Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-30 / 202. szám

•■lllllllllllHBIimillllllllUIIIIBIIIIIIIIIMmmiBlillUIIIIIIIIIIIIMMIIIIIlilllMlllllllimHIIHMMIfUIUMIIUIIIIIIIIUIIBS fi a tűzvédelem társadalmi ügy A belügyminiszter Végrehaj­tási Rendelet* jelent meg a tűz elleni védekezésről ég a tűzol­tóságról. Akiket közelebbről érint a té­ma, tudják, hogy régóta aktu­ális volt ujjáaiaKÍtani, bővíte­ni, tovább rendszerezni a tíz esztendővel ezelőtti rendelke­zéseket, előírásokat, hiszen az­óta — mint mindenütt — sok minden változott. fejlődött, alakult. A tűz elleni védeke­zés túlnőtt a hivatalos fórumok keretein és társadalmi üggyé, problémává vált. De hiszen — vethetné köz­be valaki — a tűzvédelem, a tüztől való félelem, az ősi el­lenség és barát veszélye, pusz­títása szinte örök. S az ellene való védekezés —- hinné az em­ber — szinte természetes és magától értetődő. Szomorú példák bizonyítják az ellenkezőjét. Dobogó, pusztító lángok nyomát kutatva kerül napvilágra a felelőtlenség, az elővigyázatlanság, a nemtörő­dömség. Veszendőbe menő százezrek s olykor sajnos em­beréletek is figyelmeztettek ar­ra. hogy napirenden kell tar­tani a tűzvédelmi előírások be­tartását. a tűzmegelőzés ügyét. A most megjelent belügymi­niszteri rendelet legfőbb célja, hogy felhívja a figyelmet az össztársadalmi felelősségre. A felsorolt előírások, szabályok, mellékletek sokasága foglalko­zik azzal, hogyan kell és lehet megelőzni a bajt a termelésben, a mezőgazdaságban, az erdők­ben, lakóházakban — minde­nütt. ahol érték van. A rendeletet olvasva az em­ber úgy érzi. ezek a dolgok olyan fontosak, annyira saját érdekünket szolgálják, hogy szinte felesleges hangsúlyozni őket s még inkább rendeletek­kel kötelezni azok betartására. Hány és hány figyelmeztető bizonyítékát találjuk annak, hogy lebecsüljük a megelőzés, a felkészülés, a tűzvédelemmel j kapcsolatos képzés jelentőségét;! tűzvédelmi előírásoknak meg j nem felelő épületek, raktárak egész sora; eldobott gyufaszá­lak, parázsló fahasábok az er­dőkben; lángra lobbanó benzin-, kannák. Miért ne volna ez elsőrendű feladat a gépkocsivezető száma-, j ra. a személyautók kézi tűzol-1 tó készülékkel való ellátása? Hi­szen saját kocsijáról, vagyoná­ról van szó — a másoké mel­lett. Példák sokasága bizo­nyítja — közöttük tragédiák bekövetkezése is —, hogy en­nek a nem új szabálynak be­tartását is elmulasztják. A rendelet részletesen, alapo­san foglalkozik azzal a testü­lettel, amelynek hivatása a tűz elleni harc. És teret szentel azoknak is. akik önként vállal­ják — napi munkájuk mellett — ezt az áldozatos feladatot. Szó van természetesen admi­nisztratív intézkedésekről, szer­vezeti változásokról — 1971 óta a tűzoltóság a megyei, kerületi, járási tanácsok felügyelete alá tartozik — a tűzvédelemmel foglalkozók szakképzettségé­nek biztosításáról. A rendelet lényege egyetlen mondatban határozható meg: a tűz elleni védekezés — össz­társadalmi ügy. Ez az, ami meghatározza az elkövetkező feladatokat, tenni­valókat — a paragrafusokban foglaltak megvalósítását is (B I.) m Uj bélyegek A posta szeptemberben több új bélyeg kiadásával örvendez­teti meg a filatelistákat. Szeptember 4-én Czóbel Béla 91. születésnapja alkalmából 1 forintos emlékbélyeg kerül for­galomba. Szeptember 5-én kezdik áru­sítani a magyar—szovjet mű­szaki tudományos együttműkö­dés 25. évfordulójáról megem­lékező 1 és 3 forintos bélyeg­ből álló általános forgalmi bé­lyegsorozatot. Az 1 forintos ibolya- és azúrkék színű bélyeg az Interszputnyik űrtávközlési földi állomás antennáját ábrá­zolja, a 3 forintos türkizkék és ibolyavörös színű bélyegen pedig