Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-25 / 198. szám

Irr létla a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Kedvező visszhangja van a ciprusi válsággal foglalkozó szovjet javaslatnak - Változatlan az USA külpolitikára — Kuba diplomáciai sikerei LAWRENCE DURREL, a ne­ves angol író, az „Alexandriai négyes” szerzője, a hét derekán egy nagyon is napi politikai té­ma ügyében ragadott tollat. A ciprusi válságról cikkezett a lon­doni Daily Mail hasábjain és mondandójának külön súlyt adott, hogy tizenkét esztendőt töltött el a földközi-tengeri szi­geten, hosszabb időn át maga is brit diplomáciai szolgálatban állott. Idézzük kommentárjának végkövetkeztetését: „...a krízist valószínűleg csak a Szovjetunió javaslatai alapján lehet ren­dezni.” Valóban, a szovjet kormány több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy a zürichi és londoni garancia-szerződések régen túl­haladták önmagukat, s csupán azt „garantálták”, hogy időről időre kiéleződjék a ciprusi hely­zet, háborús góc keletkezzen a Földközi-tenger medencéjének amúgy sem nyugodt keleti felé­ben. Washington és London azonban továbbra is NATO-hit- bizománynak tekintette a cip­rusi problémát, s alapvető ren­dezés helyett megpróbálják az „atlanti szőnyeg” alá söpörni. Mennyire kockázatos mindez, azt drámai módon jelezhette az Egyesült Államoknak Davies amerikai nagykövet meggvilko- lása. amelyhez a keretet tünte­tések és súlyos incidensek adták. A héten újabb szovjet kor­mánynyilatkozatot tettek közzé a ciprusi válságról, a moszkvai kezdeményezés reális, kivezető utat ajánlott. A javaslat lénye­ge. hogy a rendezést ki kell emelni az eddigi, gyakorlatilag csődöt vallott formák közül, s megfelelő: nemzetközi fórumot kell teremteni a Biztonsági Ta­nács. néhány el nem kötelezett ország, s természetesen a köz­vetlenül érdekeltek részvételé­vel. E hatékony nemzetközi köz­reműködés kifejezné, hogy Cip­rus jövője nem lehet „NATO magánügy”, s egyúttal megfele­lő feltételeket teremtene a tö­rök és görög népközösségek tár­gyalásaihoz. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK messzemenően támogatják a szovjet javaslat elveit. Szó esett Ciprusról a szófiai magyar— bolgár kormányfői tárgyaláso­kon; a Románia felszabadulásá­nak harmincadik évfordulóján Bukarestben megtartott ünnep­ségeken és tevékeny részt vállalt a jugoszláv diplomácia is. At­lanti körökben kétségtelen za­var uralkodik, hiszen nem köny- nyű egy minden ízében logikus és reális indítványt visszautasí­tani. Az a friss hír, hogy Athén pozitívan fogadta a szovjet nyi­latkozatot, előreláthatólag to­vább bonyolítja az összekuszáló­dó NATO-vonalakat. A görög fővárosból néhány ér­dekes belpolitikai jelzés is ér­kezett anélkül, hogy egyelőre végleges értékítéleteket alkot­hatnánk. Személyi változások történtek a hadseregben, s a megfigyelők úgy jellemezték ezt a folyamatot, mint a polgári kor­mány bázisának erősítését. El nem kötelezettségi politikát sürgetett országa számára a hazatért Papandreu, s hosszú, kényszerű távoliét után hazatér­hetett Florakisz, a Görög Kom­munista Párt első titkára is. A NATO katonai szervezeté­ből történő görög „kiszállás” el­sősorban Olaszországban keltett nagy visszhangot: a baloldali la­pok figyelmeztettek annak ve­szélyére, hogy az atlanti támasz­pontokat Itáliába akarják köl­töztetni. Közben az atlanti déli szárny végén, Portugáliában to­vább tart a bonyolult belpoliti­kai küzdelem, s úgy tűnik, hogy a mediterrán térség változásai a NATO gondlistájának élére ke­rültek. WASHINGTONBAN közben vége szakadt a találgatásaltnak'. Gerald Ford megnevezte alel- nökjelöltjét. Nelson Rockefeller személyében. A kongresszus minden valószínűség szerint megerősíti majd a választást, Rockefeller mindenesetre már előleget vett: Kissinger oldalán bekapcsolódott az amerikai fő­városba érkező egyiptomi és szíriai külügyminiszterrel foly­tatott tárgyalásokba (a bemutat­kozás némileg jelképes is lehe­tett, a Rockefeller-milliárdok ugyanis elsősorban az olaj üzlet­ből keletkeztek). Rockefellert aligha kell „újoncként” bemu- j tatni, az amerikai nagytőke | egyik legerősebb ágának képvi­selője. Ugyanakkor ezek azok a tőkés érdekeltségek, amelyek kényszerűen számba vették az új világhelyzetet és korábbi állás- foglalásaikat módosítva elfogad­ták