Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-27 / 199. szám
Több kétegyházi panasz hangzott el a község ivóvízellátásáról. De ezekben a panaszokban volt némj ellentmondás, s így a helyszínen vizsgáltak meg, mi is az igazság az ivóvíz-ügyben. Ottlakán Péter, a kétegyházi vízmű kezelője: —- Igaz is, meg nem is a panasz. Most. ezekben a kánikulai napokban a napi fogyasztás csúcsidőben 590—600 köbméter. Egész nap tudtunk még eddig vizet biztosítani, mindössze a késő délutáni órákban 6—8 óra között voltak kisebb problémák. Víz ekkor is van. csak kiesd a nyomás. Sajnos az a baj. hogy az emberek itt is locsolásra, öntözésire használják fel az ivóvizet. A másik baj az, hogy bár két knit van a községben, de ebből csak az egyik működik Kísérleteztek már vele többször, k omp resszorozták, de mindig behomokosodott, s így abból nem tudtunk vizet nyerni. Most készül a község vizműhálózata. Eddig mintegy ezer fogyasztót kapcsoltunk be. s ezenkívül hat. úgynevezett eje'k toros kút is működik a köziég különböző részein, amelyek szintén a hálózatiból kapják a vizet. Az üzemképes kút percenkénti teljesítménye 380 liter Ez pedig már kevés a nagyszámú fogyasztó kielégítésére. Mindössze egy 200 köbméteres víztorony van, amit éjszaka a kút nem tud teljesen feltölteni. Demkó Adóm, a Békés megyei Víz. és Csatornamű Vállalat gyulai üzemvezetője: — Természetesen mi is tudunk a panaszról. Ezzel kapcsolatban szeretném eliÁondani, hogy a vízmű építése jelenleg is tart. Tehát a vízszolgáltatás újonnan bekötött fogyasztók részére még nem feladatunk, s így természetesen nem is számlázzuk le a felhasznált ivóvizet Különben a behomokosodott kút javításával vállalatunk kútfúró részlege foglalkozik. Főmérnökünk megígérte, hogy a javítási költséget a vállalat megelőlegezi, hogy minél hamarabb üzemelni tudjon a másik kút is. Ezután azt hiszem nem lesz több panasz az ivóvíz-ellátásra. Halló, itt Balaton I ’74 — Békéscsabán! Ha vidéken ORI-rendezvényt hirdetnek — sajnos, tapasztalatok alapján — rossz sejtelmei támadnak a pénzért jó programot váró közönségnek. Mert legtöbbször a meghirdetett neves művészek helyett tucat-komikusok, sivalkodó ál-énekesnők jelennek meg a rivaldafényben. Vasárnap este a békéscsabai szabadtéri színpadra hirdették meg a Halló, itt Balaton ’74 című műsort Őszintén megvallva, az előbb említett balsejtelmekkel gyülekezett a javarészt húszon túli közönség. Talán az elkoptatott hírnévnek volt köszönhető, hogy a hatalmas nézőtér csak igen-igen foghíjasán telhetett meg. De aki eljött, nem bánta meg! Mindenekelőtt, azzal kell T<ez- deni, hogy minden felesleges pompát, nagyzási mániára utaló kösztüm-költeményt, si- kerhajhászó előadói bravúrt mellőztek a maga nemében kitűnően zenélő Expressz együttes tagjai és a fellépő énekesek. Elsőként Zorán Sztevano- vity állt közönség elé. Főleg saját szerzeményeket énekelt, a Jósé Feliciano spanyol nép- dalihletésű gitárszámát magas művészi fokon adta. elő. Sajnos, ugyanez nem mondható el a Ki mit tud? jódlista-győz- teséről, Forgács Gáborról, aki nyávogott, kotkodált. bohóckodott, n ezzel „kilógott” a jól összeállított műsorból. Angyal János néha politikai kabaré- ízű konferansza szellemes és friss volt. Cserháti Zstffisa ismét bizonyította talán rendkívülinek is nevezhető képességeit; ízléses színpadi mozgásával, kulturált, szép hangjával kitűnő hangulatot teremtett. A műsor második része a Kovács Kati—Koós János show volt: a közönség tetszésnyilvánításának hűvössége jelezte: mást, többet