Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-29 / 201. szám

Hagyományőrzés és újrateremtés Hatodik alkalommal adott ott­hont Debrecen városa a legjobb európai és hazai amatőr kóru­sok számára együttes szereplés­re. eredményeik, fejlődésük be­mutatására és a kortárs kórus­muzsika itthoni és külföldi ered­ményeinek, törekvéseinek repre- zentálására az idei nemzetközi Bartók Béla kórusfesztiválon. Gazdag, változatos és sokrétű program jelzi minden évben ezt a fesztivált, amely egyrészt a kortárs művek megszületésének, továbbfejlesztésének ihletője, másrészt a kórusok egészséges fejlődésének ösztönzője kíván lenni. A különböző nemzetek kórusművészetének megismeré­se mellett Itt hangzanak el a Debrecen város tanácsának fel­kérésére kifejezetten ez alka­lomra készült magyar kórusmű­vek is. Szakmai tanácskozások, kiállítások, szerenád-estek, ze­neszerző és közönség találkozók, népek barátsága hangversenyek gazdagították a fesztivál prog­ramját a felszabad"lá'ának 30. évfordulóját ünneplő Debrecen­ben. A magyar kórusok kiválasztá­sa nem jelent problémát, mert j a legjobbakat automatikusan je- ' lölik ki az előző évi minősíté­sek alapján. Nagyobb gondot okoz a számos külföldi együttes­ből a szelektálás. —r Hogyan választják ki az itt szereplő külföldi kóruso­kat? — kérdeztük Maróti Gyulától, a Kórusok Orszá­gos Tanácsa főtitkárától. — Ez valóban nem könnyű feladat, hiszen minden külföldi amatőr együttes munkáját — szocialista és kapitalista orszá­gokét egyaránt — aligha tud­nánk figyelemmel kísérni. Sze­rencsére az egyes országok ma­guk szelektálják kórusaikat, hi­szen a nemzetközi kórusverse­nyekre legjobb erőiket küldik. Ezeken a megmozdulásokon néz­zük, figyeljük kik azok, akiket érdemes Debrecenbe meghívni, hogy ott számot adjanak hazá­juk kóruskultúrájának szintjé­ről. De ugyanígy az itt szereplő magyar együttesek külföldi meg­hívásainak egy része is a fesz­tiválon dől el, ahol a nemzet­közi zsűri és a jelenlevő szak­emberek mérlegelik teljesítmé­nyüket, vendégszerepléseik esé­lyeit. — A fesztivál Bartók nevAt viselt Ez bizonyára mcghatá­17/ könyvek a Kossuth Kiadónál A Kossuth Könyvkiadó új­donságai közt rangos elméleti mű szerepel: megjelent Kari Marx: A tőke. A politikai gaz­daságtan bírálata második kö­tetének második könyve, mely­nek témája: A tőke forgalmi folyamata. A kötetet a kiadó marxizmus—leninizmus klasszi­kusainak szerkesztősége rendez­te sajtó alá. Miniatűr kiadásban látott napvilágot Az illegális Szabad Nép hősi tevékenységé­nek dokumentumkötete, amelyet Máté György, a lap egykori munkatársa állított össze és lá­tott el bevezetővel. Két, széles körű érdeklődésre számot tartó könyvet a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsával közösen jelen­tetett meg a kiadó. Az egyiknek a címe: A nők a statisztika tük­rében, a másiké: Korszerű ház­tartás — több szabad idő A népszerű Universum Könyvtár­ban második kiadásban látott napvilágot Igor Akimuskin re­mek Ismeretterjesztő könyve, a Még a krokodilusnak is van ba­rátja ... A Corvina Kiadó új könyvel között találjuk a Bállá Demeter művészi felvételeit tartalmazó Balaton fotóalbumot, amelyhez Keresztúry Dezső írt bevezetőt Az album most orosz, angol, francia, német és olasz nyelvű kiadásban is megjelent. Az eevik legrangosabb magvaror- szágí római kori településről, Aouincnmrói tájékoztat — sok kép kíséretében — a most máso­dik, átdolgozott kiadásban nap­világot látott kis kötetben Póczy Klára. A kiadó Műhelytitkok sorozatában jelent meg — be­ragasztott képekkel — Szenes Zsuzsa: Kelmék és hímzések című kötete. A művészet kis­könyvtára két új kötete: Guttu- so. a modern festészet egyik nagy alakjának életművét is­mertető kötet, Aradi Nóra ta­nulmányával, illetve a Loren - zetti-testvérek klasszikus hagya­tékát bemutató kötet, Prokopp Mária bevezetőjével. Az Európa Könyvkiadó gon­dozásában látott napvilágot AÍekszandr Mezsirov válogatott verseinek ízléses kötete, Búcsú a hótól címmel. Csorba Győző fordításában. A Századunk mes­terei sorozatban — immár hato­dik kiadásban — jelent meg Ernest Hemingway regénye, a Búcsú a fegyverektől. A Mo­dern Könyvtár új kötete Bern- hard Fagy című regénye, amely­hez Bor Ambrus írt utószót. Ugyancsak ebben a sorozatban látott napvilágot az argentin Manuel Púig: Rita Hayworth árulása című regénye. A soro­zat harmadik kötete Valentyin Raszputyin regénye, a Végna­pok. A Móra Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában került a könyves­boltokba Demény Ottó: Rév­fülöpi nyár című regénye. A Pöttyös könyvek sorozatában harmadik kiadásban jelent meg Fehér Klára: Bezzeg az én időmben és Halasi Mária: Az utolsó padban című ifjúsági re­génye. Most jelent meg John Lawson: Eljöhetnél hozzám cí­mű meseregénye, Szántó Piros­ka illusztrációival, Jules Verne Várkastély a Kárpátokban című ifjúsági regénye; sokadik ki­adásban — az ungvári Kárpáti Kiadóval közös gondozásban — Móra Ferenc halhatatlan ifjú­sági regénye, a Kincskereső kis- ködmön, és második kiadásban, képekkel, térképekkel illuszt­rálva, Lengyel Dénes: Régi ma­gyar mondák című könyve. — A Kozmosz új kötetei: Nádasdi Pé ei" A tölgyfa árnyékában cí­mű könyve, melyben apjának. Veres Péternek állít emléket és Ho’lós Ervin: A 73-as zárka című életrajzi regénye. rozza a rendezvény koncep­cióját, célkitűzéseit is? — Természetesen igen. El­mondtuk, hogy a fesztivál a kor­társ európai és hazai kórusmű­vészet fóruma, ahol helyet kap­nak a legmodernebb törekvések is. Míg azonban főképp a nyu­gati országok kórusainak műso­rán jelentős számmal szerepel­tek egészen szélsőséges avant- garde kísérletezések, a mi kó­ruskultúránknak a Bartók és Kodály által lefektetett alapok­ra kell épülnie, s a legmaibb kompozícióknak is ebből a ter­mőtalajból k"’T kinőniük. Ha­gyományőrzés és újrateremtés — ezt a nem egyszerű kettős célki­tűzést kell komnonistáinknak szem előtt tartaniuk, hogy művé­szetük ne csak mai legyen, de magán viselje zenekultúránk ha­zai sajátosságait, is. — Miben látja az idei fesz­tivál jelentőségét? — A bemutatott kompozíciók nagy része arról vall. hogy zene­szerzőink nem szakadnak el a közönség igényétől, valamint a kórusok technikai követelménye­itől sem. Ugyanakkor nem ma­radnak el a nemzetközi fejlődés irányától, új tendenciáitól sem. A másik felbecsülhetetlen ered­mény, hogy bebizonyosodott: amatőr kórusaink magas színvo­nalon képesek a nehezebb mű­veket is ideális előadásban meg­szólaltatni. Néhány hangverse­nyen hivatásos szólisták, az Operaház művészei működtek közre. S aki azt hiszi, hogy a szólistaprodukciók elhalványí­tották az amatőr együttesek tel­jesítményét, az téved. Az a har­monikus eggyéolvadás; egységes teljesítmény, ami ezeket a műso­rokat jellemzte, egyben kedvező ígéret is: a jó amatőr kórusok városaikban alapját képezhetik a hangversenyélet szélesebb ki­bontakozásának, a zenei népmű­velés fejlesztésének, a közönség­nevelésnek. Szintén igen nagy jelentőségű, hogy a fesztivál nem javarészt a fővárosi együttesek, „eüt” kórusok találkozója volt, hanem kiemelkedően magas színvonalat képviseltek a vidé­ki városok együttesei is, így el­sősorban az esztergomi Balassi Bálint, a kaposvári Vikár Béla, a debreceni Maróthi György és a veszprémi SZMT-kórus K. Ä. Illést tartott a Békéscsabai városi Tanács A Békéscsabai városi Tanács szeptember 28-án, szerdán dél­előtt tartott ülésén elsőként a városi tanács művelődésügyi bi­zottságának a beszámolóját vi­tatta meg. A jelentés egyebek között számot adott arról, hogy a művelődésügyi bizottság az elmúlt évben javasolta a váro­si tanács végrehajtó bizottságá­nak, a szlovák anyanyelvi kul­túra és a hagyományok ápolá­sának érdekében testvérvárosi kapcsolat felvételét valamely szlovák várossal. Arról is tájékoztatta a vá­lasztott testületet, hogy a be­számolási időszak alatt a bi­zottság kezdeményezte egy mű­vésztelep létrehozását Békéscsa­bán. A jelentés többek között azzal is foglalkozott, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat már az elmúlt évben is jelentős eredményeket ért el az üzemi munkások, a termelő­szövetkezeti tagok körében szervezett ismeretterjesztő elő­adásokkal, de céljuk, hogy ezt a munkát a jövőben még kö­rültekintőbben szervezzék. A bizottság beszámolója ja­vasolta, hogy a város V. kerü­letében a 11. számú iskola ud­varát tegyék alkalmassá nyári rendezvények lebonyolítására. Ez a módszer a munkáskerület művelődésügyi ellátottságának nem a végleges megoldása, idő­legesen azonban mégis sokat je­lenthet. A tanácsülés a művelődésügy! bizottság jelentését elfogadta, majd megtárgyalta az igazgatási osztály munkáját a lakosságot érintő ügyek intézésében. Ezt követően a tanácsi válla­latok és a költségvetési üzemek első féléves működéséről szóló jelentést értékelte. Ebből isme­retessé vált, hogy a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat 1974 el­ső fél évében mintegy kétmil­lió 130 ezer forint értékben végzett a városban felújítást, karbantartásra pedig megköze­lítőleg 6 millió forintot fordí­tott. A Kertészeti és Köztisztasági Vállalat munkájának értékelé­sét a jelentést előterjesztő az­zal fejezte be, hogy a vállalat­nál tovább szükséges növelni a gépesítést és egyéb fejlesztést. A költségvetési üzem tevé­kenységét eredményesnek, jó­nak értékelte és megállapította, hogy ennél az üzemnél javul a munkák előkészítése és ez je­lentősen elősegíti a termelés folyamatosságát. A tanácsülés az értékelést el­fogadta, majd bejelentéseket hallgatott meg. B. J. TanuSó Hálálok Békésszenlandráson A Békésszentandrási Szőnyeg- szövő HTSZ-ben 329 fiatal dol­gozik. A szövetkezet vezetősége arra törekszik, hogy művelődési, tanulási igényeiket minél job­ban kielégítse. Ennek szellemé­ben elkészítették az 1973-tól 1975-ig érvényes egységes okta­tási tervet, amelynek eredmé­nyeként csaknem 100 fiatal vesz részt politikai, szakmai oktatá­son, továbbképzéseken. Nagy gondot fordítanak a káderutánpótlás biztosítására is. Eddig nappali tagozaton egy jogtudomán'yi, két textilipari főiskolai, egy vegyi szakközép­iskolai tanulóval; levelező ta­gozaton pedig öt közgazdasági szakközépiskolai, egy közgazda- sági szakközépiskolai különbö­zetit végző és két gimnáziumi tanulóval kötöttek ösztöndíj­szerződést. Különböző típusú és méretű előregyártott elemekből összeállítható; el nruaf tó pavilon* raktár, felvonulási épület* garázs, hétvégi hám szállítását rövid határidőre válla' i* a Tiszai Nádgazdasági Vállalat. Csongrád, Darányi u. 4. Helyszíni összeszerelést és szállí tást vállalj 149216 ■•■■■■■■■■■■■■■■■a CSEREI PÁL: Dróthajú naplójából Munkabrigádunk egy éve ala­kult meg. Én azt a megbízatást kaptam, hogy vezessem a brigád naplóját. Azt mondták,-azért bíz­zák rám, mert nem vagyok hí­zelgő, meg hogy nyomdai sza­kon érettségiztem. — Mások talán hízelegnek? — néztem rájuk meglepődve. — Neked való az, Dróthajú — mondta erre a csupacsont Gabu- rek Pisti, akit brigád vezetőnek •választottunk. — Te aztán nem hagysz ki semmit, ami abba va­ló. Megölne a bánat, ha egy baki is kimaradna. Nevetve nézett rám, tetszett neki, hogy odafigyeltem a Drót­hajú névre, mert a rendes nevem Kincses Laci. Ez azért van, mert olyan erős szálú a hajam, hogy a szél sem borzolja fel, pedig arasznyi hosszú hátrafésülve. Igaz. fésülni sem igen kellene, de amikor felkelek, megge reblyé- zem, mert a párna elnyomja. Kü­lönben Csupacsont türelmes lel­kű, talán még epéje sincs, mint a galambnak. Ez azon a pénteken is látszott, amikor nporogni kezd­tünk. hogy miért zcaV a TV. eme. lenten nyílik ki a liftajtó. Mi­után értésünkre adták, hogy a liftet nem használhatjuk, mert az kell az irodai dolgozóknak, fel­háborodtunk, hát nekünk hat­órai álló munka után kell fel­mászni a harmadik emeletre? ö, mármint Csupacsont Pisti csen­desített bennünket, hogy. mi a pokolnak hergeljük magunkat. Ne veszítsük el jókedvünket, mert a düh rossz tanácsadó. — Dróthajú, ne morzsolgasd az ujjaidat azért, mert bunyós vagy — emelte rám kék szemét. — Jegyezd be a naplóba és or­vosolják. Be is jegyeztem aztán. Mégpe­dig így: „Ezúttal kérjük, hogy nyissák ki a liftajtót!” A második év elején írtam be ezeket a naplóba, amikor is vé­giglapoztam az egészet. Elidőz­tem a naplóba ragasztott Ko- nyakimeggy-doboz mintáján, s a mellé írt szavakon: „Szép doboz, jól sikerült munka.” Itt kezdő­dött a mi mélvnvomógépes mun­kabrigádunk története. Miután elhatároztuk: úgy dol­gozunk, hogy elnyerjük a Szocia­lista Brigád címet, sok minden eszünkbe jutott. Az is, hogy ha már fogadalmat tettünk erre. ak­kor legyünk egyek mindenben. Amikor lehet, töltsünk el. együtt a szabad időben néhány vidám órát. De ehhez kellene egy kis közös tőke, hogy mindegyikőnk- re egyenlő költség jusson, ne­hogy valaki is szemrehányást te­hessen, mert többet költött a másiknál. Ha megyünk, jó kedv­vel menjünk és jó kedvvel jöj­jünk vissza. Csupacsont Pistin észrevettem, hogy valami máris motoszkál a fejében, de kicsit vár mielőtt kimondja, amit akar. A többiek is észrevették ezt és őt kezdtük mind a kilencen fi­gyelni. Ekkor szólalt meg. — Jöjjünk be holnap a sza­bad szombaton és a keresetet te­gyük közös kasszába. A pénztá­ros legyen Ilonka néni. Én máris azt neveltem, e.Jhúz- zs-e valaki a száját. De semmi ilyet nem vettem észre. Együtt tapsolt velem mindenki. Ez ki­fejezte a közös akaratot, hogy beiövünk dolgozni másnao a szabad szombaton. Meg annak a jóváhagyása is volt. hngv Ilonka néni legven a nénztáros. Már készülődtünk, hogy me­gyünk haza. pihenjük ki magun­kat jól reggelig, amikor Bandi bácsi ránk szólt, várjunk még egv kicsit. Nem telepedtünk vissza, állva maradtunk, s rávillantottuk sze­münket Bandi bácsi kicsit ko­paszodó feiére, ami nem a ko­rával függ össze, hiszen alig múlt harmincöt éves. S Úgy igaz, hogy azért villogtunk, mert min­dig valamilyen társadalmi mun­kára buzdít bennünket. Neki ez

Next

/
Thumbnails
Contents