Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-27 / 199. szám
Emit a polgári védelmi kötelezettségről tudni kell A Népköztársaság alkot-j mányának — az 1972. évi I. törvénnyel módosított 1949. évi XX. törvénynek — 70. § (1) bekezdése szerint: „A haza vedelme a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége”. Ennek az alkotmányos kötelezettségnek — amely lényegében az állampolgárok általános véd- kqtelezettségét jelenti — részletes törvényi meghatározását a * honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény (a továbbiakban; törvény) tartalmazza. E törvény szabályozása révén válik az általános védkötelezettségekre tagozódik, amelyek a következők; a hadkötelezettség, a polgári védelmi kötelezettség, a honvédelmi munka kötelezettsége és az anyagi jellegű honvédelmi szolgáltatás kötelezettsége. A honvédelmi kötelezettség részikötelezettségei közül egy- egy állampolgárra egyes esetekben több is kiterjedhet, pl.: a honvédelmi munkára kötelezett a honvédelem érdekében anyagi jellegű szolgáltatásra is kötelezhető, vagy a hadköteles — feltéve, hogy nem teljesít fegyveres erők állományában szolgálatot — a polgári védelmi kötelezettség, illetőleg a honvédelmi munka kötelezettsége teljesítésére is kötelezhető, illetőleg igénybe vehető. • A honvédelmi köteiezettseg részkötelezettségei közül a polgári védelmi kötelezettség a törvény rendelkezése szerint: a) a férfiakra a 14. életévük betöltésétől a 65. életévük betöltéséig; b) a nőkre a fii. életévük betöltésétől a 60. életévük betöltéséig terjed ki. A polgári védelmi kötelezettség tehát az állampolgárok rendkívül széles körét érinti. A korszerű védelemre való felkészü- ; lés érdekében ennek a lehetőség- . rrek a biztosítását nagyon sok i szempont indokolja. A nukle- ; áris fegyverek alkalmazása ese-' tén egyrészt a közvetlen csapás I helyén nagy kiterjedésű kárterü- j let keletkezik, ahol a lakosság j tömegeinek mentésére, mentesí- : tésére kerülhet sor; másrészt a j csapás másodlagos következmé- : nyeként hatalmas kiterjedésű j területek válhatnak radioaktív j szennyezetté, ahol ugyancsak ■ biztosítani kell a lakosság, az élőlények és anyagi javak vé- j delmét. illetőleg mentését, men- j tesítését. A törvény — a szocialista jogra jellemző humanizmus alapján — a kötelezettség alól mentességeket is állapít meg; Rendelkezései szerint mentes a kötelezettség alól: a) a terhes nő a terhesség 4. hónapjától kezve, a szoptató anya a szoptatás 6. hónapjának • végéig. (A mentesség alapjául szóló tény fennállását a lakóhely szerint illetékes terhes-tanácsadói orvosi vagy szakorvosi bizonyítvánnyal igazolni kell.); b) az az anya, aki 6 éven aluli vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét maga gondozza (Az anya gondozása alatt állónak kell tekinteni azt a gyér- ál eket is. akire napközben —, míg az anya munkáját végzi — közeli hozzátartoző, nagyszülő, testvér vagy szomszéd stb. vigyáz, illetőleg felügyel, továbbá, aki gyermekét óvodában, napközi otthonban, bölcsődében helyezi el.); ., c) az, akinek munkaképessége legalább kétharmad részben csökkent. A polgári védelmi kötelezettség alatt állók köréből polgári védelmi szakszolgálatra lehet kijelölni azokat, akik képzettségüknél, illetőleg képességeiknél fogva különleges polgári védelmi feladatok (szakfeladatok) ellátására alkalmasak, A kötelezettek közül szakszolgálatra nem jelölhetők kii a) az 55 éven felüli nők; b) a 60 