Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-25 / 198. szám
Véget crf Gyulán az ii diilóvárosok an kelj a Mint arról már beszámoltunk* Gyulán pénteken és szombaton a Magyar Urbanisztikai Társaság és Gyula város Tanácsa ankétet rendezett „Az üdülőváro- sok fejlesztésének kérdései” címmel. Tegnap-, szombaton, az ankét második napján Dér hajós, Gyula város tanácselnök-helyettese tartott előadást kulturális kérdésekről. Ezt követően került sor a hozzászólásokra. A két napom elhangzott előadásokkal kapcsolatban szót kért Törő János, a Szegedi Tervező Vállalat képviselője* Stach Ferenc, Hajdúszoboszló városa Tanácsának elnöke, dr. Körmendi Károly, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, dr, Preizics Gábor, valamint Bérezik András, a BUVÁTI képviselője. A hozzászólások után összefoglalta a két napon elhangzottakat és zárszót mondott dr. Vi- dó István, a városi tanács elnöke. Ebéd után a résztvevőik autóbusszal indultak városnézésre. Felkeresték az újonnan épített városnegyedeket, Budriót, Törökzugot és a Honvéd utcai lakótelepet, valamint a várat és környékét és a város egyéb nevezetes helyeit. Kongresszusi munkaverseny Körosladányban A Körösládányi Fa- Vas_ és Vegyi Kisipari Szövetkezet dolgozói is csatlakoztak az MSZMP XI. Kongresszusa és hazánk fel- szafoadulásának 30. évfordulója tiszteletére hirdetett szocialista munka versenyhez. A vegyi részleg munkásai vállalták, hogy az 1974. évi 13 millió 549 ezer* forintos tervüket 14 millió forintra teljesítik. A túlteljesítést 25 ezer darab 400 grammos RATEX vegyszer terven felüli gyártásával érik el, amely 482 ezer forint termelési értéktöbbletet és 97 ezer forint nyereséget eredményez. Az asztalosrészleg a tervezett 14 fős létszám helyett 12 fővel kívánja a termelési tervét teljesíteni, amely az egy főre eső termelést 10 százalékkal növeli. A gazdaságos szabás és hul- ladekanyav bedolgozására 2 százalék anyagot takarítanak meg úgy, hogy az a minőség rovására ne menjen. A tekercselők kollektívája vállalta, hogy a rájuk eső második félévi termelési tervet teljesíti, valamint az első félévben anyagHUKmiiifHiiiminmiiiilHiuiuilit hiányban (kiesett termelés 5 szÉL zalékát az év végéig pótolja. A vasasok egyedi termékeket gyártó részlege az egy főre eső termelési értéket 197 ezer 440 forintról 200 ezer forintfa teljesíti. Áz anyagbeszei-zési nehézségeket figyelembe véve az utalványozott anyagmennyiségek gazdaságos szabásával és a hulladékok hasznosításával 0,5 százalék anyagot takarít meg. A tömegcikkeiket gyártó részleg pedig á tervezett 8 millió 538 ezer forint termelési értéket 3 millió 800 ezer forintra teljesíti. A részlegek felajánlásait segíti a műszaki csoport és a tank-részleg; A műszakiak az anyagellátást biztosítják, a tmk-csoport pedig szavatolja a részlegek gépeinek üzembiztonságát, valamint a szerszámszükséglet maximális kielégítését A munkaverseny teljesítése szövetkezeti szinten mintegy 221 ezer forint nyereségtöbbletet jelent S. S. nyes kérdésekhez. Példa erre D. R. Popescu kolozsvári író, aki egy évvel ezelőtt megjelent „Ók ketten, vagy akik csak az erdőt látják” című művében a nacionalista hangulatkeltés veszélyeire figyelmeztet. Egy vegyes lakosságú mezőgazdasági község tragédiáját írja le, ahol felelőtlen hangadók egymás ellen uszítják a korábban egymás mellett, sót egymással békésen élő román és magyar nemzetiségű lakosokat. Virágzik az erdélyi magyar irodalom is. Sütő András nevét a magyarországi olvasóközönség jól ismeri. Ö a szerzője az „Anyám könnyű álmot ígér” című regénynek. Ismeretes, hogy Kós Károly és Nagy István erdélyi magyar írókat a Magyar Népköztársaság a közelmúltban magas kitüntetésekben részesítette. A fiatal magyar nemzetiségű Írók között nemrég „Forrás- gyűjtő” névvel új irodalmi áramlat kezdődött. E fiatal írók egyik közös vonása" az elvtelen kompromisszumok elutasítása, a szülőföldjük és a nemzetiségük melletti bátor kiállás. A magyar és vegyes lakosságú területeken magyar nyelvű iskolák vannak. A kolozsvári Babes—Bolyai egyetemen magyar nyelvű oktatás is folyik, Maros- vásárhelyen két, magyar nyelven is oktató főiskola működik. Magyar nyelvű állami színház Kolozsvárott. Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyör- gyön, Temesvárott és Szatmárnémetiben létesült. Bukarestben, Hargita, Kovászna és más megyékben magyar nyelvű napi- és hetilapot, folyóiratokat adnak ki. Az erdélyi rádióadók naponta több órás magyar műsort sugá- ísanak, a román televízió minden héfen egyszer, hétfőn ad két ■ és fél órás magyar nyelvű mű- • sort. Az olyan városokban és ; falvakban, ahol a lakosság több- ; sége magyar, a román feliratok ; alatt helyenként a magyar meg- ■ felelő is olvasható. Ismeretes, hogy korábban ma- : gyár autonóm tartomány léte- : zett Romániában. Ezt olyan in- j dokolással szüntették meg, hogy : az ilyen megoldás nem elég ha- ■ tékonyan segíti elő az együttélő ■ nemzetiségek egységét és a nem- ! zetiségi területek iparosítását. : Azóta a korábban elmaradott • Székelyföldön is nagyarányú ipa- : rosítási program kezdődött, a : városokban és falvakban több ; tízezer munkást igénylő nagy- • üzemek épülnek. Bejártam Havas-Alföldet, : Moldvát és Erdély románlakta • területeit. Románokkal kötöttem ; barátságot, félreeső falvakban ; és munkóskerületekben esküvő- ; kön vettem részt. A szerzett ta- ■ pasztalatok alapján az a meg- : igyőződés alakult ki bennem, : hogy a román nép nyíltszívű, : barátságos, vendégszerető és víg- ■ kedélyű. Természetüktől fogva ■ idegenkednek a szélsőségektől, a • kánonoktól és a nacionalista rá- • hatásoktól. Ök is, miként más : népek, fokozódó anyagi jólétet : és kulturális felemelkedést igé- ! nyelnek. Harminc év tapasztala- ; tai bizonyítják, hogy a román : nép számára a kulturális fel- : emelkedést, az anyagi javak fo- • kozódó bőségét csak a követke- : zetesen marxista—leninista el- : veken és a törvényességen ala- : puló szocialista társadalmi rend- ; szer biztosíthatja. Marton László : (Vége) 5 Sikerekben gazdag negyedszázad F üzesgy ar maton Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az ünneplők között Huszonöt évvel ezelőtt 12 füzesgyarmati parasztember: Hegedűs Mátyás, Eke Ferenc, Kiás István, Tóth Lajos, Rorbiró Mihály, Báthori Lajos, Farkas Elek. Homoki János, Eke Margit, Szőke Katalin, id. Bálint István és Papp Imre alakította meg 86 holdon az azóta országos, sőt európai hírnévre szert tett füzes- gyarmati Vörös Csillag Tsz-t. A községben ők voltak az elsők, akik távolabb láttak az asztövér mezsgyekaránál és a közösség, erejébe vetett biztos hit'tudatában kezdték el az új faltisi életforma alakítását. Azóta 903 család követte őket, melyekből csaknem 1200 tsz-tag dolgozik rendszeresen a Vörös Csillag Tsz-ben. Az összes terület 5800 hektár, melyből a szántó megközelíti a 4000-et. Őszi búzából 40,1, cukorrépából 441,4, lucernaszénából 46,2, kukoricából 30—40, almából 438 mázsát takarítanak be hektáronként. Az elmúlt 15 év alatt nagyszabású meliorációs munkákat valósítottak meg. Háromezer-ötszáz hektáron talajjavítást végeztek. Kilencvennyolc hektáron itt működik a megyében az egyetlen alagcsövezett tábla, amely a felesleges vizet elvezeti a területről, ugyanakkor a hiányzó csapadékot automatikusan pótolja. A növénytermesztés ágazatait a termelési rendszerek korszerű gépsoraival látták ed. Iparszerű- en termelnek. Az állattenyésztésben jövedelmezőre fordították az eddig veszteségesen üzemelő ágazatokat, s