a Béke távvezeték, a Ba­rátság kőolajvezeték százha­lombattai állomása és a vison- tai Gagarin Hőerőmű egy-esgy részlete látható. Bélyeggel emlékezik meg a posta Pablo Nerudáról is. csak érthetetlenül rám nézett, látszott rajta, hogy ezt bizony tanulnia kell még. Csupacsont felemelte a fejét, amikor mindent összeszámolt. — Érdemes volt, Dróthajú? — pöccintette meg az állam a ce­ruza hegyezetlen végével. Érez­tem, hogy ezt valamennyiünk­nek célozta, akiknek pénteken este savanyú volt az ábrázatuk, amikor a vasárnap éjszakai mű­szakról esett szó. Valamennyien láttuk a végső összeget, mégis Ilonka néni nagy büszkén egyenesedett fel, és olyan hévvel ejtette a szava­kat, mintha valamilyen rendkí­vüli hírt közölne velünk: „Lát­játok, gyerekek!” Engem na­gyon megleptek a szavak, mert eddig mindig szaktársaknak szó­lított bennünket. Olykor puk- kadoztunk is, mert Csupacsont következetesen kollégának szólí­totta Ilonka nénit is. Bandi bácsinak mosolyra hú­zódott az ajka, hiszen Ilonka néni négy évvel fiatalabb nála, még a harminckettőt sem töl­tötte be. Aztán valamennyien hangosan nevettünk. Amikor rájött Ilonka néni, hogy miért tört ki belőlünk a nevetés, le­kapta fejéről a kendőt, mellyel hosszú fekete haja volt lekötve, és azzal csapott felénk. — Szemtelen kölykök! Most már heherésztek, mert van 1500 forintunk a házi bankban, Bez­zeg péntek este olyan volt a képetek, mintha ecetet ittatok volna. — s meglegyintette az arcomat a kendővel. Nemsokára ezután szabad­ságra mentünk valamennyien, PP Ősök, isißstak, CSEREI PÁL: „Nedves, agyagos Körös part. Sáros kéz agyagból henger ala­kú szobrot formál. A szuperkö­zeli felvételekből erő sugárzik. A jelenet helyszín nélküli és időtlen, a kéz, amely birkózik az agyaggal és formálja, a te­remtést idézi.” Ezekkel a mondatokkal kez­dődik a forgatókönyve annak az ismeretterjesztő színes filmnek, amelyet a televízió stábja ké­szít, és amelynek egy jelentős részét a vésztői Mágori-halom ásatásánál forgatják. Rendező­je Schuller Imre, szerkesztője Oskó Judit, riportere Rapcsányi László. A kamera és a riporter és egyúttal természetesen a né­zők kalauza dr. Trogmayer Ottó, a Csongrád megyei múze­umok igazgatója. Miről is szól ez a film, amely év végén kerül majd a nézők elé? Nem kevesebb feladattal birkózik meg, mint azzal, hogy bemutassa a régészek múltat feltáró munkáját és a hazánk­ban található kőkorszak lelete­it, amelyek már nagy sikert arattak külföldi bemutatóter­mekben, s hazánkban is nem­régen mutattak be a nyíregyhá­zi Józsa Múzeumban. Hét ágra tűz a nap — ki is használják ezt, a tv-sek számára optimális időjárást —, és egy­más után telnek meg a színes celluloid filmszalagok, S hogy miért éppen Vésztőt választot­ták a forgatás színhelyéül? Er­re Hegedűs Katalin, a szentesi múzeum igazgatója, az ásatás vezetője válaszol. — A régész szempontjából rendkívül nagy jelentőségű hely a Mágori ikerhalom. 1972-ben T. Juhász Irén régész hívta fel a figyelmet az itt talált őskori rétegekre. Felcsigázta az érdek- _ lődésemet és megkértem, hogy. Évezr%lek titkai kerülnek a napfényre az ásók nyomán mazó csontok. Ilyenről Európá­ból eddig mindössze kettőről tudtunk. Egyet Drezda környé­kén, egyet pedig Ausztriában találtak. Ennek a korszaknak az emberei .vastag vörös festékkel kenték be a halottat azokon a bal lába. A ház még csak rész­ben van feltárva. Bízunk ab­ban, hogy további értékes tár­gyak is előkerülnek, így a szo­bor többi része is. Gondolom, ezeknek az Euró­pában is egyedülálló kőkorszaki leleteknek köszönhető, hogy a televízió stábja a vésztői ása­tásokat választotta a film egyik színhelyéül. Természetesen