a békés egymás mellett élés bizonyos normáit. Az új páros, vagy kissé kiszélesítve a Ford— Rockefeller—Kissinger hármas az eddigi amerikai külpolitika folytatása mellett szállt síkra. Jóllehet, ez a politika nem men­tes az ellentmondásoktól, a ve­szélyes elemektől, a legfontosabb területen, a szovjet—amerikai kapcsolatok terén folytatódhat a kedvező fejlődés. A HÉT fontos latin-ame­rikai eseménye: Kuba és Pana­ma diplomáciai kapcsolatainak helyreállítása, egy magas szintű panamai kormányküldöttség Havannába érkezése. A tizen­négy esztendővel ezelőtt meg­hirdetett Kuba-ellenes bojkott látványos kudarcot vallott, Pa­nama után Venezuela, Hondu­ras, Cceta Rica is fontolgatja a diplomáciai viszony újrafelvéte- lét. (A lépés Panama eltökéltsé­gét is mutatja, hogy továbbhalad a maga választotta független, nemzeti politika útján.) « Washingtonban már jó ideje hallatszanak hangok, amelyek az ésszerűtlen magatartás feladását követelik Kubával szemben. A panamai döntés, s az esetleges folytatás fényében még sürge­tőbbnek és indokoltabbnak tű-- nik, hogy az Egyesült Államok végre adja le ennek a nyomasztó hidegháborús örökségnek terhét. A BÉKÉSCSABAI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES kőműves szak- és férfi segédmunkásokai. val amint 1 képesítéssel rendelkező műszaki rajzolót Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni leheti Békéscsaba, Kétegyhazi út 3. munkaügyi osztály, 352125 Küzdeni kell a portugál reakciós erők ellen Hazaérkezett a magyar küldöttség Bukarestből Lázár Györgynek, a Miniszter­tanács elnökhelyettesének veze­tésével szombaton visszaérkezett Budapestre az a párt- és kor­mányküldöttség, amely a Ro­mánia felszabadulásának 30. év­fordulója alkalmából rendezett ünnepségeken vett részt. A kül­döttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Ko­rom Mihály Igazságügyminiszter. Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és dr. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője. Ott volt loan Co- tot, Románia budapesti nagykö­vete is. (MTI) Pénteken a késő éjszakai órá­kig tartott a portugál ideiglenes kormány ülése. Ezzel párhuza­mosan tanácskozott — Spinola tábornok, köztársasági elnök ve­zetésével — a legfelsőbb katonai testület, a nemzet megmentésé­nek juntája, továbbá az állam­tanács is. Ugyancsak megbeszé­lést folytattak a fegyveres erők mozgalmának vezetői, az úgyne­vezett koordinációs bizottság tagjai. Bár a megbeszéléseket nagy várakozás előzte meg, különösen az elmúlt napok politikai fejle­ményei miatt, s egyes megfi­gyelők személyi változásokra is számítottak, a hivatalos közlé­sek cáfolták ezeket a híreket. Lisszabonban ennek ellenére változatlanul olyan hírek ter­jedtek el, hogy a katonai veze­tésen belül bizonyos feszültség támadt. E hírek szerint a fegy­veres erők mozgalmának radi­kális tagjai kifogásolták a rend­őri szervek brutális beavatkozá­sát egyes ultrabaloldali tünte­tések alkalmával. A portugál reakció támadási kísérleteit elemzi a kommunista párt lapja, az Avante, „A reak­ció felemeli fejét” című, szom­bati szerkesztőségi cikkében. A cikk részletesen ismerteti az áp­rilisi fordulat óta tapasztalható kísérleteket, amelyek arra irá­nyultak, hogy megakadályoz­zák a demokratikus átalakulást. A lap a többi között ide sorolja a májusi „vadsztrájkokat”, ame­lyeket — a legnehezebb helyzet­ben levő dolgozók jogos elége­detlenségét kihasználva — fa­siszta elemek szítottak. Koszigin a román nemzetgyűlés ülésszakán A jelenlegi helyzetben a reak­ció két fronton támad: egyrészt bizonytalanságot, feszültséget akar kelteni az országban, más­részt széles körben használja fel a gazdasági szabotázs eszközeit. Bukarestben a Román Nagy Nemzetgyűlés jubileumi ülés­szakán — melyet az ország fel- szabadulásának 30. évfordulója alkalmából tartottak — részt vett (.többről az első) Alekszej Kiszígin szovjet miniszterelnök is, mellette Willi Stoph. az NDK Államtanácsának elffoke „A fegyveres erők mozgalmá­nak programja, az ideiglenes kormány, a kormánykoalícióban részt vevő demokratikus pártok, a kormány tagjai ellen irányuló rágalomhadjárat, ideológiai tá­madás nyilvánvalóvá teszi, hogy az ilyen akció kimeríti a fegy­veres erők programjában emlí­tett ideológiai agresszió fogal- mát — írja a lap. — A reakció ilyen agresszív tevékenységével