így a múlt esztendőben már 177 millió forint árbevételt érhettek el. Egy hektár szántóegységről öt évvel ezelőtt 17 380 forint termelési érték előállítását tűzték célul a negyedik ötéves terv végére. Tervüket megkétszerezték, mivel 1973-ban egy-egy hektár közös szántóegységről 35 892 forint értékű árut adtak a népgazdaságnak. A szövetkezet elmúlt évi bruttó jövedelme meghaladta a 72 millió forintot. Ennek csaknem 40 százalékát fordították a fejlesztési alap bővítésére. Ezzel olyan intézkedéseket valósíthattak meg, melyek a gyarmatiakat egy emberként érintik. A tsz lakásfejlesztési alapját egymillió forintra növelte. Valamennyi 800 forint alatti nyugdíjat 800 forintra egészítettek ki. Ezenkívül 3—500 forint támogatást nyújtanak a nyugdíjasoknak. Üzemeltetnék a Balaton partján egy üdülőt, kirándulásokat szerveznek, jó módban élnek, s élvezik a szocialista nagyüzem nyújtotta anyagi előnyöket. Nem sok szövetkezet dicsekedhet olyan tagrészesedéssel, mint a füzesgyarmati Vörös Csillag. Ebben a közösségben tavaly az egy dolgozó tagra jutó részesedés átlaga meghaladta a 36 ezer forintot. A jubileumi évet további szociálpolitikai eredményekkel ünnepük. Üzembe helyezik az ezeradagos konyhájukat, valameny- nyi tsz-tag számára havonta két szabad szombatot adnak, a kijelölt munkahelyeken bevezetik a munkaruha biztosítását, támogatják a község intézményeit, közöttük a sportkört, jelentős részt vállaltak a cigánylakosság asszimilációjának elősegítésében. Munkát és kulturált lakásokat adnak a Füzesgyarmaton élőknek, a cigánytelepet társadalmi összefogással ők számolták fel a megyében elsőnek. A termelőmunkában élen járó szerepet töltenek be a szocialista brigádok, melyek hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára, s a párt közelgő XI. kongresszusára több millió forint terven felüü érték előállítását vállalták. Az új falusi életforma eredményesnek bizonyult. ÍV aga a község, a közösség tanúsíthatja leginkább, hogy az összefogott erő milyen nagy eredmények elérésére képes. Ezt ünnepeltek tegnap a jubileumi közgyűlésen, melyen megjelent és félszólalt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az ünnepség elnökségében ott volt Csatári Béla, a párt Békés megyei bizottságának titkára. Kla- ■ukó Mátyás, a megyei tanács elnöke. Sándor József országgyűlési képviselő, a Járási Hivatal vezetője, Varga István, a párt szeghalmi járási bizottságának első titkára, dr. Kovács Gábor, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Szarvasi ÖKI igazgatója, Barkóczi Pál, a Szocialista Munka Hőse, nyugdíjas tsz-elnök és többen, a községi szervek vezetői közül. A szövetkezet 25 éves működését Csirik Imre tsz-elnök ünnepi beszédében méltatta, majd a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést dr. Dimény Imre átnyújtotta Borbiró Mihálynak, Szabó Istvánnak, id. Hegedűs Mátyásnak, Tóth Lajosnak, Tóth Imrének, Eke Ferencnek, Papp Imrének, Pardi Lajosnak, Szőke Katalinnak, Palánki Imrének, Báthori Lajosnak és Bök- fi Imrének. A Tsz Kiváló Dolgozója kitüntetést 15-en kapták. Dupsi Károly Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte az orosházi Dózsa Tsz Dr. Soós Gábor államtitkár mondott ünnepi beszédet Megalakulásának 25. évfordulója alkalmából augusztus 24- én, szombaton délelőtt jubileumi közgyűlést tartott az orosházi Dózsa Termelőszövetkezet. A Pető. fi Művelődési Központ nagytermében rendezett ünnepségen jelen volt dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, dr. Krattinger Márton, az MSZMP Békés megyei bizottságának tagja, Gonda József, az MSZMP orosházi városi bizottságának első titkára, Mihály András, az Orosházi városi Tanács elnöke, a társadalmi szervek és társ* szövetkezetek több képviselője. Gönczi