Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-30 / 202. szám

illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Mi­nisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztat­ta a kormányt a Bolgár Népköztársaságban au­gusztus 21—23 között tett hivatalos baráti láto­gatásáról. A miniszterelnökök megvitatták a két­oldalú kapcsolatok, mindenekelőtt a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés továbbfej­lesztésének feladatait, valamint az időszerű nem­zetközi kérdéseket. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország sokoldalú kapcsolatai a komplex program és a KGST XXVIII. ülésszaka határozatainak szellemében, eredményesen fej­lődnék. Kedvezőnek értékelték az 1976—80. évi népgazdasági tervek kbordinálásának munkálata­it. A megbeszélések a teljes egyetértés és nézet- azonosság szellemében folytak le. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és ha­tározatot hozott a szükséges intézkedések megté­telére. Az építésügyi és városfejlesztési, valamint az igazságügyminiszter előterjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta az emberi környezet védelmé­ről szóló törvényjavaslatot, és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács az emberi környezet védel­mével, megóvásával és tervszerű alakításával kapcsolatos tevékenység összehangolása, ellenőr­zése és hatékonyságának fejlesztése érdekében országos környezetvédelmi tanácsot létesített. A kormány felkérte a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a KISZ Központi Bizottságát, hogy a tanács munkájában vegyenek részt. A Minisztertanács megtárgyalta az autóbusz­közlekedés helyzetéről és fejlesztésének kérdé­seiről szóló előterjesztést. Az autóbuszok napon­ta 5—6 millió utast szállítanak és á kocsik ma már az ország településeinek 98 százalékát be­kapcsolják a közlekedési hálózatba. A személy­szállítási igények kielégítése érdekében szüksé­ges azonban az elöregedett autóbuszállomány új típusokkal történő fokozottabb felváltása. A kor­mány úgy határozott, hogy erre az ötödik ötéves terv időszakában kerül sor. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt Hiányosságok, szabálytalanságok ci kisiparosok kereskedelmi tevékenységében Ä minőségvizsgáló Mézetek, a NlOSZ és a tanácsok be­vonásával hét megyében 237 kis­iparos kereskedelmi tevékenysé­gét, elsősorban az állami előírá­sok érvényesülését, ellenőrizték, A kisiparosok többsége a ke­reskedelmi előírások szerint dolgozik. Az ellenőrzött kisipa­rosok 27 százalékánál azonban különböző szabálytalanságokat tapasztaltak, s ezért felelősségre vonják őket A szabálytalansá­gok főként jogi tájékozatlanság­ra, felületességre, esetenként azonban anyagi előnyszerzésre vezethetők vissza. Az ellenőrzé­sek elmarasztalták az illetékes hatóságokat is az ipar igazol­ványok: tervszerűtlen kiadása miatt, mert engedélyezték a kis­iparosok kereskedelmi tevékeny­ségét egyébként jól ellátott ke­reskedelmi központokban is. Néhány kisiparos megtévesz­tette a vásárlókat külföldi cím­kék, megnevezések használatá­val. Csongrád és Győr megyé­ben fordult elő, hogy a kisipa­rosok szabályellenesen, saját ter­mékeiken kívül más, készen vá­sárolt cikkeket is árusítottak. A kisiparosok általában nem al­kalmaznak