vártunk. (Nemesi) faaeBaaBeeaBeaeeBeeaeaeaaeaBBaaeaeaaeea*1 •aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa ......................mm* k érdésemre rávágta a választ. Nem bánta, ha tizedszer kezdtük is újra. A sokszori ismétlés — ha el nem unják — megoldja a kicsik nyelvet. Bububan is van némi hajlam a hebegésre, dadogásra. Vagy mondjuk így: volt, mert már legalább egy éve nyomát sem látom. Kinőtte a sok vidám felelgető, mondókás játék közben. — Gyertek' haza, lúdjaim! — kiáltja oda Anyjának. Ebből már tudom, hogy most nekem kell farkasnak lennem, elkapnom Anyját, mikor majd a lu- dak képviseletében oda akar szaladni a végén a lányaihoz. De most egyelőre csak szóval felel: — Nem megyünk! — Miért? — Félünk! — Mitől? — Farkastól! — Hol a farkas? — Híd alatt! — Mit csinál? —Mosakszik! — Miben? — Aranyiéiban’ — Mibe törülközik? — Kiscica farkába. — Gyertek haza, akkor is! És most jön a vidám kergetőd zés. Ha engedem, hogy baj nélkül elérjék egymást, én maradok a farkas, ha elkapom Anyját, akkor meg ő lesz az. Ilyesmiket az óvodában is tanulnak a gyerekek — már aki óvodás közülük —, de akkor se mindegy, hogy a család is rá van-e hangolódva a kicsik nyelvét megoldó, fantáziáját fejlesztő efféle játékokra. MV'gyünk például az utcán, de nemcsak megyünk, mindig énekelünk vagy mondogatunk is valamint. Azt nem nagyon szeretem, hogy: „Sétálunk, sétálunk egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs!”, mert unalmas minden tizedik lépésre leguggolnom. Inkább ama lépkedünk: Egy — kettő — há —rom! Macska — ül az — á — gon? Minek — ülsz az — á — gon? A Bu — buskát — vá — rom! Vagy arra: Egy — kettő — három — négy! Te kis — Bubu — hová — mégy? Nem me — gyek én, — mesz- szi — re. Csak a — világ — vé — végi — re! - . Utána az jöhet: Egy — kettő — három — négy — öt! Nagy — mama — haris — nyát — köt. De ezt meg is toldhatjuk: Egy — kettő — három — négy — öt — hat! Nagy — mama — haris — nyát — szag — gat. Sőt: Egy — kettő — három — négy — öt — hat — hét! Nagy — mama — haris — nyát — szag — gat — szét, így mellesleg a számok sorrendje is idejekorán belerög- ződik a kiskölyök fogékony koponyájába. De "van olyan mondóka is — ez már nem sétára való —. amelytől a hét napjai vésődnek bele kitörölhetetlenül. s egyúttal az ősi magyar hangsúlyos, alliteráló verselés csengése is. • Hétfőn hetjbe, kedd kedvíbe, szerda szeribe, csütörtök csüribe. péntek pitvarába, szombat szobájába, vasárnap a verpeléti vásárba. Egy kötetre valót ideírhatnék ezekből, de most nem ez a célom, csak a légkört akarom felidézni, amelyben a gyerekeim nőtték. Egyébként ajánlom ki- nek-kinek a szíves figyelmébe a Cini-cini muzsika című óvodás versesgyűjteményt, amelyben még a legelőbb efféle — és másféle — möndóka található. A mi mondókánk. közül sok volt a házi rögtönzés is. Például: Nagyot J— ásít — az ap — ja! Bubus — kaját — bekap — ja! Ham. ham, ham, ham, ham! , Vagy az idősebbeknek szóló intelmek közül egy, ha mindent tárva-nyitva hagytak: Ajtót, ablakot, vagy a pofont megkapod’ Ha megtelt a szemetesvödör: Eszem a szemedet, vidd le a szemetet! Es így tovább, de nehogy az ilyesmiket valaki verseknek tekintse. Mindebben a játék az igazán fontos, és a tréfaszót termő hangulat, amely nyitva tartja a szíveket, egymástól el ne zárkózzanak. De fontos az is, hogy ez a játék, ez a hangulat az alig cseperedő kicsiket folytonos csácsogásra, a már ismert mondókák. dalok és egyebek ismétlésére készteti: olyan aktíy nyelvkészséget bontakoztat ki bennük, mely maradandó