évem felülj férfiak; c) azok az anyák, akik 14 éven aluli gyermeküket maguk gondozzák; d) azok, akiket fontos állami érdekből a főfelügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) — honvédelmi miniszterrel egyetértésben — a szakszolgálat alól mentesít. A polgári védelmi kötelezettség és a polgári védelmi szakszolgálat teljesítésére csak a község, illetőleg a város területén állandó lakóhellyel rendelkező ■ vagy az ezek területén társadat- mi szervezetekkel és szövetkezetekkel munkaviszonyban, illetőleg a szövetkezeti tagsági viszonyban álló személyt lehet beosztani. A beosztás felől a polgári védelem illetékes államigazgatási vezetője (tanácselnök, járási stb. hivatal elnöke), illetőleg az üzem vezetője (vezérigazgató. igazgató, termelőszövetkezet elnöke, hivatalvezető stb.) határoz, akinek határozata ellen 15 napon belül a felettes polgári j védelmi vezetőhöz fellebbezés-: nek van helye. A polgári védelmi kötele-1 zettség nem terjed ki a fegyve- j rés erőknél és a fegyveres testű- i leteknél, valamint a rendészeti szerveknél szolgálatot teljesítő j személyekre, így a néphadsereg, a határőrség, a rendőrség, a büntetésvégrehajtási őrség, a Belügyminisztérium tűzrendészéig szervei, a vám- és pénzügyőrség, továbbá az ipari őrség (polgári fegyveres őrség) tagjaira, valamint a munkásőrség hivatásos állományára. Ha azonban azj említett szervek állományába .tartozó személynek szolgálati viszonya megszűnt (pl.: a sorkatona, hivatásos tiszt stb. leszerelt), a polgári védelmi kötele- aettseg reá is kiterjed. A polgári védelmi kötelezettséget egyébként önként írásban azok is elvállalhatják, akik a törvény értelmében a kötelezettség alól mentesek. A törvény szerint a polgári védelmi kötelezettség magában foglalja: a) a polgári védelmi kiképzésben (továbbképzésben), illetőleg gyakorlaton való részvétel kötelezettségét; b) a polgári védelmi szolgalat folyamatos ellátásának kötelezettségét; c) a polgári védelmi szolgálatra kijelölt személyek vonatkozásában a megjelenési és a bejelentési kötelezettséget. Az említett kötelezettségek szabályozásáról, illetőleg azok teljesítése iránt a honvédelmi miniszter, illetőleg az illetékes államigazgatási és üzemi polgári védelmi vezető rendelkezik. A kiképzések évi óraszáma maximálisan 60. a szakszolgálatosok tekintetében 120 óráig, a gyakorlatok időtartama pedig évenként legfeljebb 2x3 napig terjedhet. Ezek az időtartamok azonban a maximális lehetőséget jelölik meg; amelyet a tényleges időtartamok ez ideig a gyakorlatban még csak meg sem közelítettek. A kiképzéseket a törvényi rendelkezés értelmében munkaidőn kívül, a munka-, illetőleg a lakóhelyen kell megtartani. A kiképzések alól egyébként átmenetileg mentesség illeti meg a továbbtanuló dolgozókat igazolt tanulmányaik időtartamára. Azokban az esetekben, amelyekben a kötelezett valamilyen halaszthatatlan okból (kiküldetés, betegség stb.) nem vehet részt a kiképzéseken, a mulasztást 8 napon belül hitelt érdemlő igazolással ki lehet menteni. A polgári védelmi szolgálat ellátásának kötelezettsége rendkívüli helyzetben — háború, illetőleg elemi csapás, ipari és egyéb katasztrófa idején — áll be. A kötelezettek ekkor az illetékes polgári védelmi vezetők rendelkezései. utasításai stb. szerint kötelesek ellátni azokat a feladatokat, amelyek az élet- és a nemzeti vagyon mentése, mentesítése stb. érdekében szükségesek. A polgári védelmi szakszolgálatosokat