gyártmány- vagy mi­nőségjelzést, elvétve adnak az áruhoz használati, kezelési út­mutatót, s üzleteikben nem tar­tanak írásos tájékoztatót a vá­sárlók reklamációs jogairól. Csongrád, Pest, Szolnok és Zala megyében visszatérő probléma, hogy a forgalomba hozott termé­keket nem láttak el ár jelző vei. Több helyen tapasztaltak törek­véseket — a megengedettnél magasabb alapanyagárak, irre­álisan kalkulált anyagmennyiség és munkaidő stb. felszámításai­val — tisztességtelen haszon el­érésére. A próbavásárlásokon nem találtak különösebb vissza­élést, az áralkalmazás ellenőr- , zését azonban a bizonylatok hi­ánya akadályozta. Komoly hi­ányosság, hogy a kisiparosok többsége, jóllehet a jogszabály kötelezően előírja, nem ad szám­lát. Az árvetési, a kalkulációs kö­telezettség elmulasztása, a nem megfelelő kalkuláció miatt al­kalmazták az összes felelősség­re vonások 80 százalékát. (MTI) nemzetközi biinteiöisgi kongresszus lesz Budapesten szeptember 9. és 15. között — jelentette be csütörtökön délelőtt tartott saj­tótájékoztatóján dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság el­nöke, aki egyben a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság magyar nemzeti csoportjának elnöki tisztét is betölti. Fontos témák kerülnek napirendre. Magyar főreferátum hangzik el a bünte­tőjog eszközeinek és módszere­inek fejlődéséről. Külön szekci­óban foglalkoznak majd a kábí­tószerekkel való visszaélés és en­nek megelőzése témájával. Szó lesz — nemzetközi tapasztalatok alapján — a bűncselekmények sértettjeinek kártalanításáról. Ugyancsak önálló szekció-téma: a légikalózkodás. A kongresszus­sal egyidőben — amint dr. Sza­kács Ödön elmondta — közgyű­lést is tart a Nemzetközi Bünte­tőjogi Társaság, amely ebben az esztendőben ünnepli' megalaku­lásának 50. évfordulóját. (MTI) Eredmények — gondok a Körősladányi flFÉSZ-nél Havonta csaknem 7080 előlizető az étteremben — Van elegendő zöldség és bis — Kevés a hűtőkapacitás — Hiánycikk a horganyzott cső és a radiátor Laci bácsi Körösladány nagyközség 6600 lakójának áruval való ellátását teljes egészében a helyi ÁFÉSZ bonyolítja le, amelynek 2300 tagja van. A szövetkezet veze­tői és a 126 eladó, felszolgáló arra törekszik, hogy a lakosság igényeit a körülményekhez ké­pest kulturáltan elégítse ki. A községben 17 kiskereskedelmi és 10 vendéglátóipari egység, 3 fel­vásárlótelep, egy TŰZ ÉP és üzemanyagtöltő állomás áll a lakosság szolgálatában. Éves ' tervük teljesítésére — amely 80 millió forint — a lehetőségek adottak. Rugalmas üzletpolitikával immár harma­dik éve, hogy megrendezik a körösi napokat. A jól sikerült vásár az idén félmillió forint bevételt jelentett a szövetkezet­nek. Az igények és a forgalom ál­landó növekedését jelzi, hogy fél év alatt élelmiszerből 9 mil­lió 126 ezer, ruházati termékek­ből 4 millió 110 ezer, vegyes iparcikkből pedig 13 millió 163 ezer forintot forgalmaztak. Ös­szességében ezekből a cikkekből a tavalyi év első fél évéhez ké­B Dél< magyarországi [MSÍM] Nyersanyag­hasznosító Vállalat értesíti t. Ügyfeleit, hogy a gyulai, mezőkovács­házi, sarkadi, medgyesegyházi MÉH-telep leltározás miatt zárva lesz az alábbiak szerint: A begyűjtés 1974. VIII. 26-tól, az értékesítés 1974. IX. 1-től 5-ig