István, az orosházi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte a vendégeket és a tagságot, majd dr. Soós Gábor államtitkár mondott ünnepi beszédet. Elsőként tolmácsolta a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium üdvözletét, majd ezeket mondotta: — Az évforduló alkalmából szokás, hogy visszatekintsünk a megtett útra. Tesszük ezt azért, hogy jobban, okosabban értsük a mát, még jobban és még okosabban tudjuk megtervezni a holnapot. Szükséges ez a visz- szatekintés azért is, hogy a fiatalok jobban értékeljék azt az utat, amit apáik megtettek. A szövetkezeti mozgalom kibontakozásának ismerői tudják, hogy Orosházán, a viharsarki földmunkásmozgalom hagyományaihoz híven a szövetkezeti mozgalom is jó talajra talált. Ezen a talajon alakult meg 1949-ben a Dózsa Termelőszövetkezet is, amelynek alapító tagjai mostoha körülmények között kezdték meg a munkát. Nem volt tapasztalat, nem volt gép, de volt lelkesedés és ragaszkodás, amely olyan politikai tényezővé vált, hogy hatása a városban is érződött. A negyedszázados fejlődés különböző szakaszai bizonyítják, hogy a közösség úrrá lett a nehézségeken, s korszerű, nagyüzemi gazdaságot teremtett. Ma 150 millió forintos közös vagyonnal rendelkezik a tsz, másfél millió forint pedig a tartalékalap, félmillió forinttal több, mint 1950-ben az egész közös vagyon. Az államtitkár ezután a magyar mezőgazdaság mai helyzetéről szólt. Elmondotta: 1973-ban búzából 23, kukoricából 21, cukorrépából 150 mázsával termelt többet hektáronként a magyar mező- gazdaság, mint 1948-ban. Az eddigi tapasztalatok szerint az idei esztendő eredményei minden korábbit túlszárnyalnak, * ezen a nyáron a mezőgazdaság történetének legnagyobb termését takarították be. Ez lehetővé teszi a kiegyensúlyozott belső ellátást és az export növekedését. Hazánkban ma az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás 75 százalékkal magasabb a háború előttinél, s ami az exportot illeti, több mint 100 országiba jutnak el a szocialista mezőgaz. daság termékei. Ezzel egyidejűleg jelentősen javultak a tsz- parasztság élet- és munkakörülményei. A múlt évben az egy tagra jutó közösből származó jövedelem országosan meghaladta a 22 ezer forintot, a magas szintű szociális ellátásra pedig jellemző, hogy az idén 400 ezernél több idős, munkában elfáradt ember részesül nyugdíjban, egészségügyi ellátásban. A szocialista termelési viszonyok között fejlődött a tsz- parasztság tudata, politikai egysége, szövetsége a munkásosztállyal. — Az évforduló nem csupán a visszaemlékezésre, hanem az új feladatok meghatározására is alkalmat ad — folytatta. — Az orosházi Dózsa Tsz eddigi eredményei köteleznek a párt és a kormány által meghatározott célkitűzések teljesítésére: mind többet, jobbat, gazdaságosabbat termelni, fokozottabban kielégíteni a társadalmi igényeket, ezzel egyidejűleg javítani a szövetkezeti tagság anyagi létét. E feladatok teljesítésével köszönthetjük méltón pártunk közelgő XI. kongresszusát és hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. Még egyszer köszöntőm a 25 éves termelőszövetkezet tagságát, s kívánom, hogy érjenek el újabb sikereket a szövetkezet felvirágoztatásában, a saját jólétük növelésében. Legyen a következő 25 esztendő még eredményesebb és a fiatalok, akik a következő negyedszázad részesei lesznek, így bizonyíthatják, hová jutottak azon az úton, amelyen apáik elindultak — mondta befejezésül. Az ünnepi beszéd után dr. Krattinger Márton, az MSZMP Békés megyei bizottságának tagja tolmácsolta a megyei párt- bizottság és a megyei tanács jókívánságait, majd átadta a megyei tanács oklevelét és ajándékát. Ezt követően dr. Soós Gábor és Gönczi István emlék- plakettet adott át áz alapító tagoknak. S. F.
