás Intenzív fejlesztése iránti érdeklődés nem korlátozódik a KGST kereteire, úgyszólván a világ valamennyi ipari országában tapasztalható. 1961 és 1970 között a világ vegyileg előállított műszál gyártása két és félszeresére növekedett, ezen belül a szintetikus szálé — 6,8-sze- resére. Tartóssága és sok más értékes tulajdonsága következtében a vegyi úton előállított műszál szinte pótolhatatlan anyag az iparban. A gumiabroncsot, az ipari szövetet és még sok egyéb műszaki cikket az utóbbi időben kizárólag műszál alapanyag felhasználósával készítik.. A műszálak felhasználásával növelhető a textiltermékek választéka, olcsóbbakká tehetők a ruházati cikkek, a bútor- és lakástextíliák. Nem kevésbé fontos az is, hogy felhasználásuk révén nagy meny- nyiségű természetes textíliát lehet megtakarítani.

M

indezt figyelembe véve a KGST-országokban gyors ütemben fejlesztik a műszálgyártást. A termelés 1960- hoz viszonyítva 1970-ben 2,3szeresére, ezen belül a szintetikus fonalé — 11-szeresére növekedett. 1975-ben a KGST-or- szágok jóval több szálat gyártanak, mint az ötéves tervidőszak első évében: vegyi fonalból majdnem 1,7-szer, szintetikus fonalból pedig 2,5-ször többet Énnek ellenére a KGST-orszógok produktumának részaránya e termékek előállításában világ- viszonylatban még alacsony, 1975-ben előreláthatóan mintegy 15 százalékot fog kitenni. Következésképpen a KGST-orszá- gok még hiányt szenvednek különösen a szintetikus származású vegyi fonalakból. Viszonylag kicsi a termelés volumene, nem elég nagy a választék, bár mindkettő állandóan bővül és modernizálódik. Mivel ez a probléma elég élesen vetődik fel a szocialista közösség minden országa számára, ennélfogva közösen kell megoldani.

Ha már itt tartunk, azt is mondjuk ki, hogy a jövő idő nem egészen helyes, amennyi-