szünetel. Legközelebbi telepünk: Békéscsaba, Kétegyházi út Orosháza, Huba u. 31, ahol készséggel állunk t. Ügyfeleink rendelkezésére. x pest 1,4 százalékkal emelkedett a vásárlás. A vendéglátóipar] egységek forgalma 6 hónap alatt elérte a 6 millió 846 ezer forintot, eb­ből az ételtogyasztás 1 millió 455 ezer forint volt, az, előző év hasonló időszakához képest 56,1 százalékkal' magasabb. Ez le­mérhető az étterem látogatott­ságán. Júliusban például 6682 adag előfizetéses ebédet, vacso­rát adtak el, és sok az átutazó, alkalmi vendég is. A konyha korszerűtlensége azonban na­gyon nehezíti munkájukat. A zöldség-, gyümölcsellátást egyrészt a MÉK-től, másrészt saját felvásárlásból biztosítják a lakosságnak. Húst hét elején és közepén kapnak a húsipari vállalattól. A hűtőkapacitásuk azonban nem elegendő, ezért hét végére már nem tudtak megfelelő mennyi­séget tárolni. Ezt a gondot úgy oldották meg, hogy szerződést kötöttek a szomszédos Körös- tarcsai ÁFÉSZ szakcsoportjával, ahonnan minden szombaton elegendő mennyiségű friss ser­téshúst kapnak. Tüzelőből és építőanyagból a TÜZÉP fél év alatt 6 millió fo­rint forgalmat bonyolított le. Az 1 millió 300 ezer forintért fel­épített üzemanyag'kút havi for­galma pedig eléri az 500 ezer forintot Nagy gondot fordítanák a la­kossági szolgáltatások kiszélesí­tésére. Így a nagyobb háztartá­si készülékeket, tévét díjtalanul házhoz szállítják, üzembe he­lyezik, felszerelik az antennát. A községben gomba módra nőnek az új családi házak, aho­va szeretnék bevezetni a vizet, felszerelni a központi fűtést, be­rendezni a fürdőszobát. Gondot jelent viszont a horganyzott cső, a radiátor és egyéb szerel­vények beszerzése. 8, S. Háromszor küldték nyugdíjba. | s mindig visszajött az üzembe. Hatvanhét éves. Nem látszik raj- i ta. Most is ugyanolyan aktív dol­gozó, mint nyolc évvel ezelőtt* A kezéről azt mondta Márton i Pál igazgató, hogy aranyat ér. A könyvelésen kiszámolták. ! anyagilag jobban járna, ha nem ! dolgozna, magasabb nyugdíjat j kapna, mint amennyit keres. De nem tud odahaza maradni. Ami­kor évekkel ezelőtt betöltötte a hatvan évet, azzal búcsúztatták, hogy sokat pihenjen, hiszen ren­geteget dolgozott az életben. A j szakmában 1920-tól jegyzik a ne- j vét. Lakatos. De ő nem egysze- j rűen csak kalapácssal, fúróval j és vasvágó fűrésszel dolgozik, j mint nagyon sok társa, hanem a gondolkodó, az alkotó ember ere- í jével. — A közelmúltban 150 ezer fo- j rint újítási díjat kapott kézhez — mondja kísérőnk, Varga Já- j nos, a békéscsabai hűtőház újítá­si előadója. — Ni csak, mennyi pénz! — jegyezték meg többen sopánkodva. Volt, aki megkoc­káztatta! vajon megérdemli? Laci bácsi megérdemli. A dere- lyegyártó gépsorért kapta a szép összeget, A feldolgozőesarhok déli vé­gébe tartunk, ahol a zöldbabot osztályozzák, készítik elő gyors­fagyasztásra. Keressük Laci bá­csit, de nem találjuk. Körbejár­juk a hűtőházat kétszer^három- szór, végre összetalálkozunk. Kék színű munkaruhát visel. Olajfoltos. A kabátja ujja rövid, a karját barnára pirította a nap, a keze feje olajos1, a tenyere kér­ges. Kemény munkáskéz. — Lépjünk közelebb — Indít­ványozza —, nézzük meg, mát csinál a zöldbabvonal. Ez a leg­újabb műszaki megoldás rend­kívüli módon nyugtalanít. Vala­mit csináltam, úgy érzem sikerül, de még nem működik tökélete­sen. Az új műszaki megoldásnak az a lényege, hogy 1975-től a své­dek csak abban az esetben veszik át a babot, ha feldolgozás előtt megmossák, s ha a munkafolya­matban nem szennyeződik. Je­lenleg emelővillás targoncával juttatják a konténert a magasba, ott az osztályozógép előtt kibont­ják belőle a babot, majd lapáttal a gépbe dobálják. Minden gép előtt egy-egy ember reggeltől es­tig bizony elfárad a lapátolás- baji. A műszak második részé­ben már alig érzi a karját, rá­adásul meg is tapossa a babot. Ezeket a felesleges munkafolya­matokat szünteti meg az a gép, melyet Laci bácsi konstruált. A zöldbabot levegő segítségével kí­gyózó csöveken juttatják az osz- tályozókba. Ezeket egy karmester irányítja majd ülő helyzetből. Nyomogatja a gombokat asze­rint,- hogy mikor melyik gépbe szükséges adagolni; A zöldbabfeldolgoző gépsor műszaki továbbfejlesztése jó ke­zekben, jó úton halad. Bár akad- v nak emberek, akik az öreget megmosolyogják. — Csak mosolyogjanak, én visszanevetek rájuk, ilyen az élet, így kell elfogadni az embe­reket, s közben üzembe helyez­zük az újításból származó gé­pet. Körülállják a hitetlenkedők és aztán azt mondják, ezt nem is az öreg csinálta. Hát pedig én csináltam. Engem azért tartanak itt, mert ilyesmire van szüksé­ge a gyárnak. — S hogy jön ki a műszaki­akkal? — Kicsit nehezen, de ez csak kezdetben volt így. Mióta az igazgató vett pártfogásba, nem ellenkeznek velem. A múltkor egy fiatal suhant- lemondott mindennek. Marton elvtáirs teflfce tisztába az ügyet. Én maradtam, ő ment. — Ha majd egyszer elmegy nyugdíjba, lesz-e utóda, lesz-e a békéscsabai hűtőháznak egy újabb Kollár Lászlója? — Ezt nem tudom, rajtam nem múlik. Szívesen megoszta­nám élettapasztalatomat azokkal, akik érdeklődnek. Valamit tu­dok az anyagról, az életről, a szakmáiul és ezt nem szeretném a sírba vinni. ■— Nem aknázzuk ki eléggé Lacj bácsi tudását — mondja az igazgató. — Sajnos beosztásom súlyát kellett latba vetni azért, hogy ez az ember tovább dolgoz­hasson. Nem tudom, felfigyel­tek-e rá a többiek: mennyire sze­reti a szakmáját, mennyire lé­legzik együtt a kapott munká­val. feladattal, mennyire izgat­ja a fantáziáját egy-egy gépsor megalkotása. — Ma hány órát dolgozik? — Reggeltől estig. Amikor a délutáni műszak lejár, megszó­lal a csengő, csak sóhajtok egyetr de kár, hogy haza kell menni, most jön a megoldás és a por­tás csenget. Hazamegyek, de nem tudok lepihenni. Izgat, fog­lalkoztat a benti gond, s az, hogyan kezdem majd reggel új­ra a napot. És az öreg nyugdíjas a dél­előtti műszak csengetésekor már bent van, tesz-vesz, tervez, dolgozik, minden nap egy lépés­sel előbbre viszi a feldolgozó gépsorokat. Ma már nem mo­solyogják meg úgy, mint évek­kel ezelőtt, nem mondják róla: ,,az öreg már megint kitalált va­lamit. ’ Jó ő a háznál, mert min_ dig kéznél van egy-egy jó mű­szaki megoldással. Végtére is mikor megy nyugdíjba? — kér­deztük búcsúzóul: — Majd amikor az igazgatóm — és máris lépked a zöldbab­feldolgoző gépsor irányába, mert a levegőáramlással I problémája van. Szeretné megszelídíteni, munkára fogni az orkánt. Dupsi Károly 3 NÉPÚJSÁG* 1974, AUGUSZTUS M

Next

/
Thumbnails
Contents