szemben hivatalos részről tanú­sított passzivitás legalábbis meglepő, különösen, ha össze­hasonlítjuk a „balosok” egyes megmozdulásával szemben al­kalmazott megtorlással. Ezt a jelenséget igen negatívnak és megfontolandónak tartjuk”. Az Avante cikke hangsúlyozza: a reakciós elemek megnöveke­dett tevékenysége figyelmeztető rginden demokratikus mozgalom, minden hivatalos szerv számára. A reakció elleni harc jelenleg az egyik legfontosabb feladat — szögezi le a kommunista lap. Három évtized Tízéves tankötelezettség i Luis Corvalán i nyilatkozata Az Humanité, a Nuestra Pa- | labra, az Argentin Kommunista • Párt, lapja közlése alapján is- j merteti azt a nyilatkozatot, ame- : lyet Luis Corvalán, a Chilei : Kommunista Párt főtitkára az j Emberi Jogok Bizottságának • tagjai előtt tett. • Corvalán e nyilatkozatában el- f mondja, hogy Dawson szigetén a • foglyoknak egész napon át kény- ! szermunkát kellett végezniük, j Ha munka közben valaki meg- : sérült, gyógyszer nem állt ren- j delkezésre, úgyhogy sebeik rend- • szerint elmérgesedtek. Reggel • egy darabka kőkemény kényé- jj rét s csésze teát vagy kávét kap- : tak, délben pedig egy tányér le- : vest. A fogság idején minden fo- ■ goly 15—20 kilót veszített test- j súlyából. Az őrök állandóan kü- • lönböző büntetésekkel gyötörték ■ a foglyokat, például kövekkel í teli zsákokat kellett cipelniük, i mocsaras talajon fekvőtámaszt • végrehajtaniuk. Az argentin lap értesülése sze- J rint valószínűleg szeptember el- : ső felében kezdik majd meg • Corvalán és társai perének tár- j gyalását, s az Humanité hang- » súlyozza, hogy fokozni kell a ! nemzetközi szolidaritást a chilei : demokraták életének megmen- I téséra A második világhábprú előtt a lakosság 40 százaléka volt írás- tudatlan, ma hivatalosan Romá­niában nincs analfabetizmus. Az iskolai hálózatot kiszélesítették, a diákok és a tanulók a lakos­ság 20 százalékát teszik ki. 1960-tól kezdve az általános is­kolákban, 1963-tól pedig a kö­zépiskolákban is ingyen adják a tankönyveket. A diákok kéthar­mada kap ösztöndíjat, 45 száza­lékuk diákszállásokon lakik. Az idén kezdték meg a tízesz­tendős kötelező oktatás gyakor­lati alkalmazását. Az általános oktatás négy ciklusból áll: az el­ső fokozat négy évig, a második szintén négy évig, a harmadik pedig két évig tart. Románia ta­nulóifjúsága tehát a kötelező oktatás keretében két középisko­lai osztályt is elvégez. A tizedik osztály elvégzése után a tanuló a felvételi vizsga után valame­lyik középiskola harmadik osz­tályában vagy a szakközépisko­lák első osztályában tanulhat tovább. Ha munkába akar állni, a tizedik osztály elvégzése után alacsonyabb képesítésű szak­munkás-bizonyítványt kap. Újí­tás az is. hogy az idei tanévben az általános Iskolák első négy osztályában megszüntették a bu­kást. A gyengébben tanulókkal a pedagógusok kötelesek külön foglalkozni. Kétségtelen, hogy a kötelező tízéves oktatás megvalósítása számos előfeltétel megvalósítá­sát teszi szükségessé. Iskolák százait, sőt ezreit kell építeni. Nyilván nem lehet minden falu­ban középiskola Körzetenként kívánnak kösépiskolákat létre­hozni, ahol 5—10 falu fiataljai tanulnának. A tanulók egy ré­szének azonban 20—30 kilométe­res távolságokat kellene naponta megtennie. Tehát bekötő utakat kell építeni, iskolai buszokat forgalomba állítani — vagy di­ákszállókat építeni, ehhez azon­ban pénz kell, rengeteg pénz. Romániában fejlett a kulturá­lis élet. A romániai építészek re­mekműveket alkotnak, egyik legújabb példa a marosvásárhe­lyi színház új épülete. Az űj la­kótelepek Romániában egyálta­lán nem szürkék és komorak. Bukarest színházi együttesei Európa-szerte ismertek. A szín­házakban még két évvel ezelőtt is olyan darabokat mutattak be, amelyek új, de igényes művésze­ti megoldásokkal, a mondani­való gazdagságával és őszintesé­gével hökkentették meg a közön­séget. Az Irodalmi élet az ötvenes évek második felétől kezdve űj virágkorát éli. Egymás után szü­lettek az olyan művek, amelyek szerzői a szocializmust féltve a személyi kultusz, a törvénytelen­ségek. a vulgarizálás, a paran­csolgatás, a műrostos optimiz­mus korszakáról adnak fájdal­masan igaz, korhű képet. A mai Románia legkiválóbb írói bátran es elvi alapokon nyúlnak a ké-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents