Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-29 / 201. szám
Töretlen akarat Amikor a negyedszázados évfordulót ünnepelték az orosházi Petőfi Tsz-ben, az első sorokba ültették a közösség alapító tagjait. A hajdani délceg fiatalemberek ma már a nagyapák örömteli éveit élik. Az idős kor ellenére valamennyien fiatalosan ültek a széken, hallgatták életük negyedszázados történetét, beszámolót a szövetkezet sorsáról, az elet alakulásáról, gyarapodásáról. őket köszöntötte a szövetkezet elnöke, a minisztériumi államtitkár. a tsz-ifjúság képviselője, s mindenki, aki erre az alkalomra a szentetornyai Petőfi Művelődési Házba érkezett. Huszonöt évvel ezelőtt bátor embernek számított az, aki társaival egy egészen ismeretlen útnak, a szövetkezeti gazdálkodásnak vágott neki. Orosházán és máshol; Mezőkovácsházán, Battonyán, Füzesgyarmaton, Tótkomlósom. Csabacsűdön mindenütt zászlót bontott a közösség erejébe vetett hit, az együttes erő, a szocialista haza építése. Nem volt könnyű az alapítóknak, htozen dolgos két kezükön kívül alig volt valamijük. És mi van ma ezekben a gazdaságokban? Bárki megnézheti, elkészítheti a számadást, összevetheti a 25 évvel ezelőtti paraszti helyzetet a maival, levonhat belőle olyan következtetést, mint amilyet Orosházán hallottunk: „Érdemes volt végigküzdeni.” Valójában érdemes volt végigharcolni ezt a 25 esztendőt! Érdemes volt vállalni az úttörő szerepét sok-sok veszélyen át! Érdemes volt megalkuvás nélkül végigcsatázni a legszebb férfikort. Az alapítók életük legszebb éveit adták a mozgalomnak! Ha visszagondolunk arra, hogy nagyon sok esztendőben alig volt meg a kenyérnekvalo, a városok ellátása sem volt olyan színvonalon. mint manapság, akkor csak egyértelmű igennel válaszolhatunk. Érdemes volt! Érdemes volt küzdeni azért a soksok szociálpolitikai intézkedésért, amely lényegében a munkás—paraszt szövetség kibontakozásából, gyakorlati megvalósulásából fakadt és táplálkozik ma is Erre épül jelenünk, erre épül jövőnk. Az az elszántság, amely 25 évvel ezelőtt fűtötte az embert, mára olyan nagyüzemeket hozott létre, melyekre Európa figyel. A megye és az ország korszerű mezőgazdasághoz jutott. Ez alakult ki, s az ország messze megelőzte Nyugat-Európát. Ma már igen sok fiatal dolgozik a szövetkezetekben. Ok valamennyien tisztelettel és a megbecsülés hangján szóltak az eddigi ünnepi közgyűléseken az alapítókról. Kifejezte ezt valamennyi helyen az a vastaps, amellyel á szövetkezet veteránjait köszöntötték a kitüntetés átvételekor. Ekkor felvillant az elmúlt 25 esztendő egy-egy darabkája, amely már nemcsak az alapítók tulajdona, hanem az ünnepi beszédek nyomán közkinccsé vált, a szövetkezeté lett, a mai közösségé Nagyra értékelték és értékelik mindenhol azt a töretlen akaratot, amely megacélozta az alapítók erejét, jövőbe vetett hitét, elvhűségét. Az akkori nehéz évek után ma viszonylag már könnyebb a sora a szövetkezeti gazdáknak. Ezt a könnyebb sorsot azok munkája alapozta meg, akiknek elvhűségükön, kommunista tudatukon, szorgalmukon kívül semmijük sem volt. Talán ezért láthattak távolabb az új mezsgyekaróknál, szántották egybe a határt, mert a közös összefogásban már akkor is.jövőt hordozó erőt sejtettek. S ma, amikor ezt a töretlen akaratot ünnepük a közösségek, nem árt újból és újból felvillantani a negyedszázados történelem lapjait, hogy még egységesebb legyen a közös dolgainkban a ma szövetkezete. Dupsi Karoly Társadalmi másfél milliárd Az elmúlt évtizedben orszá-1 gosan átlag évi 18 százalékkal emelkedett az egy lakosra jutó I társadalmi munka értéke, a legújabb statisztikák szerint 1973-ban a társadalmi részvétel összes értéke elérte a körülbelül másfél milliárd forintot. Budapesten az egy-egy lakosra számított társadalmi munka - forint értékben munka értéke évek óta körülbelül 20 forint, a megyék átlaga 62 344 forint között mozog. A lakosság aktivitása ugyanis a községekben lényegesen nagyobb, mint a városokban. Különösen a nagyközségekben támogatják példamutatóan a településfejlesztési feladatok végrehajtását. (MTI) Négy év alatt megkétszereződött a sertésfelvásárlás Közzétették az 1975. évi vágósertés-értékesítési szerződések feltételeit A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium engedélyezte a jövő évre szóló vágósertés-értékesítési szerződéskötések megkezdését — ezzel kapcsolatban az Állatforgalmi és Húsipari Trö6zt illetékesei tájékoztatták az MTI munkatársát. A vágósertés-termelést és ezzel együtt a felvásárlást több mint négy éve a dinamikus fejlődés jellemzi. Ezt bizonyítja, hogy 1970-hez képest a vágósertés-felvásárlás 1974-re megkétszereződött. A szektorok részesedése a termelésben eltérő módon alakult, amennyiben például a növekedésből a mezőgazdasági nagyüzemek mintegy 160 százalékban részesülnek. (Ezen belül azonos értékű a felfutás a tsz-ekben és az állami gazdaságokban). Még ennél is dinamikusabb a fejlődés a háztáji és az egyéni állattartásban, ahonnan a felvásárlás négy év alatt 3,5-szere- sére fokozódott. Évszakonként is módosult a termelői kínálat. Jellemző, hogy például a minden eddigit meghaladó idei vágósertés-felvásárlás egész évben egyenetlen volt; a felkínált mennyiségnek 42 százaléka esett az első félévre és 58 százalékos lesz a felvásárlás a második félévben. A differenciálódás miatt a húsipari vállalatok időnként csak nehézségek árán tudnak eleget tenni a követelményeknek. s időnként gazdaságtalan munkacsúcsok alakulnak ki. Az örvendetesen nagy termei««ti«<»ie*SECiiC8flzttaAf«eiit*E*saiMiiiea lői kínálat levezetése a jövőben csak úgy lehetséges — ezt bizonyítják a több éves tapasztalatok —, ha megszilárdítják a szerződéses fegyelmet. Nincs szó az értékesítési szerződések tartalmi változtatásáról, a jövő évi lejáratra is a jelenleg hatályos szerződéseket alkalmazzák. Az illetékesek tehát megfelelőnek találták a jelenleg érvényben levő jogszabályi rendelkezéseket, de azt kikötötték, hogy ezeket következetesen érvényesíteni kell úgy, hogy a szerződésben foglaltakat mindkét fél magára nézve kötelező érvényűnek tartsa. A gyakorlatban sok problémát vetett fel a tsz-tagok szövetkezeten keresztüli vágósertésértékesítése, elsősorban azért, mert az átadás eléggé szervezetlen volt. Ezért a jövőben a szerződések megkötésekor, valamint a szerződés teljesítésekor elkülönítetten kell kezelni a szövetkezet közös állományából, valamint a tagok háztáji gazdaságából származó sertéseket. Ez az elkülönített kezelés azt jelenti, hogy a közös állományra kötött szerződést nem lehet teljesíteni a háztáji gazdaságból származó sertésekkel és fordítva. Az állatforgalmi és húsipari szakemberek az 1975. évi szerződéskötésektől azt várják, hogy a szerződő felek között még elmélyültebb kapcsolat alakul ki, megszilárdul a szerződéses fegyelem és megbízhatóbbá válnak a kínálat és a forgalmazás országos és helyi prognózisai. ittafliárKai itta már ma 7 A magyar—szovjet együttműködés legújabb fejezete flz öt nagyvállalat ígéretes jövője Az bt nagy gépipari vállalat — a Magyar Hajó- és Darugyár, a Ganz-MÁVAG, a Hajtómű- és Festőberendezések Gyára, a Csepel Autó, a Vörös Csillag —, s a Beton- és Vasbetonipari Művek neveiből a tájékozott olvasó nyomban rájön, hogy őket támogatják központilag a szükségessé vált nagyobb szabású profilmódosításban. Az utóbbi időben ritkán említik a Beton- és Vasbetonipari Műveket, miután rendezték gyárainak termelési profilját. A Vörös Csillag beolvasztása a győri Magyar Vagon- és Gépgyárba ugyancsak eredményesnek bizonyult. De mit gyártson a másik négy nagy gépipari vállalat, és egy újabb, a Beloiannisz Híradástehcnikai Gyár az ötödik ötéves tervben? A kérdésre változatlanul kormány- szinten is keresik a választ. Sőt a magyar—szovjet gazdasági, műszáki-tudományos kormányközi bizottság legutóbbi moszkvai ülésszakán szintén megkülönböztetett figyelmet fordítottak e nagyvállalatok fejlődésének távlataira. A két ország mi-, niszterelnök-halyettesei a magyar és a szovjet szakemberek bevonásával megvizsgálták, hogy milyen profilmódosítással és j más intézkedésekkel tehetnék az öt magyar nagyvállalat termelését gazdaságosabbá. Sok javas latot vitattak meg és több konkrét megállapodást is aláírtak. Hajók: típuselemekböl A Magyar Hajó- és DarUgyár a tárgyalások eredményeként szűkíti termékeinek választékát és a számára leggazdaságosabb hajó- és darutípusok gyártását fejleszti. A magyar vállalatot szakosítják például az őttonnás kikötői portáldaruk gyártására. Vagyis megszüntetik az öttonnás portáldaruk párhuzamos 1 gyártását a Szovjetunióban és a szovjet üzemek pedig kooperá- j ciós szállításaikkal teszik mégi gazdaságosabbá e típus magyar- í országi gyártását. Tárgyalások) kezdődtek továbbá arról, hogy szovjet tervek alapján és a Szovjetunió anyagi támogatásával rekonstruálják a magyar hajógyártást. A rekonstrukció célja az, hogy az egyedi és manufakturális jellegű sójatéri hajóépítésről áttérhessenek a hajótestek különböző elemeinek automatizált előregyár- tására. és szekciós rendszerű építésére. Ahogyan — ugyancsak a Szovjetunió előzetes segítségével — a bulgáriai Várnában már a nagyobb tengeri áruszállító hajókat gyártják. A rekonstrukció nyomán azonos elemekből készülhetnek majd a Magyar Hajó- és Darugyárban az Európa típusú, különböző teherbírású folyami áruszállító hajók, illetve a tolóhajók. A tőkés világ energiaválsága Ismét ráirányította a figyelmet a gazdaságos folyami hajózásra. Az áruszállítás fajlagos energiaigénye ugyanis vasúton 10-szer, közúton 100-szor, repülővel pedig 1000-szer akkora, mint hajóval. A Duna—Majna—Rajna csatorna elkészülése, illetve a Szovjetunió sokoldalúan összekapcsolt folyamrendszere megteremti az interkontinentális folyamhajózás lehetőségeit, növeli a hajók gazdaságos gyártásának és értékesítésének lehetőségeit. Új hatrészes motorvonatok A másik profilgondokkal küzdő magyar nagyvállalat, a Ganz- MÁVAG az új felvonóprofil, a meglevő hídszerkezetek és vízgépek mellett a vasúti járművek fejlesztésében a jövőben is érdekelt lesz. A magyar—szovjet kormányközi bizottság moszkvai ülésén új hatrészes motorvonat tok gyártását és szállítását határozták el. Így 1978-tól magyar—szovjet közös fejlesztéssel nemzetközi szakosítás és kooperáció alakulhat ki. Az új hatrészes motorvonatok szovjet motorral, illetve csehszlovák villamos berendezésekkel készülhetnek. A Szovjetunió pedig kész lemondani a motorvonatok párhuzamos gyártásáról és hajlandó részt venni a Ganz-MÁVAG rekonstrukciójában is. így e nagy- vállalat korszerű feltételek között, gazdaságosan kapcsolódhat majd be a nemzetközi munka- megosztásba. Szovjet sebességváltók — magyar alkatrészekből Á moszkvai tárgyalások további két vállalat, a Csepel Autógyár, illetve a Hajtómű- es Festőberendezések Gyára előtt elsősorban a közúti járműgyártásban tártak fel új perspektívákat. A csepeli gyár, amely eddig is szállított szervokormányokat az Ikarusz autóbuszokba építve, illetve külön is a Szovjetuniónak, a jövőben a teljes szovjet igényt kielégíti e közúti járműrészegységből. A Hajtómű- és Felvonógyár pedig tovább nö- veü kooperációs szállításait a Szovjetunióban készülő automata sebességváltókhoz. így 1980-ban már 8 ezer automata sebesség- váltó készülhet a Szovjetunióban magyar fogaskerekek és tengelyek felhasználásával. Később 1985-ig pedig a HAFE vállalhatja — de ehhez már nagyobb beruházás is szükséges — mind a 20 ezer darab szovjet automata sebességváltó alkatrészeinek szállítását. Már 1976-tól a kooperációban készülő szovjet automata sebességváltókat építik be egyebek között a szovjet rendelésre készülő magyar Ikarusz autóbuszok sok kapcsolást, gyakori indulást, megállást igénylő városi típusaiba. A Hajtómű- és Festőberendezések Gyára által készített elek- trostatikus és elektroforetikus berendezések közös fejlesztésről, termelésének szakosításáról és kooperációjáról külön megállapodás született. A megállapodás értelmében a magyar gyár az Í976—1980-as időszakban összesen ötmilliárd forint értékű festőberendezést szállít a Szovjetunióba. Végül az érintett ötödik magyar vállalat, a Beloiannisz Híradástehcnikai Gyár számára pedig a viszonylag kis vonalszámú kvázi-elektronikus alközpontok közös fejlesztése, a gyártás szakosítása és kooperációja nyit új távlatokat. ; A legutóbb? magyar—szovjet kormányközi tárgyalások eredményei, a megállapodások tényei, a feltárt új együttműködési lehetőségek önmagukért beszélnek. Nagy előrelépést jelentenek a két ország sokoldalú kapcsolatainak elmélyítésében és a szocialista gazdasági integráció útján. Szemléletesen példázzák, hogy negyedszázaddal a KGST megalakulása és az első magyar—szovjet műszaki-tudományos kormányközi megállapodás aláírása után, merőben mások a gondok, de mások a megoldás módszerei, eszközei is. S a 10 millió lakosú Magyarország és a 250 milliós Szovjetunió, egy kis nép és a gazdasági műszaki világhatalom, közös erőfeszítéssel mindenkor megtalálják a legjobb megoldást, mert kapcsolataik barátiak, egyenjogúak, mert a segítő- és együtműködő készség negyedszázada változatlan. Kovács József 1974. AUGUSZTUS ^