érintő rrtegjelené- si és bejelentési kötelezettség, a szakszolgálatosokból a i különleges feladatok ellátására j létrehozott polgári védelmi j szervezetek, szakszolgálatok I (műszaki-mentő es óvóhely ! szakszolgálat, egészségügyi szak- szolgálat és vegyi védelmi szak- szolgálat stb.) megfelelő nyilvántartását, szervezeti készenlétét, alkalmazhatóságát, szervezettségének fokozását hivatott Biztosítani: A polgári védelmi kötelezetteket a törvény és végrehajtási jogszabályai alapján a kötelezettség teljesítésével összefüggésben a törvényben meghatározott esetekben — gyakorolt, polgári védelmi szolgálat teljesítése — a kiesett kereset (átlagkereset) megtérítése, útiköltség-térítés, természetbeni élelmezés, elhelyezés stb. illeti meg. A kötelezettség teljesítésével okozati összefüggésben megsérült, megbetegedett személyeket, illetőleg ellátásra jogosult hozzátartozóikat pedig társadalombiztosítási jogosultság illet meg az erre megállapított külön eljárás szabályai szerint. A törvény a polgári védelmi kötelezettség teljesítését — amit egyébként a polgári védelmi szervek elsősorban széles körű honvédelmi nevelő I és felvilágosító munkává) tőre-1 kednek elérni —, szükség ese- í tén jogi következmények kilátásba helyezésével is biztosít- hatóvá teszi. Ennek megfelelően béke idején a kötelezett-1 ség megsértése szabálysértést j kepez. és általában 1000 Ft-ig, j a szakszolgálátosok tekintetében 3000 Ft-ig terjedő pénz-1 büntetéssel sújtható. Meg kell : jegyezni, hogy megyénk állam- j polgárainál — az eddigi tapasz- ; tálatok szerint — csak egészen ! minimális számú esetben kel- j lett szabálysértési eljárást al- j kalmazni. A dolgozók megértik a feladat fontosságát és eleget tesznek polgári védelmi kötelezettségeiknek. Háború esetén a kötelezettségszegés súlyosabb esetei — a. kötelezettség teljesítéséhez háború idején fűződő, kétségtelenül fontosabb érdekre tekintettel — vétségnek, illetőleg bűntettnek minősül (Btk. 169. §). Ebben az időszakban egyébként a polgári védelmi vétségeit, illetőleg bűntettek büntetőjogi elbírálására a katonai bíróságoknak van eljárási hatáskörük, Államunk — miként as államigazgatás és a társadalmi élet számos területén — a polgári védelem vonatkozásában is intézményesen gondoskodik a kiemelkedő tevékenységükkel kitűnt személyek elismeréséről. E gondoskodás keretében évről évre az állampolgárok ezrei részesülnek polgári védelmi munkájukért különféle — főleg Honvédelmi Érdemérem különböző fokozatainak elnyerésével —magas szintű erkölcsi elismerésiben. A kitüntetések átadása az illetékes államigazgatási és üzem? szervek vezetői által évről évre ünnepélyes keretek között megy végbe, és minden bizonnyal hozzájárul az egyik alapvető alkotmányos kötelezettség, a polgári védelmi kötelezettség szervezett teljesítésének növeléséhez. Or. Ssotai Mszfö Polgári védelem az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsa előtt A z Egyesült Nemzetek; Gazdasági és Szociális I Tanácsa — Genfben, a Palais des Nationban megtartott — 55. gyűlésén tárgyalta a katasztrófák és egyéb szük- ség-esetdcben nyújtandó segítség kérdéseit, azaz a segítség nemzeti és nemzetközi megszervezését, illetőleg koordinálását. ! Faruk M. Berkol nagykövet, a tanács főtitkárhelyettese és a katasztrófa-megsegítés koordinátora emlékeztetett ezúttal arra, hogy tisztje betöltésének első esztendejében a tanács több mint 20 katasztrófa-segélyakcióban vett