öröksége lesz további éveiknek. j (Folytatjuk) Népesedési vüágltcaferencia — magyar felszólalás Bukarest Barabás János, az MTI tudósitója jelenti: Az ENSZ /népesedési világkonferenciájának hétfőn délelőtti plenáris ülésén szólalt fel dr. Szabady Egon, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, a magyar küldöttség vezetője. Beszédében rámutatott, hogy a népesedési problémák a világ_ különböző országaiban egymástól eltérően jelentkeznek. Vannak regiók, országok, ahol a népesség növekedése meghaladja a gazdasági-szociális szempontból optimális értéket, míg máshol a népszaporulat nem tart lépésit a gazdasági-társadalmi fejlődéssel. Minden ország kormányának szuverén joga a legjobban megfelelő, az adott ország gazdasági-tár*Bdalmi hasznát szolgáló népesedéspolitikai irányzat megválasztása és alkalmazása, erre tehát egységes recept nincs es nem is lehet — hangsúlyozta dr. Szabady Egon. A magyar kormány népesedés- politikájának célja, hogy megakadályozza a népesség számának távlati csökkenését, tehát rövid távon az egyszerű reprodukciót akarja biztosítani, a későbbiekben pedig egy viszonylag kis mértékű szaporodást. Helyzetünket meghatározta, hogy Magyarországon a tizenkilencedik század végén megkezdődött a születések számának folyamatos csökkenése, a hatvanas évek közepén pedig a kor-struktúra változásának hatására a halálozási arányszám is emelkedni kezdett. E tényezők miatt a hatvanas ■■■■■■■■■■miiWMaM— ........................... é vek elején kialakult alacsony termékenységi szint mellett az ország népessége 'az 1980-as évektől csökkent volna. E tények felismerése alapján már az 1960-as években kormányintézkedések történtek, amelyeknek hatására az élve születési arányszám emelkedett és azóta is viszonylag kiegyenlített. A magyar népesedéspolitika koncepcióját a jelenre és a közeli jövőre a Minisztertanács 1973-bart hozott, a népesedéspolitikai feladatokról szóló határozata foglalja magában. Magyar- országon az első komplex népe sedéspolitikai határozat, amely a gazdasági, a társadalmi, az egészségügyi és szociális, valamint a tudati és a morális szférára egyaránt kiterjed. A magyar delegáció vezetője kiemelte, hogy az abortuszra vonatkozóan Magyarországon hozott új intézkedések célja: gátat, vetni a korábbi, túlságosan liberális rendelkezések miatt igen nagy számban előfordult abortuszoknak. Ezek károsan hatottak mind az anyák, mind pedig a később született gyermekek egészségére. Az új intézkedések nem az abortusz megtiltását, hanem csupán a korlátozását' jelentik. Népesedéspolitikánk alapja a családi életre nevelés és a családvédelem, a család stabilitásának biztosítása. Dr. Szabady Egon befejezésül köszönetét mondott az ENSZ-nek és a Román Szocialista Köztársaságnak a történelmi jelentőségű konferencia előkészítéséért és megszervezéséért. (MTI) i FAFARAGÓ NÉPMŰVÉSZ A Kecskemét környéki tanyavilágban Matkópusztán él és dolgozik Pólyák Ferenc, népi fafaragó. Szobrait kizárólag favágóbaltával készíti. (MTI fotó: Kozák Albert felvétele—KS) AZ ..AFOR" a s v a nyoe a jforg almj vAelaeat NAGYSZÉNASI III. SZ. GÉPKOCSI JAVÍTÓ ÜZEME művezetői munkakörbe felvesz jogosítvánnyal és szakképzettséggel rendelkező gépjáimfiközlekedési technikusokat üzemtechnikusi munkakörbe, általános gépésztechnikust, valamint autószerelőket, karosszérialakatosokat, * autó-villanyszerelőket és szerviznumkásokat. Jelentkezés: személyesen vagy írásba n"»* (izem vezetőjénél. * A késő délutáni órákban előfordul a sorbaállás is a kutak LÄniil