az egész halom feltárása még éve­ket vesz igénybe, de reméljük, hogy az itt felszínre kerülő év­ezredes emlékek nemcsak ha­zánk, hanem az egyetemes em­beriség kultúr- és gazdaságtör­ténetét gazdagítják. Béla Ottó » ezeket a rétegeket én „vallat­hassam” ki. Sok érdekes tárgyat sikerült felszínre hozni már az első ha­lomból is, de még többet ígért — az előzetes kutatóárkok val­lomásai alapján — a vele szem­közt levő ikerhalom. Nem is csalódtunk. A tavaly megkez­dett ásatások ritka régészeti szenzációkkal szolgáltak. A ha­lom rétegei mintegy hatezer év történéseiről beszélnek. Minden rétegből előkerült néhány rit­kaság számba menő lelet. Cson­tok, kerámia-töredékek, hasz­nálati tárgyak. Az úgynevezett új kőkorszaki rétegben például 11 koporsós temetkezésből szár­részeken, ahol — valószínűk* halotti lepelben voltak — sza­badon maradt a testrész, az alsó lábszár, a két kar és a fej. Ez vallási szertartásra vezethető vissza. A vöröst az élet színé­nek tartották, s ezért használ­ták kedves halottaikon. Az új kőkorszaki rétegben ép pen az elmúlt napokban újabb meglepetés ért. Feltételezésünk szerint éppen egy szoba köze­pén ástunk le. ahonnan egy ál­dozati együttes került napvilág­ra. Fav oltár, esv táUrq és an­nak fedője, négy kőbálta, égett állatcsontok — valószínűleg az áldozati állatok csontjai — és egy istenszobor karja, feje és Áldozati együttes az új kókorszakból Az Orosházi Üveggyár felvételre Keres: vizsgával rendelkező kazánfűtőket, elektroműszerészeket, villanyszerelőket, férfi és női segédmunkásokat (18 éven felüli! Bérezés megegyezés szerint- Jelentkezni lehet a gyár felvételi irodájában. Csupacsont Pisti észrevette rajtunk, hogy a vasárnap éjsza­kai műszak nem tetszik nekünk. Nem szólt ugyan erről semmit, de ismerve őt, abból megtud­tam, amikor gyorsan végigné­zett bennünket és már mondta is: „Ehhez tartjuk magunkat. És most már mehetünk haza”. Közben el is indult, majd hir­telen visszaszólt: „Holnap ké­rek engedélyt, hogy vasárnap este tíz órára bejöhessünk”. Pali. a vörös hajú Kisgömböc rám rneresztette a szemét, mint­ha mondta volna: „Lőttek a vasárnap esti tervnek”. Pedig egész héten fűzte Pirikét, hogy együtt menjenek vasárnap este a moziba. Piriké nem akart kö­télnek állni és olyanokat mon­dott Kisgömböcnek, hogy csak nem mutatkozik ilyen rókafejű- vel. Amikor Kisgömböc már ki­fogyott a szóból, csúfolódni kez­dett, még ugrálni akar a’gilisz­ta. Piriké ugyan vékony, töré­keny lány, mégis annyit eszik, mint a kiscica, mert fél, hogy elhízik. Kisgömböc mesélte artáp ne­kem, hogy Piriké végül beadta giliszta derekát, együtt mennek vasárnap a moziba. Szélesre nyílt a szája, hogy mégiscsak mutatkozik vele Piriké. A lány most kárörvendve né­zett Kisgömböc arcába és fügét- mutatott annak, aztán az asz- szonyok közé bújt, s azokkal ment ki az üzemből. A szabad szombaton vala­mennyién pontosan ott voltunk az üzemben. Vasárnap este ha­marabb mentünk be, s együtt néztük a tévét. Kisgömböc a klubban Piriké mellé ült a mű­bőr díványon. Mégsem fűzte hiába egész héten a lányt. Jól ment a munka a szabad szombaton, meg vasárnap éj­szaka is. A Tomi automatból 80 ezer darabot nyomtunk. Majd siettünk, hogy a következő munkát is beigazítsuk. Hajnali négyre sikerült. Ezután Csupacsont kezdte összeszámolni, hogy mennyi tő­két vertünk össze Valameny- nyien körülálltuk és figyeltük, nehogy valamit eltévesszen. Pi­riké, aki nyolc hónapja' érett­ségizett nyomdaipari szakon, kicsit mosolyogva kezdte fi­gyelni a számokat, mint aki nemrégen' még matematikai képleteket vezetett le. Egyszer / Oróthajú naplójából

Next

/
Thumbnails
Contents