részt, illetőleg működött közre. Méltatta a több mint 30 adományozóval —köztük kormányokkal, nemzetközi szervezetekkel, jótékonysági és egyéb társulásokkal — kialakult biztató kapcsolatot és főképpen az együttműködést Elmondotta. hogy a hatékony segélynyújtásnál alapvető gyorsaság biztosítása érdekében több adományozóval megállapodás jött létre a közös tevékenység eredményességének fokozására. Beszámolójában részletes adatokat közölt az utóbbi 12 hónapban a világ különböző részein történt katasztrófa-segélyezésről A beszámoló a katasztrófa-1 segélyezés tervezésének és alkalmazhatóságának kérdésein ‘ túl, további főfeladatként a következőket jelölte meg: adat- ; szerzés olyan anyagokról és szolgáltatásokról, amelyeket az adományozók (kormányok, szervezetek. nemzetközi szervezetek és magánegyesületek) bocsátanak rendelkezésre: információ- szerzés a katasztrófa által sújtott területekről; információk és segélykérés továbbítása az adományozókhoz; a segélyanyagok beszerzésének és diszponálásának koordinálása — lehetőleg költségmentes szállítással, intézkedések a szükség esetén nyújtott adományok céljára az Egyesült Nemzetek működési alaptőkéjéből történő hitelelvonás, illetőleg pénzeszköz-felhasználás révén; katasztrófák esetén a segély szükségletének és a segélyezés részletes regisztrálása. A katasztrófa-segélyezésre vonatkozó főtitkárhelyettesi beszámolót követő -vitában 20 állam és 3 nemzetközi szervezet képviselői vettek részt. A vitában — többek között — elhangzott, hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlése 1972. december 12-i 2559 (XXVII.) sz. határozatában ismételten megerősítette annak szükségességét, hogy az egyes államokban hivatalosan helyeket jelöljenek, illetőleg építsenek ki a katasztrófák következményeinek megelőzésére és enyhítésére. Bár a polgári védelemhez tartozó egyes feladatok — így a megelőzés, a védekezés, a mentés, az ideiglenes helyreállítás stb. — országonként különböző jellegűek, méretűek stb. lehetnek, közös vonásuk azonban, hogy azok minden esetben, bármilyen katasztrófánál, illetőleg balesetnél, elsősorban a lakosság védelmére, oltalmazására irányulnak. E célkitűzésnek, megfelelően képezik ki a polgári védelem szervezeteinek tagjait, ezt a célt szolgálják felszerelésükkel és működésükkel Ezek a szervezetek hivatottak a helyszínen az elsősegély nyújtására, a sebesültek összegyűjtésére, elszállítására stb. Ezt a tevékenységet járulékosan — bár semmiképpen nem kevésbé fontosán — egészíti ki az orvosi és szociális tevékenység, amelyekben természetesen alapvető szerepet töltenek be az állami intézmények (kórház stb.), a vöröskeresztes és egyéb humanitárius szervezetek. A katasztrófa-segélyezés re- gioális összefogásának kérdéseiben — amint elhangzott — különösen kitűnt kezdeményező szerepével az Indonéz Köztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság. De ez idő szerint jelentős intézkedéseket tesznek a regionális segítségnyújtásra a nemzeti polgári védelmi szervezetek között Délkelet-Ázsiában, a Földközi-tenger keleti részére, a Karib-tengemél, Latin-Amerikában, valamint Afrikában. A katasztrófa-segélyezés problémájának megvitatása után Berkol főtitkár- helyettes megállapította, hogy a segélyezés intézménye szerény, de jól használható eszközzé fejlődött; az elmúlt években, képes a segélyezés feltételeinek összefogására és a gyors segítségnyújtásra, támogatásra. Dr. Sz. &, 1974. AUGUSZTUS 23, 6
